Új Néplap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-11 / 213. szám

1998. szeptember 11., péntek 5. oldal Hazai Tükör Az egykori diák látogatása. Az ELTE 364. tanév­nyitóján tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a kormány nevében a Biblia Latina 1480-as évekből származó ősnyo­matát adományozta az egyetemnek az intézmény névadója, Eötvös Loránd születésének 150. évfordulója alkalmából. FOTO: FEB/DIÓSI IMRE Megszűnik a nyugdíjas vállalkozók egészségügyi hozzájárulása Orbán: a kormány túlteljesíti ígéretét A jövő évtől nem kell kötelező egészségügyi hozzájárulást fi­zetniük azoknak, akik nyugdíjasként folytatnak egyéni vál­lalkozói tevékenységet - jelentette be a kormány csütörtöki ülése után Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő elmondta: a kis- és középvállalkozások érdek­védelmi szervezeteinek veze­tőivel folytatott szerdai meg­beszélésén fogalmazódott meg az a kérés, hogy az említett ka­tegória esetében ne emeljék 2100-ról 3600 forintra az egészségügyi hozzájárulás összegét. A pénzügyi tárca számításai alapján azonban ki­tűnt, hogy lehetőség nyílik a hozzájárulás teljes eltörlésére. A vállalkozói kivét után 11 százalékos adót kell majd fi­zetniük a nyugdíjas vállalko­zóknak, így tehát csak azok­nak kell hozzájárulniuk a köz­terhekhez, akiknek tényleges nyereségük van. A baleseti já­rulék összege 1999-től 10 szá­zalékról 5 százalékra csökken. Az adórendszer változásai­ról szólva a miniszterelnök ki­fejtette: a 2000. évi költségve­tésben jelenik meg a minden elemében új adórendszer, de már jövőre is érződik az el­mozdulás a családi adózás irá­nyába. A kormányfő úgy véli, nincs olyan jövedelmi réteg, amely két gyermek esetén rosszabbul járna jövőre. Azzal a követeléssel kapcsolatban, hogy 20 százalékkal emelked­jenek a nyugdíjak 1999-ben, a kormányfő megjegyezte: nem szerencsés a jelenlegi kormá­nyon számon kérni az elődje által kötött megállapodásokat. Leszögezte: választási prog­ramjukhoz tartják magukat, amelyben a nyugdíjak reál­értékének megőrzését ígérték. Ezt túl is teljesítik, mivel 1999-ben nőni fog a nyugdíjak vásárlóértéke. Orbán Viktor szerint a kor­mány nem okolható az általa elhibázottnak tartott nyugdíj- reform következményei miatt, és mint mondta, az előző ka­binet egyetlen megállapodását sem veszik át automatikusan, mindegyiket felülvizsgálják, hogy elfogadható-e számukra. A hivatal kettős feladata A magyar külpolitika legfon­tosabb kihívása az euro- atlanti integráció és a szom­szédságpolitika, illetve a re­gionális és a nemzetpolitika közötti összhang megterem­tése - mondta Németh Zsolt. A Külügyminisztérium poli­tikai államtitkára a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) új feladatait vázolva közölte, az egyensúly létreho­zása azért lényeges, hogy Ma­gyarország és a környező or­szágok között ne alakulhasson ki újabb - gazdasági, civilizá­ciós és szociális - „berlini fal”. Hangsúlyozta: a magyar kormány fontosnak tartja, hogy egyenrangú partneri viszony jöjjön létre a határon túli ma­gyar közösségekkel, és megte­remtse az intézményes magyar­magyar párbeszéd lehetőségét. A HTMH működésének feltéte­lei érzékelhetően javulnak majd, anyagi lehetőségeiben „látványos előrelépés” várható. Az államtitkár kritikusnak nevezte a magyarországi nem­zetiségek helyzetét. Mint mondta: a kisebbségek „az asz- szimiláció utolsó előtti fázisá­ban vannak”. Reményét fejezte ki, hogy hazánk szomszédai is tevékeny szerepet vállalnak a nemzetiségi közösségek „élet­ben tartásában”. Szabó Tibor, a HTMH új el­nöke szerint a hivatalnak kettős feladata lesz: támogatni, hogy a határon túli magyarok továbbra is őseik földjén maradjanak, il­letve minél többet érzékeltetni azokból az előnyökből, ame­lyek hazánk európai uniós csat­lakozásából adódnak. A kormányfő nem érdekelt bányavállalatokban Köztisztviselők tartalékban Az ügyészség kormány alá rendeléséről szóló törvény- javaslatot fogadott el a kabi­net - jelentette be Dávid Ibo­lya igazságügy-miniszter a kormányülést követő sajtótá­jékoztatón. Borókai Gábor kormányszó­vivő elmondta, hogy a jövőben a betöltetlen köztisztviselői posztokon elsősorban a tartalék állományban szereplők kapnak feladatot. Ebbe a „tartalék- alapba” azok a köztisztviselők kerülhetnek, akik munkahelyük elvesztésekor lemondanak vég­kielégítésükről. Lezárult az ÁPV Rt. fel­ügyelőbizottsági tagjainak nemzetbiztonsági ellenőrzése. A testületben a MIÉP, az FKGP, a Fidesz, az MDF, az SZDSZ, a kormány és az ÉT munkavállalói oldalának képvi­selője kapott helyet. Székely László személyében kinevezték a Duna új kormány- biztosát. A kormány kezdeményezi a közraktározásról szóló törvény módosítását. Ezzel a külföldi tőke is bekapcsolódhatna az árufedezet fejében történő rö­vid lejáratú hitelnyújtásba. Újságírói felvetésre reagálva a szóvivő kifejette, hogy tudo­mása szerint a kormányfő nem érdekelt azokban a bányaválla­latokban, amelyeket családtag­jai és Simicska Lajos nevével hoztak összefüggésbe. N. Zs. A bíróságok biztonságának megteremtése a kővetkező feladat Több támogatás, kevesebb akta Több tízezer fantomcég kiszűrését segítheti elő a cégbírósá­gokon a heteken belül bevezetésre kerülő új számítógépes program - mondta el tegnap Solt Pál, az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az új szoftvertől azt várják, hogy a jövő év márciusáig szűrje ki a gazdasági élet biz­tonságát veszélyeztető, a bű­nözés anyagi hátterét jelentő álcégeket. Solt Pál szerint a jú­lius elsejével hatályba lépett cégbírósági törvény nem kis szerepet játszott abban, hogy például a fővárosban az elin­tézetlen akták száma az egy évvel ezelőtti 140 ezerről mára 6400-ra apadt. Solt Pál kifejtette: ha az ÓIT és a Pénzügyminiszté­rium által augusztusban aláírt megállapodás pontosan meg­valósul, lesz elég pénz az igazságszolgáltatási reformok folytatására, és a költségvetési keretből végre telik majd a bí­rósági épületek felújítására is. Emellett PHARE-pénzekből bírósági informatikai rendszer kiépítését tervezik és a pályá­zatok nyújtotta alapból olda­nák meg a bírák továbbképzé­sének finanszírozását is. Vál­toztatásra van szükség emel­lett a bíróságok biztonsági helyzetén is, ugyanis a ma­gyar bíróságokon általában éppen csak megfelelő, vagy teljesen hiányzik a biztonsági rendszer. A Legfelsőbb Bíróság el­nöke elmondta: találkozójára a miniszterelnökkel még nem került sor, de továbbra is nagy várakozással néz a megbeszé­lés elé, hiszen így „első kéz­ből” tájékozódhatna a kor­mány igazságszolgáltatással kapcsolatos elképzeléseiről. A januártól működésbe lépő ítélőtáblákról szólva Solt Pál közölte, hogy miután a kiírt pályázat eredménytelen volt, a Somogy, Baranya és Tolna megyét átfogó pécsi ítélőtábla vezetésével dr. Újkéri Csabát bízták meg egy évre. Bereczki Zoltán Csökkent a magánegyetem-alapítási láz Lecsillapodott az évtized elején tapasztalható magánegye­tem-alapítási láz, ami többnyire a szándékokban nyilvánult meg. Végül is hazánkban ezekben a napokban mindössze hat alapítványi főiskolán kezdődik meg az új tanév. Az idén új intézmény nem nyitja meg kapuit, jövőre azonban igen.-Az alapítványi főiskolák a magyar felsőoktatási rendszer teljes jogú tagjai - mondta Kovács Tibor, az Oktatási Mi­nisztérium illetékes főosztály­vezető-helyettese. A tanintézetek a tárca ki­adásában megjelenő Felsőok­tatási Felvételi Tájékoztatóban ajánlhatják magukat; az össze­sen 89 egyetem, főiskola kö­zött, az egységes felvételi rendszer alapján választják ki a hallgatóikat, és államilag el­ismert oklevelet adnak a vég­zősöknek. Az egyetemalapításnak rendkívül magasak a követel­ményei, magánszemélyek nem is tudnak azoknak megfe­lelni, legfeljebb alapítványok, vállalkozói közösségek. Indu­lásukra - a törvény szerint - hosszú szakmai előkészítés után a kormány, majd az Or­szággyűlés adja az „áldását”. A jelenlegi hat intézmény az évtized során folyamatosan jött létre, legutóbb két éve az Általános Vállalkozási Főis­kola, tavaly pedig a Nemzet­közi Üzleti Főiskola nyitotta meg kapuit. A napokban bot­rányáról elhíresült Kodolányi János Főiskola 1992 óta mű­ködik, magas színvonalon. Évente két-három érdek­lődő keresi meg a minisztéri­umot egyetemalapítási szán­dékkal. Vannak köztük jó szándékú megszállottak, néze­teiket terjeszteni kívánó kö­zösségek, pénzügyi csoportok. Jelenleg két „komoly” elő­terjesztéssel foglalkoznak az illetékesek. A Zsigmond Ki­rály Főiskola budapesti szék­hellyel, a TANORG égisze alatt jönne létre, és gazdasági jellegű szak-, illetve mene­dzserképzésre vállalkozna. A Kanizsa Főiskolát az önkor­mányzat kezdeményezte, böl­csészképzésre. (d. g.) Titkos bizottság. A Fidesz- MPP képviselőcsoportja tegnap benyújtotta az Országgyűlés­nek a titkos adatgyűjtés kivizs­gálására hivatott parlamenti bi­zottság létrehozásához szüksé­ges aláírásokat. A „titkos esz­közökkel, törvénysértő módon” történt információgyűjtésről el­sőként Orbán Viktor pártelnök­miniszterelnök tájékoztatta a közvéleményt. Olcsóbb országgyűlés. No­vemberre elkészül a választási rendszer reformjának koncep­ciója - közölte Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtit­kára csütörtökön. Elmondta: olcsóbb, egyszerűbb Ország- gyűlést szeretnének,‘ezért en­nek megfelelően 220-ra kíván­ják csökkenteni a képviselők számát. A jelöltek támogatásá­nak szükséges mértékét a jelen­legi 1-ről 5 százalékra szeret­nék emelni. Éves mélyponton a BIX. A Budapesti Értéktőzsde indexe 4820 ponton fejezte be a teg­napi kereskedést. Ez 4,87 szá­zalékkal alacsonyabb a szerdai záróértéknél és a tőzsdeindex idei mélypontja is egyben. Hatpárti médiaparti. Szep­tember 15-én, kedden ül össze a Parlamentben az a hatpárti egyeztető fórum, amely a mé­diakuratóriumok ügyét hivatott rendezni. A találkozót Szájer József frakcióvezető kezdemé­nyezte, levélben kérve a parla­menti képviselőcsoportok veze­tőit: küldjék el delegátusukat az egyeztető fórumra. Ugyanaz - másképpen. A sürgősségi ellátásra fordítják az eredménytelennek minősített világbanki pályázaton ki nem osztott 27 millió dollárt, ame­lyet eredetileg egyetlen régió fejlesztésére használtak volna fél - közölté Gógl Árpád egészségügyi miniszter az MTV1 Nap-kelte című műso­rában csütörtökön. Elmondta: a tárca és az érdekelt konzorciu­mok október közepére készítik el az új pályázatot. Új műsor kell. Hétfőtől új, úgynevezett sávos szerkesztésű műsorrend szerint sugározza programját az MTV 1, jelentette be Horváth Lóránt ügyvezető alelnök. Lényegesen több lesz a sportműsor és késő esténként, a 22-23 óra közötti hírórában dolgozzák föl a napi aktuális eseményeket. Mérgezett csecsemők. Nyolc gyermeket szállítottak tegnap kórházba egy fővárosi csecse­mőotthonból. Az intézmény dolgozóinak elmondása szerint a gyógyszeres szekrényekből kifolyt Spiropent szirupot kós­tolták meg a csöppségek, akik ma talán már elhagyhatják a kórházat. A gyógyszertárak egészségügyi centrummá alakulnak át „Intim sarkok” a patikákban A háziorvosi rendszerhez hasonlóan kiépül a házigyógyszeré­szek hálózata is. A jövő tendenciája ugyanis várhatóan az lesz, hogy egyre többen próbálják meg betegségüket elsőként a pa­tikus tanácsai alapján kezelni - hangzott el azon a sajtótájé­koztatón, amit a gyógyszerészek októberi, országos kongresz- szusára készülve tartottak a szakma vezető képviselői. Az egészségügyi ellátás leg­drágább formáját, a kórházi ke­zelést világszerte igyekeznek szűkebb keretek közé szorítani. Ezzel párhuzamosan egyre több feladat hárul a háziorvosokra, akiknek kezében szinte egyet­len terápiás eszköz a gyógy­szer. A fejlett, nyugati álla­mokban már a háziorvoshoz is ritkábban fordulnak a betegek, kevésbé súlyos betegségeikkel inkább a patikust keresik föl. Ezek a tendenciák egyre inkább felhívják a figyelmet a hazai gyógyszerellátás színvonalára, a gyógyszerészek szakmai fel- készültségére és a finanszíro­zási problémákra. Dr. Mikola Bálint, a Magán­gyógyszerészek Országos Szö­vetségének elnöke hangsú­lyozta, hogy a betegjogok érvé­nyesítése is azt kívánja: a pati­kákban a megfelelő szakmai színvonal mellett megfelelő kö­rülményeket teremtsenek a pá­ciensekkel való beszélgetésre. Jelenleg ugyanis a gyógyszerek egyharmada vény nélkül vásá­rolható meg, s ezekről a patiku­soknak részletes tájékoztatást kell adniuk. Többnyire olyan intim sarkok kialakítását terve­zik, ahol a házigyógyszerésszel megoszthatják problémáikat az emberek. Természetesen szük­ség esetén azonnal orvoshoz irányítják a rászorulókat. A vezető gyógyszerészek szerint egyre több orvos igényli ma már a szoros munkakapcso­latot a patikusokkal - annak ér­dekében, hogy a legújabb, leg­hatékonyabb készítményeket rendelhessék betegeiknek. A helyzet megváltozása nem csökkenti a betegek felelőssé­gét. Minden száz halálesetből kettő azért következik be, mert megszegik a gyógyszerszedési szabályokat. N. Zs. Vakszemü'veg. Egy a mind kevesebb megvalósult ötlet közül. Az ezer lakosra jutó talál­mányok országrangsorában a 25. helyre csúsztunk vissza a tíz évvel ezelőtti 10. helyről. A Magyar Feltalálók Egyesülete - ahol tegnap emlékplakettel jutalmazták a legkiválóbbakat - tagjainak hatékonyabb támogatását szorgalmazza. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents