Új Néplap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-30 / 229. szám

1998. szeptember 30., szerda Az Új Néplap Európai Uniós Melléklete 5. oldal Terv szerint halad az átvilágítás Brüsszelben Ismerkedés a közösségi vívmányokkal Mint ismert, az Európai Unió idén március 31-én indította meg a tárgyalási folyamatot a csatlakozni vágyó hat legfel­készültebb országgal, köztük hazánkkal. A jelöltek feladata egyelőre a közösségi joganyag átvizsgálása, melynek során - lépésről lépésre - az élet szinte valamennyi területének sza­bályozása nagyító alá kerül. Az unió berkeiben screeningnek nevezett folyamat két részre oszlik: először az unió végre­hajtó szervének - az Európai Bizottságnak - az illetékesei ismertetik az adott témakör jog­anyagát a jelöltekkel, majd a tagságra pályázók delegációi számolnak be arról, hogyan kí­vánják a csatlakozás időpontjára törvénykezésükbe iktatni az EU-jogszabályokat és -vívmá­nyokat. Ha akad olyan jogszabályelem, amelyet vala­melyik jelölt ország a csatlako­zás - bizottság által - feltétele­zett időpontjára, 2002. január el­sejére nem tud átültetni saját jogrendszerébe, annak beveze­tésére könnyítést vagy átmeneti időszakot kér az EU-tól, és a ké­sőbbi - úgynevezett érdemi tár­gyalásokon - dől el, hogy rész­ben vagy egészben megkapja-e ezt. Könnyítést vagy átmenetet a másik oldal, azaz az unió is kér­het, és a várakozások szerint jövő áprilisban, a munkaerő szabad áramlásának tárgyalása­kor meg is teszi ezt. Noha az átvilágítás a jövő nyáron fejeződik be, az átmeneti könnyítésekről szóló érdemi tárgyalások - a már átvizsgált fejezeteknél - november köze­pén megkezdődnek. Az április végén megkezdett átvilágítás során eddig a tudomány és a ku­tatás, a távközlés, az oktatás és képzés, a kulturális és audiovi­zuális politika, az iparpolitika, a kis- és középvállalkozások, a kül- és biztonságpolitika, a tár­sasági jog, a fogyasztóvédelem, a halászat, a statisztika, a kül­gazdasági kapcsolatok, az áruk szabad áramlása, a napokban pedig a vámunió, valamint az agrárszféra egy része került té­maként az asztalra. A menetrend szerint még az idén sor kerül a versenypoliti­kával, az állategészségüggyel, a közlekedéssel, a szociálpoliti­kával, a foglalkoztatással, az energiapolitikával, a tőke sza­bad áramlásával, valamint a gazdasági és pénzügyi unióval kapcsolatos joganyag egyezte­tésére. L. Z. Legfeljebb egy tucat kivétel Az EU-csatlakozási tárgyalásokon csak akkor lehet gyors ered­ményt elérni, ha Magyarország a lehető legkevesebb kivételi igénnyel lép fel - mondta Inotai András, az Integrációs és Straté­giai Munkacsoport vezetője a közelmúltban egy konferencián. A szakértő szerint szerint Ma­gyarországnak maximum egy tu­cat, de inkább ennél is kevesebb derogációs igénnyel szabad fel­lépnie. Ellenkező esetben a tár­gyalások elhúzódhatnak, ami évi 1,5-2 milliárd dolláros vesztesé­get is okozhat az országnak. Inotai szerint a magyar gazda­sági felzárkózás jó ütemben ha­lad. A problematikus ágazatok közül a mezőgazdaságot emelte ki. Elmondta, hogy az agrárium felzárkózásához elengedhetetlen az ágazat feltőkésítése, s lénye­gében mindegy, hogy az ehhez szükséges tőke belső vagy külső forrásból származik. Halasztha­tatlannak nevezte a hatékony bir­tokstruktúra kialakítását is. Sürgősen ki kell alakítani azt az intézményrendszert, amely al­kalmas lesz az EU-támogatások felhasználására - hangsúlyozta. Figyelmeztetett arra is, hogy az uniós források csak 25 százalé­kos saját erő mellett hozzáférhe­tők. Mintegy évi 400-500 milli­árd forint támogatás nyílhat meg Magyarország számára akkor, ha az ehhez szükséges 100 milliár­dos saját hányad rendelkezésre áll. Ehhez viszont Inotai szerint a költségvetés szerkezeti átalakí­tása szükséges. (MTI) A szakképzésről tanácskoztak Becsben Dr. Ürmössy Ildikó, a megyei kereskedelmi és iparkamara szakképzési vezetője nemrég Bécsben járt az Európai Ka­marák Szövetségének szakkép­zési konferenciáján. Ottani ta­pasztalatairól kérdeztük.- A konferenciát minden évben megrendezik, támogatja az Euró­pai Unió Képzési Bizottsága. Evenként más a téma, most a gazdaság és a foglalkoztatás problémáját járták körül a részt­vevők. Hat rövid problémaföl­vető előadás hangzott el, utána mindenki elmondhatta a vélemé­nyét. Mintegy százan vettek részt, és több kelet-európai or­szág képviselői is jelen voltak.- Tudnak profitálni a konfe­rencián elhangzottakból?- Képet kaptunk az Európai Unió helyzetéről, és ez azért fon­tos, hiszen mi is oda igyekszünk, s tudnunk kell, mit kell átalakíta­nunk a könnyebb illeszkedés ér­dekében. Az unió is átalakulóban van, érdekes a gazdaság, a fog­lalkoztatás és a képzés összefüg­gése. Változnak a képzés köve­telményei, ezt a munkaerőpiac változása kényszenti ki.- Mondana valamit a válto­zások fő irányairól?- Középpontba került a felső- oktatás kérdése, közelebbről az elmélet és a gyakorlat problé­mája. A munkahelyek több gya­korlati ismerettel rendelkező fia­talokat szeretnének, ugyanakkor ellentmondás, hogy nem szívesen fogadnak gyakorlatra érkező fia­talokat, mert ez pluszfeladatot je­lent. Másik fontos igény, hogy az alapképzés nyitott legyen, vagyis folyamatosan ráépülhessenek a továbbképzések, akár több irányba is. 2000 és 2006 között újraindulnak a képzési progra­mok, mint a Leonardo vagy a Socrates program, és ez Magyar­országot közvetlenül is érinti. Konkrét lehetőséget nyújt a PHARE képzési iroda, amely kamarai szakértők számára hirde­tett képzési programot. Ezen más magyarországi kamarákkal együtt részt kívánunk venni, hi­szen a németországi Gera mellett Szolnok is képzési hellyé válna.- A szakképzés kapcsán mi­lyen sürgető követelmények fo­galmazhatók meg az uniós csat­lakozásunk szempontjából?- Zökkenőmentes lehet az át­menet a törvényi háttér és az in­tézményrendszer alapján. Gondot okozhat az információszegény­ség és a nyelvtudás hiánya. De a legelső helyen az erősebb gazda­ság igénye áll, hiszen ez minden csatlakozás föltétele. Ha ez meg­van, akkor már „csak” dinamiz­mus, rugalmasság, ötletek, pro­jektek kellenek, hiszen helyet­tünk senki semmit sem fog kita­lálni a számunkra. B. A. Problémák a javak áramlásában A csokoládé, a tészta és az ásványvíz, valamint egyes gyógysze­rek esetleges kivételével a csatlakozás pillanatától kezdve sza­badon áramolhatnak az áruk az Európai Unió és Magyaror­szág között - derült ki az EU és az idevonatkozó magyar jogi szabályozás összehasonlítása után. Az átvizsgálás során négy olyan területre bukkantak, amelyekről később további tárgyalásokat kell folytatni, és amelyek eseté­ben valószínű, hogy az orszá­gunk a csatlakozásig nem tudja átvenni a vonatkozó jogszabályt. A tészta, a csokoládé és az ás­ványvíz termékcsoportok eseté­ben a közösségi szabályozás más arányú összetételt tart elfogadha­tónak, mint a magyar - a tészta estében a színezőanyagok és a tojás aránya, a csokoládénál a kakaóvaj mennyisége, az ás­ványvíznél az ásványianyag-tar- talom tér el, az utóbbi esetében a magyar rendszer javára. A ne­gyedik terület a gyógyszer-enge­délyezési rendszerhez kapcsoló­dik: mivel Magyarország itt már korábban a szabadalmi jog kito­lását kérte, ez a törzskönyvezés és a gyártás kezdetének elhúzó­dásával is jár. Megállapították azt, hogy Magyarországon szükség van a minőségvizsgáló intézetek fej­lesztésére. Szabványból 9000 közösségit kell átültetni, ebből ma nem egészen 2800 az, ahol a magyar előírás már teljesen meg­felel. Az időtényező mellett problémát jelent az is, hogy a szabályozás időnként jelentős költségigénnyel jár - csak a szabványosítás kiadásai például az elkövetkező 3-4 évben évi fél- egymilliárd forintra becsülhetők. Magasan a léc a beszállítóknak Sok honi vállalkozás célja, hogy az Európai Unióban mű­ködő nagy cégek beszálh'tójává váljon, ám a követelmények­nek megfelelni cseppet sem könnyű. Ahhoz, hogy új piacot szerezzen egy cég, négy-öt év szükséges, valamint rengeteg energia és pénz. A magyar vállalkozások számára egyik perspektíva az uniós csat­lakozásunk kapcsán az, hogy be­szállítóivá váljanak nagy nyugat­európai cégeknek. A cél világos, az út azonban korántsem egy­szerű és egyértelmű. Olyan kö­vetelményeknek kell megfelelni, melyek sok vállalkozás számára még ismeretlenek, s tőke nélkül megvalósíthatatlanok. A beszál­lítói mintapéldaként emlegetett szolnoki Eurosol Kft. története is igazolja az előbbi fejtegetést. A cég a német HAAS-csoport tagjaként lényegében ajánlóle­véllel rendelkezett a neves nyu­gati gyáraknál. így először bér­munkát végeztek, majd a soroza­tos fejlesztések eredményeként eljutottak arra pontra, amikor már önállóan is megjelenhettek. Jelenleg neves európai autó- konszerneknek készítenek bőr­és műbőr termékeket, ám ahhoz, hogy partnernek tekintse őket például a General Motors, külön a GM által elfogadott minőségi követelményrendszert kellett be­vezetniük, az ISO 9002 kevés volt. így először eleve ahhoz kel­lett pénz, hogy magát a rendszert bevezessék, miközben folyama­tosan tárgyaltak a GM-mel. Ma már meg van az a szerződés, mely szerint az Opelekhez készí­tik majd a sebváltó- és kézifékta­karókat, ám ezt több év alatt ér­ték el - mondja a cég vezetője, dr. Lits Józsefné. Általánosság­ban is igaz, hogy egy új piacot meghódítani az unióban 4-5 évet vesz igénybe, amihez kell a fo­lyamatos jelenlét. Persze nem árt, ha minimum egy „ajánlóle­véllel” is rendelkezik az adott vállalkozás, s még jobb, ha refe­renciát is tud felmutatni. A 4-5 éves időtartam még ekkor is szükségeltetik ahhoz, hogy a ve­vőt megnyeijék. Emellett nem árt figyelembe venni azt a tőkét, melyet a piac „megdolgozására” kell fordítani. Einvág Készülnek a sebességváltó-takarók az üzemben Délen a helyzet változatlan A munkanélküliséget tekintve még mindig óriási különbségek vannak az Európai Unió egyes régiói között. Az állástalanok ará­nya Luxemburgban a legalacsonyabb, mindössze 2,5 százalék, és Spanyolország déli vidékén, Andalúziában a legmagasabb, 32 százalék - adta hírül a minap az EU statisztikai hivatala. Az Eurostat vizsgálata szerint Luxemburgon kívül négy oszt­rák tartomány (Felső-Ausztria, Alsó-Ausztria, Burgenland és Salzburg), egy brit (Berks, Bucks), egy portugál (Centro), valamint egy olasz régió (Tren- tino-Alto Adige) büszkélkedhet 4 százaléknál alacsonyabb munkanélküliségi rátával az EU régiói között. Ezzel szem­ben a legnagyobb munkanélkü­liség Dél-Olaszországot (Szicí­lia, Campania, Calabria - 24- 26,1 százalék), illetve Spanyol- ország egyes vidékeit (Ceuta y Melilla, Extremadura, Andalú­zia - 26,4-32 százalék) sújtja. A legnagyobb lélekszámú EU-tagállamban, Németor­szágban is elég vegyes a kép, mivel Felső-Baj orországban csupán 4,8 százalék a ráta, az egykori NDK egyik ipari köz­pontjában, Dessauban viszont 21,5. A 25 éven aluliak átlag 20,9 százaléka tengődik munka nél­kül az EU-ban, a legkevesebben (5 százalék) Alsó- és Felső- Ausztriában, a legnagyobb arányban (64,9 százalék) pedig az olaszországi Campaniában. A gyengébb nem képviselői között Nagy-Britannia délkeleti régióiban a legkisebb (2,7 száza­lék) az állástalanok aránya, mi­közben Andalúziában 41,8 szá­zalékos a női munkanélküliség. A szélfújta nejlonzacskók hazája Az Európai Bizottság számí­tásai szerint Magyarország­nak 13,7 milliárd ECU-ba (15 milliárd dollárba) fog kerülni, hogy felzárkózzon az Európai Unió környezet- védelmi normáihoz. Ritt Bjerregaard, az EU Bizottság környezetvédelmi felelőse szerint a vízminőség javítá­sához 6,6 milliárd, a hulla­dékkezeléshez 4,4 milliárd, a levegő minőségének javítá­sához pedig 2,7 milliárd ECU befektetésre lenne szükség. Az említett költségek nyilván súlyos megterhelést jelente­nek a magyar társadalomnak, de nem szabad elfelejteni a környezetvédelem és a közegészség - számokban ki nem fejezhető - nyereségét sem. Vígon megyénk helyze­tét hogyan látja egy szakem­ber? - kérdeztük dr. Háfra Istvántól, a megyei környe­zetvédelmi felügyelőség igaz­gatójától. Először is a csatlakozás minimális jog­szabályi követelményeiről szólt a vezető. Ma azt tartja nálunk a közhit, hogy az EU-csatlakozás környezetvédelmi köve­telményei hiányoznak. Ez azért nem tel­jesen így van. Más téren is van lemara­dás, bár vitathatatlan, a környezetvéde­lem sem marad ki a körből.- Ha a jogalkotást nézzük, két, na­gyon fontos jogszabály hiányzik még: a levegőtisztaság védelméről és a hulla­dékgazdálkodásról szóló törvény. Ezek nélkül biztosan nem lehet szó csatlako­zásról. A „levegős” jogszabály évek óta készül, a,hulladékos” jogszabály „aszta­lon” van, de szerintem most is késedel­met fog szenvedni. Ezenkívül van egy csomó végrehajtási rendeletünk, ame­lyek hiányosak. Ami a nem jogi szabályozást, hanem a napi életet jelenti: a környezetvédelmi követelményrendszer működése kissé hiányos. Ugyanakkor, amikor azt mond­juk, hogy „csatlakozásunknak környe­zetvédelmi akadályai vannak”, akkor ez­zel nem mondunk semmit. Azt mondjuk, hogy gyümölcs és nem azt, hogy alma és körte. Jelentsük ki tehát, hogy a környe­zetvédelmi követelményrendszerben két nagyon fontos terület van: a települési fo­lyékony- és szilárdhulladék-kezelés, va­lamint a csatornázás. A két terület össze­függ. Ismert a közműolló: a vezetékes- víz-ellátottság 95 százalékos, míg a csa­tornázás nem éri el a 45 százalékot sem éri el. Ami megyénket illeti, kiemelkedő he­lyen állunk a környezetvédelmi lemara­dás behozása terén. Tény, hogy megyénk elindult a helyes úton. Ázonban még sok gonddal kell megküzdenünk. Köztudott, hogy a csatornázás nem teljesen megol­dott, a házakban keletkező szennyvizet sok helyen az egykori, ásott kutakba ve­zetik. Csakhogy ha a szomszéd még használja ásott kútját, előfordul, hogy szomszédja vizét issza vissza. Vagyis az első, 20-22 méterig terjedő vízadó réte­get teljes mértékben sikerült elszeny- nyezni. Ezért ki kell mondani: ez a réteg ma már ivásra teljesen alkalmatlan. Szerencsére az ivóvizet a mélyebfi ré­tegekből kapjuk, és addig a szennyezés még nem jutott el. Reméljük, nem is fog. A másik fontos terület a települési fo­lyékony- és szilárdhulladék-kezelés. Nem állunk távol az igazságtól, ha kije­lentjük, Magyarország a szélfújta nejlon- zacskók hazája. Nincs olyan települé­sünk, amelynek határában ne lenne sze­métlerakó. Rendezett telep azonban csak kevés helyen található: Jászberényben, Szolnokon, Kisújszálláson, Karcagon, Martfűn. Szerencsére a megye felmérte, nem kell, hogy minden település határában szeméttelep legyen. Ezért a regionalitás mellett döntöttek. A megyei önkor­mányzat koncepcióját a flamand kor­mányzat is támogatja. Ezek szerint több helyet is kijelöltek, ahol regionális hulla­déklerakót létesítenek. Hunyadfalva, Kunszentmárton és a jászsági, ahol ösz- szesen 26 település szemetét fogják tá­rolni. Ezeket pedig meg kell csinálni, ha törik, ha szakad. Az európai uniós csatlakozás kapcsán ugyanis legalább a feltételeket meg kell teremteni ahhoz, hogy szabályozott kere­tek között történhessen a szemételhelye­zés, és olyan műszaki védelemmel, amely utódainknak már nem okoz kárt. Azt azonban, hogy mi lesz a mostani le­rakók sorsa, még nem lehet tudni. Mert az sem jó, ha jelenlegi helyükön marad­nak, hiszen a vízadó réteget tovább szennyezhetik, míg ha az új telepeket töltjük fel velük, akkor azok kapacitásá­nak jó részét máris lekötik. A legjobb megoldás persze az lenne, ha a tudati tényezőket próbálnánk befo­lyásolni. A szelektív hulladékgyűjtést mindenképpen támogatni kell, mert az adja meg a lehetőséget, hogy sok, a sze­métbe kerülő termék visszakerüljön az anyagkörforgásba. Az uniós csatlakozás időpontja még nem ismert, de addig is tenni kell vala­mit, különben belefulladunk a szemétbe. A tudati tényezőknek óriási szerepük van, hiszen ma Magyarországon bármi­lyen, némi kockázatot is jelentő létesít­ményt létrehozni szinte lehetetlen. Emellett furcsa helyzet kezd kiala­kulni: mindenki egyetért abban, hogy a környezetvédelmi célú létesítmények kellenek, de nem ott, ahol éppen akarják. Ha a magyar mentalitás így marad, és az érzelmek uralkodnak az értelem fölött, akkor annak súlyos következményei lesznek. Hiszen gondolnunk kell arra is, hogy felelőséggel tartozunk utódaink­nak, akik tőlünk öröklik a természeti ér­tékeket. Tóth

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents