Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-05 / 233. szám

1998. október 5., hétfő Megyei Körkép 3. oldal A szőlő és a bor ünnepe Abádszalókon Mustmustra az utcákon A szombati abádszalóki szüreti ünnep láttán elmondható, hogy nyílt színi sikere volt a hagyományőrzésnek, ugyanis minde­nütt tapsot kapott az a színpompás szüreti karnevál, amely vé­gigmasírozott a nagyközség utcáin. Ajz abonyi zsinagógában rendezték meg Abonyi Magyar Imre festőművész, Blaskó Sándor szobrászművész és Blaskó Marcsella építész közös kiállítását, amelyet Gajdos István polgármester nyitott meg. A rendezők célja, hogy felhívják a figyelmet az 50 éve pusztulásra ítélt műemlékre, amely felújítva otthont adhatna kulturális eseményeknek. A kiállítás októ­ber 11-ig látogatható naponta 9-től 12 óráig és 13-tól 16 óráig. fotó: i. cs Remélhetőleg jövőre is lesz pénz támogatásra Műszaki fejlesztésre 40 millió forint Az idei évben a megyei kereskedelmi és iparkamara, Szolnok város és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) együttesen 28 megyei vállalkozást összesen 40 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesített. A támogatást a cégek műszaki fejlesztésre használják fel. A látnivalót és hallanivalót a jelmezes lovasbandérium, a helyi táncstúdió, a pélyi ifjú­sági fúvószenekar, no és a he­lyi gazdák jóvoltából verbu­vált kocsisor szolgáltatta. Volt zene, tánc, móka, kaca­gás, és egy serénykedő sző­lősgazda jóvoltából állandóan dolgozott a szőlőprés. A mustmustra mellett ter­mészetesen mindenki ízlel­gethette a termelői borokat is, kedvet kapva az esti mulat­ságra, melyet a kisbíró dobolt A néhány éve felelevenített hagyomány, úgy tűnik, gyö­keret vert Jászfelsőszent- györgyön. Immár negyedik alkalommal rendezték meg szombaton a felső-jászsági kis település szüreti felvonu­lását, azt követően pedig a szüreti bált. A minden évben egyre többe­ket vonzó program kellékei most is adva voltak. Közel száz közreműködővel a tele­pülés utcáit tereit körbejárva hívogatták, csalogatták az embereket a mulatságra. Csi­kós lányok és legények, zené­szek, táncosok gondoskodtak a jó hangulatú mulatozásról, a látványos szórakozásról. Jó előre megválasztották a bírót (Szabó János) és a bírónőt (Folytatás az 1. oldalról) Ez ugyanis azt tartalmazza, hogy a két fél egy héten belül véglegesíti a szándéknyilat­kozatot. így elkel a volt tisza­füredi alumíniumgyár fenn­maradó 6,5 hektáros része is. Úgymond „szőröstől-bőrös- től”, ami esetünkben az ösz- szes gyártócsarnokot, kiszol­gáló és raktárépületet jelenti, a hozzá tartozó külterületek­kel együtt. A vételárról annyit tudtunk meg Lukács Tibor elnök-ve­zérigazgatótól, hogy ugyan még kötik az üzleti titoktartás szabályai, de a következő adat már publikus lehet: az ár meghaladja a százmillió fo­rintot! Mindezekkel együtt talán mégis az a legfontosabb, ami­ről Rente Ferenc polgármes­ter tájékoztatta lapunkat: az ki. A helyi Rózsakért étte­remben ennek megfelelően is bonyolódott minden: a pol­gármesteri köszöntő után a helyi népdalkor, a citerazene- kar, táncgála, borkirály- és szépségkirálynő-választás tette zamatossá a bor abádsza­lóki ünnepét, amelyen az „Androméda” Old Boys együttes muzsikájára a hajnali kakasszóig ropták a táncot Dionüszosz legkitartóbb Ti- sza-tavi alattvalói. (Horváth Zsuzsanna). Lányok és legények kínálgatták a falu népének a jóféle bort. Az esti szüreti bálon közel háromszáz személyre terítet­tek, és zsúfolásig megtelt a felsőszentgyörgyi művelődési ház nagyterme. Megválasztot­ták a bál hercegét, mely címet Tóth József kapta meg, illetve a bál hercegnőjét, aki at idén Gálvölgyi Rita lett. Volt dolga a „csőszöknek”, „csendőröknek” az est folya­mán, hiszen megszöktették a bírónét, de a díszítésként szolgáló szőlőfürtöknek is nagy keletje volt. Akit az éber vigyázók nyakon csíptek, bi­zony megismerkedhetett a de­ressel és a kalodával. A mula­tozás a késő éjszakába nyúlt. bcs északi és a keleti országrész­ben többszörösen is érdekelt Fin Eger Kft. ugyanis több száz dolgozó foglalkoztatását tervezi, főleg ruhaipari szak­mákban. Tiszafüred első embere vé­gezetül elmondta, hogy a he­lyi önkormányzat, átérezve a foglalkoztatás valóban feszítő gondjait, minden tőle telhetőt - például területfejlesztési, munkaügyi pályázatok mene­dzselése, a foglalkoztatással arányban álló kedvezmények biztosítása stb. - megtesz azért, hogy a jelenleg kihasz­nálatlan alugyári ipartelepen minél hamarabb munkalehe­tőséghez jussanak a füredi emberek, ami kedvezően be­folyásolhatja egy majdani ipari vállalkozói park létreho­zását is.- percze ­A megyei kereskedelmi és iparkamara 10, Szolnok város szintén 10 millió forint saját erőt képezve nyert további 20 millió forintot az OMFB-től szűkebb régiónk kis- és közép- vállalkozásainak fejlesztésére. Az összeget szintén pályázaton lehetett elnyerni. A 40 milliós keretre, két fordulóban, 35 pályamunka érkezett be, melyben 115 mil­lió forintos fejlesztésre 52 mil­lió forint támogatást kértek a A város legnagyobb oktatási in­tézménye a Kossuth Lajos Álta­lános Iskola. Az ide járó 515 diák tanulmányi átlaga tavaly 3,76 volt. Többen vettek részt megyei és országos versenye­ken. Nyelvművelésből, fizikából és kémiából remekeltek. A Ványai Ambrus Gimná­zium és Közlekedésgépészeti, Informatikai Szakközépiskola 481 tanulójának csaknem 10 százalékát, 47 fiatalt rendeltek tavaly javítóvizsgára. Közülük vállalkozások. A legjobbaknak ítélte oda a zsűri a rendelke­zésre álló keretet, így 28 vál­lalkozás juthatott vissza nem térítendő támogatáshoz. A legkisebb összeg 156 ezer, míg a legnagyobb 4 millió 90 ezer forint volt. Számos pályázatot forráshiány miatt utasítottak el. A nyertesek köre igen széles palettát ölel fel. Legtöbben az ISO 9000 sorozat szerinti mi­nőségbiztosítási rendszer be­tízen nem léphettek magasabb osztályba. A végzősök közül negyvenhármán jelentkeztek to­vábbtanulásra. Huszonheten tet­tek különböző szinten nyelv­vizsgát. A gimnázium gondja, hogy kevés a tanterem. Elsősorban megyei versenye­ken remekeltek az elmúlt tanév­ben a Petőfi iskola tanulói. Az itt tanulók átlaga 3,8. A huszon­nyolc pótvizsgára kötelezett kö­zül 11 tett eredményes javító- vizsgát. A végzősök mindegyike vezetését valósítják meg, de volt olyan pályázat is, amely hulladéküveg hasznosítását tűzte ki célul. A kamara igen sikeresnek ítéli a pályázatot, és a lehető­ségek szerint jövőre tovább is kívánja fejleszteni a pályázati rendszert - mondotta dr. Szar­vas Pál ipar- és területfejlesz­tési vezető érdeklődésünkre. Kezdeményezni fogják azt, hogy a néhány milliós egyedi termék- és technológiai projek­tek is hozzájuthassanak a for­ráshoz, hasonlóan a tavalyi év­hez, mert ez az a terület, ahol a kis- és középvállalkozások a leginkább segítségre szorulnak - fejtette ki a szakember. ein tovább tanult, a legtöbben szak- középiskolákba jelentkeztek. Gazdag hagyománya van az is­kolában a sportnak, az egészsé­ges életre nevelésnek. Az Egressy zeneiskola 229 tanulójával a kisebb tanintéz­mények közé tartozik a város­ban. Típusából adódóan az ide járók igen sok rendezvény tevé­keny szereplői. A tanulmányi át­lag 3,8 és 5,0 között változik osztályonként. Az alapfokú oktatásban a leg­jobb, 4-es fölötti tanulmányi át­laggal büszkélkedhet a Kaszab Nagy István Református Általá­nos Iskola. Ide 179 tanuló jár. Megyei, területi és országos ver­senyen is indultak. ses Rákóczifalván Szüreti karnevál fogathajtással A szüret jegyében egész napos rendezvénysorozat­nak adott otthont szomba­ton Rákóczifalva. Ez alka­lomból először rendezték meg a meghívásos fogat­hajtó versenyt, ahol külön kategóriában öt helyi fo­gat is indult. A hagyományteremtő cél­zattal, a sportág népszerűsí­téséért rendezett eseményre meglepően sokan voltak kíváncsiak. A 21 fogat ver­sengése valóban látványos momentuma volt a szüreti ünnepnek, amelyhez az időjárás is hozzájárult, ke­gyeibe fogadva a szabad­ban lévőket. A gumikerekes lovas ko­csitól a míves hintóig min­denféle fogat rajthoz állt. Azonban a versenyen kívül is akadt látnivaló: szenzá­ciónak számított például a Nagykőrösről érkezett Ka­rai Antal „pusztaötös”-pa- rádéja, aki öt pónit hajtott, és a hátsó kettőn állva lova­golta végig a pályát. Ezt az eseményt a már megszokott szüreti felvonu­lás követte, melynek során 5-600 méter hosszú, foga­tokból, lovasokból és gya­logosokból álló gyülekezet vonult végig a községen. Útközben több helyen meg­állva táncoltak, énekeltek, és szőlővel kínálták a járó­kelőket. A napot zenés-táncos szüreti bál zárta a sportcsar­nokban, ahol az ilyenkor szokásos népi játékokat is felelevenítették a résztve­vők. -molnár­Esélyegyenlőséget akar a Munkáspárt Tegnap délután a Munkás­párt alelnöke, Vajnai Attila lakossági fórumot tartott Jászberényben, ahol bemu­tatták a párt jászberényi pol­gármesterjelöltjét, Galcsik Tibort, illetve a 14 helyi vá­lasztókerületben indított képviselőjelöltjeit. A fórum előtt tartott sajtótájékoz­tatón az alelnök hangsúlyozta, sa­ját szemszögükből már most si­keresnek ítélik a ’98-as önkor­mányzati választásokat, hiszen átlagosan kétszer annyi jelöltet tudtak állítani, mint négy éve. Szerinte mindez bebizonyította, hogy szükség van a Munkás­pártra, mint baloldali erőre. Az önkormányzatokban az egyik legfontosabb feladatuk lesz az esélyegyenlőség megterem­tése. bcs-p­Hagyományt teremtettek Jászfelsőszentgyörgyön Szüreti mulatság negyedszer Bővülhet a foglalkoztatás Füreden Elkelt az „alugyári” ipartelep Általában közepes tanulók a túrkevei gyerekek A reformátusok élen járnak Túrkeve egy zene-, egy közép- és három általános iskolájában több mint 1800-an tanulnak. A tízezer lakosú város így joggal tarthatna igényt akár az iskolavárosi titulusra is. A közelmúlt­ban minden intézmény elkészítette számvetését az előző tanév­ről. Ebből kiderül, általában közepes tanulók a kevi gyerekek. A vakok és gyengénlátók megyei szervezete szombaton tartotta közgyűlését Szol­nokon, a Ságvári Művelődési Házban. A rendezvény végén elsősorban szépirodalmi műveket adtak elő a résztvevők. fotó: illyés 1848 szellemiségét közvetíti A mezőtúri Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház emeleti terme különleges kiállítást kínál látogatóinak. Iro­dalmi emlékek, bútorok, ruhák és más tárgyak láthatók, melyek elsősorban 1848 hangulatát, szellemiségét közvetítik az érdeklődőknek* Az anyag java része Rédai Sándor amatőr gyűjtő tulajdona. Rédai Sándor, bár ma Mezőbe- rényben él, jól ismeri Mező­túrt, hiszen 1968-ban itt érett­ségizett. Már kisgyermek korában sok mesét hallott nagyapjától az 1848-as korszakról, János Vitézről. Tetszettek neki a tör­ténetek, de történelmünk eme dicső éveivel csak később, már iskolás korában kezdett tuda­tosan foglalkozni. Mint fogal­mazott, ma már ez a kapcsoló­dás egy szerelem. Gyűjteményének alapjait a családi hagyaték adta, hiszen az ősi, erdélyi Rhéday család le­származottja. Nagyon sokat már nem örökölhetett a neves elődöktől, de ami megmaradt, azt nagy becsben tartja. Szereti mind a tárgyakat, mind pedig a könyveket, amelyek a letűnt korszak szellemét idézik. Az irodalomhoz talán nagyobb kö­tődést érez, mint az események kutatásához. Lenyűgözi egy- egy felfedezett régi kötet, gyö­nyörködik annak küllemében, s mindig fel tud fedezni újat a nyelvezetében. Rendszeresen keresi a még felfedezésre váró Rédai Sándor az évszáza■ dós emlékek között relikviákat. Úgy véli, még na­gyon sok kincset rejtenek a padlások. ses

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents