Új Néplap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-07 / 209. szám

1998. szeptember 7., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Szeptember 25. a végső határidő Még csak kevesen kopogtattak A* idei bányásznapot és Mol-napot összevontan rendezte meg Szolnokon a Tisza- ligeti Turisztikai Központban a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. A szombati összejövetelen a több száz vendéget jó ebéd és színvonalas műsor várta. fotó: cs.i. Európai integrációs tudattal kell készülni a pályára Növekvő érdeklődés a túri kar iránt Bár még bőven van idő szep­tember 25-éig, vagyis addig a határidőig, amíg az önkor­mányzati választásokon in­dulni szándékozók leadhatják az ajánlószelvényeiket (is­mertebb nevén kopogtatócé­dulákat), néhány városunk­ban arról érdeklődtünk, hol is tart jelenleg e folyamat. Kisújszálláson eddig három egyéni választókerületi jelölt (két független és egy kis­gazda), hat kisebbségi jelölt és egy polgármesterjelölt (füg­getlen) adta le ajánlószelvé­nyét. Mint megtudtuk, a héten kezdi ellenőrizni a választási bizottság a szelvények érvé­nyességét, s akkor veszik nyilvántartásba hivatalosan az első jelölteket. Egyébként már többen előre jelezték, hogy ezen a héten leadják az össze­gyűjtött kopogtatócédulákat. Törökszentmiklóson eddig senki sem élt a leadással, akárcsak Tiszafüreden, Túr- kevén pedig egy személy adta le a kopogtatócédulákat. Me­zőtúron már nyilvántartásba is vettek egy szervezetet (a Me­zőtúri Függetlenek Szerveze­tét), egy polgármesterjelöltet {Csorna Mihályt, aki FKGP­(Folytatás az L oldalról) Ezt követően Katona Tamás történész mint a lélek, a szel­lem kiválóságára emlékezett Petőfire, majd leleplezte a je­lenlévők körében igen nagy sikert aratott műalkotást. Az ökumenikus istentiszte­let után Pogány Gábor Benő és Ferencz Tibomé átadta a „Szeptember végén” címet vi­selő szobrot a koltói-katalini református gyülekezetnek, melynek nevében Varga Ká­támogatással indul) és három egyéni képviselőjelöltet (Csí­pés Istvánnét, Csorna Mihályt és Szigethy Józsefet, mindhár­man FKGP-támogatással in­dulnak). Jászberényben is folyama­tosan gyűjtik az egyéni válasz­tókerületekben a jelöltek a ko­pogtatócédulákat, tizenketten (KDNP-sek és függetlenek) le is adták. Jászapátin tizenhár­mán éltek eddig a lehetőség­gel. Közülük nyolcán egyéni képviselőjelöltek (négy füg­getlen, három fideszes és egy kisgazda), illetve öten kisebb­ségi jelöltek (egy Lungo Drom-os és négy CESZ-es). Tiszaföldváron hat személy gyűjtötte össze és adta le eddig a kopogtatócédulákat. Szolnokon - mint megírtuk - augusztus 31-ig nyilvántar­tásba vettek tizenöt MSZP-je- löltet, egy munkáspártit és négy függetlent, illetve egy szocialista polgármesterjelöl­tet. Jó hír mindamellett, hogy ahol érdeklődtünk, sehol sem fordult elő bejelentés vissza­élésről, sehová sem érkezett kifogás a kopogtatócédulák gyűjtése során a választási bi­zottságokhoz. B. Gy. roly tiszteletes ígérte, hogy az alkotás méltó őrzői lesznek. A koszorúzáson sok hazai és külföldi egyesület, szerve­zet képviselői mellett magán- személyek is helyeztek el vi­rágokat a szobor talapzatán. Az ünnepség végén emlék­műsort adott a Szolnoki Nép­dalkor és a Székelyudvarhelyi Vegyes Kórus. A délután folyamán köz­életi személyiségek is felszó­laltak. S. B. Tegnap délután 27. tanévét nyitotta a GATE Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kara. Az ünnepi eseményen, ahol kari kitüntetéseket is át­adtak, részt vett ár. Székely Csaba, az egyetem rektora. Az elsőévesek köszöntése után a hallgatói eskü letétele követ­kezett, mellyel hivatalosan is az egyetem polgáraivá váltak a ta­nulmányukat most kezdő gó­lyák. Dr. Patay István, a kar fő­igazgatója ünnepi beszédében először a legifjabb hallgatókat köszöntötte. Örömtelinek mi­(Folytatás az 1. oldalról)- A Vitézi Rend tagjainak fon­tos feladata, hogy megbecsül­jék a magyarságot, és a nemzet­fenntartó társadalommal szoros összeköttetésben visszautasít­sák az ország nyugalmát, újra­építését akadályozó erőket - hangsúlyozta Radnóczy Antal dandártábornok, a Vitézi Rend főkapitánya beszédében. A felavatott vitézek között volt két kenderesi asszony is: Tóth Józsefié és Magyar Gé­zámé. Tóth Józsefné édesapját még 1925-ben avatták vitézzé. Lánya azóta is ereklyeként őrizte jelvényét, kitüntetését, melyet hőstettéért kapott és azt a fotót, amelyen a kormányzó­val együtt örökítették meg. nősítette, hogy évről évre nő a felvételi ponthatár, ami azt je­lenti: egyre felkészültebb főis­kolásokkal dolgozhat az in­tézmény. A kar iránti növekvő •érdeklődést a képzési profil ki- terjesztésének tulajdonította. Elmondta, hogy a nyáron új előadótermeket és kabineteket alakítottak ki.- Mivel a mezőgazdaság szerepe kibővült - hangsú­lyozta dr. Székely Csaba rek­tor -, a szakembereknek már más képességekkel is rendel­kezniük kell, mint alapkép­zettségük. Az oktatókat arra kérte: a hallgatók ne érezzék, Tóth Józsefnét az avatásra lá­nya kísérte el, s mint mondta, nagy megtiszteltetés, hogy édesanyját vitézzé avatták. Az avatás után a Horthy-kas- télyban tartott sajtótájékoztatón Radnóczy Antal főkapitány és Hellebronth Gusztáv helyettes főkapitány arról számoltak be, hogy a tavalyi széki ülésen né­hány vezető törzstiszt letért a Rendi Kódexben meghatározott útról; kiszakadtak a rendből, sa­ját rendet alapítottak, és jogosu­latlanul vitézeket avattak. Ezért a Horthy alapította Vitézi Rend magyarországi képviselői bíró­sághoz fordultak, az ügyben a jövő héten várható ítélet. A Vitézi Rendről elismerés­sel szólt Lányi Zsolt, az Or­hogy a felsőoktatás finanszíro­zása nehézkes. A tanulmánya­ikat most kezdők figyelmét felhívta arra, hogy azzal a tu­dattal kell életpályájukra ké­szülniük, hogy a 2001-es dip­lomaátvételük után rövid időn belül európai uniós kollégáik­kal kell majd versenyre kel­niük. Az ünnepségen kari kitünte­téseket is átadtak. Dr. Nagy János főiskolai tanár Pro Fakul- tate, dr. Köliis Gábor kandidá­tus és dr. Sziráki András, a Me­zőgép Rt. vezérigazgatója A kar tiszteletbeli polgára címet vehette át. ses szággyűlés Honvédelmi Bizott­ságának elnöke is, aki ígéretet tett arra, hogy a bírósági döntés után a parlament és a Honvé­delmi Minisztérium segítséget nyújt annak érdekében, hogy újra megkapja méltóságát a Vi­tézi Rend, és ne társadalmi egyesületként kelljen működnie. A szakadó eső ellenére vasár­nap sokan eljöttek emlékezni a kormányzóra, újratemetésének ötödik évfordulóján. A katolikus templomban Galsi János kar­cagi plébános, a református templomban pedig dr. Hegedűs Lóránt püspök idézte fel a kor­mányzó máig élő emlékét, s fi­gyelmeztetett arra, hogy soha ne adjuk fel magyarságunkat. D. E. A talajművelésről tanácskoztak A Nemzetközi Talajművelési Társaság magyar tagozata az elmúlt héten rendezte meg a talajtermékenység megőrzése és a növénytermesztés címmel azt a konferenciát, melynek tagjai a karcagi DATE Kuta­tóintézetbe is ellátogattak. A konferenciára Ausztráliából, Bulgáriából, Csehországból, Észtországból Ukrajnából is érkeztek kutatók. A szakembe­reknek dr. Józsa Árpád, a kuta­tóintézet igazgatója adott tájé­koztatást az intézetben folyó munkájáról. Dr. Forgács Lajos a talajművelési kutatások leg­fontosabb eredményeit ismer­tette, dr. Nyíri László profesz- szor és Balogh István a talaj­művelési kutatások továbbfej­lesztésének módjairól beszélt, majd a résztvevők megismer­kedtek az intézet kutatási-fej­lesztési bázisaival. Dr. Birkás Mária, a Nemzet­közi Talaj művelési Társaság magyar tagozatának elnöke el­mondta, hazánkban ők szerve­zik a kutatással-fejlesztéssel foglalkozó műhelyeket, bizto­sítják a nemzetközi informá­ciócserét. A szakember elisme­réssel szólt a karcagi kutatóin­tézetben folyó tudományos munkáról. Mint mondta, ered­ményeiket nemzetközileg is számon tartják, ezért is jöttek el a konferencia résztvevői a Nagykunság fővárosába. Könyvadomány Jászkiséren Második alkalommal adomá­nyozott könyveket a napokban Jászkiséren a helyi cigány ön- kormányzat a település könyv­tárának. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Köz- alapítványtól, közgyűjtemény állományának gyarapítására 188 ezer forint támogatást nyer­tek el. A támogatási összegből- tudtuk meg Ajtai Ferenciül, a cigány önkormányzat elnökétől- 191 könyv, 18 folyóirat és 19 hangkazetta megvásárlására nyűt lehetőség. A könyveket a minap ünnepélyes keretek kö­zött adták át a helyi könyvtár kezelésébe. Az idei nem az első ilyen eset, tavaly hasonló formában gyarapította Jászkisér kisebb­ségi önkormányzata adomá­nyozással a települési könyvtá­rat. Az összesen immár 260 kö­tetet számláló adományok jó­részt cigányokról szólnak, vagy a szerzőjük roma származású. A cigány önkormányzat szerint a gyűjteményt jól lehet majd hasznosítani a Nat. bevezetésé­vel kialakult új keretek között is. bcs Családi napot rendezett szombaton kiadónk, az Axel Springer-Magyarország Kft. megyei irodája a Tiszali- geti strandon. A vidám összejövetelen az Űj Néplap szer­kesztőségének és a kiadójának munkatársai, valamint csa­ládtagjaik vettek részt. fotó: csabai Határon átívelő akarással Magyarságomat soha meg nem tagadom... NEMERE ISTVÁN: Szomszédom a halál 38.- Mi. A korzikai függet­lenségi mozgalom.- Szóval, maga...- Ne siessen az elhamar­kodott ítélettel. Korzikai va­gyok szívvel-lélekkel, és nyilván tudja, hogy évtizedek óta küzdünk az elszakadá­sunkért Franciaországtól. Sőt, már Napóleon óta ezt tesszük.- Minden tiszteletem az Önöké, de miért kevertek bele minket?- Az egész ügy az én ötle­tem volt. Én vettem rá a tit­kosszolgálatot, ahol addig dolgoztam, hogy raboltassuk el a három szerbet. Ismervén a Roland fivérek belgrádi múltját és az apjuk esetét, nem volt nehéz támogatást ta­lálni a külügyben is. Minden­kinek kellett a siker a hágai bíróság felé... Mbuni meg­gyilkolását használtam ürügyként, no és az esetleges kiszivárogtatást. így elértem, hogy engedélyezzék az ajac- ciói leszállást. Itt, a figyelő szemektől és tévékameráktól távol akartam átvenni öntől a szerbeket... És ez így is lesz. Csak éppenséggel nem Pá­rizsnak adjuk át őket, hanem mi visszük őket Hágába. Korzika ajándéka lesz a há­rom háborús bűnös, nem Franciaországé!- Tulajdonképpen méltá­nyolom is hazafias érzelmeit, kedves Madame.- Szólítson Juliette-nek...- ...Juliette, igen. De mi lesz a pénzünkkel?- A korzikai függetlenségi mozgalom nem olyan gazdag, mint a francia állam, Daniel. Most figyeljen ide: követel­jen a toronytól élelmiszere­ket. Végül is tizenkilenc em­ber van a fedélzeten, és mind enni akar, érthető? Küldenek majd egy catering-autót nagy rakodótérrel. Szálljanak bele mindnyájan, mármint az ön csapata és a szerbek. A kocsi sofőré a mi emberünk, ki­hozza a társaságot a reptér szélére, és onnan szabad az út a sziget belseje felé. Éjfélre már a mi titkos bázisunkon lesznek. Olyan parancsoló volt a hangja, hogy majdnem enge­delmeskedtem. A fejemben villámgyorsan kergetőztek a gondolatok. Elég világosan értésemre adta, hogy ne szá­mítsak nagy pénzre. Annyira azért nem rajongok a korzika- iakért, hogy sok millió frank­ról lemondva támogassam őket anyagilag. Ezen a téren sohasem ismerem a tréfát, sem a megalkuvást. És dön­töttem.- Rendben van, figyeljék a kocsit - és letettem. Körül­néztem.-Dino, Eric, Will és Tor­ben. Ürítsétek ki a konyhai hűtőket. Nyomás, vetkőzni! Inget, nadrágot, cipőt, zub­bonyt le és be a hűtőbe !-Lázad van, főnök! - kér­dezte Torben szokásos vigyo- rával. De láttam, kicsit nyug­talan. „Danny megőrült”, volt az arcára írva.- Csináljátok, amit mond­tam, Dino majd elmondja, miről van szó! Dino, az inf- rák... ! Hát persze, hogy értette. Bementem a pilótafülkébe, számhoz emeltem a rádió gombját, és élelmet kértem az embereknek. Akik tulajdon­képpen már dél óta nem ettek, nem ittak. A gépben meleg volt, nem működött a légkondi. A konyhában izzadt férfitestek „férfias” szaga terjengett. Magam is trikóra és gatyára vetkőztem. Öt férfi teljes felsőruházata éppen elfért a két hűtőben, beleértve a cipő­ket is. Minden igen gyorsan ment. Húsz perc múlva odakanya­rodott egy autó. Nagy kocka­felépítménye volt, és ezt a ra­kományrészt egy elmés pne­umatikus szerkezet könnye­dén felemelte az egyik bejá­rati ajtóig. A repülőgépünk teste vagy ‘tizenkét méterre volt a betontól.- Nyomás, fiúk. Kapjatok ki egy kis kaját, hadd lássák a kommandósok, hogy tényleg enni fogunk. A valóságban nem ez volt a cél. Amíg néhány fiú kiszedte a dobozokat és az italokat, a tálcákra készített ételeket, le­zavartuk az emeleti első osz­tályról a „túszokat”. A piló­ták, az utaskísérő kisasszo­nyok - köztük az a fehér bőrű szépség is, aki annyira tet­szett - szótlanul engedelmes­kedtek. Roland persze kia­bált.- Mi van? Meg akartok szabadulni tőlem? Együtt mentünk Mazimbába, hát együtt menjünk vissza Pá­rizsba is! (Folytatása következik) f.

Next

/
Thumbnails
Contents