Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-17 / 244. szám
Műszak január elejétől december végéig Jó a mezőgazdasági vállalkozóknak, állítják sokan. A maguk urai, nem hajtja őket a főnök, a vekker, tulajdonképpen oly módon osztják be az idejüket, ahogy ez nekik jólesik. Hogy ebben a sommás állításban mennyi a tévhit és hol az igazság, annak néztünk utána Tomajmonostorán. Gyulai László negyvenöt éves, és. hites nejével, Adamecz Rozáliával egy kisebbfajta domb tetején lakik. Jókora távolságra ellátni a hatalmas gazdasági udvarról, amelynek rendjére két olyan csaholó vigyáz, akik alkalomadtán nem csak ugatnak. Óriási szénakazlak, gépek mutatják, hogy az itt lakó aligha szorul kölcsönmasi- nákra. Gyulaiék hivatalosan fogalmazva őstermelők. Korábban mindketten dolgoztak a párjával, de miután a téesz haldokolni kezdett, válaszút elé kerültek. Hogy még véletlenül se kelljen sorban állni a községházán a segélyért, úgy döntöttek, valamihez kezdenek. Szerencsére a szövetkezettől kaptak hét hektárt, mégpedig szinte a portájuk végén. Három kisborjúval kezdték jó tíz éve, a kisúji vásáron vették. Mára már 12 tehenet és a szaporulatukat gondozzák, legeltetik, etetik. Ha üsző: nevelik, ha bika: bizonyos súlyig hizlalják, mert így érdemes túladni rajtuk. Meg lehetne a bevételből élni, ha a tejért fürgébben fizetnének. Nem kis mennyiségről van szó, hiszen havi 4 ezer 600 litert szállítanak. Igen ám, csak az a bökkenő, hogy október közepén, amikor ott jártunk, a felvásárlónak, tejbegyűjtőnek már három hónapos fizetési hátraléka volt. Márpedig a pénzre nekik is égetően szükségük lenne, hiszen nyakukon a szántás, a vetés, és ugye a gázolajat meg a vetőmagot sehol sem mérik ingyen. Azután a föld is több lett, úgyhogy hiányzik ez a bevétel. Két fiuk közül az idősebbik már dolgozik a fővárosban. A fiatalabb most szerelt le, egyelőre apja, anyja szélámyéká- ban szorgoskodik, segít. Hogy mennyire jó egy vállalkozónak, íme a példájuk: ünnepnap, szabadnap - ahol ennyi a jószág - soha nincs. Egybefolyik az idő, ötkor mindig kelni kell, és este nyolcig akad mocorogni való. Egyetlen szórakozásuk, ha a rokonok ellátogatnak hozzájuk Pestről, és egy-két este elbeszélgetnek velük. Más nincs, elvégre ennyi kosztost - hízók, aprólék is bőven akad - nem lehet másra hagyni. Noha tengernyi tejet szállít évente a gazda a begyűjtőbe, nem ez a kedvence, hanem a kacsasült. Amikor illendően megpirult a tepsiben. A gazdaasszonynak nincs efféle étele: eszi, amit főz, ami jön. Hiszen ehhez, a januártól decemberig tartó készenléthez erő kell. Bíznak abban, hogy még jó ideig bírják, elvégre a hozzájuk hasonlóknak ezen a településen más lehetőségük nincsen. D. Sz. M. Szántás muzeális gőzekével Muzeális masinák pöfögtek tegnap délelőtt Keszthely határában: a Szendrey-major földjein két gőzgéppel, illetve a hozzájuk kapcsolt úgynevezett váltóekékkel rendezett szántásbemutató főszereplői voltak. A helyi Georgikon Majormúzeum szakemberei többnapos munkával .Jœltették életre” az intézmény birtokában lévő, 1910- ben készült, angol gyártmányú Fuwler gőzgépeket. A kazánjaikba már csütörtökön délután begyújtottak, s a tüzet - a bemutató sikere érdekében - azóta folyamatosan táplálták. A mezőgazdaságigép-matuzsálemek derekasan állták is a próbát. A hatvanas évek elején, mint a bemutatón elmondták, még mind a két gőzmasina használatban volt. Akkor a zsadányi állami gazdaság határában hasították a barázdát, majd a budapesti Mezőgazdasági Múzeumba, onnan pedig - 1972-ben - a Georgikon Majormúzeumba kerültek. Még a Budapest-Keszthely közötti utat is „lábon” tették meg. A jövőben - főleg turistalátványosságként - több alkalommal is tartanak bemutató szántást az ipari műemléknek számító masinákkal. (MTI) Gondban a szőlősgazdák A csapadékos, hűvös időjárás nem kedvez a szőlőszüretnek, a cukorképződés megállt, s így a tervezett cukorfok alatt kell a szőlőt leszedni - állapítja meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakértői összegzésében. A középérésű fajták - például a szürkebarát, a chardonnay - a kedvezőbb fekvésű ültetvényeken 17-19 fokosak. Az átvételi ár ebben az esetben 30-50 forint kilogrammonként. A 16 cukorfok alatti asztali bort adó szőlőt igen nehéz értékesíteni. Fajtától és minőségtől függően a felvásárlók 20-30 forintot adnak kilójáért. Tokaj-Hegyalján a furmint és a hárslevelű 15 cukorfokos, más korábbi érésű fajták - például a zêta, a tárcái - 7-18 fokosak. Eddig a várható termés egyharmadára és csak a 18 cukorfok feletti szőlőtermésre van felvásárlási szerződésük a gazdáknak, 40 forintos kilogrammonkénti induló áron. Az aszúbogyók tervezett felvásárlási ára 500-600 forint kilogrammonként. A vörösbort adó fajták kilogrammonkénti felvásárlási ára általában 50 forintnál kezdődik. Fehérborból jelentős készletek vannak a pincékben, viszont a vörösborból hiány keletkezett a borfogyasztási szokások változása miatt. Ezért például Villány környékén a különleges minőségű cabemet fajtáért 150-180 forintos kilogrammonkénti árat is fizetnek a vevők. Igazán gondban azok a szőlősgazdák vannak, akiknek nincs feldolgozójuk és pincéjük. A bérfeldolgozás ugyanis fehérszőlőnél 4-6 forint kilogrammonként, a kékszőlőnél pedig 8- 10 forint. Ha októberben a továbbiakban kedvező lesz az időjárás, úgy a minőség még javulhat, ha azonban hűvös, csapadékos október elé nézünk, a minőség és a mennyiség további csökkenésével kell számolni - állapítja meg elemzésében az FVM. Gazdaság családi vállalkozásban A túlélés záloga a sokoldalúság Kovács János örményesi magángazdálkodó portájáról első látásra nem derül ki, hogy mi mindennel is foglalkozik. Pedig a mezőgazdaság majd minden ágát műveli, a 15 fős családi vállalkozásban ő az összetartó kapocs, a „koordinátor”. Igazi őstermelő, a szó klasszikus értelmében. Pályafutását a helyi Új Élet termelőszövetkezetben kezdte, ahol egyre komolyabb feladatokat kapott. A rendszerváltáskor is kitartott a szövetkezet mellett, bár egyre nagyobb mértékben állt a saját lábára. Egy ideje már nem dolgozik máshol, csak a családja által kialakított magán- gazdaságban. Az azóta önkéntes alapon újjászerveződött szövetkezetnek ma is tagja, és vallja, hogy a segítségük nélkül nem jutott volna el idáig. Büszke arra, hogy hitele, adóssága nincs, mindent a maga erejéből, illetve a család segítségével hozott létre. Többféle takarmánynövényt, gabonát és zöldségnövényt termeszt, összesen mintegy 70 hektár területen. Elárulta: a búzája első osztályú lett, közel 1800 forintért kelt el mázsája. Mint mondta, a megtermelt ára értékesítéséhez jó minőség és jó kapcsolatok kellenek. A lényeg azonban a paprika. A gazdálkodó szerint sokan csak azt látják, hogy ez a növény mennyi pénzt hoz a konyhára. Véleménye szerint, bár keresni is lehet vele, de bukni is, mert komoly befektetést igényel. Van olyan hibrid paprika, amelynek csupán egy szem magja 8-10 forintba kerül! A gépesítettség nagyrészt megfelelő a gazdaságban, de a vegyszeres növényvédelmet eddig a szövetkezet segítségével ol dotta meg. A talaj jó minőségű, megfelel a paprika igényének. Idén egészen őszig jó termés ígérkezett, ezt viszont az utóbbi idők esőzései nyomán kialakult gombabetegségek és a rothadás erősen megtizedelték. Az ár is nagyon alacsony, ráadásul az orosz válság következtében ver gődő hazai konzervipar felvevőpiacként szinte megszűnt létezni, Mivel a termelők nagymér tékben ki vannak szolgáltatva a piaci viszonyoknak és a kereskedőknek, a magyar szabványok pedig sokszor szigorúbbak az Európai Unió rendelkezéseinél, Kovács János szeretné árait mindinkább külföldön értékesíteni. Eddig ez csak közvetett úton sikerült, de tervezi, hogy családjával társaságot alapít, és megszerzi a kivitelhez szükséges engedélyeket is. Molnár János Változó felvásárlási árak a sertéspiacon A sertéságazatban jelenleg a legnagyobb gondot a hízott sertések felvásárlási árának állandó változása, az átvételek elhúzódása és a vételár kifizetése jelenti - áll az FVM legfrissebb összegzésében, amelyet a területi tapasztalatok alapján készítettek. Bács-Kiskun, Fejér, Hajdú-Bi- har, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében valamelyest emelkedett az élő sertések átvételi ára, itt ugyanis nincs túlkínálat. Baranyában, Békésben és Borsod-Abaúj-Zemplénben az átvételi árak stagnálnak, míg a többi megyében a túlkínálat és az akadozó felvásárlás miatt 15-25 forinttal csökkent a vételi ár kilogrammonként. Jelenleg egy kilogramm élő sertésért átlagosan 220 forintot adnak a felvásárlók. Az átvételi gondok ellenére sok, elsősorban saját felhasználásra nevelő gazdát ez a helyzet nem befolyásol, vásárolja a malacot, növeli a kocaállományát. Ezért a magas malacár még tartja magát Borsod, Győr-MosonSopron és Heves megyében, de a kereslet országos szinten alacsony, és az ár is csökkenő. Egy kilogramm élő malacért általában 250-500 forintot kérnek. Egyre több helyen tapasztalható, hogy szerződés nélküli komolyabb hizlalásba nem fognak a termelők. Az intervenciós támogatás hatása érződik a sertéstartók magatartásán, ugyanis hizla- lási tevékenységüket kiszámíthatóvá teszi - állítják a szakértők. Több helyen gondok jelentkeznek az intervenciónál, ugyanis a vágóhidak nem szívesen foglalkoznak kis számú vágósertés megvételével. Az is igaz azonban, hogy a termelőknek a nagy távolságok miatt legtöbbször eszükbe sem jut, hogy közvetlenül keressék meg a vágóhidakat szerződéskötési vagy érté kesítési céllal. így továbbra is a községekben tevékenykedő felvásárlónak adja el állatait a legtöbb gazda. A megvett állatokat a felvásárló adja tovább a feldolgozó- üzemeknek, és így már az egy tételben beszállított állatokat nem a tenyésztő nevén minősítik. Ez pedig azt jelenti, hogy nem jogosult az intervenciós támogatásra. Természetesen a felvásárló sem jogosult a segítségre, mert nem a saját gazdaságában „állította elő” az árut. Szakértői vélemény szerint a megoldást az jelentené, ha a felvásárló érdekelt lenne abban, hogy a sertéstartók által felajánlott tételeket a termelő nevén adja el a vágóhidaknak, és így a minősítést és a támogatást a termelők közvetlenül kaphatnák meg. (MTI) Nincs panasz a paprikára Egy magántermelő szerint tavalyhoz képest az idén jól termett Mezőhék határában a fűszerpaprika, és a felvásárlási ár is megfelelőnek látszik. Papp Balázs Mezőtúrról jár át rendszeresen a mezőhéki határba, hogy a felvállalt területen a paprikát gondozza. Elmondta, bár kissé sok volt az eső az utóbbi időben, a termésen ezt nem lehet észrevenni. A megfelelő termesztési technológiának köszönhetően kártevők sem támadták meg a növényeket. A megelőző évhez képest alig nagyobb területen csaknem kétszer akkora termést szedhettek le. Ennek ellenére úgy gondolja, nem az idei a kiugróan jó termés, hanem a tavalyi volt nagyon gyenge. A termelő elégedett a felvásárlási árral is. Úgy véli, jó megoldás volt a felvásárló Dry Kft. részéről, hogy a félkész terméket átvevővel előleg kifizetésében állapodott meg. Így a termelők is szinte azonnal hozzájuthatnak a termés ellenértékének kétharmadához, de a cég azt ígérte, a fennmaradó részre sem kell sokat várniuk. ses Nem is olyan könnyű a galambpárosítás Első galambjait tízéves korában kapta, aztán felnőtt fejjel komolyabban is elkezdett foglalkozni a kisállatokkal a karcagi Bazsó István. Ma már texan galambjaival több nemzetközi elismerést is magáénak tudhat. Bazsó István a V 139. számú karcagi galambtenyésztő egyesület elnöke. Két hobbija van: a galambtenyésztés és lakatosszakmájából eredően a díszmű- ! ovácsolás. Szívesen készít saját képzelése alapján lakáshasználati tárgyakat is. Jó kézügyességét már a katonaságnál is kamatoztathatta: ha megkérték, bárkiről készített mellszobrot.- Számomra a lakatosságtól távolinak tűnik a galambászat. Mikor kezdett el ezzel komolyabban foglalkozni ?-Amikor tízévesen megkaptam török galambjaimat, már akkor elköteleztem magam a tenyésztés iránt. 1979-ben megvásároltam Kálmán László tenyésztő szép küllemű texan- állományát. Ezzel kezdődött.-Miután rendszeresen indul versenyeken, gondolom, nagy odafigyelést igényel a párválasztás.-Igen, hiszen olyan szülőpárokat kell választani, melyek a legjobban megközelítik küllemre a fajtajellemzőket, nyugodtak, közel kilósak, de még sorolhatnám az elvárásokat, így előfordul, hogy elsőre nem jól jött össze a párosítás, át kell a szülőket párosítani. Én nem a mennyiségre, a minőségre figyelek a galambjaimnál. Hogy ez mennyire jól sikerült, azt Bazsó István eredményei - melyekkel nem akar dicsekedni, de a tények magukért beszélnek - is bizonyítják. Tavaly saját tenyésztésű tojóival elnyerte a nemzetközi kiállítás különdíját, s négy galambjáról készült videófelvételt Texasba, a fajtaközpontba is elvitték.- Mit szólt a felesége a hobbijához?- Elfogadta, s azt hiszem, ez a legtöbb, amit tőle kaphattam. Amikorra hazajön az áfész papírboltjából - ahol boltvezető -, már ellátom az állományt, így csak azt látja, hogy a galamboknál minden rendben. Kislányom évek óta segédkezik nekem a versenyeken. Kiskunfélegyházi keringőivei már kiállításon is indult, ahol mint a legfiatalabb versenyző, oklevelet kapott. Bazsó Marietta - akinek év végén csak egy négyes csúszott be a bizonyítványába - a Kováts Mihály iskolába, Anta- lócziné Balogh Ágnes osztályába jár. A barna szemű, mosolygós kislányra a kézműves és a színjátszó szakkörben is mindig számíthatnak, otthon pedig a házimunkából is kiveszi a részét.-Hol méretnek meg legközelebb a „Bazsó-galambok”?-December 19-20-án a Varró István szakmunkásképzőben szervez az egyesület kiállítást, melyhez az önkormányzattól és a tiszafüredi Legator Kft.-től kaptunk támogatást, jövőre pedig a Szélmalmi fogadóházban szeretnénk a Magyar Texan Klub tagjai részére egy szakmai találkozót rendezni. D. E. A két tenyésztő: apa és lánya
