Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-05 / 182. szám

6. oldal Megyei Tükör 1998. augusztus 5., szerda Jól dolgozó, modern sebészeti osztályt szeretne a Hetényi kórházban A professzor ki akar tömi az ördögi körből Autósmorál takarékon Odabiccentve a szélvédőnek, pajkos grimasszal tárja szélesre kezeit a csuklós busz vezetője: Na mi lesz, pajtás? - mutatják a mozdulatai a számára kijelölt forgalmi sávot eltorlaszoló Ford Mondeo vezetőjének. Toporgunk vagy nyolcán autósok a szol­noki Kellner Gyula utcában. Nehézkes innen lámpa nélkül a Kossuth tér felé, balra kisorolni, hiszen a buszsávtól beljebb még két sávon hömpölyög a délelőtti gépkocsifolyam a Tisza- híd felé. A legbelsőn néhány napja az is előfordult, hogy a híd­felújítás miatti forgalmi változásokról tájékozatlan vezetők „ru­tinosan” szembeautóztak a Gutenberg tér felé haladókkal. Majd vérmérséklettől függően ki metakommunikációs gesztusokkal, ki nyelvi eszközökkel kifejezve meglepetését a visszájára for­dult rend miatt, korrigálta autója pozícióját, rácsodálkozva a megsárgult záróvonalra, ami idébb költözött egy sávval. Váratlanul érte a szolnokiakat a megváltozott forgalmi rend, amit az elhúzódó kánikula miatt még ingerültebben fogadott a közlekedők egy része. Sok a türelmetlen gépkocsivezető. Házi­tesztem, amely során a Hetényi és a MÁV kórház közötti útsza­kaszon - a József Attila, Baross Gábor úton végighajtva - szondáztam meg autóstársaimat, nem a legszívderítőbb ered­ményeket hozta. Közvetlen környezetemben tizennégyen sér­tették meg a közúti közlekedés szabályait. Legtöbben gyorshaj­tás, záróvonal átlépése, szabálytalan előzés, irányjelzés nélküli kanyarodás miatt „buktak meg” az általam kreált rendhagyó forgalmi vizsgán. Bár a külső sávban haladtam, jól érzékelhet­tem, hogy az ötven kilométeres haladási sebességemmel gyak­ran okoztam gondot a mögöttem utazóknak, a gyorsabb előreju­tás reményében szabálytalanságra is „kényszerítve” őket. Egy csúnya jelenetnek is tanúja lehettem. Kismotorral próbáltak megfordulni a Petőfi út-Baross út torkolatában. A pár másod­perces útakadályt egy autócsoda vezetője nem bírta ki „anyá­zás” nélkül. Az újonnan átadott Szántó körút is tartogat néhány veszély- forrást. A Thököly útba torkolló végénél kialakított lámpás csomópont nagymértékben megnöveli a biztonságot, ám nem árt figyelni, mert az új típusú lámpák zöld és piros jelzése be­kapcsolt állapotban is összetéveszthető a rávetődő erős napsü­tésben. (Talán ha beporosodik kissé az üvegbúra, elmúlik e ket­tős látás.) Maga a körút élvezetes autózást nyújt, másfél perc alatt el lehet jutni a Pozsonyi úti kereszteződésig, ahol viszont az elsőbbségi rend még a régi. Míg a Csokonai úton haladókkal szemben a Szántó körúton közlekedőknek van elsőbbsége, körút ide vagy oda, vissza kell fogni a lóerőket, a Pozsonyi úti stoptáblánál egyelőre meg kell állni a Várkonyi tér irányába au­tózóknak. Kisebb kellemetlenségek máshol is adódnak. Miután a Ságvári Endre kőrútról balra is kialakítottak egy kanyarodó- sávot a Kossuth útra, az egyenesen és jobbra haladó autóknak egy sáv maradt, ahol bizony gyakorta adódnak torlódások, és csak több lámpaváltással lehet bevenni a kisívű jobbkanyart. Mindent egybevetve: a bevezetett forgalmi változások jócs­kán felborították a belváros közlekedési rendjét - a kerékpáro­sokat kivéve, akik továbbra is járdabetyárkodhatnak -, ami természetesen nem lehet indok az autósmorál romlására, ami az én olvasatomban gyenge közepesre értékelhető ezekben a forró, kánikulai napokban. Simon Cs. József Megújult az idősek napközi otthona Augusztustól új vezetője van a megyei Hetényi Géza Kór­ház sebészeti osztályának: dr. Csikós Mihály professzor, egyetemi magántanár. Dr. Csikós Mihály Szegeden végezte el az egyetemet. Pálya­futásában három nagy tanító- mestert említ: dr. Petri Gábort, dr. Imre Józsefet és dr. Barad- nay Gyulát. Tőlük megtanulta többek között a nyelőcső-, gyomor- és béltraktus-, vala­mint az emlő- és a strumasebé- szet legmodernebb eljárásait. Másfél évig pedig Angliában szerezhetett tapasztalatokat. Az oktatásban is tevékeny­kedett: a szegedi sebészeti kli­nikán és a szegedi kórházban. Mint mondja, dr. Petri Gábortól nemcsak a tudást, hanem a szemléletet is magával hozta. Eszerint a sebésznek nemcsak az elvégzendő műtétre kell fi­gyelnie, hanem a beteg emberre is, hiszen a társbetegségek kor­rekt kezelése is beletartozik a munkájába. Dr. Csikós Mihály nagy ter­vekkel érkezett a Hetényi kór­ház sebészeti osztályának élére:- A kórház új vezetése sze­retne változtatni azon a kedve­zőtlen képen, amelyik a Heté- nyiről kialakult, és szeretné, ha több beteg választaná ezt az in­tézményt. Az utóbbi időben az elmenni tudó páciensek egy ré­sze máshol operáltatta magát, és így az átlagosnál több rossz állapotban lévő beteg került a kórházba. A rossz állapotban lévő betegek műtétéiből pedig- eleve kevesebb a sikeres, ami megint csak elriasztotta a le­endő pácienseket. Ez tehát egy ördögi kör, amelyből ki kell tömi!- Hogyan tervezi?- Új, modem eljárásokat sze­retnék elterjeszteni az osztá­lyon. Végeznek például lapa­roszkópos műtéteket, de nem elég számban. Nagyobb szám­ban szeretném elterjeszteni a varrógép használatát olyan ope­rációknál, amelyeknél ezáltal elkerülhető, hogy a végbelet a hasfalra helyezzék ki. Az emlő­sebészetnél törekedni kell arra, hogy ha lehet, csak a mell kriti­kus részét távolítsák el. Ám ez csak akkor hatásos, ha a műtét után szükséges kezeléseket a beteg fölveszi. Fontos a daga­natos betegségek esetében az utókezelés mellett a megelőzés is: az osztályon is végzünk em­lőszűrést, de az onkológiai osz­tály ambulanciáján is igénybe lehet venni.- Sokszor a betegekhez való hozzáállással volt gond a kór­házban.- A szemléletváltozást is na­gyon fontosnak tartom. Hogy ez változni fog, arra személyem a garancia.- Úgy értsem, hogy példamu­tatással is, ha kell, keménység­gel is tesz ezért a célért?- Igen. A mindennapos együttlétben, vezetésben, irá­nyításban megmutatom, amit szeretnék elérni, követelmé­nyeket támasztok, és ezek betartására is odafigyelek. Meggyőződésem egyébként, hogy a sebészeti osztály munkatársai jó szakemberek, az itt dolgozó sebé­szek semmivel sem rosszabbak, mint bárhol másutt az országban, csak a szemléleten kell változtatni.- Ön a szegedi orvostudományi egyetem magánta­nára, és más klini­kákkal is jó a kap­csolata. Hogyan fogja ezeket kama­toztatni Szolnokon?- Korábban a Hetényi is okta­tókórháza volt a szegedi egye­temnek, szeretném, ha újból az lenne. A klinikai kapcsolataim segítenek abban, hogy a kollégá­imat továbbképzésekre küldj em, ami megint csak a szemléletvál­tozás része is lesz. Tervezem még azt is, hogy a kollégáim több kongresszuson vegyenek részt előadásaikkal, sőt, mi is szervezzünk kongresszusokat. El kell még mondanom, hogy a kórház vezetése támogatja terve­imet, és új, modem eszközök beszerzése is lehetővé válik majd. Paulina Éva Fotó: Mészáros János Szilárdabb utak Karcagi építkezés Az elmúlt napokban Karcag több pontján is hozzáfogtak a szilárd burkolatú utak építé­séhez a szakemberek. A munkákra mintegy 15 millió forintot biztosított a képviselő- testület, melyből 2,5 millió fo­rint jut útkátyúzásra, 1,5 milli­óból pedig elkezdték a kerék­párút Kisújszállási út eleji sza­kaszának a felújítását. A város­ban a körzetek képviselői fel­mérték a balesetveszélyes asz­falt- és betonjárdaszakaszokat is. A munkákra 1,3 millió ju­tott, melyből 27 utcában mint­egy 800 négyzetméternyi sza­kaszt javíttat ki az önkormány­zat. Á betonjárdákkal rendel­kező utcák közül a 922 ezer fo­rintból 30 utca 463 négyzetmé­ternyi szakaszát javítják ki. A települési képviselők 8,3 mil­liós felújítási keretéből 5300 négyzetméternyi aszfalt- és 3108 négyzetméternyi beton­járda kap új burkolatot a hónap végéig. -de­Megjelent a Jászkunság A Jászkunság idei 3-4. ösz- szevont száma a szokásos módon gazdag tematikával áll az érdeklődő olvasók rendelkezésére. A legújabb szám Társadalom rovatában Cseh János egy Tö- rökszentmiklóson előkerült gepida agyagedényt, Cseh Géza pedig egy, a nagykun kapitány­tól származó szolgálati bizony­ságlevelet mutat be. Nánási Mihály és Szabó István írása egyaránt az ötven évvel ezelőtti Mária-napok emlékét idézi föl. Madaras Lászlóné a XX. szá­zadi angolszász filozófia ki­emelkedő alakjairól, őrsi Juli­anna a vasutaknak a helyi kö­zösségek életében játszott sze­repéről, Berta Ferenc pedig az első szolnoki „képírdákról” kö­zöl tanulmányt. A Természet rovat írásai a következők: Sümegi Pál-Ker- tész Róbert: A Kárpát-medence őstörténeti sajátosságai, Tóth Tamás: A felszín alatti víz - a láthatatlan kincs, Barabás Imre: Kútkitörés Cserkeszőlőn és Pelikán Lajos: A szolnoki (közép-alföldi) Európa Pont. A Művészet rovatban Füvessy Anikó a századforduló falusi táncoktatásáról, Kovács Eló'd a klasszikus magyar népballadák középperzsa kapcsolatairól, Fodor Dénes a Csörsz-monda egy régi jászjákóhalmi változa­táról, Szabó István pedig Vil­helm Károly festőművészről ír. A folyóirat anyagát hírek, in­formációk, közlemény, pályá­zati felhívás, könyvrecenziók egészítik ki. B. A. Hamarosan átadják Kun­csorbán a felújított idősek napközi otthonát, amelynek munkálatait a Népjóléti Mi­nisztérium is támogatta pá­lyázat útján. Korábban mintegy 25 idős em­bert tudtak elhelyezni a kun- csorbai idősek napközi ottho­nában, ám a régi épület felújí­tásra szorult. A rendbehozatal­lal együtt bővítették is: így au­gusztus 20-a után már 35-40 személyt is tud fogadni a meg­újult otthon. A beruházás több mint négymillió forintba került, an­nak ellenére, hogy az önkor­mányzat költségtakarékos megoldásokhoz folyamodott. Rendszeresen dolgoztak a fel­újításon például közhasznú munkások. A Népjóléti Minisz­tériumtól két és fél millió forin­tot nyertek a beruházáshoz még 1996-ban. A felújítást tavaly kezdték meg, és később még 800 ezer forint pályázati pénzt nyertek bútorok vásárlására és a központi fűtés kialakítására. Az idősek napközi otthonán kívül a községben jelentős in­tézményi felújítás nem folyik az idén: az óvodában, iskolá­ban, orvosi rendelőben festésre, meszelésre, fontosabb javítási munkálatokra futotta. P. É. „Az ember azt a nyelvet beszéli, ahonnan a kenyeret kapja” A könnyebb út járhatóbb... Évek óta visszatérő vendége a jász­berényi csángó fesztiválnak a klé- zsei Bálint Erzsi. A moldvai csángó asszony édesanyja és Hodorog Luca - akinek emlékére minden évben énekversenyt rendeznek a herényi fesztiválon - testvérek voltak. Azo­kat a csángó dalokat, táncokat, me­lyeket Luca néni tudott, Bálint Er­zsi már gyerekkorában hallotta, látta. Most ő adja át ezeket a mai csángó fiataloknak. Sajnos kevés tanítványa akad __ H a nincsen iskola, munkahely, templom, ahol magyarul oktatnának, beszélnének, hirdetnék isten igéjét, bizony nehéz megértetni a fiatalság­gal, miért is van szüksége a magyar nyelvre. Moldvában pedig épp ez a helyzet. Az a veszély is fennáll - hallhattuk ezt szakemberektől -, hogy a csángó magyarság „elfelejti nyelvét”. Ahogy történt ez például a skótokkal is, vallják különbözősé­güket, de nyelvük már az angol.-Ahol mindenki románul beszél körülöttünk, a családokban is románul beszélnek. Vannak olyan magyar fiúk, magyar lányok - mondta Erzsi néni, akik itt, Magyarországon tanul­ták meg a nyelvet. A szülők még egy románul beszélő fiatalt engedtek el, és már magyarul beszélt, mikor hazaér­kezett. Azért, mert itt kapták a kenye­ret... Nálunk nagyon kevés a munka, ha megtanulnak magyarul, itt köny- nyebben tudnak dolgozni.- Csak a csángó fesztivál alkalmá­val jön Magyarországra?- Nem, jártam már sok helyen az országban. Voltam táborokban, a te­levízióban, sokfelől hívnak, mutas­sam meg a dalokat, táncokat. Tudja, én ezután keresem a pénzt. Otthon kis földünk hál’ Istennek vagyon, de nyugdíjat nem kapok. Van mivel tartsuk a tehenet, disznót. Arra na­gyon nincs szükség, hogy tele le­gyünk pénzvei.- Tanulják a csángó dalokat-tán- cokat a fiatalok?- Azok, akik eljönnek a tábo­rokba, tanulnak dalokat, táncokat, magyarul írni-olvasni is megtanul­nak.- Hogyan emlékszik Luca nénire?- Ceausescu idején sokfelé jártunk volna énekelni, de meg volt tiltva. Luca néni még a faluból sem mehetett hal értük, ha pedig meghal, ide temessék, mert Magyarországért halt meg... Nem nagyon ked­velték. És ugye adta az Isten, hogy lerombolták Ceausescu rendjét. Aztán ide eljött ’90-ben, itt meghalt, és el is temették. Azon örülök, hogy szép misét mondtak érte. Kimegyünk majd a temetőbe, keresztjéhez egy virággal. Nagyon sok éneket tudtak édesanyámmal, ha nin­csenek, most én sem tudnék ennyit. Kicsi voltam és nagyon figyeltem, bévettem a fejembe, mikor meggondolkozom tudom is azokat.. . Hát átalvettem Luca néni szerepét, nincsen más tőlem utánam, aki vegye. Tudja, azt nem gondoltam, hogy eljutok Magyarországra, Aki átvette Luca néni szerepét: Bálint és meghallom, hogy egyálta- Erzsi fotó: sj Ián magyarul beszélnek. Náluk a faluba’ még beszélnek ma­ki. Azt mondta, hogy csak a magya- gyárul, de a többiek csak romá­rokhoz szeretne menni. Akár meg is nul . . . Banka Csaba Tombol a nyár, megyeszerte megteltek a strandok, folyamatosan sok a nyaraló a Tisza­iénál is. Sajnos folyóvizeink magas vízállása miatt a szabad strandok még nem használhatók. Felvételünk Abádszalókon készült, ahol szintén „telt ház” van. fotó: mészáros János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents