Új Néplap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-30 / 229. szám

1998. szeptember 30., szerda Hazai Tükör 7. oldal Az egyes generációk csak egymás rovására részesedhetnek a megtermelt többletből Parlamenti vita a nyugdíjakról Ma és pénteken parlamenti vitanapot rendeznek a jövő évi nyugdíjemelés mértékéről és módjáról kialakult képviselői vélemények ütköztetésére. A kérdés az, hogy a Horn-kor- mány idején hozott törvénynek megfelelően 19-20 százalékos, vagy az új kabinet elképzelései szerinti 13-14 százalékos eme­lésre számíthatnak-e az idős emberek, netán differenciáltan osztják majd el közöttük a rendelkezésre álló pénzt. Béki Gabriella, a parlament egészségügyi és szociális bi­zottságának SZDSZ-es tagja szerint az Orbán-kormány csak a hatályos törvény módo­sításával faraghatná le 13-14 százalékosra a nyugellátásra fordítandó többletet, mert ere­detileg 19-20 százalékosra ter­vezett nyugdíjemelés járna az érintetteknek. Ha ezt teszi, nemcsak a 3 millió nyugdíjast, hanem a szociális szféra azon szereplőit (például a kisma­mákat vagy a jövedelempótló támogatásban részesülőket) is hátrányos helyzetbe hozza, akiknek járandósága a min­denkori öregségi nyugdíjmi­nimumhoz igazodik. A politikus mellébeszélés­nek, a nyugdíjasok megosztá­sát célzó trükknek minősítette a kormánypártok által emlege­tett differenciálást, majd hoz­zátette: az SZDSZ és az MSZP csak a meglévő törvényben ga­rantált mértékű emelésen felüli juttatáshoz „adja a nevét”. Csáky András, az egészség- ügyi és szociális bizottság MDF-es alelnöke ezzel szem­ben úgy véli, hogy a koalíció elképzelései mindenben meg­felelnek a Fidesz programjába épített ígérvénynek, amely szerint meg kell őrizni a nyug­díjak reálértékét. A képviselő szerint a lekö­szönt kormány fiktív adatok alapján ígérte oda az idősek­nek a 20 százalék körüli eme­lést, hisz például csak 10 mil- liárdra „saccolta” a magán­nyugdíjpénztárak által a tb- alapokból kivont összeget, holott az a jelenlegi számítá­sok szerint meghaladja majd a 30 milliárdot is. Úgy kell a költségvetésből gazdálkodnunk - tette hozzá a kormánypárti honatya -, hogy jusson a családok egészének támogatására is (például a gyermekek utáni adókedvez­mény finanszírozására), ellen­kező esetben nemcsak szem­beállítanánk egymással a ge­nerációkat, hanem asszisztál­nánk az amúgy is vészes de­mográfiai mutatók további romlásához. A járulékot fizetők számá­nak tartós csökkenése ugyanis az egész nyugdíjrendszer ösz- szeomlásához vezethetne - ál­lapította meg végül a bizottság elnöke. Takács Mariann Katonadicsőség. A Magyar Honvédőrsereg megalaku­lásának 150. évfordulója alkalmából ünnepséget tartottak tegnap Budapesten, a Stomm Marcel Magyar Katonai Mú­zeumban. Lányi Zsolt országgyűlési képviselő, a honvé­delmi bizottság elnöke mondott beszédet, majd átnyújtot­ták az 1992-ben a Hazáért, Városért Alapítvány által létesí­tett Stephanus Rex diplomákat kiváló katonáknak. Az idén négyen kapták meg e kitüntetést. fotó: feb/stefler balAzs Egy akció a sok közül- Nem ért volna meglepetés­ként minket, ha az albánok egyike fegyvert rántott volna: embereim mindig, minden es­hetőségre fel vannak készítve. A kanadai nagykövetségen tör­tént keddi eset során, mint más hasonló alkalmakkor, egyaránt fontos volt számunkra a konf­liktushelyzet feloldása és az ügyben vétlen szereplők biz­tonságának megóvása - mondta Osvát László ezredes, a rendőr­ség különleges szolgálatának parancsnoka. A rendőrkommandó vezetője lapunknak kifejtette: egysé­gük bevetésének elrendelése rendőr-főkapitányi, vagy - az ügy súlyosságától függően - belügyminiszteri hatáskörbe tartozik. A keddi eseményekkel kapcsolatban viszont, a diplo­máciai motívum miatt, a kül­ügyminisztériumot is értesítet­ték. A nők és gyerekek jelen­léte, valamint a konzulátusi te­rületek nemzetközi jogban elő­írt védettsége ez esetben kizárta a fegyveres beavatkozást. Embereik már az akciót megelőzően elvegyültek a tö­megben, és újságírónak, szociá­lis munkásnak (!) álcázva ma­gukat titokban, a lehetőségek­hez képest tüzetesen átvizsgál­ták az albánok ruháit, táskáit. Fegyverhasználatot csak ter­rorcselekményeknél engedé­lyeznek, mint ahogy tették azt például tavaly limai kollégáik a japán nagykövetségen több ál­dozatot is követelő túszszaba­dító akció során.- A különleges szolgálatnak - mondta Osvát ezredes — szinte minden napra jut feladat, a nagykövetségi akció éjszaká­ján befutott egy újabb riasz­tás is. (bereczki) Keletinek igaza van, mégsem ér vele semmit Orbán alkotmányt sért? Alkotmányt sért a kor­mányfő, ha a meghívás elle­nére sem tájékoztatja szemé­lyesen a parlament nemzet- biztonsági bizottságát az úgynevezett megfigyelési ügy részleteiről - vélekedik Ta­kács Albert, az Államigazga­tási Főiskola tanára. Az alkotmányjogász érdeklő­désünkre az alaptörvény 21. szakaszának 3. bekezdését idézte, mely szerint minden ál­lampolgárnak kötelessége az országgyűlési bizottságok által kért adatokat megadni, illetve e bizottságok előtt vallomást tenni. Elvileg ez alól a kötele­zettség alól a miniszterelnök sem bújhat ki. (Mint ismeretes: Orbán Viktor csak a később megalakuló vizsgálóbizottság­nak óhajtja átadni a birtokában lévő dokumentumokat.) Az alkotmánybíró hozzá­tette: törvényes szankciók híján a Keleti György által vezetett nemzetbiztonsági bizottság semmire sem kényszerítheti a miniszterelnököt. Dávid Ibolya jelenlegi igaz­ságügy-miniszter még MDF-es képviselőként úgy vélekedett: „Több nyugati országban pénz- büntetéssel vagy elővezetéssel kényszerítik a bizottságok előtti megjelenésre a polgárokat, az információk elhallgatásáért pe­dig a hamis tanúzásnak megfe­lelő büntetés jár. Néhány hónap alatt a mi parlamentünk is meg­alkothatná az idevonatkozó pa­ragrafusokat...” Ilyen törvény most nem szerepel a miniszter asszony tervei közt. T. M. Az első magyar női pilóta. A Malév 547-es Köln-Budapest járatával tegnap leszállt Ferihegyen a Ma­lév első női pilótája, akit érkezésekor ünnepségen köszön­töttek. Czigány Ildikó másodpilóta már hét és fél éve dolgo­zik a magyar légitársaságnál. fotó: feb/diósi imre Megkezdődött a vita a vizsgálóbizottságok felállításáról Az MSZP dönthet az ügyészségről A kormány jelenleg nem rendelkezik eszközökkel a büntető­politika befolyásolására - jelentette ki Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter a parlamentben, amikor előterjesztette az ügyészségről szóló törvénycsomagot. A legfőbb ügyész jelenlegi fe­lettese egyébként az Ország- gyűlés, a törvény elfogadása esetén ezt a szerepet tőle a kormány venné át.- Ha egyszer a bűnözéssel szembeni hatékony állami fel­lépés a mindenkori kormány felelőssége, akkor vissza kell térni az ügyészségnek a vég­rehajtó hatalomhoz kötődő státusához - mondta a minisz­ter asszony. - Ez a rendszer 1871 és 1949 között jól bevált, és csak a szovjet alkotmány szolgai másolása miatt változ­tattak rajta. A politikai jellegű Thuma József hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-biztosítási já­rulék 24 százalék helyett vár­hatóan 22 százalékos lesz, míg az egészségbiztosítási járulék 15 százalékról 11 százalékra csökken a tervek szerint. Ezzel párhuzamosan a je­lenlegi 2100 forintról 3600 fo­rintra kívánják emelni a fog­lalkoztatottak után fizetett egészségügyi hozzájárulást. A kormányfő ígéretéhez híven a befolyásolás ellen szigorú ga­ranciák védenének, például a kormány sem vádemelésre, sem vád elejtésére nem utasít­hatná a legfőbb ügyészt. A koalíciót alkotó pártokon kívül kisebb módosításokkal támogatta a javaslatot az SZDSZ és a MIEP is. Gál Zol­tán, az MSZP vezérszónoka azonban frakciója nevében ka­tegorikusan ellenezte a terve­zetet. Úgy vélte: a garanciák sokasága sem tud változtatni azon az alapkérdésen, hogy az igazságügy-miniszter az ügyészség főnökévé válna, és nyugdíjas egyéni vállalkozó­kat nem terheli a havi 3600 fo­rint, és mérséklődik a baleseti járulékfizetési kötelezettségük is: a jelenlegi 10-ről 5 száza­lékra. Az igazságosabb közte­herviselés érdekében a járu­lékfizetési kötelezettséggel nem terhelt jövedelmek bizo­nyos körében bevezetnék all százalékos egészségügyi hoz­zájárulást. Ezt többek között a költségtérítésből származó jö­ezzel széles körű, esetleg poli­tikai jellegű befolyásolási le­hetőséghez jutna. Mivel az ügyészségnek az alkotmányban rögzített jogál­lását csak a képviselők két­harmadának szavazatával le­het megváltoztatni, az pedig a szocialista szavazatok nélkül nem lehetséges. Az előterjesz­tés sorsa jelenleg erősen két­séges. Közben megkezdődött a vita a parlamenti vizsgálóbi­zottságok felállításáról. Ezek között van az az eseti bizott­ság, amelyek feladata lenne, hogy megállapítsa: ki adott megbízást az előző parlamenti ciklusban titkos adatgyűjtésre egyes politikusokról és család­tagjaikról? S. Á. vedelmek után, a cégautók használata fejében, a kiegé­szítő tevékenységű egyéni vál­lalkozók és az őstermelők jö­vedelmével összefüggésben, a 35 százalékkal adózó oszta­lékalap és a kamatkedvez­ményből származó jövedel­mek után kellene fizetni. A munkáltatók az eddigi 4 helyett 3 százalékos munka­adói járulékot fizetnek. Az al- kalmazottankénti 7 százalékos megtakarítással szemben 1500 forintos többletkiadás áll, így 1999-ben a munkáltatók terhei várhatóan 115 mi 11 iárddal csökkennek. A kormány re­méli, hogy növekedni fog a hivatalosan foglalkoztatottak száma. N. Zs. Torgyán zsarolt? A tiszadobi polgárokhoz írt levelének visz- szavonására szólította fel Tor­gyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert Szabó Péter, a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei település polgármestere. Szabó szerint Torgyán a szeptember 26-án kelt, miniszterként aláírt, sok­szorosított levelében úgy szólí­totta fel a tiszadobiakat az FKGP polgármesterjelöltjének a támogatására, hogy közben figyelmeztette őket: azok a te­lepülések ne számítsanak köz­ponti támogatásra, amelyek nem a kormánypártok jelöltjeit választják meg. Csak egy ötlet. Egyelőre még csak ötlet szintjén fogalmazó­dott meg a honvédség szakér­tőinek körében, hogy a hadkö­telezettség pénzzel megváltható legyen - nyilatkozta tegnap Sajner Gyula ezredes. A Ma­gyar Honvédség szóvivője el­mondta: ez a gondolat a had­erő-átalakítás kapcsán született, de erről a vezérkari vezetői ta­nács még nem tárgyalt. MSZP-bírálat. A Fidesz vá­lasztási ígéretei sem tartalmuk­ban, sem mértékükben nem lát­szanak megvalósulni - mondta Nagy Sándor, az MSZP or­szággyűlési képviselőcsoport­jának helyettes vezetője. Már csak három hiányzó. A Belügyminisztérium tegnap délelőtti adatai szerint már csak három településen nincs pol­gármesterjelölt, és 11 helyen nincs kislista az október 18-ai választásokra. SZDSZ-es indítvány. Díjmen­tesen juthassanak a jövőben a műsorszolgáltatók az Ország- gyűlés üléseiről készülő televí­ziós felvételhez - javasolja a parlamenthez benyújtott indít­ványában Pető Iván és Bauer Tamás. A matrica biztos. Jövőre tart­ható lesz all százalékos inflá­ció - jelentette ki Chikán Attila gazdasági miniszter a Gazda­sági Kabinet ülése után. Dön­töttek az autópályák tovább­építéséről és a matricás fizetési rendszer bevezetéséről is. Támogatják a gazdákat. A Magyar Agrárkamara támogatja a gabonaválság miatt tüntetni készülő gazdák megmozdulását - jelentette ki Csikai Miklós, a köztestület elnöke sajtótájékoz­tatóján. Elmondta: a gabonakér­dést eddig nem sikerült megol­dani, ezért ha a kormány nem tárgyal a gazdák képviselőivel, és megbízottaik a demonstráció mellett döntenek, úgy az agrár­kamara támogatja a demontrá- ciót. Szervezésében azonban köztestületi szerepénél fogva a kamara nem vesz részt. Mikrofonbizottságot a közszolgálati rádióba és televízióba Indítvány az anyanyelv védelméért Az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága ma tárgyalja Dr. Várhelyi András (FKGP) országgyűlési képviselőnek az anyanyelv védelme érdekében beterjesztett indítványát. A frakcióvezető-helyettes azt várja a testülettől, hogy állásfog­lalásban hívja fel a Magyar Rádió és a Magyar Televízió ve­zetőit a „mikrofonbizottságok” visszaállítására. A kisgazda honatya indítvá­nyát ma annak ellenére tár­gyalja a kulturális és sajtó- bizottság, hogy azt Sasvári Szilárd, a bizottság elnöke ko­rábban hatáskör hiányára hi­vatkozva elutasította. Várhelyi András országgyű­lési képviselő véleménye sze­rint a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban nem en­gedhető meg beszédhibás ri­porterek és bemondók szerep­lése. „A közpénzen folyó nyelvrombolást a kulturális és sajtóbizottságnak tisztéből fa­kadó kötelessége megfékezni, illetve megakadályozni” - írja képviselőtársaihoz intézett in­dítványában a kisgazdapárt frakcióvezető-helyettese, aki egyúttal tagja a sajtóbizott­ságnak is. A képviselő véleménye sze­rint a mikrofonbizottságok felélesztése - amelyek nálunk a Németh-kormány idején szűntek meg, de működnek például a CBS-nél, és a CNN- nél is - nem ellentétes a rádió­zásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény előírásai­val, sőt annak érvényre jutta­tását a kifogástalan magyar beszédet megkövetelő és el­lenőrző bizottságok éppen, hogy segítenék. Hiszen, mint azt a bizottság ülésére készült előterjesztésében Várhelyi ki­fejti: mind a Magyar Rádió, mind pedig a Magyar Televí­zió közszolgálati műsorszol­gáltatási szabályzata ki­mondja, hogy az említett mé­diákban megszólaló műsorké­szítőknek, illetve képernyőn szereplő munkatársaknak fo­lyamatos nyelvi képzésen kell részt venniük, és mikrofon-, il­letve képemyőengedélyt kell szerezniük. (horváth) Csökken a foglalkoztatás költsége A munkáltatók tb-járulékfizetési kötelezettsége a jelenlegi 39 százalékról jövőre várhatóan 33 százalékra csökken, míg a munkavállalók terhei 11 százalékról 10 százalékra mérsék­lődnek - jelentette be Thuma József, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára hétfőn azon a sajtótájékoztatón, ame­lyen részletesen ismertették az élőmunka után fizetendő köz­terhek enyhítéséről szóló törvényjavaslatot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents