Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-19 / 194. szám

1998. augusztus 19., szerda Szent István ünnepén 7. oldal Esztergomban rendezik meg a magyar szentek ereklyéinek első kiállítását Kincsek a raktár félhomályából Új, reprezentatív kiállítóhely- lyel bővül a kereszténység 2000. és a magyar államiság 1000. évfordulójára az eszter­gomi Keresztény Múzeum. A bazilika melletti volt szeminá­rium, majd szovjet laktanya restaurálás előtt álló emeleti részén mód nyílik számos, ma a raktárak mélyén megbúvó érték, ritkaságszámba menő vagy éppen páratlan műtárgy bemutatására. Cséfalvay Pál kanonok, művé­szettörténész, a múzeum igazga­tója nagy várakozással tekint a régen várt terjeszkedés elé, és már kész a terve is: néhány egyedi értéket, a XIX-XX. szá­zadi képzőművészeti, valamint az iparművészeti . gyűjteményt szeretné már az új helyen a kö­zönség elé tárni. A látogatók várhatóan nem ki­sebb szenzációval szembesülhet­nek majd, mint Dürer fametszet­sorozatának, a Nagy Passiónak, a Kis Passiónak, a Mária életének lapjaival, az Apokalipszissel. Köztük a Jelenések Könyve alap­ján készített, A halál lovasa című munkájával és rézkarcaival, az Adám és Évával.- Ma nem csak páratlan érté­kük és a helyhiány miatt őrizzük nagy gonddal a fiókok mélyén ezeket a remekeket - mondja az igazgató. - A fényt és így a nyil­vánosságot nem nagyon szeretik, besárgul a papírjuk, ezért nem ígérhetem 2000 utánra sem, hogy állandóan láthatók lesznek. A múzeum erősségei az úgy­nevezett nazarénus iskola művei, amelyek ugyancsak a raktárak mélyén rejtőznek. A XIX. század kedvenc és népszerű festészeti irányzatának legszebb római, német és magyar alkotásai ugyancsak közönség elé kíván­koznak. Bizonyos, hogy az Eszter­gomban őrzött népi kerámiák gazdagságban, szépségben és változatosságban Magyarorszá­gon az elsők közé tartoznak, ha nem éppen az elsők. Szenzáció- számba mennek a szintén raktá­rakban őrzött, és még a „beava­tottak” előtt sem igen ismert kínai porcelánok, zsolnai és habán ke­rámiák. Az igazgató büszke a múzeum szelencegyűjteményére is, no és az olyan egyedi tár­gyakra, mint a XVIII. században, valószínűleg Augsburgban ké­szült míves monstranciára. A fi­noman munkált, fénylő arannyal bevont ezüst szentségtartóról év­tizedenként egyszer kerül le a fe­hér védő lepel: utoljára Budapes­ten, a magyar egyház legszebb kincseit felvonultató kiállításon volt látható. Újabb kori különlegesség Sal­vador Dali szokatlan vonalú fe­születé, kisplasztikája, amely a közelmúltban csere révén került a múzeum birtokába. A jeles évfordulók tiszteletére a nagy országos kiállítások egyi­két a Keresztény Múzeum ren­dezi meg 2000-ben. Esztergom­ban gyűjtik majd össze és állítják ki a magyar szentek tárgyi és képzőművészeti emlékeit. A be­mutatón ott lesz „saját” kincsük is. Szent Margit első hiteles ábrá­zolása, az 1500-as években ké­szült színes fametszet, rajta az Árpád-házi koronával. Deregán Gábor Az eredeti remekmű sérüléseit is híven lemásolják Ezüstkorona a Pénzverdéből Szent István lassan ezeréves koronáján nyomot hagytak a ma­gyar történelem viharos évszázadai. Az iparművészeti remek­művet szállítani szinte egyáltalán nem lehet. A Nemzeti Mú­zeum ezért márciusban pályázatot írt ki egy hiteles másolat megalkotására. Az aranyozott ezüstből készülő új korona váza ezekben a napokban nyeri el végleges formáját.- véglegesen elkészül a nagy mű, szépségéhez, igényességéhez és gazdag kiállításához képest nem is fog olyan nagyon sokba ke­rülni: mintegy hatmillió forintot kap érte a Metal Art. De - mint Török Imre vezér­A Metal Art Nemesfémipari Rt., vagyis a régi Pénzverde egyik melléképületében ké­szül, egy teljesen hétköz­napi munkaasztalon a talán leghíresebb magyar törté­nelmi ereklye másolata. Az eredeti pontos leírását kö­vetve jól látszik az alsó ab­roncs enyhén ovális for­mája, s híven utánozzák a később készített keresztpánt deformálódásait is. A Nemzeti Múzeum szakértőinek folyamatos útmutatása mellett ugyanitt készülnek a koronát körben ékítő, a bizánci kézműves­kultúra legfejlettebb korsza­kát reprezentáló égetett zo- máncos díszítőlapok, apostolké­pek is. A tíz darab, egyenként csupán néhány négyzet-centimé­teres, hihetetlen szakmai tudás­sal, aprólékos munkával készülő műremekek Jézust, Mihály bi­zánci császárt és a nyolc apostolt ábrázolják. Áz uralkodói fejfedő többi tar­tozékát, a két kisebb és két na­gyobb kék zafúkövet, a két al- mandint és a két, úgynevezett Uvegkövet, valamint az ametisz­Készül Szent Korona pontos másolata FOTÓ: FEB teket egy külső vállalat szakem­berei csiszolják a megfelelő mé­retűre, hogy aztán a Pénzverdé­ben kerüljenek végleges foglala­tukba. Természetesen csak az ezüst tartóváz aranyozása után. Ugyancsak hátravan még a ko­rona tetején álló, elbillent tenge­lyű zárókereszt beillesztése és a körbefutó, valamint a fejdísz ol­daláról csüngő (tenyésztett) igaz­gyöngysorok felhelyezése is. Ha - várhatóan az év vége felé igazgató lapunknak elmondta - nem is a pénzért, a várható anyagi nyereségért vágtak bele ebbe a nagy, csaknem egy évig tartó munkába. Számukra inkább eszmei, de szinte felbecsülhetet­len értéke van annak, hogy bebi­zonyíthatják: ötvösművészeik képesek egy ilyen igényes munka színvonalas, pontos elvégzésére. S az aranyozott ezüstkorona így már valóban nagy hasznot hoz a cégnek. Tardos János A héja világosbarna, cserepes, és az egész jól átsült Egy kicsit régi is ez az új kenyér Augusztus 20-ra hagyományosan az új búzából szokták sütni az új kenyeret. Az idei ünnepi kenyér egy kicsit más lesz. Azt mondják a pékek, a régi és az új búza kevert lisztjéből sül most. A tavalyi búza ugyanis még nem fogyott el, máris itt az új termés, amely ráadásul nem is olyan jó minőségű. Mivel a tavalyi bú­zát sem lehet ki­dobni az ablakon, a pékek az új kenyeret általában a múlt évi és az idei búza liszt­jének keverékéből sütik - tudtam meg Nánási Ti­bortól az abádszalóki francia pékségben. Gyerekként a pékségben- Édesapám pék volt Túrke vén, Nánási Alajosnak hívták, igazi jó kenyeret sütött - eleveníti fel a családi hagyományt a szolnoki vállalkozó, áld néhány évvel ez­előtt döntött úgy, hogy beindítja Abádszalókon a bezárt péksé­get. - Gyerekként ebben a vi­lágban nőttem fél, így választot­tam ezt a pályát, igaz, én mér­nök lettem. A szolnoki sütőiparnál dol­goztam harminchárom évet, aztán megszűnt a munkahe­lyem. Megtudtam, hogy itt van egy bezárt pékség, és perspektívát láttam abban, hogy újraindítsam, hiszen nyá­ron óriási az idegenforgalom a községben. Egyébként az is érdekes, hogy az idegenforgalom éppen az új kenyér ünnepe táján, au­gusztus 20-a körül csúcsosodik ki a Tisza-tónál. A francia pékség látványke­mencét is működtet, de ragasz­kodnak a hagyományos kenyér­sütéshez is.- Ma már sokan eltérnek a hagyományos sütéstől - mondja Nánási Tibor. - Belépett a gépi feldolgozás és a kovászpótló. Nálunk még kovásszal készül a kenyér, kézi feldolgozással - te­hát a hagyomány szerint. Hogy jól átsüljön, a szokásosnál egy kicsit tovább, öt perc ráadással sütjük.-Az ember az íze alapján ítélkezik egy kenyérről, hogy jó-e vagy sem. A pékek mit tar­tanak jó kenyérnek?- Ha a bélzete kellemes ízű, lazított, de nem annyira, hogy szétessen. Fontos az is, hogy jól átsüljön. A héja világosbarna, cserepes, esztétikus kell legyen. Reszelő mozdulatokkal — Tehát ha vágás közben mor­zsolódik a belseje, és elválik a héjától, akkor az nem igazán jó kenyér.- így van. De az se mindegy, hogy hogyan vágja fel.- Miért, hogyan kell?- Abból semmi jó nem származik, ha nekiesem a kés­sel, és nyomom lefelé. Apró, reszelő mozdulatokkal kell vágni, fűrészes késsel. A pék­ségben általában három-négy pék dolgozik. Kezdetben gon­dok voltak, ugyanis nehezen akadt szalóki szakember. Mi­vel itt korábban megszűnt a pékség, a helybeli gyerekek nem jelentkeztek péktanuló­nak. így mi is bejáró munka- nélkülieket foglalkoztattunk először. Nánási Tibor azt mondja, ma már megvan az a fiatal szakembergárda, amelyre le­het építeni. A molnárok is rájönnek A pékség annak ellenére, hogy Abádszalókon süti a kenyeret, szerényen veszi ki részét a helyi ellátásból. Ugyanis máshonnan is szállítanak a községbe. Azt remélik, előbb-utóbb csak rá­jönnek a megrendelők, hogy nem érdemes kilométerekről szállítani. Ráadásul a kenyér nem nagyon szereti az utazta­tást. Szállítás közben nehéz tisz­tán tartani. Akkor érzi magát a legjobban, ha kijön a kemencé­ből, és a sütöde elülső felében ott a bolt, ahol rögtön a polcra kerülhet. Ezekben a napokban - is­merve a búzaválságot - min­denkit foglalkoztat a kérdés: va­jon milyen lesz az új kenyér? Nánási Tibor bizakodó:- Szerintem a molnárok rá­jönnek, hogy jó lisztet kell gyártaniuk. A pékségek ugyanis azokat a malmokat fogják megkeresni, ahol jó lisztet kapnak. így szerintem nem kell attól félni, hogy rosz- szabb kenyér kerül az aszta­lunkra. Paulina Éva Beszélgetés Benkő Lászlóval, az augusztus 20-ai tűzi- és zenei játékról Az idén teljes élményt nyújtanak Meglepetéssel szolgálnak az augusztus 20-ai budapesti tű­zijáték tervezői: ezúttal zenei aláfestést is kap a félórás „tűzeső”. A zenét Benkő László állította össze.- A tűzijáték megzenésítésekor egyszerűen abból az ötletből in­dultunk ki, hogy a látvány első­sorban Budapest páratlan föld­rajzi adottságának köszönhetően évtizedek óta impozáns - mondta a Liszt-díjas zeneszerző, az egy­kori Omega együttes tagja. - Hogy ezt az élményt fokozzuk, a zenei aláfestéssel, mint alkalma­zott művészeti kísérlettel is szol­gálunk. Természetesen a lát­ványelemek tempójához alkal­mazkodik a muzsika is.- Mit hallhat a közönség?- Johann Strausstól Brahmsig klasszikusokat hoztam össze, és a saját szerzeményeimet is beillesz­tettem a műsorba. Már évekkel ezelőtt próbálkoztunk azzal, hogy a „tűzizenét” kihangosítsuk a Duna-parton, hogy a jelen lévő több százezer embernek teljes élményt nyújtsunk. Most, miután a Petőfi rádió közvetíti a félórás zenei blokkot, a jelenlévők kisrá- dióval a kezükben, fáziskésés nélkül élvezhetik a zene és a tűz­eső együttes kompozícióját.- A zenei anyag összeállítá­sán túl önnek mi lesz a szerepe augusztus 20-án ?- Kis túlzással azt is mondhat­nám, hogy én leszek a karmester, vagy inkább a ceremóniamester. Pontosan szerkesztett forgató- könyvet kaptam a tűzszerészek­től, akikkel természetesen együttműködünk. Ha nem is karmesteri pálcával beintve, de az égbolton megjelenő látvány­elemek koreográfiáját követve indítom be az első, második és a többi odaillő zenei blokkot.- Elmondana néhány mű­helytitkot is?- Mindenekelőtt tudni kell: ez nem egyszemélyes munka, ko­moly stáb lesz a segítségemre. Többek között két hangmérnök, egy számítógép a teljes zenei programmal és a biztonság ked­véért két CD-lejátszó, amely szinkronban dolgozik majd az eseményekkel, arra az esetre, ha a számítógép meghibásodna. Egyébként úgy érzem, elég rum- lis vállalkozásba kezdtünk. Ráksi Katalin írott paragrafusok nélkül is kiteljesedhet a demokrácia A törvények uralmában élünk Mindössze 15 fejezetből, 78 parag­rafusból s csak 395 mondatból áll az 1949. augusztus 20-ai keltezésű, új formájában 1989. október 23-án kihirdetett magyar alkotmány. Noha a demokrácia és a jogbizton­ság alapját jelentő normagyűjte­ményünk néhány ponton módosí­tásra szorul, összességében megfelel az európai követelményeknek - tudtuk meg Kukorelli István alkot­mányjogásztól, akivel az alaptör­vényről beszélgettünk.- Fontos, hogy egy államnak írott al­kotmánya legyen ?-Nem az a lényeg, hogy írásba foglalják-e az alaptörvényt, hanem az, hogy alkotmányosan működik-e az adott ország. Angliában például írott alkotmány nélkül is sértetlenek a de­mokratikus alapjogok.-Az alkotmány 1998-as kiadása tanúsítja: nem túl bőbeszédűek az alaptézisek. Miért?- A mi alaptörvényünk a belgáké­hoz és a franciákéhoz hasonlóan meg­lehetősen tömör, míg például Indiá­ban vagy Portugáliában bő, részletező dokumentumot állítottak össze. Az amerikai alkotmány törzse csak a kormányzati rendszer ismérveit tar­talmazza, ugyanakkor háromtucatnyi kiegészítést is csatoltak hozzá. Egyébként e fontos dokumentumnak valóban csak a legfontosabb alapveté­seket kell tartalmaznia, hiszen a rá épülő törvények igazítanak el ben­nünket arról, mit tehetünk és mit nem. Ha viszont egy törvény ellentmondá­sosra, netán rosszra sikeredik, akkor az alkotmány megfelelő paragrafusá­hoz visszanyúlva lehet csak azt korri­gálni, esetleg megsemmisíteni. Mint ahogy azt időnként az Alkotmánybí­róság meg is teszi.-Milyen fő gondolatok köré épül fel egy korszerű alkotmány?- Mindenképpen érintenie kell a hatalommegosztás rendjét, a népszu­verenitás és a törvények uralmának elvét, az egyenjogúság és a törvény előtti egyenlőség gondolatát, az em­beri jogok garanciáit. Természetesen ahogy változnak mindennapjaink, úgy teljesedik ki, válik egyre korszerűbbé az alkotmány is. Gondoljunk csak egyebek mellett az Alkotmánybíróság vagy az ombudsmani rendszer életre hívására, illetve ezen intézmények alaptörvénybe emelésére. Igaz, egye­sek szerint kicsit meg is billent az egyensúly: túl nagy hatalmat kapott az Országgyűlés és a taláros testület, miközben az államfőnek alig jutott hatáskör, s a miniszteri felelősséget (visszahívhatóságot) sem rögzíti a dokumentum. Mások azonban úgy vé­lik: ezek a hibák könnyen korrigálha­tok.- Miféle védelmet jelent számunkra a dokumentumban rögzített emberi jogok garantálása?- A szabadságjogok, a gazdasági, szociális vagy kulturális jogok bizto­sítása régi keletű. Az ENSZ, illetve az Európa Tanács normáiban is megfo­galmazott vívmányok, míg például a személyes adat védelme, a fogyasztó- és környezetvédelem, vagy az Inter­nethez kapcsolódó személyiségi jo­gok garantálása később kerültek be az alkotmányba. A lényeg, hogy az ál­lamnak meg kell óvnia polgárait a ha­talmasságoktól, a piac túlkapásaitól, a médiától, de még a világháló „kalóza­itól” is.- Mit jelent napjainkban a népszu­verenitás és a törvények uralmának elve?- Az első szerint az emberek két úton juttathatják érvényre akaratukat: részben választott képviselőiken ke­resztül, részben pedig közvetlenül, mondjuk úgy, hogy népszavazást kezdeményeznek egy-egy nagy hord­erejű ügyben. A törvények uralmának elve azt jelenti, hogy a népakaratot ki­fejező jogszabályok alapján működ­jön az ország, ne pedig folyton módo­suló rendeletekkel, utasításokkal tol- dozzuk-foldozzuk a demokráciát.-Ismerjük-e eléggé demokráciánk „bibliáját” ?- Sajnos nem. Talán mert egyelőre nehezen hozzáférhető a könyv formá­ban kiadott alaptörvény, s mert az ok­tatásban sem fordítanak kellő figyel­met tartalmának megbeszélésére.- Ön szerint mikor kerülhet sor a korábban említett alkotmányossági hibák korrekciójára?- 1996 decemberében elfogadta ugyan a parlament az új alkotmány koncepcióját és a normaszöveg is el­készült, azonban az utóbbi megszava­zására már nem került sor. Felemelő lenne, ha a 2000. év 1. törvénye maga az új alkotmány lenne. Takács Mariann i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents