Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-04 / 181. szám

4. oldal Gazdasági Tükör - Körkép 1998. augusztus 4., kedd Növekszik a termelés. Az ipari termelés 1998. júniu­sában 12,9 százalékkal nö­vekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette a KSH. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal az év első hat hónapjában 13,6 százalékos ipari termelés- növekedést regisztrált. Csökkenő kamatok. A Magyar Nemzeti Bank azonnali hatállyal, többsé­gében 0,5 százalékponttal csökkentette hétfőn ajepo- kamatokat - olvasható a jegybank közleményében, így például az overnight ak­tív repokamat a jelenlegi évi 23 százalékról 22,5 száza­lékra mérséklődött, az egy­hetes passzív kamat pedig 16,5 százalék lett. Felfüggesztett részvény. A Budapesti Értéktőzsde Titkárságának vezetője 1998. augusztus 5-6. nap­jára felfüggesztette a Bor- sodchem Rt. részvényeinek tőzsdei kereskedését. Az er­ről szóló határozatot az Ál­lami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet hivatalos lapjá­nak hétfői számában tették közzé. A felfüggesztést a Borsodchem Rt. menedzs­mentje kérvényezte. Egyelőre maradnak a kapuk, nem fedezné a költségeket a matricák bevétele Autópálya-fizetési módozatok Augusztus végére készül el az autópályákra vonatkozó díjfize­tési módokat elemző minisztériumi előterjesztés.- Elképzelésünk szerint a mat­ricás díjrendszer felelne meg leginkább annak az elvárásnak, hogy az utazók olcsón vehessék igénybe az autópályákat - nyi­latkozta lapunknak Markotay Sándor, a közlekedési tárca közúthálózat-fejlesztési osztá­lyának vezetője. - A tárca célja az egész úthálózatra érvényesí­tendő egységes díjtarifa, ezen belül pedig a matricás rendszer bevezetése. Mindez azonban számos kérdést felvet a koncesz- sziós társaságok által üzemelte­tett autópályák finanszírozását és működtetését illetően. Jelenleg a kieső díjbevételek arányában a kompenzációról tárgyalnak az érintettek. Becslé­sek szerint a kompenzáció ösz- szege meghaladná a matricákból befolyó bevételeket. A szerző­dések módosítása is több mint egy évet venne igénybe, addig különösebb változásokra nem lehet számítani. Az osztályve­zető szerint a kapukat nem bont­ják le: a koncessziós társaságok ellenőrei ott mérik majd az igénybevételt. A minisztérium számára fon­tos szempont az is, hogy tartsuk magunkat az európai folyosók magyarországi kiépítéséhez. Ez­zel kapcsolatban felmerült az is, hogy a kormány autópálya­kötvényeket bocsátana ki. Ugyanakkor az eddiginél jelen­tősebb európai uniós támoga­tásra számítanak, s nem vetik el a magántőke bevonásának a le­hetőségét sem. A minisztériumi osztályve­zető szerint az Ml-es kiugróan magas díjainak csökkentésére és az Elmka csődközeli helyzeté­nek rendezésére hamarosan sor kerül. A magyar állam tulajdon- szerzése után itt jelentős árcsök­kentés érhető el. Az M3 százszázalékos állami tulajdonban van. A díjbevezetés kétszeri elhalasztása ötmilliárd forintos bevételkiesést jelentett. A tervek szerint a pályán január­tól 9,50 forint plusz áfa díjat kell fizetni kilométerenként, de ked­vezményt kapnak a rendszeres használók. A mintegy 700 kilométeres Déli Autópálya koncessziós pá­lyázatának kiírása hamarosan várható. Mivel a költségve­tésben erre külön forrás nincs, a beruházás állami forrásból való teljes fedezete jelenleg el­képzelhetetlen. Csernyánszki Judit Lakos László egykori miniszter is helyesli a búzafelvásárlást Egyenlő elbánást a termelőknek! Két esztendővel ezelőtt Lakos László, az agrártárca akkori ve­zetője a gabonaválság megoldását az állami felvásárlásban látta, de elképzelése akkor nem valósulhatott meg. Mennyiben érzi utólag igazolva magát? - kérdeztük az exminisztertől. Bajba került a magyar sertésexport Késik az állami támogatás A hazai húskereskedők sze­retnének megállapodni a kormánnyal, hogy az Euró­pai Unióhoz hasonló mér­tékű - 100 kilónként 30 ECU - támogatást kapja­nak a sertéskivitelhez. El­lenkező esetben rövid időn belül elvesztik külpiacaikat. Az agrártárca képviselőivel tegnap délután kezdődtek meg a tárgyalások. Zádori László, a Hús Termék- tanács titkára lapunknak el­mondta: nehéz helyzetbe hozta a hazai sertéságazatot, hogy az Európai Unió hétfő­től 30 százalékkal megemelte a sertéshús kivitelének támo­gatását. Míg a magyar expor­tőrök jelenleg kilónként 20-40 forintos állami támoga­tást kapnak (száz kiló húsra vetítve legfeljebb 4000 forin­tot), addig az unióban 100 ki­lóra 20 ECU, azaz 4800 forint jutott. A mostani 10 ECU-s emelés hatására Európában 7200 forintra növekedett a szubvenció mértéke. A földművelésügyi tárca négy hónappal ezelőtt - az orosz export ösztönzésére - már 1,3 milliárd forintos több­lettámogatást jóváhagyott, azonban az eddig kiszállított húsmennyiség után járó 6-800 millió forintból még egyetlen fillért sem láttak az exportő­rök. Zádori elmondta: az ellen­őrzött hazai húsiparban a le­gálisan levágott sertésmeny- nyiség megközelítőleg egy- harmada a külpiacokra kerül. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy ha a kereskedők az exportpiacokon nem tudnak lépést tartani, akkor a sertés- tenyésztő ágazat hamarosan tönkremegy. (ujváry) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 351,81 Francia frank 36,17 Japán jen (100) 148,75 Német márka 121,24 Olasz líra (1000) 122,88 Osztrák schilling 17,23 Svájci frank 144,15 USA-dollár 216,66 ECU 238,93- Az elmúlt évek azt bizonyí­tották, hogy akár alacsony, akár magas a gabona ára, felvásár­lása, értékesítése körül mizéria alakul ki. Ez egyfelől abból adódik, hogy a termelők szeret­nének gyorsan túladni a termé­sükön, a kereskedők azonban igyekeznek minél alacso­nyabbra lenyomni az árakat. Két esztendővel ezelőtt, amikor ugyanez volt a helyzet, a gabo­napiaci feszültségek levezeté­sére, megelőzésére szorgalmaz­tuk az állami felvásárlás beve­zetését. A mai helyzettel ellen­tétben a piaci szereplők akkor tiltakoztak a beavatkozás ellen, Lakos László szerint abban az esetben, ha a piacon megje­lenő búzamennyiségnek a na­gyobb részét az állam felvásá­rolja, azzal jelentős mértékben segít, mert enyhít az értékesí­tési gondokon. Ezért a egykori miniszter mindenképpen pozi­tív döntésnek tartja, hogy a kis­termelők gyengébb minőségű gabonájára és a takarmány- gabonára is kiterjesztették az állami felvásárlást. A garantált árak közötti je­lentős árkülönbség ugyanakkor kellő ösztönzést jelenthet a jó minőségű gabona termelésére. Az exminiszter viszont azt ká­ros, diszkriminatív lépésként értékelte, hogy a nagyüzemeket és nagyobb gazdaságokat kizár­ták az intervenciós felvásárlás­ból. Mint mondotta: veszé­lyessé válhat, ha a jövőben ez a tendencia válik uralkodóvá, s az agrárszabályozás más terüle­tein is jelentősen megkülönböz­tetik majd a nagyüzemeket a kicsiktől. U. G. Csütörtökön nyit Szolnokon az Interfruct Megfiatalodik a volt fűrésztelep r áruház — még a nyitás előtt FOTÓ: MÉSZÁROS A Glórai Ingatlanfejlesztési és Befektetési Kft. tavaly de­cemberben vásárolta meg a volt szolnoki fűrészüzem - igen elhanyagolt - területé­nek egy részét azzal a céllal, hogy ott különböző beruhá­zások valósuljanak meg. Első lépcsőben az Interfruct Kft. részére építettek egy hatalmas áruházat, amely augusztus 6-án nyílik meg. Az Interfruct Kft.- nek a szolnoki a tizenegyedik üzlete. Tervezett forgalma au­gusztustól az év végéig 500 mil­lió forint. Az Interfruct üzleté­ben a vásárló 4500 féle árucikk­ből válogathat. A Glória Kft. az általa meg­vett telek elejét az Essónak érté­kesítette. Egy korszerű belvárosi benzinkút épül itt, aminek át­adása november közepén vár­ható. Mellette - azzal egy időben - nyílik meg két, egyenként hat­száz négyzetméteres kereske­delmi és szolgáltató üzletház, ami lehetőséget teremt a helyi kereskedőknek és szolgáltatók­nak arra, hogy korszerű infra­struktúrával ellátott helyre te­gyék át székhelyüket. Azok a vásárlók, akik ide kimennek, egy helyen más termékeket is találnak majd. Ez a megoldás az ország több városában bevált már. A szol­noki - nevezzük üzletudvar­nak - annyiban különbözik a többitől, hogy benzinkúttal is kiegészül. Az előzetes tárgyalások so­rán jelezték, hogy a közeljö­vőben igény lesz egy barká- csáruház létesítésére is. Még egy kétszintes áruház is léte­sülhetne a telek fennmaradó részén. A fejlesztések megva­lósulása két év múlva várható. Az említett, s az idén meg­valósuló beruházások költsége mintegy hatszázmillió forint, amit a Glória Kft., az Interf­ruct Kft. és az Esso benzinkút­társaság együttesen visel. S. B. Készülődő légi frigy A Malév Rt. hamarosan a világ legnagyobb légifor­galmi társulásának tagja le­het - ha az európai hatósá­gok is úgy akarják... Mint ismeretes, a Magyar Lé­giközlekedési Részvénytársa­ság korábban már - nem túl sikeres - frigyre lépett az olasz állami légiforgalmi vál­lalattal, az Alitaliával. Amióta a két társaság útjai elváltak, a Malév tárgyalá­sokba kezdett a szigetország­beli British Airwaysszel egy hosszú távú, stratégiai kap­csolat kialakításáról. A leendő házasságnak csak egy akadá­lya lehet: az Európai Unió il­letékes bizottságának vétója. Ez a fórum most éppen a britek egy másik, jóval na­gyobb ügyletét, az American Airlinesszal tervezett szövet­ségét vizsgálja. A szigorú trösztellenes rendelkezések ellenére úgy néz ki, hogy az immár két éve tervezett szö­vetség előbb-utóbb létrejöhet, s akkor a Malévnak esélye lesz arra, hogy a világ legna­gyobb légiforgalmi szövetsé­gének részeként maga is je­lentős mértékben részesüljön az összefogás kínálta elő­nyökből. A válasz már szep­temberben megszülethet. A birkatartás avatott ismerője A karcagi Németh Józsefnek már szülei is juhászok voltak, így gyerekként megtanulta a juhtartás, gomolyakészítés csínját- bínját. Jelenleg 57 birkája van, így soha nem unatkozik, hiszen a nyáj ellátása, a takarmány előteremtése mindig ad munkát. Reggel, munkába menet előtt, birkalegeltetés közben beszélget­tünk életéről az 53 éves juhásszal, aki birkái nélkül ném is tudná elképzelni az életét. A vásártér melletti utolsó utca a Keleti, melynek lakói közül reg­gel hatkor még többen alszanak. Németh József azonban már ré­gen talpon van, birkái ekkorra megkapták az abrakot, s ottj ár­uinkkor már a temető melletti ré­szen legeltek. Amíg beszélge­tünk, két hűséges pulikutyája ­akikre elég ha a gazda csak ránéz, már tudják is a dolgukat - és Györfi Norbert, a kis juhászse­géd gondoskodik arról, hogy a birkák ne kóboroljanak el a nagy területen. A 11 éves félárva kisfiú a Zádor iskola diákja, édesapja egykoron Németh József barátja volt, négyéves kora óta ő is bele­Közhasznú zöldterületeink használatáról Vigyázzunk, hová állunk! A nyári szabadságok alatt a városok kőrengetegéből legtöbben a szabadba, zöldbe igyekeznek. Ezek a helyek zsúfolásig megtelnek a kikapcsolódni vágyók tömegeivel. Ilyenkor nem árt, ha tudjuk, fokozottan védett a környezet, amely pihenésünket szolgálja. Szolnoknak több közhasznú zöldterülete van, de ezek közül is kiemelten védett a Tiszali- get. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ez mit jelent, mi­lyen szabályok biztosítják a Liget állapotának megőrzését - állítják a közterület-felügye­letnél. Nem csak a gyep számít például zöldterületnek. Ebbe a kategóriába tartoznak a játszó­terek, utcai fasorok éppúgy, mint a növényzettel borított, forgalmat terelő vagy elvá­lasztó sávok. Továbbá a por­mentesített sétányok, murvá­val, gyöngykaviccsal felszórt szakaszok, de minden olyan terület is ide sorolandó, ahol parkosítás, fásítás munkái folynak. À közhasználatú zöldterü­letnek minősülő helyeken til­tott a járművek számára a par­kolás. A szabálysértők pedig a következő szankciókra szá­míthatnak: a legenyhébb eljá­rás az írásbeli figyelmeztetés; ezt a súlyosság sorrendjében a helyszíni bírság követi, amelynek összege maximum kétezer forint lehet; a legsú­lyosabb szankció a szabálysér­tési feljelentés, amely esetben a bírósági eljárás lefolytatását követően tízezer forint a ki­szabható pénzbüntetés felső határa. (molnár) Németh József és kis juhászsegédje, Györfi Norbert tanult már a juhász munkájába, így Németh József ma már bátran rábízza a nyájat, s ha úgy adódik, Norbert egyedül is hazatereh az állatokat. A család egy szem unokája, a négyéves Józsika is sokszor megfordul a nagyiéknál. Németh József szülei a Köz­társaság téeszben, a Disznóréti iskola mellett voltak juhászok, a Zádor hídnál volt a saját tanyá­juk, így az öt testvérnek nem szo­katlan a paraszti munka. Koráb­ban József a Magyar-Bolgár Ba­rátság Tsz-ben dolgozott, majd amikor kivette üzletrészét, kimé­rette a földjét, bérelt még hozzá egy jelentős területet, és 47 selejt birkával megkezdte saját állomá­nyának a kialakítását. S mit szólt ehhez a felesége? Elfogadta a helyzetet, hiszen már amikor udvarolt neki, ak­kor juhász volt, így tudta, mi­lyen lemondásokkal jár ez a munka. Amikor belevágott az önál­lóságba, az a cél is vezette, hogy ha valamelyik fia munka- nélküli lesz, akkor is biztosított legyen a megélhetésük. Szeren­csére fiai ma is dolgoznak, a ki­sebbik a bereki üveggyárban, a nagyobbik a kenyérgyárban, ő pedig az új szilárdhulladék-le- rakónál kapott munkát. Fiai azonban nem feledkeznek el apjukról, ha kell, műszak után jönnek kaszálni, gyűjteni vagy birkát etetni, legeltetni. Néhány éve még ráfizetéses volt a juhtenyésztés, most azonban nagyon jó ára van a báránynak és a vágóbirkának, így Németh uram is erre állt rá. Korábban gomolyát és túrót is készítettek, de erre ma már nincs ideje. Az udvarán azonban az apró­lékok mellett anyakoca, hízó is van, mert mint mondja, jobb a több lábon állás. de

Next

/
Thumbnails
Contents