Új Néplap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-15 / 216. szám

1998. szeptember 15., kedd Hazai Tükör 5. oldal Együtt a szervezett bűnözés ellen. Louis Freeh, az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodájának (FBI) igazgatója Orbán Viktor miniszterelnökkel való találkozója után kijelentette: a két ország bűnüldöző szervezetei között magas szintű és zökkenőmentes a kapcsolat. Együttműkö­désüknek jó példája a magyar gyerekek illegális amerikai adoptálásának felderítése, vagy a budapesti bolti sorozat- gyilkossággal gyanúsított személy elfogásához nyújtott FBI-segítség. A látogatással egy időben kormányközi szer­ződést írt alá a nemzetközi szervezett bűnözés elleni fellé­pés érdekében Peter Tufo, az Egyesült Államok budapesti nagykövete és Pintér Sándor belügyminiszter. A szerződés lehetőséget teremt egy budapesti székhelyű, közös alakulat létrehozására is. fotó: feb/reuters Még az idén kormány elé kerül a jogszabálytervezet Tb-vagyon a kéményben Várhatóan még az idén a kormány elé kerül a társada­lombiztosítás vagyonkezelését szabályozó jogszabály terve­zete. Àz a cél, hogy a több száz milliárdos érték sorsa vi­lágos legyen a járulékfizető állampolgárok előtt is. Selmeczi Gabriella, a társa­dalombiztosítási alapokat fel­ügyelő politikai államtitkár egy tegnapi sajtóbeszélgetésen el­mondta: joggal éri bírálat a tb vagyonkezelését. Számba venni is nehéz ugyanis az ál­lamtól kapott, az SZTK-tól örökölt és a járuléktartozás fe­jében szerzett értékeket, s még ennél is nehezebb tisztán látni hasznosításukat, sorsukat. A tb-vagyon jelenleg ingat­lanokban, üzletrészekben és ki­sebb mértékben részvényekben fekszik, de egyik forma sem fe­lel meg hiánytalanul annak a követelménynek, hogy elégsé­ges jövedelmet biztosítson a fejlesztésekhez, az egészség- ügyi és a nyugdíjellátás színvo­nalának javításához. A koncepció nélküli gazdál­kodás következményeit jól jelzi a Budapesti Értéktőzsde hetek óta tartó mélyrepülése. A ko­rábbi értékük töredékéért for­galmazott, vagy éppen felfüg­gesztett Richter-, OTP- és Hu­mán-értékpapírokban ugyanis a tb pénze nem kamatozik, sőt jó, ha a társadalombiztosítás na­gyobb veszteség nélkül vészeli át a tőzsdei pangást. Somlai László, a Miniszter- elnöki Hivatal vagyonkezelési szakértője arról beszélt, hogy az egészségügyi és a nyugdíj- biztosítási alapnál 600 ezer adós folyószámláján 245 milli­árd forint járulékkövetelést tar­tanak nyilván. Ezen belül 70 milliárd forinttal csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt álló cégek tartoznak. Az eddigi tapasztalatokat át­tekintve kiderült: az adósok tar­tozásukat gyakran eszközök, berendezések formájában tör­lesztik. így előfordult olyan furcsaság is, hogy meddőhá­nyó, használaton kívüli gyár­kémény vagy iparvágány birto­kosa lett a társadalombiztosítás. A tb később természetesen eladhatta ezeket az „értékeket”, ha talált olyan vevőt rájuk, aki pénzt is hajlandó volt adni ér­tük. Az államtitkárt segítő szakemberek most azon dol­goznak, hogy a jövőben ki le­hessen szűrni az ilyen visszás­ságokat. Selmeczi Gabriella végül ki­fejtette: tekintettel arra, hogy a jövőben az adóhivatal szedi be a tb-járulékot, a fizetési fegye­lem megszilárdulására számí­tanak. (deregán) Megkezdődött az államháztartási törvény módosításának vitája Haladék a polgármestereknek is Néha éles hangú napirend előtti vitával kezdődött az ország­gyűlés őszi ülésszakának második napja, majd a képviselők két kormány-előterjesztést is tárgyaltak. Betartható törvényekre van szükség, véli a kormány, leg­alábbis ezzel indokolta az ál­lamháztartási törvény módosí­tásának szándékát. A tervezett változtatások a költségvetés beterjesztésének határidejét tolnák ki egy hónappal az or­szággyűlési képviselők általá­nos választásának évében. A javaslat szerint a kor­mányhoz hasonlóan a polgár- mesterek és a megyei közgyű­lések elnökei is kapnának négyévente 15 nap haladékot: a helyi önkormányzati válasz­tások évében november 30-a helyett december 15-éig kel­lene benyújtaniuk a költségve­tési koncepciót a képviselő- testületnek, illetve a megyei közgyűlésnek. Az ellenzéki MSZP és SZDSZ nem tartja indokolt­nak a módosítást. Úgy vélik, hogy a kormány korlátozni akarja az országgyűlést a költ­ségvetés érdemi vitájában, s a jelenlegi kabinet nyilvánvaló célja, hogy az önkormányzati választásokig ne hozza nyil­vánosságra a kampány szem­pontjából alighanem előnyte­len költségvetési törvényt. Egy másik javaslat, amely­nek tárgyalása szintén tegnap kezdődött meg, elfogadása esetén azt tenné lehetővé, hogy a Miniszterelnöki Hiva­talt vezető miniszter feleljen a kormány kincstári vagyonáért. Mivel ugyanez a miniszter - jelenleg Stumpf István - fel­ügyeli a privatizációs ügyeket is, a teljes állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonpolitika egy kézbe kerülhet. A napirend előtti felszólalá­sok két fő témája a mezőgaz­daság és a jövő évi nyugdíj­emelés mértéke volt. Az ellen­zéki képviselők - Be'ky Gabri­ella (SZDSZ) és Kovács László (MSZP) - többek kö­zött azt kifogásolták, hogy a kormány nem őszinte a jövő évi nyugdíjemelésről szólva. Simonffy Ágnes Az önkormányzatok érvényesíthetik a közművekkel kapcsolatos igényüket Alkotmányellenes közműtörvény Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek tartja azt a há­rom éve született rendelkezést, amely szerint az önkormány­zatokat csak a gázközmű 40 és a villamos-közművagyon 25 százaléka illeti meg. A döntés perekhez vezethet. Az Alkotmánybíróság tegnapi nyilvános ülésén ismertetett döntés után elképzelhető, hogy bíróság előtt keresik majd az állammal szemben igazukat az egyes érintett ön- kormányzatok. Az Alkotmánybíróság hatá­rozata szerint ugyanis a tele­püléseket a gázközművek tel­jes értéke megilleti, nem csu­pán a kormány által 1995-ben odaítélt 40 százaléknyi rész­vénypakett - amelyet egyéb­ként azóta sem kaptak meg. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes törvényeket a kihirdetés napjával meg­semmisítette. Az indoklás szerint az is sértette az alkotmányt, hogy a részvénypakett értékét koráb­ban önkényesen állapította meg az országgyűlés, hiszen semmilyen közgazdasági számítás nem készült a gáz­közművek értékéről. A döntés után az önkor­mányzatok pereskedés útján is hozzájuthatnak jogos tulajdo­nukhoz, de Dávid Ibolya igaz­ságügy-miniszter szerint tör­vénnyel kellene inkább ren­dezni a vitát. Ezt Sólyom László, az Al­kotmánybíróság elnöke is jó megoldásnak tartaná. Mint elmondta: az érték-megállapí­tásnak közelítenie kell az ön- kormányzatok követeléséhez. Ge'mesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségé­nek elnöke százmilliárd fo­rintra becsülte a falvakat és a városokat megillető összeget. Az alaptörvény őrei fenti döntésükkel egy időben eluta­sították a villamosenergia- közművekkel kapcsolatos in­dítványokat. B. Z. Az egészségügyi rendszernek a pénzügyi alapú szolgáltatás is része Magánműtét potom százezerért A jövő korszerű magyar egészségügyi ellátásában helye és szerepe van az üzleti típusú szolgáltatásnak, a magántőke ál­tal épített és működtetett intézményeknek is - állítja Gógl Árpád egészségügyi miniszter. Erre a lehetőségre a kormány- program is utal. A dokumen­tum egyértelműen rögzíti a mindenki számára hozzáfér­hető ellátás állami, kormány­zati felelősségét. Kimondja azonban azt is, hogy a társa­dalombiztosítási alapokból fi­nanszírozott és a szolidaritás elvén alapuló, minden állam­polgár rendelkezésére álló rendszeren kívül lehetőség - sőt, egyre nagyobb igény - van kiegészítő gyógyító háló­zat létrehozására is. Ennek az egészségügyi „szolgáltatási csomagnak” az igénybevételéhez viszont nem nyújthat támogatást a társa­dalombiztosítás, de megtehe­tik a jobbára még ezután létre­jövő, üzleti alapokon álló biz­tosítók. És persze fizethetnek az igénybe vevő magánszemé­lyek is.- Kétségtelen - mondta a miniszter -, hogy a teljes egé­szében piaci alapon működő rendelőket, magánklinikákat és kórházakat ma még vi­szonylag szűk kör tudja elérni. Remélhetően azonban ez a te­hetősebb réteg egyre széle­sebb lesz, és a legkülönbözőbb foglalkozásúakat is magában foglalja majd. Ezenkívül Ma­gyarországon mintegy száz­ezerre tehető a külföldi bizto­sításokkal rendelkezők száma. ők a „vevők” a legújabb, a gyógyító munkát szeptember 15-én megkezdő százágyas telki magánkórház szolgálta­tásaira, valamint a hasonló és a már régebben működő más intézmények kínálatára. A be­tegeknek itt kétségtelen, mé­lyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Telkiben egy egyágyas szoba teljes ellátással és orvosi vizit­tel napi 24 ezer forintba, a kü­lönböző beavatkozások pedig ötvenezer és ötszázezer forint közötti összegbe kerülnek. Az ágyak mintegy felét már előre lekötötték. (deregán) Szóbeli jegyzék. A Gazdasági Minisztérium hétfőn szóbeli jegyzékben kérte Szlovákiát, hogy vonja vissza a magyar gabonaexportot korlátozó in­tézkedését. A magyar fél kész kétoldalú alapon a CEFTA-elő- írások szerinti vizsgálatra és a mindkét fél által elfogadható megoldás keresésére. Postabanki albizottság. Tényfeltáró albizottság vizs­gálja majd az állami tulajdonos felelősségét a Postabank száz­milliárd forintot meghaladó hi­ányának kialakulásában - dön­tött az országgyűlés számvevő- széki bizottsága hétfői ülésén. Ezzel kapcsolatban Kosa Lajos (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy az Állami Pénz- és Tőke­piaci Felügyelet, illetve koráb­ban a bankfelügyelet és az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága több íz­ben figyelmeztette a kormányt, hogy nincs minden rendben a Postabank gazdálkodásával. Politikai vitanap? A Magyar Szocialista Párt parlamenti po­litikai vitanapot kezdeményez a jövő évi bérek és nyugdíjak vá­sárlóértékéről - közölte tegnap délelőtt Kiss Péter frakcióve­zető-helyettes. Az MSZP a héten benyújtja javaslatát, ami­hez már összegyűjtötte a szük­séges számú aláírást. Otthon tanulhatnak. Speciá­lis, otthon is elsajátítható tan­anyagot ajánlott fel a munka- nélküliek átképzésére a brit kormány. A házi tanfolyamon a falusi vendéglátás, a gyógy­növénygyűjtés és -termesztés, illetve kisvállalkozás és az ál­láskeresés mesterfogásait ta­nulhatják meg az új megélhe­tést kereső rászorulók. Hitel a hitelezőknek. Száz­millió dollár középlejáratú hi­telt vesz fel a Magyar Export- Import Bank Rt. egy nemzet­közi bankkonzorciumtól - je­lentették be az Eximbank és a CIB vezetői. A hitelt 9 ország 22 kereskedelmi bankja adja. Világnap fogyatékosoknak. Speciális szakképzés indul ok­tóber elsején látás-, hallás- és mozgássérült fiataloknak Nyír­egyházán, Nyírjesen és Ba- konyoszlopon. Az oktatásban résztvevő nyolcvanhat 16-25 év közötti fogyatékos fiatal speciális szakképzését az Okta­tási Minisztérium is támogatja. Veszteséges pénztárak. Az önkéntes kölcsönös nyugdíj- biztosítási pénztárak vesztesé­geinek nagysága attól függ, hogy vagyonúkban mekkora arányt képviseltek a részvények - vélik az illetékesek. Hozzá­fűzte: az önkéntes kölcsönös nyugdíj-biztosítási pénztárak tagjainak egyéni számláját csak részlegesen és eltérő módon érinti a tőzsdei áresés. Kisgazdák az óvadék ellen Pokol Béla és Túri-Kovács Béla kisgazda képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be, annak érdekében, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvényből maradjon ki az óvadék intézménye. A két kisgazda politikus szerint az óvadék nyomán a fogva tartás elrendelése, il­letve a szabadlábra helyezés elsősorban a gyanúsított anyagi helyzetének függvé­nyévé válik. A kisgazda honatyák kifogásolják azt is, hogy a törvénytervezetben nincs meghatározva az óva­dék összege, s nem állapí­tana meg alsó és felső határt sem, ezért „elméletileg és gyakorlatilag is alkalmazha- tatlan, értelmezhetetlen” ez a passzus. A Szonda Ipsos augusztusi felmérése szerint a Fidesz- MPP eddigi fölfutása meg­törni látszik, de így is igen magas a népszerűsége. A vezető kormánypárt népsze­rűsége az enyhe visszaesés el­lenére is igen magas, a keleti országrészben 38, országosan 37 százalék. Támogatói köre a keleti megyékben kétszer ak­kora, mint az MSZP-é. A szo­cialisták elfogadottsága a vá­lasztások óta hullámzó, 18-23 százalék között változik. A korábban népszerű FKGP egyre lejjebb csúszik, 4-5 szá­zalékos támogatottságával mára a kis pártok közé csú­szott. A biztos szavazók - Kelet- Magyarországon a választásra jogosultak 62 százaléka - sze­rint a Fidesz-MPP a májusinál jóval nagyobb arányú győzel­met aratna most vasárnap. Or­Leszakadóban a kisebb pártok Továbbra is magas a Fidesz népszerűsége szágosan a szavazatok 52 szá­zalékát, a keleti megyékben 56 százalékát szerezné meg. Az MSZP most is a májusihoz ha­sonlóan szerepelne. Országo­san 32, ezen belül keleten 28 százalék körüli eredményt érne el. A kisgazdák támoga­tottsága 7-8 százalékos, az SZDSZ, az MDF és a MIÉP a küszöbérték alatt végezne (1- 2%). A MIÉP, az MSZP és a Kis­gazdapárt lényegében változat­lanul ellenszenves bizonyos szavazók szemében, új fejle­mény azonban, hogy az e te­kintetben eddig kiválóan sze­replő Fidesz ellenszenvindexe is lassú növekedésnek indult. Jelenleg Kelet-Magyarorszá- gon és országosan is 5 száza­lék. A megkérdezettek több­sége, mintegy 55 százaléka most is a Fidesz-MPP győzel­mét valószínűsítené. A kérdezés ideje: 1998. au­gusztus 14-23. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság: minden felnőtt, állandó kelet­magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampol­gár. A minta: 446 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonosnak te­kinthető. Ferenczv Europress

Next

/
Thumbnails
Contents