Új Néplap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-02 / 205. szám
10. oldal Körkép 1998. szeptember 2., szerda Megfázásnál ne viseljünk kontaktlencsét! A kontaktlencse-viselőknek megfázás esetén átmenetileg vissza kellene térniük a szemüveghez - úja a német Pharmazeutische Zeitung című gyógyszerészeti szaklap -, mivel a légutakban tenyésző baktériumok megfertőzhetik a szemet. Mindenekelőtt a lencsék kivétele és betétele rejt ez irányú veszélyeket, mert a kézről a szembe kerülhetnek a mikrobák. Emellett sok megfázás elleni szer és fájdalomcsillapító olyan gyógyszeranyagokat tartalmaz, amelyek a könnytermelést gátolják. Ez utóbbi viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy a lencse ne okozzon szemirritációt. A megfázást gyakran kíséri enyhe kötőhártya-gyulladás is, amelyet a kontaktlencse-viselés ugyancsak súlyosbíthat. Az acetilszalicilsav (például az aszpirinben) ugyancsak szaruhártya-irritációt okozhat. Hormonok, néhány antibiotikum vagy a vegetatív idegrendszerre ható gyógyszerek is hatással lehetnek a könnytermelésre, s így a kontaktlencsén át történő látást is befolyásolhatják. Az allergiaellenes antihisz- tamintartalmú gyógyszerek, a depresszióellenes, illetve a paraszimpatikus idegrendszerre ható szerek gátolják a könnyelválasztást. Más antibiotikumok és gyógyszerek - így a szív- és keringési rendszerre hatók - ezzel szemben növelhetik a könny mennyiségét. Boldog maffiavadász? Paolo Borsellino vizsgálóbíró, a Palermóban 1992-ben véres merényletben meggyilkolt legendás niaffiavadász boldoggá avatását javasolták Olaszországban. A hozzátartozók még korainak tartják az oltárra emelést, de a Vatikán már bekérte a hosszadalmas eljárás elkezdéséhez szükséges dokumentumokat. Kedvező elbírálás esetén Borsellino lesz az első, aki a maffiaellenes harc mártírjából válik az egyház vértanújává. II. János Pál pápa már több mint 3 ezerrel szaporította a szentek és boldog számát, és további ezrek várják, hogy az arra hivatott vatikáni testületek mérlegre tegyék az érdemeiket. A felterjesztettek között messze nemcsak egyházi személyek vannak, hanem olyan laikusok is, akik valamilyen módon nyomot hagytak maguk után a civil társadalomban. Az egyik legújabb jelölt a katalán Antonio Gaudí, a Barcelonában jelenleg is építés alatt álló Szent Család-székesegyház építője, akinek boldoggá avatását hivatalosan is kezdeményezte a barcelonai érsek. A politikusok közül négyen is szerepelnek az esetleg boldoggá avatandók listáján, és mindannyian olaszok: Giorgio La Pira volt firenzei polgármester, Alcide de Gasperi egykori kereszténydemokrata vezető, Be- nigno Zaccagnini, egy másik kereszténydemokrata pártfőtitkár és Luigi Sturzo atya, Giovanni Agnelli FIAT-elnök hajdani pártfogolja, akinek különleges felhatalmazása volt a Vatikántól a politizáláshoz. A pápák közül kanonizálhatják (a II. világháború alatti szerepe miatt vitatott) XII. Piust, a kommunisták elleni keresztes hadjárat pápáját és XXIII. Jánost, aki maga volt a megtestes- tült jóság és megbocsátás, de akit a mostani pápa - a pletykák szerint - nem tart túl nagyra. A Pacelli-pápának (Pius) jó esélye van, hogy még az idén boldoggá avatják, ha sikerül bizonyítani legalább egy csodát vele kapcsolatban. A jelöltek hosszú sorában található Jerzy Popieluszko, a kommunista titkosszolgálat által 1984-ben meggyilkolt lengyel pap, de van, aki Grace Kelly monacói hercegnőt javasolta oltárra emelni. Az igazi esélyesek között szerepel Girolamo Savonarola dominikánus barát, híres-hírhedt prédikátor, akit öt évszázada küldtek a máglyára - halálának 500. évfordulója talán előrelendíti az ügyét. A hivatali procedúra már 1996 végén elindult, de az ilyen ügyek lassan érnek be. Prágai Boldog Ágnest, II. Vencel Ottokár cseh király és Constantia, III. Béla magyar király leányának gyermekét például XI. Pius már 1874-ben boldoggá avatta, de a mostani pápa csak 1991- ben emelte a szentek sorába. MTI-Panoráma Testedzés gondolatban Brit kutatók jó hírrel szolgálnak azok számára, akik - bár nagyon szeretnék, hajó alakjuk lenne -, a gyakorlatok kivitelezéséhez azonban lusták. A brit felfedezés lényege: a testedzésről való álmodozás is izmosíthat. A bemutatott legújabb kutatási eredmények szerint már csak az, hogy a testedzésre gondolunk, növelheti izmaink erejét. Üröm az örömben, hogy ez a tevékenység nem ér fel az órákig tartó „gyúrással”, de ha erőteljesen elképzeljük a fizikai mozgás érzetét, az is meghozza a maga apró gyümölcseit. Az elméleti testedzés elmélet dr. Dave Smith sportpszichológusé és és két kollégájáé, akik 18 egyetemi fiúhallgatón ellenőrizték hipotézisüket. A hallgatókat három csoportra osztották, s a feladat egyetlen ujjuk gyakorlatoztatása volt. Az egy ujj tomáz- tatása furcsának tűnhet, ám a sportpszichológusok szerint a legtöbb sportágnál nem kell jelentősen igénybe venni, s ugyanez áll a mindennapi életre is, így tehát jobban mérhetők az eredmények. Az első csoportnak négy héten át meghatározott időközönként kellett edzenie ujját. A második tagjainak ugyanilyen időközönként el kellett képzelniük ugyanazt a gyakorlatsört. A harmadiknak volt a legkönnyebb a dolga, ugyanis nem kellett csinálniuk semmit sem. Négy hét elteltével a fizikailag és a szellemileg edzők kiválasztott ujja erőteljesen megizmosodott, míg a mentálisan és fizikailag is lustálkodók ulia egy fikarcnyit sem változott. Ezek az eredmények alátámasztják azt a régóta ismert tényt, hogy a szellemi gyakorlatok elősegíthetik az izomsérülések gyorsabb gyógyulását, és fokozhatják a teljesítményt. ,A legtöbb sport döntő tényezője az izomerő, így ha erőteljes mozgás elképzelésével növeljük erőnket, akkor - elméletileg - lökést adhatunk a valós teljesítményünknek is” - mondta Smith, aki szerint az érdekes jelenség magyarázata az, hogy az elképzelt torna során az agy a valódi testedzés alattihoz hasonló jelzéseket küld az idegpályákon keresztül az izmoknak. Sikeres a karcagi énekkar Az 1993-ban hangversenykó- rus-minősítést szerzett Karcag Város Vegyeskara nyáron több nemzetközi fesztiválon is fellépett, legutóbb pedig a Nagykunsági kulturális napok nemzetközi kórustalálkozóján tapsolhattak a májusban jelentősen megfiatalodott együttesnek a karcagiak. A kórustagok heti három alkalommal próbálnak, hogy minél szebben tudják megszólaltatni az előadott műveket. Mint Mészáros Ferenc karnagytól megtudtuk, az új tagok mindegyike rendelkezik valamilyen zenei alapképzettséggel, így másfél hónap alatt nekik is sikerült megtanulni a műveket. Az együttes nyáron a kamarazenekar kisegyüttesével már évek óta fellép Erdélyben. Júniusban Marosvásárhelyen, a testvértelepülések második nemzetközi kórustalálkozóján szerepeltek a karcagiak. A nyolc csodálatos hangverseny után itt fogalmazódott Fellépés a csantavéri templomban meg a tagságban: a nagykunsági napokon újból kérniük kellene a kórusminősítést. Júliusban Szabadkán és Csatavéren léptek fel, ahol Volly-, Karai-, Brahms-, Kodály- és Bárdos-műveket szólaltattak meg. Itt nagy sikert arattak Vivaldi 12 tételes, Gloria című művének eléneklésével. A napokban pedig Báli István, a megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak referense és Buday Péter, a KÓTA alel- nöke, megyei titkára a szeptemberi auswitzi nemzetközi kórustalálkozóra hívta meg az együttest. Daróczi Erzsébet
