Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-29 / 176. szám
csolat, amely mindezt indukálta, talán ma is kevesen ismernék Reutlingen nevét. Azóta pedig mennyi örömteli esemény bekövetkezett a szolnoki és reutlin- geni polgárok, közösségek száBeszélgetés Várhegyi Attila leköszönt polgármesterrel Szép évek és néhány keserű nap rázata, gondolom, az lehet, hogy miután a nyugati multik (Szolnokon például a Henkel, a Holland Colours) gyorsan megszerezték, amit akartak, jóllakott oroszlánokká váltak.- Folytatva a hasonlatot, hogy valóban zsákmánnyá válhassunk, le kellett számolni egy téves feltételezéssel, nevezetesen a vállalkozó típusú önkormányzat elméletével. Hamar világossá vált, ne az önkormányzatnak keresse, kutassa az üzletet, hanem inkább biztosítsa mindazohogy az önkormányzat saját társaságain keresztül hathatósan és gazdaságilag eredményesen tudja teljesíteni közszolgáltatási feladatait.- Valóban rákényszerültünk ennek módosítására is. A tanuló években ugyanis kiderült: az ön- kormányzati társaságok alapvetően tőkehiánnyal küzdenek, a fejlesztésre nincsenek forrásaik. Ráadásul ebben az időszakban tapasztalható volt, hogy a lakossági hátralékok olyan mértékű kintlévőséget hoztak össze, 1997. május - Hősök-napi csapatzászlóátadás a Magyar Királyi Honvéd Hagyományőrző Alapítványnak mára az egymástól több száz kilométerre lévő település egymásra találásából. De hogy ne legyen csak happy end, van egy rossz emlékű példa is befektető esetében a véletlenre. Egy külföldi céggel már szinte minden kész volt egy megállapodásra, miszerint egy régóta hiányolt gyorsétkeztetőt építenek Szolnokon. Azután jött a hírhedt Csurka-dolgozat, és ennek hangvétele egy pillanat alatt elriasztotta innen a befektetőt.- Véleménye szerint mi volt az az első önkormányzati kezdeményezés, amely révén Szolnok kivívta az ország odafigyelését?- A testület által 1991-ben elfogadott Oktatási Charta. Ez szabályozta a fenntartó és az oktatási intézmények közötti demokratikus kapcsolatrendszert, létrehozta az oktatás irányítói és az iskola gyakorlati használói közötti véleményezési fórumokat, mint például a Vezetői Kollégiumot. Ezeket a fórumokat javaslattételi, véleményezési valamint döntési jogkörökkel ruháztuk fel. A charta ugyanakkor dekralálta az intézmények szakmai és gazdasági önállóságát. A kezdeményezés olyan jól sikerült, hogy mintául szolgált más települési önkormányzatoknak is. De ha már itt tartunk, mondok egy, a nyolc évre vonatkozó utolsót is, ez pedig az úgynevezett programköltségvetés megalkotása volt. Ennek tapasztalataiból pedig a jövőben profitálhat sok hazai önkormányzat. Mindent a befektetőkért- Amikortól aztán polgármester lett, tetten érhető a tudatosság azért, hogy minél több külföldi és hazai befektető telepedjen meg Szolnokon. Ennek magyakat a feltételeket, amelyek által a vállalkozók üzlete létrejöhet. Szervezeti és gondolkodási szempontból egyaránt egy új modellt igyekeztünk kidolgozni, és ezt a lebontáskor tükröztetni kívántuk a szabályzatokban és az érdekeltségben. Azt terveztük: egyszemélyi témamenedzserekké kell válniuk ügyintéző munkatársainknak, akik rendkívüli esetekben átléphetik a hivatali ügyrend szabályait, és a cél leggyorsabb elérésének elvével dolgozhatnak. A kiemelt célok megjelölése és az ehhez kapcsolódó megbízások kiadása az önkormányzat politikai és hivatali vezetésére, azaz a polgár- mesterre és a jegyzőre hárult volna. Ebből következik, övék a politikai és törvényességi felelősség. Mindezeket 1996 januárjában határoztuk el, és sajnálom, hogy a későbbiekben, jelesül augusztustól az önkormányzat és a hivatal energiáit más események kötötték le. Ettől függetlenül a Pletykafaluban, az Arai üzemanyagtöltő állomás mögött olyan szolgáltatói hálózat létrehozására van remény, amelynek az egész város hasznát látja. És ami már kézzelfogható valóság, a Szántó körút megnyitása, a Mátyás király út négysávosra szélesítése, és a Thököly úti kereszteződés korszerűsítése. Ennek köszönhetően a Jászságból érkezők végig négysávos úton haladhatnak keresztül Szolnokon, hogy elérjék a 4-es főút várost elkerülő szakaszát, ezzel tehermentesítik a zsúfolt belvárost. Koncesszorok a városban- Az élet azt bizonyítja, a vállalkozó önkormányzat elvetésé mellett azt is fel kellett adni, hogy már-már a működésképtelenség határára sodorták a szolgáltatókat. A hiányt a költségvetésből egy darabig folyamatosan kiegyenlítettük. Ez jelentett akár több száz millió forintot is, amelyet normális működés esetén nyilván más feladatokra lehetett volna fordítani. Előbb-utóbb biztos megfeneklünk, ha bankvezetőkkel konzultálva nem jövünk rá a törvény által engedélyezett koncesszióra, azaz tartós bérletre. Megpályáztattuk a különböző területeket, és onnantól kezdve már közismert, hogy a köztisztaságban Szolkom-utód- ként a német érdekeltségű Reth- mann Recycling Szolnok Rt., a víz- és csatornaszolgáltatás területén a Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt. Szolnok, míg a távhőszolgáltatásban az Alfa Nova Kft. lett a koncesszor. Van tehát köztük külföldi, kifejezetten szolnoki és hazai cég is.- Ilyen hosszú távra szóló megállapodásokban nagyon fontos, mennyire sikerül garantálni, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevők érdekei ne sérüljenek.- A kérdésre válaszolva vegyük az Alfa Nova esetét. A pályázatba belevettük a lakásonkénti mérés és egyedi szabályozás megteremtésének feltételeit. Ezt az Alfa Nova vállalta, sőt pályázata egyik lényeges pontjának tartotta. Ami azért szerencsés, mert így minden távfűtéses lakásban lakó folyamatosan be fog kapcsolódni abba a rendszerbe, amelyben önmaga képes szabályozni lakása hőmérsékletét. Azaz tiszta a képlet, amennyit fogyaszt, annyit fizet. Remélem, a szolnokiak a szolgáltatók többségének munkájával elégedettek, noha az ügyhöz hozzátartozik, a városi hulladékszállítást már többször jogosan kifogásolták. (Folyt, a 3. oldalon) Az 1980-as évek végén Szolnok közéletében feltűnik egy ismeretlen, vékonydongájú fiatalember. Várhegyi Attilának hívják, a városban dolgozik pedagógusként. Egy jogi ügylet kapcsán véletlenül megismerkedik Orbán Viktorral, az akkori gyakorló ügyvéddel, és ebből az ismeretségből néhány társuk közreműködésével megszületik egy ugyancsak ismeretlen párt, a Fiatal Demokraták Szövetségének szolnoki csoportja. Ez követően már ezért a pártért buzgólkodik többedmagával az 1990-es parlamenti és önkormányzati választások előtti kampányokban. Az utóbbi voksolás számára is eredményt hoz, és az 1990 októberében a polgármesterré lett König László mellett az egyik alpolgármesterként belép az önkormányzati szférába. Főnöke egy év múlva lemond, és a sors egy 27 éves embernek adja meg a lehetőséget, hogy egy magyarországi nagyváros elöljárója legyen. A polgárok értékítélete szerint nem dolgozhat rosz- szul, hiszen a rákövetkező helyhatósági szavazáskor immár népakaratból válik négy évre újfent polgármesterré. Erre a sikerre a pártja is felfigyel, és az immár Fidesz - Magyar Polgári Párt országos választmánya elnökévé választják meg. Innentől kezdve a parlamenti ellenzékben lévő párt egyik frontembere, és a Fidesz 1998-as parlamenti választásokon megszerzett győzelme után okkal-joggal kap helyet a nagypolitikában. Göncz Árpád köztársasági elnök, a miniszterelnök - aki megegyezik Orbáíi Viktorral, a kezdeti gyakorló ügyvéddel - javaslatára a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárává nevezik ki. Ebből viszont következik, hogy Szolnokon nem tudja kitölteni az 1998. októberéig tartó négyéves ciklust. Lemond tisztéről, július 25-én tölti utolsó napját polgármesterként. Távozása kapcsán az elmúlt nyolc évben Szolnokon végzett tevékenységéről, a városban bekövetkezett változásokról, a megélt jó és rossz dolgokról beszélgettünk. T betűs alpolgármester- Mire ezek a sorok megjelennek, Önnek már nem a polgármesteri, hanem az államtitkári titulus jár. Most én ennek apropóján visszalépnék kettővel az elnevezésekben, ahhoz az időszakhoz, amikor alpolgármesternek szólították. Leginkább az érdekelne: miután e teendőt nem lehetett előzetesen megtanulni, honnan szerzett elméleti és gyakorlati muníciót?- Tanult szakmámból, a tanárságból, utólag némi túlzással azt 1997. május - Majális a Tiszaligetben mondhatom, a tudatlanok bátorságával lettem politikus több száz kollégámmal együtt a rendszerváltozás kapcsán. Persze ne feledjük, nem is nagyon tudtunk volna hol felkészülni, hiszen az MSZMP Politikai Főiskoláját nem egészen nekünk találták ki. Amolyan self made man módjára magunk csináltuk meg önmagunkat. Azért volt, aki ebben segített nekünk. Ezzel kapcsolatban egyébként egyszer azt nyilatkoztam: Magyarországon az a baj, hogy még mindig nem képződnek, hanem teremtődnek a politikusok. Mi már a veszett fejsze nyele vagyunk, de az utánunk jövő nemzedéket képezni kellene. Ezt ma is tartom.- Megvalósítani az átmenetet a tanácsi rendszerből az önkormányzati rendszerbe, a gazdaságtól a kultúráig minden területen lebontani a régit, és megkezdeni az új felépítését, ez valóban óriási munka lehetett, úgy tudom, egyszer szabályosan rosszul lett a nagy idegi terhelés miatt...- Szerencsére múló rosszullét volt. Az óriási munka igaz, és az is, hogy sok múlt a véletlenen, a jó szerencsén. Eszembe jut egy frappáns példa, a külföldi befektetésekről, hiszen a rendszerváltás „hajnala” óta szorgalmazott ügy, a nyugati befektetők ide- csábítása. A médiában nagyon jó visszhangot kapott az út a kút- ból mottójú sztori. Az osztrák ÖMV Handels AG a városban kinézett magának egy területet a Széchenyi-lakó- telepnél, hogy egy európai szabványoknak megfelelő üzemanyagtöltő állomást építsen. A megállapodás a város és az ÖMV között megköttetett, és eredményeként a Szol- nok-hatvani út belterületi szakaszán egy azóta is nívós szolgáltatást nyújtó létesítmény üzemel. Az önkormányzat pedig a telekért kapott összegből azt a régóta hiányolt fejlesztést tudta finanszírozni, amellyel a nagy lakótelep „főutcáját’ ’ négysávossá szélesítette. Ha az ÖMV nem terjeszkedik olyan lendületesen hazánkban, lehet, még várni kellett volna egy kicsit erre a beruházásra. Vagy vegyük az egyik testvérváros, a német Reutlingen esetét. Amennyiben nem alakul ki a papíripari kap
