Új Néplap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-19 / 220. szám

4. oldal Hazai Tükör 1998. szeptember 19., szombat Nemzetközi aggodalom. A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) pénteken Orbán Viktor minisz­terelnökhöz intézett levelében aggodalmát fejezte ki Pokol Béla kisgazdapárti képviselő a vélemények helyreigazításával kapcsolatos törvényjavaslata miatt. A miniszterelnök még nem kapta kézhez a levelet, mivel jelenleg hivatalos láto­gatáson a Vatikánban tartóz­kodik. Cigánykoalíció. Választási koalíciós megállapodást kötött öt szabolcsi roma szervezet a Független Kisgazdapárt megyei vezetőségével — jelentette be Horváth Ernő, a cigányszerve­zetek szószólója. Nyugdíjas vitanap. A szocia­lista frakció hétfőn alakítja ki álláspontját a nyugdíjjal kap­csolatos vitanap időpontjáról - közölte Kovács László pártel­nök és frakcióvezető. Mint mondta: a vitanap időpontját il­letően fontosnak tartják, hogy legyen idő a felkészülésre, be­leértve a nyugdíjas szerveze­tekkel való konzultációt is. Buszok a parlament előtt? Ha szerdáig nem sikerül megál­lapodni az Ikarus által az orosz piacra legyártott, de a Nemzeti Bank intézkedése miatt ki nem szállítható 200 autóbusz ügyé­ben, akkor csütörtökön reggel a parlament elé viszik azokat. Ezt Széles Gábor, az Ikarus Rt. el­nöke jelentette ki tegnap. Kutatók a miniszternél. Já­rai Zsigmond pénzügyminiszter tegnap hivatalában gazdaság- kutató intézetek vezető képvi­selőivel találkozott. A kutatók véleménye szerint az oroszor­szági helyzet közvetlen hatása Magyarországra ugyan csekély, de az már nem elhanyagolható, hogy mi történik annak hatá­sára az Európai Unióban. Rendőrhibák. Több tucat hi­bát, főként belső normasértést észlelt az ORFK-n belül egy hónapja felállított Mobil Ellen­őrző Szolgálat - mondta Krő- zsel Károly ezredes pénteken. Többmilliós falopás. A ka­posvári rendőrség tegnap őri­zetbe vett három személyt, aki­ket azzal gyanúsítanak, hogy a Sefag Rt.-tői elloptak 800 köbméternyi égerfát, 18 millió forint értékben. A gyanúsítottak fakereskedéssel foglalkozó ka­posvári vállalkozók. Közös ima. Az Egyházak Vi­lágtanácsa megalakulásának 50. évfordulója alkalmából fel­hívta tagegyházai figyelmét, hogy szeptember 20-án „imád- ságos lélekkel” emlékezzenek meg 1948. szeptember 23-ai megalakulásukról - közölte a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa. Hallgattassák meg a másik fél is Heti két-három oldalban az „ellenvéleményeknek” is helyet kellene szorítaniuk lapjukban a főszerkesztőknek, ha a par­lament - elfogadva a kisgazda Pokol Béla önálló indítványát - ekképpen módosítja a Polgári törvénykönyv idevonatkozó passzusát. Javaslatának lényegéről kérdeztük a képviselőt.- Miről is van szó tulajdon­képpen ?- Arról, hogy az egyoldalú vélemények monopóliumának végre véget kellene vetni. A Le Monde című tekintélyes francia lap például hetente több oldalon ad helyet régóta a negatív kritikákra érkező el­lenérveknek is. Bárki, aki személyében sértve érzi magát az újságban megjelent, rá vo­natkozó negatív információk miatt, válaszolhat a főszer­kesztő adta terjedelemben.- Miért lenne érdekük a ha­zai főszerkesztőiknek, hogy - már csak a nyomdai árak mi­att is - értékes oldalakat ál­dozzanak erre a célra?- Mert a közvélemény befo­lyásolásának lehetőségéért cserébe ennyivel tartoznak a demokráciának, s mert ha ez a kötelezettség beépül a Ptk.-ba, a visszautasított polgár bíró­sághoz fordulhatna.- Sokan az amúgy is túlter­helt bíróságok dolgának fölös­leges szaporításától óvnak...-Ha tyúkperekre van idő, erre miért ne volna? Egyéb­ként sem futna mindenki a bí­róságra, mert meggyőződé­sem, hogy a lapoknál előbb- utóbb „bejáródnának”, s nagy olvasói érdeklődés mellett ké­szülnének ezek az oldalak.- Mit gondol, miért magya­rázták többféleképpen nagy vihart kavart indítványát?- Talán mert nem volt sze­rencsés az első megfogalma­zás. „A társadalom számára hátrányosnak tekintett véle­mény” helyett ezért került most a szövegbe az „elítélő vélemény”, hogy akit megbé­lyegeznek a nyilvánosság előtt, az ugyanabban a lapban kifejthesse a maga igazát.- Mikortól?- A Fidesz, az MDF és a MIÉP - sőt a szocialisták SZDSZ-től távolabb eső szár­nya - is támogatja az ötletet, ezért novemberben megsza­vazhatjuk a módosítást. De­cembertől már változatosabb lehetne a magyar sajtó. T. M. Távoktatás a kistelepüléseken pályaváltoztatásra kényszerülőknek Új felnőttképzési törvény készül Országosan is meghirdette kötetlen tanulási programját a Kecskeméti Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Köz­pont, miután Bács-Kiskun megyében sikerrel zárultak a próbatanfolyamai. Az új távoktatási formát munkanélküli­eknek, mozgáskorlátozottaknak, kismamáknak, illetve azoknak ajánlják a szakemberek, akik a hagyományos kép­zést nem, vagy csak nehézségekkel tudják igénybe venni. Az „órarendet” a hallgatók döntően maguk állíthatják össze. A tananyagot otthoni tanulás révén sajátítják el, és ehhez időnként konzultációk útján kapnak segítséget az anyaintézmény oktatóitól. Sajtos Géza, a központ igazgatója elmondta: meg­szűnt az életünk végéig szóló munkahely fogalma, és ehhez a munkavállalóknak igazod­niuk kell. A munkaerőpiacon ma már csak az maradhat ver­senyben, aki továbbképzi vagy átképzi magát, és ez a munka- nélkülieknek egyszerűen nél­külözhetetlen. Az ország szá­mos pontján, főképp a kistele­püléseken azonban sokak számára elérhetetlen a ha­gyományos oktatási forma. A kecskeméti központ ki­lenc intézményében több mint 30 tanfolyamot hirdet meg az ország különböző részein élők számára. A „távhallgatók” többek között a kisvállalkozá­sok kérdéseivel, a falusi ven­déglátás szakmai titkaival, a gyógynövénygyűjtéssel is­merkedhetnek meg. Benedek András, az Okta­tási Minisztérium helyettes ál­lamtitkára elmondta: a tárcá­nak az a célja, hogy egy-két év bevezető szakasz után általá­nossá tegye a kötetlen tanulási formát. A munkanélküliség és a foglalkoztatási gondok miatt több kormányzati cikluson át megfogalmazott, közös érdek ez, amelyet feltehetően jól szolgál majd a most formá­lódó és remélhetőleg két éven belül elkészülő felnőttképzési törvény is. Mindennek kö­szönhetően jelentősen kibővül a választható szakmák köre is. Csernyánszki Judit Egészségpénztárak a kétszintű biztosításban Elképzelések a magánkasszákról Az öngondoskodás fogalma beépült a köztudatba, az ennek el­vén alapuló magánnyugdíjpénztárak mellett megjelentek az egészségpénztárak is. Ezek azonban csupán kiegészítő, önkén­tes alapon működnek, ám a nonprofit egészségpénztárak ki­alakítása is fontos lenne - mondta Kökény Mihály, az Ország- gyűlés egészségügyi és szociális bizottságának elnöke. A kötelező egészségügyi szol­gáltatások számbavételével a tavaly megjelent új egészség- ügyi törvény lehetővé tette a kiegészítő szolgáltatások meghatározását. Megjelentek a nonprofit kasszák is, ennek ellenére e téren komoly a le­maradásunk Európához képest - fogalmazott Kökény Mihály a „Kiegészítő biztosítási for­mák az egészségügy finanszí­rozásában” címmel megren­dezett nemzetközi konferen­cián. Kökény szerint az ilyen jellegű pénztárak az egészség­ügy finanszírozásának kiegé­szítő forrását jelentik, miköz­ben regionális szinten lehe­tővé teszik az önszerveződést is. Elterjedésük azonban a gazdasági növekedéstől függ. Emellett szükséges lenne a be­fizetőnek nyújtott 25 százalé­kos adókedvezményt a nyug­díjpénztáréhoz hasonló, 50 százalékos szintre emelni.-Az egy betegre jutó egészségügyi finanszírozás mértéke nálunk 280 dollárt tesz ki évente, ami az EU-or- szágok átlagának csupán a ti­zede. Ennek az összegnek a 20 százalékát maguk a betegek állják, ideértve a hálapénzt is - tárta fel Gyenes Mónika, a konferencia társelnöke. Hoz­zátette: hazánkban eddig 36 kiegészítő, önkéntes egész­ségpénztár alakult, összva- gyonuk 360 millió forint, mindössze 14 ezres tagsággal működnek. Cs. J. Vidékfejlesztés Európában. Európa nyolc főváro­sát látogatja végig az a vándorkiállítás, amely tegnap nyűt meg Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban. A tárlaton a látogatók 14 ország 18 helyi kezdeményezésű vidékfej­lesztési programjával ismerkedhetnek meg. Képünkön: bemutatkoznak a Galga mentiek. fotó: feb/diósi imre Négy év alatt egyharmaduk kicserélődött Van még esély az egyezségre Pozsony újabb kérése nem jogszerű Szlovákia legutóbbi kérése a Duna ügyében, amellyel a Hágai Nemzetközi Bíróság­hoz fordult, nem felel meg a nemzetközi jog szabályainak - mondta Székely László du­nai kormánybiztos pénteki bemutatkozása alkalmából. Az augusztus 25-ei hatállyal kinevezett kormánybiztos sze­rint a korábban a két ország ál­tal tett kiegészítő alávetési nyi­latkozattal is ellentétes a kérés, hogy a nemzetközi testület ma­rasztalja el Magyarországot a tárgyalásokban tanúsított állító­lagos időhúzásért, és jelölje meg a további tárgyalások me­netrendjét.- A magyar kormánynak döntenie kell arról, hogy mi­lyen választ adjon Hágának a szlovákiai bead­vánnyal kapcso­latban, illetve te- gyen-e fel kérdé­seket önállóan a nemzetközi tes­tületnek - mond­ta Székely. A hágai per­ben hozott első ítélet értelme­zését, a konkrétumok meghatá­rozását a két ország által aláírt kiegészítő alávetési nyilatkozat szerint jogszerűen kérhetik a felek a nemzetközi bíróságtól. Ha hazánk ezt kémé a testü­lettől, az újabb ítéletre egy-két évet várhatnánk. Dönteni kell a kormánynak arról is, hogy mi­kor folytatja a kétoldalú tárgya­lásokat. A kormánybiztos sze­rint van esély a mindkét fél által elfogadható megegyezésre. Tűzoltók a biztosítónál A Hungária Biztosító felaján­lotta a BM Tűzoltóság Or­szágos Parancsnokságának, hogy szívesen alkalmazza menedzseri munkakörben a nyugállományba vonult tűz­oltóvezetőket, tiszteket, tiszt- helyetteseket. Az ajánlatból megállapodás lett, amelyet tegnap írt alá a bu­dapesti Hungária Házban Bor­bély Attila, a biztosító vezér­igazgató-helyettese és Bleszity János tűzoltó vezérőrnagy, a BM Tűzoltóság országos pa­rancsnoka. Bleszity János ebből az alka­lomból elmondta, hogy az utóbbi négy év alatt a tűzoltó­ság állományának egyharmada kicserélődött, aminek fő oka a kemény fizikai munka, az em­berpróbáló igénybevétel. A leg­többen egészségi, fizikai okok miatt kerülnek el a testülettől. A Hungária javaslatával a tűzoltóság vezetői érdemben - és örömmel - foglalkoztak, nyugdíjas munkatársaik ugyan­is a több évtizedes szolgálat alatt felhalmozott szakmai és vezetői tapasztalatukat jól hasznosíthatják a biztosítónál. A munkakör, az „üzletvezetői” beosztás is megfelel szaktudá­suknak: feladatuk az élet- és vagyonbiztosítással foglalkozó üzletkötők munkájának szak­mai segítése lenne. Végül is: munkára a biztosító helyi képviseleteinél jelentkez­hetnek az obsitos tűzoltók, ha kedvet éreznek az új szakmára, és szeretnék a nyugdíjukat is kiegészíteni. (h. gy.) A Tisztelt Ház 1848-tól napjainkig Az idén 150 éve ült össze az első népképviseleti országgyűlés, 50 évvel ezelőtt tárgyalta és fogadta el sürgősséggel a Tisztelt Ház az iskolák államosításáról szóló törvényt, és 1998 a választások éve. Bőséggel kínálkozott tehát alkalom a T. Ház másfél évszá­zados történetét bemutató album megjelentetésére.- A hazai könyvkiadás történe­tében páratlan vállalkozás tu­dományos igénnyel, de közért­hetően foglalja össze az utóbbi másfél évszázad törvényalkotá­sát, a rendi országgyűlésektől a Tanácsköztársaságig, az ’50-es évektől napjainkig - nyilat­kozta Tombor László történész, a könyv egyik szerkesztője. Bár a kötet 1848-tól ismerteti az országgyűléseket, azok ösz- szetételét, a házelnököket, a főbb törvényeket, az előzmé­nyek a 13. századig nyúlnak vissza. Dobszay Tamás törté­nész egyik tanulmányában az 1290-es évekre teszi az első olyan „tanácskozó testület” lét­rejöttét, amelyet már az ural­kodó is elfogadott. A rendek gyűlése 1439 után jutott olyan hatáskörökhöz - például a király- és nádorvá­lasztáshoz, az adók megszava­zásához -, amelyek később is az országgyűlések fontos jogai közé tartoztak. 1608-ban rögzí­tették törvényben a két kama­rát, az első népképviseleti or­szággyűlés 1848. június 5-én ült össze. A kronológiában az utolsó dátum 1998. május 10-e, az idei képviselő-választások első fordulója, az utolsó fotó pedig a Duna Charta és a Duna Kör Parlament előtti, 1998. feb­ruár 28-ai tüntetését ábrázolja. A könyv szerzői a különböző korok specialistái: történészek, oktatók. Salamon Konrád a század első feléről ad áttekin­tést, Tombor László az 1944-49 közötti évek törvény- hozását dolgozta fel, Szeren­csés Károly napjainkig követi nyomon az országgyűlések his­tóriáját. Az album a Puskás Tivadar Távközlési Technikum kiadá­sában jelent meg. Ez szokatlan, ám az iskolának évtizedes tan- könyvkiadási gyakorlata van. Az intézmény fontosnak tartja, hogy általánosan művelt, széles látókörű szakembereket bo­csásson útjukra. (deregán) Ötvenéves kutyaiskola. Fél évszázada alapították az ORFK Kutyavezető-képző Isko­láját, ahol több száz négylábú tanulta meg segíteni az embert a bűncselekmények felderíté­sében, a bűnözők elfogásában. Az évforduló alkalmából1 tegnap ünnepséget rendeztek a Bel­ügyminisztériumban, amelyen Pintér Sándor miniszter is részt vett. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
Thumbnails
Contents