Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-12 / 188. szám
A KUNSÁGBAN JÁRTUNK Karcag Az aranykoszorús énekes A Jákó Vera Alapítvány nemzetközi magyarnótaénekes-versenyére kilencvennyolcán neveztek be. A döntőben aranykoszorús nótaénekes címet kapott Ferenczi Béla. Szeptemberben már tíz éve lesz, hogy Ferenczi Béla főtörzsőrmester a karcagi tűzoltóságon dolgozik, mert szeret segíteni másokon. A három- gyermekes édesapa élete akkor változott meg, amikor szülei és felesége ösztönzésére énektanulásra jelentke- zétt Karcagi Nagy Zoltánnál, majd vele és Andyval közösen lépett fel. Parancsnoka, Lévai Kálmán alezredes és kollégái is támogatják Ferenczi Béla művészi pályáját, hiszen ha kell, helyettesítik a szolgálatban. Az elmúlt három évben tanárával több helyen - így Szolnokon, Hajdúszoboszlón és Debrecenben - is fellépett, ahol neves előadókkal - Horváth Pisával, Takács Bélával, Kovács Apollóniával — is találkozott, akik szakmailag is sokat segítettek neki. Emlékszik első fellépésére, amelyen ötszáz néző előtt Berki László és zenekara kísérte. Első igazi megmérettetés számára a Jákó Vera Alapítvány versenye volt, ahol a harmadik forduló után az ötödik hélyen végzett, és megkapta az aranykoszorús nótaénekes címet és a profi előadói engedélyt. Most magasra tette a mércét, rádió- és tévéfelvétel, valamint egy kazetta kiadása szerepel a tervei között. Ferenczi Béla a díjjal Iff. Böjti Lajos és Pintér Sándor takarítják az ólakat Szakmájában csupán egy évet dolgozott, és négy éve kezdett el komolyabban foglalkozni a tojótyúkok tenyésztésével. Döntéséhez nagyban hozzájárult, hogy édesapja a Kórház úton már húsz éve foglalkozik naposcsibe-keltetéssel, gyerekkorában ő is sokat segédkezett ott. így az elhatározást tett kivette, a debreceni egyetemen elvégzett egy kétéves tanfolyamot, ahol megtanulta a baromfitenyésztés alapjait, majd édesapjával az egyik zártkertben vásároltak egy épületet, melyet átalakítottak, és megrendelték Franciaországból és Hollandiából az első fehér, hústípusú szülőpárokat. A telepen azóta több száz tojót és nyolc-kilenc jércére jutó kakast gondoznak. A tojásokat édesapja keltetőjébe viszik, ahonnan a naposcsibéket Karcagon, illetve megyénkén kívül Hajdú-Biharban értékesítik. Ma már állandó megrendelőik vannak, így soha nem okoz gondot a csibék eladása. Ifj. Böjti Lajos négy év óta már megszokta a hajnali kelést és azt, hogy nincs se ünnep, se szilveszter, szabadságra sem akkor megy, amikor ő akar, hiszen a jércéknek mindennap enni, inni kell adni. A telepen pedig összehangolt munkára van szükség - ebben most rokona, Pintér Sándor is segít neki, akinek jövőre már szintén lesz saját állománya -, hiszen a napi négy mázsa takarmány pontos kiadagolása és a tojások öSszeszedése nem kevés munkát jelent, s akkor még nem beszéltünk a betegségek megelőzéséről, a napi 16 órás fényprogram betartásáról - mondja a fiatalember, aki ott- jártunkkor éppen az ólakat takarította, fertőtlenítette Pintér Sándorral, hiszen hamarosan érkeznek az újabb jércék, s kezdődik a munka. A 140 mázsa búzát a két fiatalember már betárolta, így ősszel csak a koncentrátumot kell beszerezniük. Böjti Lajos a sok munka ellenére azonban ha újrakezdené, akkor is ezt csinálná. A reneszánsz korával ismerkedtek Bepillantás egy kisvállalkozó hétköznapjaiba A volt technikus a tyúkokkal kel A külső szemlélő talán nem is gondolja, mekkora odafigyelést igényel több száz tojótyúk és szülőpár grammra pontos etetése. Ezt azonban álmából felkeltve is jól tudja ifj. Böjti Lajos, aki huszonévesen saját vállalkozást üzemeltet, s gépgyártástervező technikusi pályáját cserélte fel a mezőgazdaságira. Akinek a fa az élete Korábban vendéglátással foglalkozott, ma fenyőfűrészáru- telepe van Pádár Imrének, aki fiával együtt vezeti a vállalkozást. A családfő korábban vendéglátással foglalkozott, valamint három kft.-vei közösen működtetett egy fatelepet, majd egy év múlva átvállalta részüket, jelentős hitelt vett fel, megkötötte a bérleti szerződést, és felesége tanácsára belevágott az üzletbe. Az eltelt évek alatt bebizonyosodott, helyes volt a döntése, hiszen ma már Abádsza- lóktól Szolnokon és Hajdúszoboszlón át vannak megrendelői, akiknek kedvezményes házhoz szállítást is vállalnak. A telep hajdan 100 köbméteres készlettel indult, ma 400 köbméter fával dolgoznak. Pádár Imrének cseh, szlovák és román partneréi is vannak, akik tetőanyagot, hajólambériát is szállítanak részére. Miután korábban húsz évig dolgozott a Kátisznál, tapasztalta, hogy csak a komplett szolgáltatásnak van jövője, így kialakított egy fűrészüzemet. Az önkormányzattól most megvásárolt telken pedig 2000-re szárítót szeretne kialakítani, valamint lombos fűrészáruval bővítené a kínálatot. Újabb munkahelyeket teremtene a ládagyár és r.ak- lapkészítés beindításával. S mit szólt felesége és két gyermeke ahhoz, hogy a családfő minden idejét a telepen tölti? Támogatták elképzeléseit, hiszen tudták, idő kell ahhoz, hogy felfusson a vállalkozás. Fia, aki egy hónapja fejezte be a mezőtúri főiskolát, a telepre jött dolgozni. Pádárné szintén besegít, lányuk azonban a profi labdarúgói pályát, választotta. A Györffy István Általános Iskola Szivárvány Gyermekszínpadosai felejthetetlen hetet töltöttek el Esztergomban, ahol Kóródi Lászlóné, Fazekas Mária és Bereczkiné Nagy Erzsébet segítségével a reneszánsz korával ismerkedtek. Az olvasó- és színjátszótábor diákjai a reneszánsz korával - főleg Mátyás király uralkodásának idején -, annak irodalmával, színdarabjaival, zenéjével, szórakozási lehetőségeivel foglalkoztak. Az egy hét alatt színdarabokat, udvari táncot is tanultak a résztvevők, s az itt készült korhű jelmezeket ősszel, a Györffy anyanyelvi napokon nézhetik meg az érdeklődők. A táborozok ekkor ízelítőt adnak az itt tanultak alapján a XV-XV1. századi nyugat-európai és magyar dráma- irodalomból is. A györrfysek megismerkedtek Esztergom, Vi- segrád nevezetességeivel, sütöttek, főztek, színpadot ácsoltak, szórakozva tanultak a reneszánsz koráról. A györrfysek az esztergomi táborban Jól jön a konyhára Ottjártunkkor Dajka Sán- dorné éppen az aznapi zöldségért, krumpliért szaladt ki a zártkertbe, melyet az áfész- tól bérel. Dajka Sándoménak nyugdíjasként van ideje gondozni a néhány soros zártkertet, mely ellátja a családot . zöldséggel, gyümölccsel. Jó termés volt idén barackból, meggyből, ezek már' otthon, a kamrapolcon vannak az üvegekben. Szilvából azonban nem sok lesz, de a zöldség, a hagyma elégnek tűnik. Dajka Sándomé Most, hogy itthon vannak az unokái, néhány cső főzni való kukoricát is letört a nagymama, s a zöldség mellett egy kis őszibarackot is vitt haza. Mint mondta, a kertje nagyon jó helyen van, egyetlen baj az, hogy nem tudja megvásárolni, továbbra is bérelnie kell azt. Tiltakozó motorosok Buzalka Lajos karcagi lakos aláírásgyűjtést kezdeményezett a városban kötelezően használandó bukósisak viselése ellen. Az elmúlt hetekben már több száz motoros és a kezdeményezéssel egyetértő lakos írta alá az aláírási ívet, akik egyetértenek azzal, hogy anyagilag is nagyon megterhelő egy sisak beszerzése, és úgy vélik, nincs szükség a városban a bukósisak viselésére. A karcagiakon kívül túrke- vei, kisújszállási, kunhegyesi és püspökladányi motorosok, valamint a környező települések motorostalálkozóira érkező köbcentik szerelmesei is aláírták már az ívet, melyet rríajd szeretnének eljuttatni az illetékes hatósághoz is. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Csabai István Méntelepet vett a város Mint Rózsa János igazgatótól megtudtuk, a telepen évek óta folyik a Lótenyésztési Felügyelőséggel kötött megállapodás szerint a tenyészmének tartása, illetve fedeztetése. Miután a szövetkezet ezt a tevékenységet ebben az évben meg kívánta szüntetni, az ön- kormányzat úgy döntött, megvásárolja a telepet. A városatyák úgy vélték, a térségben folytatott lótenyésztés és az ehhez kapcsolódó turizmus fellendítése érdekében nem lenne célszerű, ha a telep „el- Nagy Sándor gondozó és egy négyéves mén A Kunmező Mezőgazdasági Szövetkezet méntelepét tavasszal vásárolta meg az ön- kormányzat, majd azt a városgondnokság részére használatba adta. tűnne a föld színéről”. A telep megvásárlása óta a gondnokság saját költségvetési keretéből elvégezte a legfontosabb felújításokat. Az önkormányzati mének mellett bértartást is vállaltak, jelenleg két csikót gondoznak itt. A munkája egyben a hobbija is Harsányi Istvánná nagymamája volt hajdan a város egyik legkorábbi virágkötője, így kicsi kora óta ő is ezt szerette volna csinálni. Családi segítséggel sikerült valóra váltania álmait. Harsányi Istvánná a vakok, gyengénlátók, hallássérültek kunsági egyesületének társadalmi elnöke már nyolc éve, így naponta találkozik sortársai problémájával. Maga is rokkantnyugdíjas, de úgy gondolta, nem adja fel, megvalósítja álmait. Elvégzett egy virágkötő-tanfolyamot, s tavasszal a kórház mellett megnyitotta Sissy virág- és ajándékboltját. Induláskor segített a családja is, hiszen félje készítette el a bolt berendezéseit, s az árubeszerzést is családi segítséggel oldja meg, s férje, valamint két gyermeke támogatása, megértése nélkül nem tölthetné minden idejét az üzletben. S míg ő ügyfélfogadást tart sorstársainak, addig lánya áll be a pult mögé. Mint minden kezdőnek, neki sem volt könnyű, hiszen rokkantnyugdíjasként ő is ugyanannyi adót és tb-t fizet, mint más. így kemény hat hónap van mögötte, de ő nem adta fel, hiszen végre azt csinálhatja, amit szeret, amit nagymamájától látott. Már vannak visszatérő vásárlói is. Harsányi Istvánná készíti a szárazvirágcsokrot
