Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-22 / 196. szám

Váltvaforgató szántóverseny Kiséren Idén rendezték meg Ma­gyarországon az első or­szágos váltvaforgató szán­tóversenyt, melynek Jász- kisér adott otthont. Az au­gusztus 20-ai versenynapot megelőzően tréningeztek a versenyzők, majd kisorsol­ták a parcellákat. A helybe­liek ezúttal sem találtak le­győzőre. Szent István ünnepének reg­gelén nem csak a versenyzők és gépeik vonultak fel, ha­nem néhány öreg mezőgaz­dasági gép is, melyek kiállí­tása színesítette a rendez­vényt. Délelőtt tizenegy óra­kor megkezdődött a verseny, mely két részből állt, s melynek végén két kategóri­ában hirdettek eredményt. Az értékelés szerint a jászkiséri Agröszöv vitte el a pálmát, miután mindkét ka­tegóriában megszerezte az első helyet. Az eredmények: I. kategória: 1. Kökény Jó­zsef Agröszöv, 2. Tunner Ist­ván Agröszöv, 3. Krizsai Attila Németh K. (Jászkisér). II. kategória: 1. Rózsa And­rás Agröszöv, 2. Boros Sándor Róna 7 Kft., 3. Fiala Gábor Jászfényszarui Mezőgazda- sági Szövetkezet. ein Fotók: Mészáros János Versenyben a helyezésekért A traktorok produkcióira a hölgyek és a kisebbek is kí­váncsiak voltak Az öreg traktorok bemutatója színesítette a rendezvényt Egyéni gazdaságok az Alföldön A hazai mezőgazdasági - ezen belül az alföldi - egyéni vállal­kozások közgazdasági környezetének megítélése 1992-94 kö­zött volt a legkedvezőtlenebb. Az akkori szabályozók változat­lanul maradása esetére a gazdák többsége a termelés vissza­szorítását tervezte. A következő években a támogatások növe­kedésével valamelyest perspektivikusabb lett a termelés. E megállapítások annak a vizs­gálatnak a konklúziói, amelyet a GATE Mezőtúri Mezőgazda- sági Főiskolai Kar Társadalom- tudományi és Gazdaságtani Tanszékének tanárai - dr. habil Vizdák Károly, dr. Király János és Lakatos Vilmos - végeztek, kérdőíves, interjúmódszerrel. A kutatók 150 családi vállal­kozásból gyűjtöttek be adatokat az 1992-96-os évekre vonatko­zóan. A vizsgálat izgalmas, hi­szen a kisméretű családi vállal­kozások újbóli megjelenése tár­sadalmunkban azoknak a kár­pótlási és privatizációs folya­matoknak köszönhető, amelyek elsősorban politikai, másodsor­ban gazdasági okok miatt indul­tak el. Iskolai végzettség és örökölt ismeretek A vizsgált alföldi egyéni ma­gángazdaságok vezetőinek legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetételének elem­zése azt mutatja, hogy 1992-96 között folyamatosan nőtt az is­kolázottsági szint a gazdálko­dók körében. Ugyanakkor ’96- ban még mindig 22 százalék a nyolc általános (hat elemi) vég­zettséggel rendelkezők aránya. Ide elsősorban az idősebb gaz­dák tartoznak, akiknek a szak­mai tapasztalata főként az örö­költ ismeretek révén jelentős­nek mondható. A '90-es évek elején a föld­höz jutás az idősebbek gazdál­kodási kedvét ösztönözte, akik viszont sem elég tőkével, sem kellő energiával nem rendel­keztek egy életképes gazdaság beindítására. A korszerűtlen termelőeszközökkel párosuló kis ráfordítás alacsony haté­konyságot eredményezett e fő­ként nyugdíjkiegészítésre „sza­kosodott” termelői körben. A főállású gazdálkodók harmadát szakmunkások teszik ki, akik szakismerete - például gépek javítása, üzemeltetése te­rén - költségmegtakarítással jár. Az évek előrehaladtával fo­kozatosan növekedett a diplo­más gazdálkodók aránya. Nem elég termelni, menedzselni kell! A vegyes profdú - állattartó, il­letve legtöbbször takarmánynö­vény-termesztő - gazdaságok aránya ’94-re érte el az 50 száza­lékot. Másik érdekesség, hogy ’93 után a vállalkozási tevé­kenységből egyre több időt igé­nyelt a gazdaság szervezésére fordított munka, a gazda fokoza­tosan a vállalkozás menedzse­révé válik. A gazdaságok átlagos terület- nagysága évről évre növekedett. ’96-ban 50 hektárnál nagyobb területen a gazdák 35 százaléka termelt, míg ’94-ben csak 21 százalékuk. A gazdaságok tech­nikai színvonala is folyamatosan fejlődött. ’96-ban 21 százalék rendelkezett új, korszerű erőgé­pekkel. Jellemző azonban az 5-7 éves korú gépállomány. E gépek műszaki állapotát a gazdák kö­zepesnek tartották. A gazdák szakismereteiket döntően szak­lapokból szerzik, de a megkér­dezettek 60-70 százaléka tart igényt szaktanácsadásra. A dip­lomások körében ’95-től a kül­földi - főként német - tanul­mányutak is kedveltek. S. Cs. J. Tovább csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma A bérek továbbra is átlag alattiak Az országosnál nagyobb mér­tékben, közel 8 százalékkal csökkent a megyében a mező- gazdaságban foglalkoztatottak száma. Noha több mint 20 szá­zalékos volt a bruttó kereset- növekedés egy év alatt, a mező- gazdaság még mindig alacsony jövedelmet biztosít. Megyénkben a ’98-as év első ne­gyedévében 8123 embert foglal­koztattak a mezőgazdasági vál­lalkozások, ami az egy évvel ko­rábbihoz képest közel 8 százalé­kos csökkenést jelent - derül ki a KSH tájékoztatójából. Egyébként a mezőgazdaságban a megye összes gazdálkodójának, vállal­kozójának mindössze 7,7 száza­léka tevékenykedett. A KSH jelentése szerint a me­gyénkben az egy évvel korábbi­hoz képest átlagosan 26,5 száza­lékkal emelkedtek a bruttó kere­setek, ami az országos átlagot (21,5 százalék) is jelentősen meghaladja. így a főállásban fog­lalkoztatottak havi bruttó átlagke­resete elérte az 51 300 forintot. Ám az országos átlagbérekhez képest továbbra is lényegesen kevesebb a megyei bér, hiszen a magyar átlag 63 900 forintos bruttó bérrel rendelkezik. Ezen belül a mezőgazdaság­ban a bruttó keresetszint-növeke- dés nem érte el az országos átla­got sem, bár az előző évhez ké­pest emelkedett. A mezőgazda- sági bruttó átlagbér megyénkben néhány száz forinttal meghaladta a 40 ezer forintot, ami azonban csak két gazdasági ágnál mutat jobb eredményt. Az országos mezőgazdasági bruttó bérekhez képest az említett összeg 15 szá­zalékkal kevesebb. E. Z. Időszerű növényvédelmi munkák Közeledve a nyár végéhez, egyre több kultúrában meg lehet állapí­tani, hogy mely növényeknél si­került az évi növényvédelmi te­vékenység. Több alkalommal hangsúlyoztuk, hogy a növény- védelmi munkák szempontjából az elmúlt évek mindig tartogattak meglepetést. Döntő többségben az időjárás határozta meg a nö­vényvédelmi munka alakulását, de az új vagy eddig jelentéktelen károsítók tömeges megjelenése és károsítása is alakította azt. A gabonafélék betakarítása után már most a jövő évi termés érdekében több fontos feladat vár a termelőkre. Ilyen a tarlókezelés. Rendkívül fontos, hogy lehetőség szerint a tarlót „feketén” kell tar­tani. Ennek azért van nagy sze­repe, mert így a gabonafutrinka és a mezei pocok élőhelyét csök­kentve, minimalizálni lehet azok szaporodását. Különösen fontos ez azokon a helyeken, ahol mo­nokultúrás termesztést terveznek. Döntő a vetőmag megválasztása is. Csak csávázott, megbízható helyről származó vetőmagot sze­rezzenek be. Legnagyobb garan­ciát a fémzárolt vetőmag ad. Ha valaki mégis saját vetésű vető­magot kíván vetni, azt a Fusa­rium spp. belső fertőzöttség meg­állapítására feltétlenül vizsgál­tassa meg. Ilyen vizsgálatot ál­lomásunk térítés ellenében végez. Eddigi megfigyeléseink sze­rint azokon a területeken, ahol rendszeres szúnyogirtást nem vé­geznek, rendkívül erős amerikai fehér szövőlepke-fertőzés talál­ható. Már az első nemzedéknél is találtunk tarrágott fákat, de a je­lenleg károsító második nemze­dék is rövid időn belül tarrágást okozhat. Különösen erős a fertő­zöttség Tiszaföldvár és Jászla- dány körzetében. Felhívjuk a figyelmet, hogy az amerikai fehér szövőlepke veszé­lyes károsító, ellene az eredmé­nyes védekezés végrehajtása minden mezőgazdasági terület használónak, illetve tulajdonosá­nak kötelessége. A kötelező vé­dekezés elhagyása szabálysértés, ami büntetőszankció alkalmazá­sát vonhatja maga után. Több kultúrában már csak re­gisztrálni lehet a különböző káro­sítók jelenlétét, károsítását, azok kártételére az idén már kevésbé tudunk hatással lenni. Ilyen a vadgesztenyelevél-aknázómoly, a monília, a varasodás, a pero- noszpóra. Jelenleg annyit még lehet tenni, hogy a fertőzött nö­vények, illetve növényi részek megsemmisítésével csökkenthet­jük a jövő évi fertőzési esélyt. Felhívjuk a figyelmet a par­lagfű elleni védekezésre. Az irtá­sát tőből kell végezni, és rendsze­resen. Ha nem tőből történik az irtás, ügyelni kell arra, hogy a legalsó levél alatt kell elvágni a szárat, mert levélhónaljból képes újrahajtani. Vegyszerrel is irt­ható, erre a Glialka 480 4-5 1/ha dózisú permedé használható fel. Kasza Imre JNK-Szolnok Megyei NTÁ A hónap végéig előszezoni vetőmagakciót hirdet a GITR Rt. Csak makulátlan vetőmag teremhet minőségi búzát A szolnoki központú GITR Agrárfejlesztő és Kereskedelmi Rt. a Dunától keletre az ország tíz megyéjében képviselteti magát öt üzletágán keresztül. Forgalmaznak márkás kombájnokat, traktorokat és más mezőgazdasági gépeket,- alkatrészeket, a növényvédőszer és agrokémia üzletág pedig biztosítja a terme­lők számára mindazt a rovarölőszer-, csávázószer-, és műtrá­gyakínálatot, ami csak megtalálható a hazai termékpalettán. Foglalkoznak továbbá gabonanövények - búza, kukorica, ta­vaszi árpa - és az olajos növények - napraforgó, repce - termel­tetésével, felvásárlásával, értékesítésével. A vetőmagok és az aprómagvak kereskedelmével foglalkozó üzletág a kis- és nagy­termelők kiszolgálását végzi, amelynek hátterét a szolnoki, Pa­nel úti 10 ezer tonnás vetőmagtisztító üzem jelenti. A cég kereskedelmében a nap­raforgón kívül a búza játssza a legfontosabb szerepet. Szinte hihetetlen, de az ország összes búzavetőmag-forgalmának kö­zel 10 százalékát bonyolítja le a GITR Rt. a „fennhatósága” alá tartozó tíz megyében. Ez bizony nem kis felelősséget jelent, eh­hez ráadásul most még a búza kapcsán kialakult mindinkább feszültebbé váló helyzet is tár­sul. Egyre több szó esik a gyen­ge minőségű búzáról, azokról a gazdákról, akik emiatt égetik fel az általuk megtermelt terményt. Vajon milyen lesz jövőre a búza minősége? - erről kérdeztük a GITR Rt. Vetőmag üzletágának igazgatóját, Varga Jánost.- Ez természetesen sok min­dentől függ, többek között attól, hogy milyen fajtát választunk. Rendkívül fontos, hogy a gazda földjéhez a legmegfelelőbb faj­tát válassza. Szívesen adunk a termelőknek ezzel kapcsolatban szaktanácsot. Az országos vetésterület 85 százalékát 12 fajta adja. A GITR Rt. termeltetésében a 14 százalékos részesedésével leg­jelentősebb a legstressztűrőbb, stabilan jó minőséget termő Ju- bilejnaja 50, de hasonlóképp sikeresek a Fatima-2, a GK Öt­hatom, az Alföld-90, az MV Optima fajták is. A vetőmag­értékesítésben feljövőben van a korán érő, jó termőképességű, 35 százalék feletti sikértartal­mat produkáló MV Emma bú­zafajta is.- A fajta kiválasztásán túl nagy szerep jut a vetőmagok­nak is. Sajnos még mindig elő­fordulnak az ismeretlen szár­mazású „kóbor” vetőmagok, amelyek persze semmiféle ga­ranciát nem adnak a leendő bú­za minőségére. A GITR Rt. ép­pen ezért kizárólag fémzárolt, államilag ellenőrzött, minőségi vetőmagot hoz forgalomba. Ezzel elejét tudjuk venni a mi­nőségi vitáknak. Társaságunk, hogy elősegítse a minőségi bú­za termelését, akciót hirdetett, amely szerint augusztus 31-ig a Vetőmag Terméktanács ál­tal meghatározott árból ked­vezményt biztosítunk azok­nak a gazdáknak, akik bár­milyen fémzárolt, csávázat­lan II. fokú vetőmagot vásá­rolnak tőlünk. A GITR Rt. Pa­nel úti vetőmagüzeme az (56) 426-011-es telefonszámon ér­hető el. (PR) A GITR Rt. kizárólag fémzárolt, államilag szavatolt vetőmagot forgalmaz fotó: m.j.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents