Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-08 / 158. szám

Karcag Átértékelődött a városi könyvtár szerepe A képviselő-testület döntése értelmében május 1-jétől Nagy Mihály né lett a városi Csokonai könyvtárigazgatója, aki azt szeretné, ha az intézmény központi feladatot vállalna a nagy­kunsági régió információgyűjtésében és -közzétételében.- Ma az emberek egy részének nincs ideje olvasásra, ők a mi­nél gyorsabban megszerezhető információkat keresik, és van egy réteg, amely számára meg­fizethetetlen lett az új könyv. Az ő igényeikhez is alkalmaz­kodnunk kell, de úgy gondo­lom, hogy a nemzeti értékeket, a klasszikus irodalmat ezentúl sem a számítógépen akarják el­olvasni az emberek, így to­vábbra is folytatjuk a hagyo­mányos dokumentumok gyűj­tését - mondta terveiről Nagy Mihályné, aki öt év alatt sze­retné a korszerű, gyors infor­mációátadásra, tájékoztatásra felkészíteni az intézményt. En­nek első állomásaként elkezd­ték gépre vinni a könyvállo­mányt. Több sikeres pályázatnak köszönhetően korszerű számí­tógépeket, videokazettákat, CD-ket vásárolhattak, legutóbb pedig egyéves Internet-csatla­kozási lehetőséget nyertek. Ez, az olvasók részére is hozzáfér­hető új szolgáltatás megköny- nyíti majd a könyvtárak közötti elektronikus levelezést, a szak- könyv- és egyetemi jegyzetköl­csönzést, hiszen az egy lakosra jutó 37 forintos könyvbeszer­zési támogatásból erre már nem futja. Idén eredeti költségvetésüket egymillió forinttal megemelte az önkormányzat, amelyből si­keresen pályázhattak gyermek­könyvek beszerzésére, számí­tógép-tartozékok vásárlására. Miután egyfajta szociális és kulturális funkciót is ellát a könyvtár, az igazgatónő bízik abban, hogy az önkormányzat hamarosan fel tudja újíttatni, il­letve kifestetni az itt-ott omla­dozó épületet. Nemcsak tűzoltásban sikeresek Nagy Róbert a gerendán A tűzoltóságon az átlagéletkor 31 év, így joggal elvárható, hogy a sport- és a szakmai versenye­ken is a legjobbak között végez­zenek. A lánglovagok tavaly és idén több kupát elhoztak. A me­gyei tűzoltóversenyen is maguk mögé utasították a többieket. A csapat vezetője Bérezi László hadnagy, felkészítője Varga István zászlós, tagjai: Pető' Ist­ván szakaszvezető, Kiss Lajos, Nemes János, Bencsik Zoltán őrmesterek, Nagy Imre, Ungi László, Nagy Róbert törzsőr­mesterek, Soós Imre, Juhász Szabolcs főtörzsőrmesterek és Sóti Gábor hadnagy voltak. A hét végi nemzetközi tűzoltóver­senyen 8. helyezést elért me­gyei csapatban ott volt Juhász Szabolcs és Nagy Róbert is. Biológiai szenzáció a Május 1. szövetkezetben Három borját ellett egy tehén A Május 1. Mezőgazdasági Szövetkezet II. kerületében lévő szarvasmarhatelepen két hete nem mindennapi esemény tör­tént, az egyik tehén három egészséges borját: két üszőt és egy bikát ellett. Erről a biológiai szenzációról és a szövetkezet si­keres szarvasmarha-ágazatának jövőjéről beszélgettünk Krajcsi György ágazatvezetővel.- A hármas ellés nagyon ritka, tíz évben egyszer fordul elő - mondta érdeklődésünkre Kraj­csi György. A borjak életerő­sek, egészségesek, mintegy negyven-negyvenöt kilósak. Apjuk feketetarka, anyjuk vö­röstarka holstein-fríz. Az üsző­borjakat megtartják, a bikát pe­dig meghizlalják eladásra. Mint megtudtuk, a szövetke­zet szarvasmarha-ágazatában évekig csak vöröstarka hols­tein-fríz teheneket neveltek. Három évvel ezelőtt azonban a magasabb tejtermelés érdeké­ben elkezdték a fajtaátalakítást, a feketetarka holstein-fríz tehe­nek beállításával. Jelenleg az éves tejtermelés egy tehénre vetítve 6100 liter. A tej minősége nagyon jó, hi­szen 90 százalékban extra tejet értékesítenek a tiszafüredi Kuntej Rt.-nek. Az ágazathoz tartozik még az I. kerületben lévő hízó- és növendékmarha-telep is. Mindkét kerületben a szálas­takarmány és kukorica ellátá­sáról, tárolásáról a szövetke­zet gondoskodik. A jelenlegi tejhozam biztosítása érdeké­ben a saját termelésű takar­mány mellett kiegészítő ipari takarmány etetése is szüksé­ges, melyet külső cégektől szereznek be. A hízómarhatelepen törté­nik a növendék üszők felne­velése, valamint a bikahizla­lás és -értékesítés. Az ágazatvezetőt a közel­jövő terveiről is kérdeztük. Mint megtudtuk, a telep fej­lesztése is szerepel a most megkezdett kétéves program­jukban. melynek keretében saját erőből a jelenlegi 370-es tehénlétszámot jövő év vé­géig négyszázra növelik. Folytatni kívánják a fekete­tarka holstein-fríz fajtára való átállást, és éves tejtermelésü­ket 7000 literre szeretnék nö­velni. A fejőház-rekonstruk­cióra most adtak be pályáza­tot állami támogatásra. A rekorder tehén három borjával Mindig pontosan tudja, hova üssön gyobb munkáját - egy szalonna- sütő-kerítést és egy csillárt - Szilvásváradra vittek. Mivel a kalapácsok súlya eléri a két ki­lót, csöppet sem könnyű szakma a kovácsmesterség. Vaíjú Má­tyás elárulta, noha a kívülálló számára látványos, mégis a leg­Negyvenhét évvel ezelőtt, 1951-ben szabadult fel Zsíros Mihály kovácsműhelyében Varjú Mátyás kovácsmester, aki 1965-ben tett mestervizsgát, és jelenleg, 67 évesen is dolgozik. Miért ezt a csöppet sem könnyű szakmát tanulta ki? Azért vá­lasztotta a kovácsmesterséget, mert mindig is olyan helyen akart dolgozni, ahol alkothat. Ez a szakma tényleg olyan, hiszen itt kalapácsa alatt oda hajlik a vas, ahová ő szeretné. A szakma fortélyát tréfásan így fogalmazta meg: csak azt kell tudni, hova kell ütni, és milyen nagyot. Saj­nos azonban ezt ma már egyre kevesebben tudják, hiszen nincs utánpótlás, az ő fiai is főiskolán tanulnak. Hivatalosan Karcagon csak egy patkolókovács van, Vaíjú Mátyás. A „lóvasalás” mellett díszműtárgyakat, mezőgazda- sági alkatrészeket és paraszt-lő- csöskocsit is készít. Nagy a ke­reslet a szép, kovácsoltvas kerí­tések, lakáskorlátok, lámpák iránt, és egyre többen szeretné­nek udvarukra paraszt-lőcsös- kocsit, sőt olyan is akad, aki hin- tót kér. A hagyományos, széntüze­lésű kohójából az eddigi legna­nehezebb munka a vasalás, azaz a patkolás, mert az újdonsült ló­tulajdonosok nem tudják szak­szerűen megfogni a ló lábát. A kovácsmunka mellett a pos- tagalamb-tenyésztés a másik hobbija a 67 éves férfinak, aki versenyidőszakban napokig váija haza galambjait. Legjobb eredménye kerületi champion bajnoki cím. Legutóbb a berlini versenyen repültek a galambjai. Varjú Mátyás (jobbra) munka közben Az igazságért harcol A karcagi rendőrkapitányság járőrei között két hete egy hölgy is teljesít szolgálatot. A tiszaszőlősi Nagy Tóth Kata­lin őrmester itt tölti nyári gyakorlatát. Amikor érettségi után otthon bejelentette, hogy rendőrnek megy, szülei nem igazán örül­tek terveinek. Mint mondta, azért is jelentkezett a miskolci rendőrszakközépbe, mert tet­szett neki pz a mozgalmas pá­lya, ahol mindig az igazságért kell harcolni. Karcagon men­tora (járőroktatója) Örló's Tibor zászlós, vele végzi az előállítá­sokat, igazoltatásokat. A mindig mosolygós, vidám alaptermészetű Katalin szeretné még elvégezni a rendőrtiszti fő­iskolát is, hogy minél felkészül­tebb legyen. Nagyon szeret főzni és úszni, így vagy átkerekezik a tiszafü­redi strandra, vagy valami fi­nomat főz otthon. Körbejárja a formát Ecset és stafeláj a címe Bényi Árpád festőművész könyvé­nek, melyet a Barbaricum Könyvműhely adott ki. A szerző tanított a nyíregyházi főiskolán és a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Tanár­ként mindig igyekezett valami „mást” oktatni diákjainak. Amikor képzőművészeti forma­tant tanított, arról a formáról beszélt, mely nem arra a kér­désre válaszol, mi a citrom, ha­nem arról, hogyan jelenik meg a képen. Könyvében is több ol­dalról járja körbe a formát. A cím is egyfajta műtermi zsar­gon, jól kifejezi a festmény szü­letésének a helyét, hiszen az ecset és a stafeláj (festőállvány) között zajlik minden, ami eb­ben a szakmában fontos. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Csabai István Bartha László A fővárosból a karcagi pusztára A Kunlaposon lévő egyik tanyán él Szendreiné Szabó Ilona családjával. Ottjártunkkor éppen budapesti, harmadik kerületben élő keresztlánya, a kilencéves Nemes Judit töl­tötte náluk a szünidőt. Nemes Judit hosszú fülű barátjával Mint megtudtuk, Judit nagyon szívesen jött le a fővárosi for­gatagból a csendes karcagi ta­nyára. Mindennap sokat ját­szik keresztanyja iker unokái­val, és ha kell, vigyáz is a más­fél éves csöppségekre, An­csára és Vivienre. Hogy meddig marad a ta­nyán, rajta múlik. Egyelőre nem akar hazamenni, nagyon tetszik neki a pusztai élet, hi­szen itt reggelente hallani le­het a madarak csicsergését, s ez nem a fővárosi, lakótelepi nyüzsgés. Szívesen részt vesz a csacsi, a tyúkok, a tehenek etetésében is. Mint mondta, egyáltalán nem hiányzik a vi­deó, tévénézésre is kevés ideje marad. Szerinte itt jobban tel­nek napjai, mint otthon maradt öccsének. Fontos a beteg első benyomása A londoni King’s Fund Management College és a Johnson and Johnson szervezte klinikai menedzsment programon cseh és ma­gyar kórházi szakemberek vettek részt Karcagról Mészárosáé Hakucsák Erika, a kórház ápolási igazgatója utazott Londonba.- A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy akkor lesz igazán változás az ápolás­ban, ha a szereplői kapcsolatba lépnek egymással, és megoszt­ják információikat azokkal, akikkel különben rutinszerűen nem érintkeznek - mondta az igazgatónő, aki a londoni kór­házban látta álmait: ott 15 ágyra jut 6 nővér. Ettől az ideális álla­pottól persze messze van a kar­cagi kórház. Az ápolás felelőse így azt szeretné, ha minden munkahelyen megfelelő számú személyzet lenne, mert akkor mindig megfelelő minőségben tudnák végezni munkájukat az ápolónők. Mészárosné Haku­csák Erika az angol kórházak műszerezettségére, felszereltsé­gére éppúgy irigykedett, mint a krízishelyzetben lévő serdülők­nek kialakított osztály láttán, ahol játékterapeuták foglalkoz­nak a fiatalokkal. A brit kollégák érdeklődéssel hallgatták beszámolóját a „mo- solycsekk”-ről, melyet a legjobb nővérek kapnak meg elismeré­sül. A minősítést maguk a bete­gek végzik. Hazamenetelükkor ők döntik el, ki volt az, aki a leggondosabban foglalkozott ve­lük kórházi ápolásuk során. A szavazatokat negyedévente ér­tékelik, és adják át az elismerést a legjobbaknak. Az igazgatói testület által küldött születésnapi gratuláló lap is tetszett a külföldi kollé­gáknak, akik szerint ezek az apró dolgok is hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban érezzék ma­gukat a nővérek, hiszen ők napi 14 órát töltenek a beteggel, ezért jobban oda kell figyelni a meg­becsülésükre. A betegek szempontjából azonban lényeges szempont a kórházi személyzettel való első találkozás is, hiszen kiszolgálta­tott helyzetükben csak rájuk számíthatnak, ezért nem mind­egy, milyen az első benyomásuk a kórházról, az itt folyó csapat­munkáról. Ezen a téren már po­zitív előrelépés tapasztalható a Kátai Gábor Kórházban.

Next

/
Thumbnails
Contents