Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-13 / 189. szám

1998. augusztus 13., csütörtök A Szerkesztőség Postájából 5. oldal Átgondolatlan és igazságtalan a rendelkezés Az idősek ingyen, a négyévesek pénzért utaznak A közelmúltban jelent meg Ártatlanul bezárva címmel egy olvasói vélemény a Vo­lán Rt. új rendjéről. Bárki is írta, nagyon igazat mondott; kétszer is elolvastam, a vá­laszt szintén. Természetesen tudjuk, hogy nem a sofőrök találták ki, nem ők tehetnek a kiala­kult áldatlan állapotról. Az új helyzetbe még bele is lehetne törődni, egy idő után meg is szokjuk, abba viszont már kevésbé, ami a hatvanöt éven felüliek ingyenes utazásával jár - szemben azzal az igen elgondoltató ténnyel, hogy négyéves kortól a vidéki uta­záshoz a gyermeknek jegyet kell váltania. Ez igen mél­tánytalan rendelkezés, mert egy három-négy gyermekes család nem is gondolhat kö­zös utazásra a költségek mi­att. Az ingyenes utazási ked­vezmény rendkívül átgondo­latlan döntés, mert a Jászkun Volán Részvénytársaságot (és az ország többi személy- szállítóját is) súlyosan érinti anyagilag. Rengeteg ugyanis azóta az olyan utas, aki csak mutogatja a személyi igazol­ványát, és rendszeresen utazgat egyik helyről a má­sikra, holott ha fizetnie kel­lene, kétszer is meggon­dolná, elinduljon-e. A távol­sági autóbuszok zsúfoltak. Akiknek naponta szükség­szerűen utazniuk kell - mert munkába, iskolába, orvoshoz mennek -, csak nagy tolako­dással férnek fel. Állandósult a tumultus, a fiatalok molesztálása az ülő­helyek és iskolatáskák miatt, és még.ki tudja, mi minde­nért kell hallgatniuk az idő­sek kritikáit. A fiatal - még ha beteg is - kénytelen állva utazni, mert nem akar vitába bocsát­kozni az élemedett komák­kal. Én magam sokat utazom, így van alkalmam megta­pasztalni, hogy egy-egy jára­ton mennyi a fizető utasok száma. Sokkal indokoltabb lenne kisgyermekes csalá­doknak megadni a kedvez­ményt, mert nagyobb szük­ségük van rá. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy gyakran a sofőröket is idegesítik a morgolódó, kritizáló idősek, pedig nekik nyugalomra lenne szükségük, mert az emberi élet nem játékszer, s naponta több száz utasra kell vigyázniuk. Véleményem szerint ez egy olyan rendelkezés, amit minél előbb célszerű lenne felülvizsgálni és talán meg is szüntetni. Sz. Gy. Helyzetkép a tiszapüspöki horgásztanyáról Szúnyog, gödör, gizgaz Két éve volt egy fórum a ti­szapüspöki horgásztanyán, ahol sokféle ígéret elhangzott, de a mai napig maradt minden a régiben: az utak állapota rossz, gidres-gödrös, nem be­szélve a strandhoz és a part­hoz vezető útról, ami egyene­sen nyaktörő vagy inkább tengelytörő. A Tisza-part leg­nagyobb része úgy néz ki, mint egy őserdő. Ha nagy a víz, a nyaralók nem restellik a rendben tartott, füvesített te­rületet „díbolni”, a stégeket saraim, kutyákat fürdetni - a használatban tartók nem kis bosszúságára. A gátra autóval felhajtani igen veszélyes, mert a kanyar nem látható be, a 40 kilomé- ter/órás jelzőtábla ellenére is kockázatos vállalkozás. Mi­előbb rendbe kellene tenni a gazos „őserdőt”, kellene egy „házirend” a kutyatartók el­igazítására, hogy szabadon ne futkározhassanak gazdi nél­kül az ebek a nap bármely szakában. Végül - de nem utolsósor­ban - szükség volna a szú­nyogirtás hatékonyságának ellenőrzésére, mert tapaszta­lataink azt bizonyítják, hogy az „irtást” követően még va- dabbul támadnak az élőskö­dők. Jó lenne összehangolni a légi és földi irtást is, ami min­den bizonnyal nagyobb ered­ményre vezetne. Tudjuk, hogy az önkor­mányzati választások előké­születei lekötik az energiákat, de az itt meglévő gondok is szerves részét képezhetik egy sikeres ciklus zárásának. Egy tanyán lakó A levelekből válogatunk. A kiválasztott írásokat - a szerző előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - feldolgozzuk. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha ne­künk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy cúnhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Üjjászületik a jászszentandrási templombelsö Restaurálják a freskókat és seccókat Az 1903-ban épült jászszent­andrási neogótikus templomot 1933-ban Aba Novák Vilmos és Chiovini Ferenc festőművé­szek tették világhírűvé, akik ebben az időben elvállalták, hogy freskóikkal díszítik a templomot. Mindkét művész a Szolnoki Művésztelep lakója volt, és örömmel vállalták a festést. Időközben a freskók mellett leginkább a Czumf Imre által festett tizenhárom jász település címerei koptak meg. A háború után a templomot tatarozták ugyan, de a megko­pott freskókat és seccókat a te­temes költség miatt nem sike­rült restauráltatni. Az egyház- község hiába fordult a Műem­lékvédelmi Hivatalhoz segít­ségért, ott nem tudtak a költ­ségekhez hozzájárulni. Két éve lesz, hogy türelmesen várunk A képen látható akna a szolnoki Szántó körűt és a Vas Gereben út sarkán van. Egy darabig fe­detlenül tátongott, mert ellop­ták róla a tetőt. Meguntam, hogy senkinek nem tunt fel ve­szélyessége, ezért telefonon felhívtam egy általam illeté­kesnek vélt hivatalt, ahol közöl­ték velem, nem hozzájuk tarto­zik. Még legalább öt helyre te­lefonáltam, ahol szintén azt a mondták, forduljak máshoz. Végre eljutottam az illetékesig, ahová már személyesen men­tem el. Fogadtak, sőt az ügyin­téző azonnal kijött, szemrevéte­lezte, és igazat is adott nekem abban, hogy bizony ez így nem jó, veszélyes. Azonnal intézke­dett: egy órán belül kijöttek a szakmunkások, lemérték a lyu­Miután a hívek adományai­ból Guba Barnáné kezdemé­nyezésére sikerült annyi pénzt előteremteni, hogy a templo­mot belülről is tatarozhatták, sor kerülhet most már a seccók restaurálására is, mert a jász települések - Berény, Apáti, Kisér, Fényszaru, Telek, Dó­zsa, Árokszállás, Jákóhalma, Szentgyörgy, Felsőszent- györgy, Ladány, Szentandrás - polgármesterei és önkormány­zatai saját községük címerei­nek felújítási költségeihez hozzájárulnak. Nagy Sándor, Jászszentand- rás polgármestere ugyanis - aki eddig is mindent elköve­tett, hogy szülőfaluja felemel­kedjék, és ne csak a lakosság, hanem az évről évre ideláto­gató idegenek is jól érezzék magukat - megkérte az érintett kát, rátettek egy nagyon nehéz betontömböt, és kértek, legyek türelemmel, hamarosan meg­községek polgármestereit, hogy járuljanak hozzá a címe­rek felújítási költségeihez. így remény van arra, hogy hat­vanöt év után, teljes egészében megújul a község temploma s benne a világhíres freskók és seccók. Az egri egyházmegye - személyesen dr. Seregély Ist­ván érsek - megbízta Vaskó Pál szakreferenst, valamint a beérkezett pályázatok alapján elfogadott Mező Tamás temp­lomfestőt a munkálatok fel­ügyeletével, illetve szakszerű elvégzésével. így a közeljövőben ismét gyönyörködhetnek a megújult templombelsőben nem csak a szentandrásiak, hanem a sok ezer idegen látogató is. Kunráth Sándor Jászszentandrás csinálják. Azóta is türelmesen várok. Ennek októberben lesz két éve. I. L.-né, Szolnok Egy önzetlen asszonynak Köszönöm annak az ismeret­len hölgynek a kedvességét és jóságát, aki megpróbált segíteni a szolnoki Kossuth úti gyalogátkelőhelyen július 29-én balesetet szenvedett gyermekemnek, s mellette maradt mindaddig, amíg a mentő megérkezett hozzá. Köszönöm, hogy a kórház­ban is meglátogatta kisfiá­mat, és egy kis kabalaku- tyussal ajándékozta meg. A csupa szív hölgynek és családjának ezúton is kívá­nok jó egészséget! Mint édesanya és mint törvénytisztelő állampolgár azonban talán jogosan kérem a történtek után a tisztelt gépkocsivezető urakat és hölgyeket, hogy nagyobb fi­gyelemmel, óvatosabban ve­zessenek - főleg a nem mű­ködő közlekedési lámpáknál -, gondoljanak ilyenkor saját gyermekeikre, mert senkinek nincs életbiztosítása egy kö­vetkező balesethez - még a zebrán sem ... B. Józsefné, Szolnok A pontosság erény A pontosság erény, szokták mondani. Tapasztalatból mondhatom, ennek nincs bir­tokában a tv2. A tények iga­zolják ugyanis; hogy jelentős csúszások vannak az adás­időben. Két-három perc még csak-csak beleférne tűrőké­pességünkbe, de az, hogy na­ponta 15-20 perces eltolódá­sok borzolják az idegeinket, már sok. Na és az sem dob fel bennünket, hogy a filmek leg­izgalmasabb részeinél szakad meg a történet a reklámok miatt. Több nézőtársammal fontolgatjuk, áttérünk egy másik csatornára - épp a rek­lámok miatt. Tudom, a bevé­telt a megszakításokkal be­adott hirdetések hozzák a „cégnek”, de azért bennünket, nézőket is figyelembe lehetne venni! Vacsoráinkat nem sze­retjük a gyors hatású mosó­por-reklámokkal és az intim betétekkel fűszerezni. Bár az is igaz, hogy választhatunk: vagy nem vacsorázunk, vagy kikapcsoljuk addig a tévét. Van azért ennél egy sokkal jobb ajánlatom, ami a néző­nek és tévéseknek is megfe­lelne; a hirdetéseket tegyék önálló műsorblokkba egy meghatározott időre, így aki kíváncsi rá, megnézi, akit pe­dig nem érdekel, nem ül addig a készülék előtt. Egy jó közmondás szerint a kutyaugatás, szamárordítás nem hallik az égig: akiknek észrevételemet címeztem, azok sem ott laknak, így talán eljut hozzájuk. Varga Béla, Szolnok El kell menni katonának? A közelmúltban olvastam lapjukban, hogy egy fiatalember vallási okokra hivatkozva nem vállalta a sorkatonai szolgála­tot. Pár nap múlva megjelent egy olvasói vélemény is, amely­ben feltette a levélíró a kérdést: férfivá válhat-e az az ifjú, aki a könnyített körülmények között sem vállalja a katonaságot? Nos, ez a levél késztetett arra, hogy megírjam egy minden szempontból katonának alkalmas fiatal kálváriáját. Egy jelenleg is sorkatonai szolgálatát töltő húszéves, a katonaság iránt elhivatottságot érző, hazáját szolgálni akaró fiatal úgy döntött, hogy szeretne továbbra is a honvédségnél ma­radni - hogy hivatalos legyek: szerződéses ál­lományba lépni. Ehhez megtette az első lépé­seket: elutazott egy másik városba, az illetékes parancsnokságra, ahol felvették az adatait, és ígérték, 30 napon belül értesítik. Megjött a pa­pír, amelyben megadták a személyes megjele­nés napját - közelebbi időpontot azonban nem határoztak meg. A fiú az értesítéssel megke­reste feletteseit, és kérte, hogy engedjék el őt a megjelölt napra. Hogy mi okból hozták dönté­süket, nem tudni, de beosztották 24 órás őr­szolgálatra, így csak aznap reggel 8 órakor hagyhatta el a laktanyát, amikorra a meghívója szólt. A fiú felszállt a vonatra, hogy elutazzon az illető városba, de csak délben ért a megadott címre. Az ottani lak­tanyában a kapuőr már azt kö­zölte, hogy „lemaradt a megbe­szélésről, mint a borravaló”. A fiú hiába próbálta megmagya­rázni a késedelem okát, a szolgá­latot teljesítő csak annyit mon­dott, nem tud segítem, fogalma sincs, mi lenne a teendő ilyenkor. A fiú dolgavégezetlenül ment vissza lakta­nyájába, és megpróbált segítséget, tanácsot kérni felettesétől a rajta kívülálló okok miatt függőben maradt ügyben, illetve megkérdezte, hogy most mit tegyen. A válasz rövid volt és érthető: „Mit tudom én!” Azóta is az a kérdés foglalkoztat: vajon ki szolgálja hazája érdekeit? Ez a fiatalember ugyanis esélyt sem kapott arra, hogy azt csinálja, ami iránt elhivatottsá­got érez: hogy hivatásos katona legyen. Lehet, hogy éppen azok akadályozták meg szándékában, akiknek kötelességük lett volna segíteni? Mindenesetre a történteket jó példá­nak tartom arra, hogyan lehet elvenni a kedvét egy ifjúnak a katonai szolgálattól. (Név és cím) Oktatási rendszerünk működését segíthetik az oktatási testületek Jászberény város dolgai iránt érdeklődők megnyugvással vehették tudomásul, hogy az ominózus iskolaügy kedvezően zárult. Az oktatás területén történt konkrét eset megmutatta a pedagógusszakma, a polgárok választotta hivatalnoki szemlélet és a lakossági elvárások közötti ellentéteket, me­lyek a jelenleg érvényben lévő önkormányzati rendszer kö­vetkezményei. Újabb esetek elkerülhetők, ha a szisztémát átalakítjuk. Hogyan működne a rendszer? Az oktatás továbbra is marad­jon döntően állami feladat, mivel alapvetően az állami költségvetési hozzájárulásból finanszírozzák. A szakmai követelményrendszer kidol­gozását az egyes szakmai munkaközösségek végezzék el, a betartatása, ellenőrzése önkormányzati szinten tör­ténjen. Az épületek, a beren­dezések elidegeníthetetlenül a települések, a megyei ön- kormányzatok, az egyetemek stb. tulajdonában maradja­nak. A rendszer működésé­nek egyik alappillérét a ki­alakítandó pedagóguskamara képezi. Az intézményekben dolgozó nevelők maguk vá­laszthassák meg és hívhassák vissza a szakmai és a kamarai vezetőiket. A kamarákban az alsó szinten közvetlenül vá­lasztanak, a felsőbb szinteken közvetve, alulról építkezve, de úgy, hogy a legalsó szin­ten közvetlenül választottak­ból kerülhetnek csak ki a má­sodik, a harmadik stb. veze­tői (községi, városi, megyei, országos). Ettől az elvtől csak akkor lehet eltérni, ha közösen úgy döntenek, hogy pályáztatással töltsenek be egy posztot. Minden kamarai vezető nevelő, gyakorlati munkát végző szakember, aki szervező, javaslattevő, ér­dekvédelmi tevékenységet té­rítésmentesen végzi, és nem anyagi előnyökért. Az „oktatás minisztériu­mát” a kamarák nem függet­lenített, országos vezetői irá­nyítják. E munkájukban nyugdíjas pedagógusok segí­tik. Ezzel feleslegessé válik az a nagy apparátus, amely a kormány és a pedagógusok között közvetít, a saját kör­ben kidolgozott programjait - sokszor a pedagógusok a tanulók és a szülők érdekei ellen is - igyekszik megvaló­sítani. Az országban 3169 területi önkormányzat van. Az önkor­mányzati választások során a testületekbe került képviselők maguk között felosztják a fel­adatokat, és kialakítják a bizott­ságokat (egészségügy, sport, pénzügy, szociális stb.) így az oktatásit is. E bizottság munká­ját segíti az úgynevezett okta­tási testület. ülik azok az oktatási testületek? Például egy kisvárosban több iskola található (általános és középiskola, szakmunkás- képző stb.) Mindegyik iskolá­nak van választott igazgatója, akit az oktatási testületbe kül­denek. Ugyanígy minden isko­lában működik (ha pedig nem, áz érvényes rendelkezéseknek megfelelően működőképessé kell tenni) szakszervezet, köz­alkalmazotti tanács, iskola­szék, kamara, szülői munkakö­zösség, diákönkormányzat, if­júságvédelmi szervezet. Ezek vezetőit az oktatási testületbe kell delegálni. Ezzel egy széles alapon szerveződő, szakmai érdekvédelmi és lakossági képviselet jöhet létre, amely a területi önkormányzatokban kialakított oktatási bizottságok munkáját segíthetik. Kielégítő működtetése ese­tén megszüntethetek az ellen­tétek, és lényeges többlet anyagi kiadást sem igényel. Dr. Jánosi Gábor Jászberény

Next

/
Thumbnails
Contents