Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-11 / 187. szám

1998. augusztus 11., kedd Megyei Körkép 3. oldal Megnyitották a VII. mezőtúri fazekastábort A butellakészítést gyakorolják A butellakészítés rejtelmeit ismerhetik meg azok a fazekasok, akik e héten részt vesznek a VII. mezőtúri fazekastábórban. A korongozók többsége helybéli, illetve Budapestről érkezett. A tegnap kezdődött programot neves szakemberek vezetik. Közérzetünk A jelszó: minőség Sikerült hatástalanítani a gabonabombát - hallhatjuk, olvashatjuk majd mindenütt az agrártárca nyilatkozataiban. Azt azonban, hogy milyen áron, ma még aligha tudja bárki is pontosan meg­mondani. A szektorsemlegesnek korántsem mondható állami beavatko­zás kétségtelenül enyhített valamelyest az évek óta felhalmozó­dott feszültségeken, de megoldásnak a legnagyobb jóindulattal sem tekinthető, sőt újabb feszültségeket szül. Az alapproblémára, az agrárium jövedelemtermelő képességé­nek hosszú távú garantálására nyilvánvalóan nem lehet azonnali gyógyírt találni, az optimálishoz közelítő, valamennyi piaci sze­replő számára elfogadható szabályozási mechanizmus kidolgo­zása ugyanis időt vesz igénybe, s ehhez partnerek kellenek. A legtöbb támadás a szaktárcát mostanában amiatt éri, hogy a búzahegyek eltüntetésére hozott intézkedések a legnagyobb jóin­dulattal sem nevezhetők piackonformnak, miután a minőségnek csak másodlagos szerep jutott. A kormány azzal védekezik, hogy ezúttal a tűzoltásra kellett koncentrálnia, nem pedig a hosszú távú szabályozás alapjainak megteremtésére. Mivel az őszi búza köztudottan az egyik legegyszerűbben ter­meszthető kultúra, nem véletlen hogy boldog-boldogtalan ezt veti mindenhová, teljesen mindegy, hogy eleget tud-e tenni a termelés minimális szakmai és anyagi feltételeinek vagy sem. Téved azonban, aki úgy gondolkodik, hogy nem baj, ha a gyomtól alig látszik a kultúrnövény, ha csak „nyomokban” lesz sikér, és fuzá- rium „díszíti” a táblát, az állam sohasem hagyja cserben a gazdá­kat, és mindent megvesz a jövőben is. (Reményeim szerint hama­rosan eljön az idő, amikor az ilyen termelőt nemhogy támogatni, de keményen büntetni fogják.) Közpénzről lévén szó viszont határtalan luxusnak tetszik min­den olyan állami beavatkozás, amely a minőségi követelmények­től függetlenül támogat bizonyos célokat. Vitathatatlan: anyagi­lag is segíteni kell az agrártermelőket, ahogy a világban minde­nütt, de nem akármilyen áron. Ha helyt akarunk állni a világmé­retű versenyben, kizárólag a minőségi produktum előállításának felkarolása jöhet szóba, legyen szó egyéni gazdáról, szövetkezet­ről vagy társaságról. Ellenkező esetben a rendelkezésre álló, eu­rópai uniós mércével mérve szűkre szabott erőforrások nem a va­lódi célt, az ágazat modernizációját szolgálják, hanem a sok he­lyütt középkori termelési viszonyok konzerválását. Arról nem is beszélve, hogy eképp más ágazatok szereplői is joggal követel­hetnek burkolt szociális juttatásként állami forrást, csapnivaló minőségű áru kapcsán is. Az utóbbi napok nyilatkozataiból az sejlik ki, hogy az agrártárca elszánta magát, és a jövőben kizárólag a minőségi termelés lehet mindenféle támogatás alapja. Épp ideje ... Laczi Zoltán Lángra lobbant szeméttelepek Csak az elmúlt hét végén háromszor riasztották a jászberényi hivatásos tűzoltókat, hogy fékezzék meg a jászárokszállási szeméttelepen újra és újra lángra lobbanó tüzet. Mint azt Nagy István alezredestől, a herényi tűzoltóság parancsnokától meg­tudtuk, a szeméttelepi tüzek „visszatérő vendégként” jelent­keznek, az árokszállási sajnos egyáltalán nem egyedi eset. Művészet az alkotóházban Rákócziújfaluban néhány napra a művészetek veszik át az élet egyéb történéseitől a főszerepet, hiszen első al­kalommal költözött a tele­pülésre a szomszédos Rákó- czifalváról már megismert alkotótábor. Az alkotómunka örömén túl konkrét céllal is jöttek az or­szág minden részéről faragók a napokban átadott Kertész­alkotóházba. A község öku­menikus temploma tulajdon­képpen már elkészült, csupán a díszítések hiányoznak belül­ről. A művészek a faborítások motívumaival is igyekeznek jelképezni a több felekezethez való tartozását a kicsiny temp­lomnak. Készítenek még két kopja­fát az alkotóház udvarára is, ezzel nyeri el végleges formá­ját az ízlésesen felújított pa­rasztház és a telek. Nem ér véget azért a tábor­ral a művészetek szerepe Rá- kócziújfalun, mind az önkor­mányzatnak, mind pedig Nick Ferencnek, a tábor főszer­vezőjének feltett szándéka, hogy állandó állomása le­gyen a község az alkotó­munkára félrevonuló fes­tőknek, faragóknak, és más művészeknek. Állati árak A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium jelentése szerint hízóbikát kilogrammon­ként 210-290 forintos áron vásá­rolnak fel. A nagyüzemi sertések kilónként 210-265, a kisüzemiek 175-220 forinton kelnek el. A 13-16 kilós bárányokat kilo­grammonként 550-670, a 16-20 kilósakat 500-650 forinton ve­szik át a termelőktől. A baromfi- ágazatban főként a kacsa- és a li­batermelés virágzik, naposálla­tokból hiány van. Kevés az iskolás... (Folytatás az 1. oldalról) Az iskola gondjain többféle­képpen próbálnak javítani. Nemrég az óvoda (ahová egyébként 25 gyerek jár), az is­kola és a klubkönyvtár közös irányítás alá került, takarékos- sági okokból. Hat év múlva az iskola tanulóinak létszáma 60- ra csökken. A megoldást vagy az jelenti, hogy összevont cso­portokkal dolgoznak, vagy az, ha más iskolába járnak el a gye­rekek. (Korábban Örményesre jártak át.) Az iskola megszű­nése azonban csorbát ejtene a több mint 800 éves múlttal ren­delkező település önállóságán, így az itt lakók nem ezt a meg­oldást tartják elfogadhatónak. Öt helybéli és öt vidéki fazekas dolgozik a 626. Sz. Szakképző Intézet tanműhelyében. A tá­bort előzetesen a Badár-házba tervezték, de mivel az iskola műhelyében elektromos ke­mence is működik, változtattak a helyszínen. A rendezvény rangját jelzi, hogy a házigazda város támogatása mellett a költségekhez a Nemzeti Kultu­rális Alap is hozzájárult 150 (Folytatás az 1. oldalról) Szerinte semmi sem indokolja ezt a lépést, már csak azért sem, mert az elmúlt fél évben - igaz, apró lépésekben - közel 20 százalékos csökkenés történt. Ettől függetlenül valamennyi kereskedelmi partnerükkel egyeztetnek az árban, de ön­gyilkos árhajszába belemenni életveszélyes. Fekete László lapunk kérdé­sére válaszolva elmondta, a magyarországi malmi kapacitás jelenleg közel duplája a piaci igényeknek, ezért igen éles a verseny a lisztpiacon. Hasonlóan kemény árharc folyik a pékek között is, miután a piacon - valamennyiük véle­ménye szerint is - túl sokan kí­nálják portékájukat. Ugyanak­kor azonban a kenyér1 árának alakulását mindössze egyhar­ezer forinttal. Délelőtt 11 óra­kor megbeszéléssel nyitottak, majd az ebéd után István Er­zsébet muzeológus, elméleti vezető tartott előadást a tábor fő témájáról, a butellakészítés- ről és magáról az edény faj tárói. A szervező Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház az elméleti ismeretek elsajátításá­nak helyszínéül különleges környezetet varázsolt a nagyte­mad arányban befolyásolja a liszt ára, ezért még a bejelen­tett, drasztikusnak minősíthető 20 százalékos lisztárcsökkentés is csak legfeljebb 10 százalék­ban befolyásolja a kenyérért kérhető összeget. Mindezen túlmenően szinte már másnap megjelentek azok a hírek, mely szerint az olcsóbb liszt rosz- szabb minőséget takar, s így lé­nyegében nem is lehet arra számítani, hogy a kenyérért ke­vesebbet kémek majd a vásár­lóktól az üzletekben. Leg­alábbis akkor, ha a megszokott minőséget akarja produkálni egy pékség. A korábban meghatározó pi­aci szereplőként számon tartott Szolnoki Sütőipari Rt. a lisztet kizárólag a törökszentmiklósi Alföldi Gabonától vásárolja, így ha ott nem csökken az ár, rembe. A megelőző táborok bemutatódarabjaiból és néhai Bándy Sándorné Bársony Er­zsébet csipkéiből „Cserepek és csipkék” címmel kiállítást ren­deztek. Itt mívesen elkészített butellák is szép számmal talál­hatók. A gyakorlati feladatokat, a munkafolyamatot Kozák Éva, a népművészet mestere, a butel­lák kiváló ismerője irányítja. A résztvevők - hogy munkásságát megismerhessék - látogatást tesznek majd Mezőtúr nagy fa­zekas szülötte, Badar Balázs szülőházában is. ses akkor arra sincs lehetőség, hogy a cég mérsékelje árait - válaszolta érdeklődésünkre Frey Ferenc sütőipari szakem­ber. Az statisztikai adatok szerint megyénkben összesen 80-90 pékség ontja naponta termékeit a piacra. Számuk állandóan válto­zik, mert a kisebbek folyamato­san alakulnak és szűnnek meg, miután nem kellően tájékozód­nak a piaci helyzetről, s az indu­lás után néhány hónappal már csődben vannak. Ez a helyzet ugyan lefelé nyomja az árakat, azonban egy szint alá már nem lehet menni, s a veszteséget sem lehet hosszú távon elviselni. így idén is számítani lehet arra, hogy a fogyasztó által a kenyérért fi­zetett összeg - minden ellenkező várakozással szemben - nem lesz kevesebb. E. Z. A fel-fel lángoló szeméttelepi tűz most ugyan az árokszállásiak életét keseríti, de hasonló prob­lémával a herényi tűzoltóknak számos esetben volt már dolguk. Nagy István példaként megemlí­tette, hogy korábban a jásztelki, megint máskor a jászberényi hulladéklerakó árasztotta el bű­zös füstjével a lakott területeket. Mint azt a szakembertől meg­tudtuk, a felcsapó lángok oko­zója lehet öngyulladás is, de ez a legritkább eset. Általában em­beri „segítség” kell hozzá. Elég egy eldobott cigaretta is ahhoz, hogy meggyulladjon a telep, hű­vösebb időjárásban pedig sok problémát okoz, ha a guberálók melegedni akarnak, ezért tábor­tüzet raknak. Jászárokszálláson a hét végén a hivatásos tűzoltókat három­szor riasztották a szeméttelep miatt, de ezen túl a helyi önkén­tesek is többször útját állták a lángoknak. Nagy István hozzátette: ah­hoz, hogy a telepek tartósan „tűzmentesek” maradjanak, megfelelő mértékű földtakarást kell ráhordani. A gondok itt szoktak kezdődni. A termőföld egyrészt nagyon drága, másrészt minél több földet hordanak a te­lepre, az annál gyorsabban meg­telik, így kétszeresen is ellenér­dekelt a telep fenntartója abban, hogy a földtakarást lelkiismere­tesen megcsinálja. Az eredményt mindenki ta­pasztalhatja ... -banka­A szolnoki volt orosz laktanya területén a tisztiház átalakításával vállalkozási köz­pont nyűt az épület földszintién. Az emelet belső átalakítása elkészült, ott egy bank-üzlethe­lyiség nyílik. Az augusztus 31-i műszaki átadásig már csak a homlokzati munkákat kell befe­jeznie a karcagi Népszer Kft. dolgozóinak. fotó-, csabai istván A kenyér nem lesz olcsóbb idén sem NEMERE ISTVÁN: Szomszédom a ha 17. W '’t Elbocsátottam a fiúkat, én pe­dig Elisa, Roger és Dino társa­ságában elmentem a híres-ne­ves Étoile-ba körülnézni. Ro­land, a francia titkosszolgálat reménysége morgott ugyan va­lamit, de pár szóval felvilágosí­tottam: könnyen meglehet, az lesz az akció színhelye, tehát illene alaposan szemügyre vennünk. Erre fellelkesedett, és kérte, valaki menjen vele is. Willt, az angolt küldtem vele. A többiek másfelé jártak azon az estén. Taxival mentünk, lemértem a távolságot a diszkó és a folyó között. Mindenképpen szüksé­günk lesz néhány autóra. Sőt, valami más trükk is járt már a fejemben, halványan. Az Étoile a belváros túlsó szélén volt, jó egy kilométerre a folyótól és vagy kettőre attól a ponttól, ahol a mi bérelt bár­kánk fog várakozni. Egy ki­sebb tér egyik oldalát töltötte be a sátorhoz hasonlatos, de szilárd épület. Meglepve fedez­tem fel, hogy csak a falak alap­ját építették kőből, fölötte minden fából készült. Ezt el­hallgatta előlem az a nyálas Kiringa. Színes lámpafüzérek, né­hány villogó fény bántotta a szemet, kívülről ez volt min­den. Az Európában már unal­mas lézerfényekből itt még semmi sem volt. Odabent vi­szont a hetvenes évek lámpa-, fény-, effektus- és hangkész­lete fogadott. Párizsban tanult lemezlovas produkálta magát, nem is rosszul. A helyi fekete elit tagjai korkülönbség nélkül táncoltak a parketten - az leg­alább valódi volt! -, és a pincé­reken is látszott, tudják, mi a módi. A bejáratnál a termetes legények jól megnéztek ben­nünket. Hát igen, Roland kivé­telével szép szál fiúk voltunk, vállasak, erősek. Belénk aztán aligha kötne bárki is. Legfel­jebb a helyi öngyilkosjelöltek. Elisa miniszoknyája aztán job­ban felkeltette az érdeklődést, mint mi, hárman. Dino válasz­totta az asztalt, úgy, hogy a há­tunkat a falnak vethettük. Ha történne valami, legalább egy oldalról védve legyünk... Alap­szabály a szakmában. Mielőtt meghozták az italokat, táncolni vittem Elisát. Messziről láttuk Willt, Ro- landdal támasztották a bárpul­tot, és egy helyi szépséggel évődtek.-Táncoljunk körbe! Meg kell néznünk, hány kijárat van- súgtam a lány fülébe. Elisa úgy elomlott a karjaimban - már amikor a zene ilyen táncra adott lehetőséget, vagyis ritkán- mint akinek más nem is jár az eszében, csak a tánc... Közben azért figyelt ő is. Három kijá­rata volt az épületnek. Egy fő­bejárat, egy oldalsó, ahol ven­dégeket nem engedtek be az őrök, és a bárpult mellett veze­tett hátra egy keskenyebb fo­lyosó. Erről lépcső vitt egy ga­lériára, ahol üvegfal mögött le­hetett az iroda. Az sincs ki­zárva, hogy maga Antoine Ki­ringa ült ott, és látta, amint észveszejtve mulatok egy fehér bőrű fiatal lánnyal. „Ez a Ska- gen aztán tud élni.”-Megvárlak itt. Menj be a folyosóra, és nézz körül! Ha valaki megállít, mosolyogj kedvesen és mondd, hogy a to­alettet keresed.- Igen, főnök. - Elisa el­ment. Én közben megnéztem, hogy igazából merre van a toa­lett. A férfiaknak szánt rész aránylag kicsi volt - ha ide egy táncszünetben betódul harminc ember, többen megfulladnak a levegő hiányától, azt hiszem... Benéztem az egyik fülkébe is. Ablakot nem láttam, de volt egy szellőzőnyílás éppen fö­lötte. Mivel most egyedül le­hettem a helyiségben, fellép­tem a csészére. A szellőzőrács mögött világosságot láttam. Ez tehát kifelé nyűik... No, majd a másik oldalról is megszemlé­lem. Elisát kitessékelték, de igen udvariasan. Tovább táncol­tunk.- Néhány helyiség van a bár mögött, Danny. Az egyikben pár nagylegény pi­hent. A másik váltás kidobó­ember biztosan. És van egy lépcső felfelé. Félig felmen­tem, amikor megállítottak. Három ajtót láttam, az egyik nyitva volt, az egy iroda le­het. Öreg fekete ült nagy szemüveggel, alighanem könyvelt.- Rendben van - táncol­tunk, aztán visszamentünk az asztalhoz. Roger vitte el Eli­sát, aki újabb feladatot ka­pott: nézze át a női toalettet is, ablakok és szellőzők után kutatva. Ha beszorítanának bennünket az épületbe, vala­hogyan akkor is ki kell jut­nunk. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents