Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-14 / 241. szám

2. oldal Világtükör 1998. október 14., szerda A Nobel-díjat a fizikai tudo­mányokban elért eredményeiért megosztva az amerikai Robert C. Laughlin és Dániel C. Tsui, valamint a német Horst L. Störmer, a kémiai tudomá­nyokban pedig az amerikai Walter Kohn és a brit John Pople nyerte el megosztva - je­lentették be Stockholmban. Hillary Clinton a Forum 2000 elnevezésű prágai konferencián - amelyen a világ mintegy öt­ven ismert közéleti személyi­sége cserél eszmét az ezredfor­duló kihívásairól, legfőképpen a globalizációról - kijelentette: „Bár a nemzetközi pénzügyek­ben és a világgazdaságban nap­jainkban súlyos problémák és feszültségek vannak, pesszi­mizmusra nies ok, mert a gon­dok közös erővel, összefogással megoldhatók.” Nyugtalanítja Pakisztánt, hogy az indiai hadsereg nagy­szabású hadgyakorlatra készül határai közelében - jelentette ki kedden a dél-ázsiai ország kül­ügyminisztériumának szóvi­vője. Iszlámábádban különös­nek találják, hogy most kerül sor erre, amikor a két kormány képviselői a béketárgyalások felújítására készülnek. Nem adtak ki körözést a négy emberéletet követelő Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban a magyarországi hatóságok szlovák állampolgár ellen - idézte kedden a szlovák bel­ügyminisztérium sajtóértekez­letén elhangzottakat a pozsonyi Új Szó. A lap emlékeztet rá, hogy annak idején a magyar sajtó Meciar-kommandó néven emlegetett egy állítólagos szlo­vákiai bűnbandát, amelynek köze lett volna az Aranykéz ut­cai robbantáshoz, s a magyar rendőrség egy lévai illetőségű szlovák állampolgárt keresett. Nem tesz engedményt Észak- Korea a Genfben rendezendő béketárgyalások következő fordulóján - derül ki a phenjani külügyminisztérium szóvivőjé­nek szavaiból. A KNDK a „ko­reai országegyesítés kulcskér­désének tartja, hogy vonják ki az amerikai csapatokat Dél-Ko- reából és az Egyesült Államok kössön békeszerződést a KNDK-val” - közölte a kül­ügyi szóvivő. Bombariadó volt ismét Bangkokban az amerikai kö­vetségnél. A thai fővárosban a tűzszerészek kedden - két nap leforgása alatt már másodszor - átkutatták az Egyesült Államok nagykövetségének tőszomszéd­ságában lévő irodaházat, mi­után egy ismeretlen telefonáló arra figyelmeztetett, hogy két időzített pokolgépet helyeztek el az épületben. A tűzszerészek azonban ezúttal sem találtak robbanószerkezetet. Akció esetén külön NATO-bizottság irányítja az európai légtér forgalmát Belgrad engedményeket tett N agyköveteiken keresztül a NATO-tagországok ál­lam- és kormányfői kedd hajnalban elrendelték, hogy a szövetség mérjen légicsa­pásokat jugoszláv katonai célpontokra a koszovói vál­ság megoldásának gyorsítá­sáért. Mivel azonban a Hol- brooke-kal folytatott tárgya­lásain Milosevics jugoszláv elnök végül is engedni kény­szerült, a támadást bizonyta­lan időre elnapolták. Szlobodan Milosevics belee­gyezett abba, hogy visszavonja a szerb karhatalmi erőket Ko- szovóból, és kétezer nemzet­közi ellenőr utazhat a hely­színre a békés rendezés bizto­sítására. Richard Holbrooke amerikai különmegbízott erről értesítette a szövetségeseket. New Yorkban megtartott sajtótájékoztatóján Bili Clinton ugyanakkor utalt a jugoszláv elnöknek a múltban tanúsított „hajthatatlanságára”. Kedd reggel Brüsszelben összeült a NATO-orosz ta­nács, hogy megvitassa az at­lanti szövetségnek a koszovói fegyveres akcióval kapcsolatos legújabb döntéseit. À Kreml üdvözölte az eddig elért meg­állapodásokat, és gratulált Holbrooke-nak az eredmé­nyesnek látszó közvetítéshez. Milosevics kedden tévébe­szédben jelentette be, hogy el­hárult az országa elleni katonai akció veszélye. Ezzel azonban még távolról sem sikerült az ügyet teljes nyugvópontra jut­tatni, hiszen a balkáni orszá­gok vezetői - köztük Jugo­szlávia miniszterelnöke - a tö­rökországi Antalya városában megrendezett találkozójukon Koszovó autonómiája mellett foglaltak állást. * Erdélyi Lajos ezredest, a Hon­védelmi Minisztérium szóvi­vőjét arról kérdeztük: mit je­lent a NATO kérése a légtér átengedésével kapcsolatban?- Az észak-atlanti szervezet nemcsak hazánkhoz, hanem a környező országokhoz is ha­sonló kéréssel fordult - hang­zott a válasz. - Arról van szó, hogy szállításokra és egyéb feladatokra tegyük lehetővé az átrepülést a magyar légtérben. Tekintettel azonban arra, hogy repülés közben bármi megtör­ténhet - például baleset, vagy elfogyhat az üzemanyag -, ilyenkor lehetővé kell tenni az azonnali leszállást és műszaki segítséget kell nyújtani.-Mennyiben különbözik ez a fölkérés az SFOR-étól?- A mostani az SFOR-énál jóval korlátozottabb, hiszen a Boszniában szolgáló stabilizá­ciós erők a közút, a vasút és a légtér használatára kért és ka­pott a magyar Országgyűlés felhatalmazása alapján enge­délyt. Koszovóval kapcsolat­ban azonban kizárólag a légtér átengedéséről van szó. A NATO-országok felett egyébként nagy számban használják polgári és katonai repülőgépek az európai légte­ret. Ez a legösszetettebb légi- forgalmi övezet az egész vilá­gon. Ezért alapvető fontosságú a légiforgalmi irányítás és el­lenőrzés összehangolása a pol­gári és a katonai felhasználók között. Lehetővé kell tenniük a polgári légiközlekedés bizton­ságos és gazdaságos működé­sét, ugyanakkor szavatolni a szövetséges légierők számára a mozgás szabadságát. Az Észak-atlanti Tanács fel­ismerte ezeket a problémákat, ezért 1955-ben létrehozta az Európai Légtér Koordinációs Bizottságot, amely felelős az összes polgári és katonai lég­téri igény összehangolásáért. Erdélyi Lajos elmondta: a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség értékelése szerint Magyarországot sem­milyen katonai veszély nem fenyegeti. (gyulay) Évforduló. A mindössze 30 napig uralkodó I. János Pál 20 éve fogadta Karol Woytila bí­borost, Krakkó érsekét, aki kevéssel később II. János Pál néven követte őt Szent Péter trón­ján. A Vatikánban tegnap megkezdődtek a pápai évforduló ünnepségei. fotó: feb/reuters Keményvonalas külügyminiszter a béketárgyalások asztalánál Kezet fog-e Sáron Arafattal? Csütörtökön kezdődik meg a Washingtonhoz közel fekvő Wye Plantationben az izraeli-palesztin-amerikai csúcstalálkozó, amelynek témája a ciszjordániai csapatkivonások ügye. A tegnapi kormányülésen a zsidó telepesmozgalom leg­főbb pártfogójának számító Nemzeti Vallási Párt miniszte­rei megfenyegették Netanjahu miniszterelnököt: megbuktat­ják a koalíciós kormányt, ha nagyobb engedményeket tesz, mint amennyit ők elfogadha­tónak tartanak. Felszólították: ne engedjen a csapatkivonás fejében meg­szabott biztonsági követelmé­nyekből, és ne adjon át egy- talpalatnyit se Ciszjordánia földjéből, amíg a palesztinok nem vállalnak kötelezettséget az izraeli biztonsági követelé­sek teljesítésére. Washingtonban viszont máris arról nyilatkoznak, hogy feltehetően létrejön az izra­eli-palesztin megállapodás, s nem sok szót vesztegetnek egy különös személyi döntésre. Netanjahu miniszterelnök ugyanis Ariel Saront nevezte ki az izraeli diplomácia irányí­tójának. A tábornok, akit az izraeli héják egyik vezéralak­jának tartanak, kijelentette, hogy nem hajlandó kezet fogni Arafattal, akit háborús bűnösnek tart. A külügymi­niszteri tisztség azóta állt be­töltetlenül, hogy David Levy lemondott Netanjahunak a bé­ketárgyalásokon elfoglalt ál­láspontja miatt. À szakértők most azt talál­gatják, miért éppen a béke tár­gyalások előtt nevezte ki Sa­ront a külügy élére a kor­mányfő. Vagy lehet, hogy jó taktikusként Netanjahu azért hozta őt az első vonalba, hogy megnyugtassa szélsőjobbol­dali szövetségeseit? Elvégre amit a tábornok elfogad, az aligha ellentétes az államér­dekkel, még ha engedmények­ről van is szó. (réti) Hírháttér Hét elnök Bécsben Méltánytalanul keveset foglalkozott tegnap a sajtó a hét államfő részvételével megtartott bécsi tárgyalásokkal. Igaz, a világ - s így a magyarok - érdeklődését elsősorban az foglalkoztatta, mér-e lé­gicsapást a NATO a nemzetközi közösséggel szembeszegülő Jugo­szláviára. Az osztrák fővárosban megrendezett találkozó ugyanak­kor túlnő a napi aktualitás szintjén. A vendéglátó Klestil elnök kez­deményezésére létrejött eszmecsere egyfelől kifejezésre juttatta, hogy Ausztria különleges felelősséget érez az Európai Unió bőví­tése iránt, másfelől nyomatékosította: az integráció kiteljesítése a régió érintett államai számára alapvető, hosszú távra szóló kihí­vás. Olyan feladat, amely évtizedekre eldöntheti a kontinens jövő­jét, politikai egységesülését és a keletiek gazdasági felzárkózását. A találkozóra szóló meghívót szőkébb térségünk uniós tagságra esélyes államainak (Cseh-, Lengyel- és Magyarország, illetve Szlovénia) elnökei kaptak, hogy német, olasz és osztrák partnerük­kel áttekintsék a csatlakozás folyamatát. Politikai szempontból mindenképpen biztató az „elnöki diplomácia” e fontos eseménye, különösen olyan helyzetben, amikor sokak szemében az egész felvé­teli folyamat menetrendje, a csatlakozásra mindeddig „munka- dátumként" kezelt 2002. év megkérdőjeleződhet. A brüsszeli főbiz­tos, Hans van den Broek által emlegetett új dátum, 2006 sem szá­mit ugyan hivatalos határidőnek, ám a tagjelöltek számára minden fórum fontos lehet, amely az összetartozás hangsúlyozását, a köze­lebbinek remélt perspektívák áttekintését szolgálja. Erre pedig a bécsi hetes csúcs kiváló alkalmat nyújtott. Szondy Gábor Görög-török tengeri vita A törökországi Antalyában rendezett balkáni csúcstalál­kozó keretében hétfőn négy­szemközti megbeszélést foly­tatott Mesut Yilmaz török és Kosztasz Szimitisz görög mi­niszterelnök. A tárgyaláson nem sikerült eredményt elérni a két ország közötti vitás kérdésekben, de megállapodtak, hogy a NATO brüsszeli központjában dolgozó görög és török tisztségviselők a feszültség enyhítésén fognak munkálkodni az úgyneve­zett bizalomépítő intézkedések folytatásával. Kosztasz Szimitisz a találkozó után elmondta: török kollégájá­val áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat, megvitatták a problémákat, elismételték ko­rábbi álláspontjaikat, egyetér­tettek az együttműködés fon­tosságában, de megoldásokat nem találtak. Szavait alátá­masztotta, hogy a két kor­mányfő tisztes távolságban, fe­szengve ült le egy bőrkanapéra a kötelező fényképezkedéshez. „Számunkra a két ország kö­zötti egyetlen fontos kérdés a kontinentális talapzat ügye, amelyet véleményünk szerint a hágai Nemzetközi Bíróság elé kellene vinni” - mondta a gö­rög miniszterelnök. Derrick felügyelő dicsősége A szuper-főfelügyelő végleg lelép a képernyőről Pénteken a ZDF közszolgálati csatorna hosszú sorozatának utolsó epizódjával elköszön minden idők legsikeresebb német televíziós bűnügyi főfelügyelője. A szerep szerint Derrick az Európai Unió rendőrségéhez, az Europolhoz távozik. A sorozatot 102 ország tévé­állomásai tűzték műsorukra az eltelt 25 évben. Derrick, azaz megszemélyesítője, Horst Tap- pert búcsúja méltó a hosszú életű sorozat népszerűségéhez: Thomas Gottschalk, a német tévézés királya gálaműsorban, Good bye, Derrick!-partyn kö­szönt el tőle. Az Eastwest Re­cords stúdió lézerlemezt jelen­tetett meg: a korongon a Der- rick-filmek zenéje hallható. A színművész is hozzájárult ön­maga búcsúztatásához: 272 ol­dalas kötetben tárja a nagy nyilvánosság elé életét. Sokan megállapították, és Tappert sem vitatja: a Derrick szerep nélkül soha ekkora nép­szerűségre nem tett volna szert. A feladatot, mint mondani szokták, rászabták. A szelíd, de pengeéles elméjű rendőr révén bevonult a köztudatba a ,jó zsaru” figurája. Udvariassággal és együttérzéssel sikerült meg­teremtenie a bizalom légkörét a legkiélezettebb pillanatokban is. Mint valami tapasztalt lélek­gyógyász, a nézők pszicholó­gusává lépett elő: megbízható, megértő, és igazságos. Tappert nem rejti véka alá, hogy a vége felé össze-össze- zörrent az előrehaladott korát meghazudtolóan termékeny forgatókönyvíróval, Herbert Reineckerrel, amiért túlságosan filozofálgatóvá vált. Az ugyan­csak nyugdíjas korú Tappert alakításaival igazította ki eze­ket a bakikat - az idő múlásával mind türelmetlenebbül. A 75 éves színész nem ta­gadja: alapvetően egyformák ők a forgatókönyvíróval. Der­rick személyisége annyira rabul ejtette mindkettejüket, hogy nehezükre esik fölhagyni vele. Most már egyikük sem tudja, hogy valójában ki kicsoda. Tappert-e vagy Reinecker-e Derrick, vagy csupán belecsöp­pentek egy zsaru ügyeibe. Kulcsár László Vasúti baleset Mexikóban. A Veracruz állambeli Rio Blancoban kisiklott egy sze­mélyvonat. A felborult kocsik roncsai közül több mint 140 utast súlyos sérülésekkel hoztak ki a mentők, és egyelőre öt halottat találtak. fotó: feb/reuters

Next

/
Thumbnails
Contents