Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-18 / 193. szám

1998. augusztus 18., kedd •Néplap Nagykunsági Európa-Napok 11. oldal A szabadon szárnyaló gondolatok települése: Kunhegyes vadásztársaság is tartozik Kun­hegyeshez. Nagyon szép falusi vendégfogadóink vannak, ame­lyek egyszerre hagyományosak és korszerűek is. Aki fáradt, an­nak javasolom: a meleg vizes termálfürdőben nemcsak pihen­ni, de gyógyulni is lehet.- A munkanélküliség ?- Egyik legégetőbb gondunk, hiszen a korábbi nagyüzemek vagy megszűntek, vagy beépül­tek. Ugyanakkor reménysugár a Videoton, ahol kezdetben 140 embernek adnak munkát, ké­sőbb ez a létszám fokozatosan emelkedik. Helyük is van a tele­pülésen a BHG megszűnt üze­mében. De hát itt másról is szó van, nem csak nagyüzemekről. A fej­lett technológia, a nyugatra irá­nyuló termelés, a megfelelő mi­nőség sok cégünket jellemzi, így a Gönci és Fia Kft.-t, ahol vegyianyag-tárolókat, tartályo­kat, benzinkutakhoz szükséges berendezéseket állítanak elő. Egy másik helyen, a bútorgyár­ban francia és német exportra készítenek bútorokat, a mű­anyag-feldolgozó iparban speci­ális tartályokat, vízisport- esz­közöket csinálnak. A Hidrogép Kft. is jórészt exportra dolgozik. Az édességnagyker. a fél orszá­got ellátja, sőt keleti országokba is szállít. A Nagy András és Fi­ai Kft. méretre is készít bútoro­kat bárhová, bárkinek, míg a Bánfa Kft. pedig a határainkon túl is ismert nyílászáróiról, épü­letfáiról.- Mit üzen a külföldieknek?- Azt, hogy a felsoroltakon kí­vül iskolaváros vagyunk, megfe­lelő sportélettel. Azután műem­lék templomunk, szélmalmunk, könyvtárunk várja az ide látoga­tókat. Az önkormányzat nyitott a külföldi vendégek, befektetők iránt, és örömmel vennénk egy hozzánk hasonló nagyságú tíz­ezer lélekszámú nyugat-európai település testvérvárosi jelentke­zését: partnerkapcsolatok vagy az üzleti kapcsolatok kialakítá­sára egyaránt.- Hány la­kos él itt?- Kilenc­ezer-kétszáz­ötven, és a település ér­dekessége, hogy már másodszor nyerte el a városi rangot. Akad néhány száz vállalkozónk - a számuk állandóan változik -, ők főleg a szolgáltatásban, a szállí­tásban, illetve a mezőgazdaság­ban vannak jelen.- Mi az utóbbi jelentősége ?- Ezen a környéken a mező- gazdaság meghatározó. Szeren­csére akadnak hozzáértő szak­embereink, integrátoraink, akik szervezik a termelést, értékesí­tést. Közéjük tartozik a mező- gazdasági szövetkezet, a közép­tiszai mezőgazdasági rt. és né­hány más szakember is. Szinte hihetetlen, hogy a búzatermelés fellegvárában már élnek olyan Konok kunok, hihetetlenül csökönyösek, vallják róluk mások. Az tény: emberöltőkön keresz­tül, évszázadokon át csak a királynak fizettek adót, megváltották maguknak a jogot a jelenleg ott élők ősei. Mostanság pedig folyton-folyvást változó mindennapjainkban igyekeznek alkal­mazkodni szőkébb és tágabb környezetükhöz. Minderről és a település jövőjéről Szelekovszky István polgármesterrel váltottunk szót. szakemberek, akik például olyan kordonos uborkát termel­nek, hogy abból többvagonnyit vásárolnak meg tőlük külföldre. De említhetném a hagymát, dinnyét, csemegekukoricát is.- Ugyanakkor sok a kisterme­lő.- Szerencsére, akik néhány holdat művelnek, a család aszta­lára termelnek, és esetenként pi­acra viszik vagy eladják a feles­leget. Ez azért jó, mert az állam­nak velük nincs baja, sőt sze­rény jövedelmük, esetleg nyug­díjuk mellé a néhány hízó, a kert, a birkák kiegészítésnek számítanak. Visszatérve a na­gyobb tételekre, felénk a kuko­- rica és a kalászosok a legjelen­tősebb.- És az állattenyésztésben?- A sertéstartás nagyüzemi módon, illetve a magángazdák­nál is fontos. A Nagykuií-Hús Kft. feldolgozott termékekkel, töltelékárukkal áll a vásárlók, megrendelők rendelkezésére, és már EU-szabvány szerint szer­vezik a munkát. Felénk fontos a birkatenyésztés is, hiszen a hú­sáért, gyapjáért keresik a külföl­diek. Itt a gazdajegyző tud segí­teni az 59/326-810-es telefon­számon.- A külföldieket még mi vonz­za?- Például a vadászat, ennek régi hagyománya él a települé­sen. A környező erdőben több­féle apróvadra lőhetnek a pus­kások, és csak érdekességkép­pen jegyzem meg, hogy három Francia mintájú krízisotthon a kunhegyesi Kossuthban Pedagógiai filozófiájuk a segítés- Amikor 1991-ben a munkanélküliség olyan méreteket öl­tött, hogy a fiatalkorúak munka és iskola nélkül maradtak és megbomlott a romló szociális helyzet által a családi hát­tér is, a marginalizálódott gyerekek számára nem volt más mód, mint a korai iskolaelhagyás, a bűn határára kerülés - sorolja Juhász Lászlóné, a kunhegyesi Kossuth Lajos Álta­lános Iskola és Alternatív Szakiskola igazgatója. ‘91-ben Juhász Lászlóné nagyot gondolt. Néhány hozzá hasonlóan megszállott kollégával megterem­tette a kallódó, hátrányos helyzetű gyerekek segítésének filozófiáját, létrehozta az általános iskolára épülő mesterségek iskoláját, pén­zeket, milliókat szerzett hozzá a Szakképzési Alapból, a Sorostól, az Uniceftől, a Phare-tól, a minisz­tériumokból. Modellprogram pályaorientálással Az ifjúságmentő szakiskola in­dítását szocializációs, mentálhi­giénés programok követték, a tantestület egyre inkább „átitató­dott” a segítés attitűdjével, filo­zófiájával.- Megvásároltuk a Nemzeti Szakképzési Intézet pályaorien­táló szakmai programját és óriá­si itthoni felkészüléssel, kutató­munkába kezdtünk - emlékszik a kezdeti nehéz évekre Juhászné. - Behoztuk a gyerekeket az is­kolába, élő programokat készí­tettünk számukra és kidolgoztuk a fejlesztés metodikáját. Phare támogatás a leszakadó fiatalokért A nagy áttörés, az addig elkez­dett programok stabilizálódása, vagyis a törvényességi előírások szerinti működéshez szükséges feltételek megteremtésének éve 1994, amikor az iskola a Phare Foglalkoztatás és Szociális Fej­lesztési Program Hátrányos Helyzetű Fiatalok Projektjétől Juhász Lászlóné igazgató 50 ezer ECU-t - közel 10 millió forintot - nyert. Ez óriási siker volt, hiszen országosan is csu­pán 19 intézmény nyert ezen a pályázaton. A Phare támogatás jelentős hozadéka, hogy a támogatott is­kolák között kialakult a Munka­ügyi Minisztérium koordinálá­sával egy olyan szellemi együtt­működés, lelki és intellektuális tőke, amely az évekig esetlege­sen kezelt hátrányos helyzetű fi­atalok iskoláztatását, az ehhez kapcsolódó gyermekjóléti el­gondolásait mindennemű nehéz­ségek árán is vállalja. Francia és német csere- kapcsolatok A Kossuth iskola 1995 májusá­ban felvette a kapcsolatot a fran­ciaországi INSTEP ILE DE FRANCE nevű szervezettel, amelynek képviselője két ízben járt Kunhegyesen. A találkozá­sok során egyértelművé vált, hogy az EU országokban a szoci­ális támogató rendszer működte­tése állami feladat és nem csupán megtűrt területe az oktatási rend­szernek. Franciaországi mintára létrehozták az átmeneti szállást, amely MISSZIÓ jelleggel ad ott­hont a krízishelyzetben lévő fia­taloknak. Bebizonyosodott, hogy a szociális segítés módozatait kellene Magyarországon is nyu­gati mintára fejleszteni. Egy németországi oktatási in­tézménnyel 1997 augusztusá­ban született együttműködési megállapodás, amelynek leg­főbb eleme, hogy a két iskola együttműködik közös pályáza­tok készítésében, szakmai gya­korlati helyszíneken diákcsere­programban. A Németországban látottak alapján tervezik Kunhegyesen az iskolai és vállalkozási formák kapcsolódásának kialakítását, az életbe „vezetését”. Az egymás­tól elszigetelten működő terüle­teket, mint ifjúságvédelem, csa­ládsegítés, szakmai gyakorlóhe­lyek, az eddiginél jobban szeret­nék egybekapcsolni. Pszicho-pedagógiai háló A kunhegyesi Kossuth iskolá­ban a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok helyzetének javításáért végzett munka egyetlen szelete csupán a szak­mára készítés. Az intézmény­ben olyan élettér alakult ki, amely ifjúságvédelmi, bűn- megelőzési, családvédelmi és karitatív tevékenységet lát el. Aki már ezen a pszicho-peda- gógiai hálón is kiesik, menthe­tetlenül elkallódik. A Kossuth iskola hálója azonban egyre erősebb. Minőséget minden területen A Kunság Népe Szövetkezet Kunhegyes környékén, határában mintegy 3 ezer 400 hektáron gazdálkodik. Több száz földtulaj­donos döntött úgy, hogy kisebb-nagyobb földterületét haszon­bérbe adja, bent hagyja. Mondván: csináljátok ti, hiszen nektek van megfelelő gépetek, technika a korszerű termeléshez. 25-30 ezer pulykát értékesítenek. Ennyit az állattenyésztés erősíté­séről, bővítéséről. Ami pedig az integrációt il­leti, ez 1600-1700 hektárt je­Mindezek ellenére időszerű a kérdés: hogyan tovább, Kunság Népe? Két dolog kívánkozik a jövőt taglaló mondat élére. Az egyik: mindenképpen erősítik az állattenyésztést. A másik az, hogy a kivitt földeken segítsék a város lakóinak integrációs ter­melését. Mindezekről még lesz szó az írásban. Hogy a hagyományos tevé­kenységeket se felejtsük el: marad a növénytermesztés, a gépüzemeltetés, azután olyan szolgáltatások, ami bérmunkát jelent a környék termelőinek. Mindezen változások, elképze­lések természetesen azt ered­ményezték, hogy a szövetkezet tevékenysége néhány év alatt alaposan átalakult, miközben a termelés értéke jelentősen nö­vekedett. A számok nyelvén azt jelenti, hogy 850 millió az éves bruttó termelési érték, amelyből 55 százalékot az állattenyésztés, 15-öt a szolgáltatások, 30 száza­lékot a növénytermesztés, vala­mint a kereskedelem jelent. Az állattenyésztésen belül a ser­téságazatban fajtaváltás történt: a Dalland fajtát tenyésztik, miköz­ben a 600 kocás telepüket 750 ko- . cás tenyészetté bővítették. Hason­ló fajtaváltás jellemzi a szarvas­marha-ágazatot is, ahol a korábbi állomány megduplázódott. A ba­romfiágazatban pedig elkezdő­dött a brojlerpulykatartás, évente lent, amely területeken kuko­ricát, búzát, cukorrépát, nap­raforgót termeltet a szövetke­zet a város gazdálkodóival. A szövetkezet biztosítja a terme­léshez szükséges anyagokat, vetőmagot, vegyszereket, sőt az igények szerint gépi szol­gáltatást is nyújt. Ezeken túl az ily módon megtermelt ja­vak értékesítésében is szere­pet vállal. Ez a feladat, ha úgy tetszik, tevékenység közel 300 családnak biztosít plusz- jövedelmet. Mindezeken kívül a szövetke­zetben jelentős területeken vető­magbabot, csemege- és hibrid- kukoricát, hagymát is termelnek. Ily módon 180 embernek adnak kenyeret. Végezetül, de nem utolsósorban mindez valami olyasmit is bizonyít, hogy kere­sik a helyüket, azt, hogy az Eu­rópai Unió követelményeinek mind jobban, zökkenőmentesen megfeleljenek. Éppen ezért a legjelentősebb, legfontosabb irányelvük az, hogy minőséget minden területen.

Next

/
Thumbnails
Contents