Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-23 / 171. szám

1998. július 23., csütörtök Riport 7. oldal Nyerő kémény, nyerő élmény Ha Ön június 20. és augusztus 20. között Schiedel hőszigetelt samottbélésű kéményrendszert vásárol otthonába, mindenféleképpen jól jár. Nem csak egy a hőnek, nedvességnek, savnak egyaránt ellenálló európai szintű technológia tulajdonosa lesz, hanem a tökéletes égés javítja a fűtés hatékonyságát is és ezzel energiát takarít meg. De ez még nem minden, ráadásul sorsoláson vesz részt és 25 tulajdonos visszakapja kéménye árát. Válassza a Schiedel SR és a Schiedel SIH valamint a Schiedel Quadro kéményrendszert a&Mm&alV semmi nem megy füstbe! További információért forduljon a helyi építőanyag kereskedőjéhez. Nyereményjáték: 1998. Június 20-a és augusztus 20-a között A DEL-MAGYARORSZAGI MÉH Rt. SZOLNOKI TELEPÉN Szolnok, Piroskai u. 1., Tel.: 56/423-322, JÁSZBERÉNYI TELEPÉN Jászberény, Nagykátai út 1., Tel.: 57/400-689 zártszelvények 40x40 mm-es és vascsövek 5/4"-os, 2 mm-es falvastagságúak KAPHATÓK, JÓ MINŐSÉGŰ OLASZ IMPORTBÓL! KACSAVASAR a Palotási Kacsafarm Kft. telepein: Szolnok - Piroskai baromfitelep tel.: 56/428-112 Tiszasüly - Görbéi kacsatelep tel.: 56/487-052 A kacsák fehér tollúak, 3 - 3.30 kg/db átlagsúlyúak. Ára: 500 Ft/db, 100 db-on felül 450 Ft/db Fizetés: helyszínen. Vásárlási időpont: munkanapokon 7 -13 óráig, amíg a készlet tart! gr vjL­Útmutató, sorselemzés Tarot kártyával Herczeg Kata segítségével. (D 06-90-330 592 Mit pletykálnak a sztárokról és mit mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív intetjük! Minden héten új hírek kedvenceikről! Q) 06-90-330 595 Címünk: Axel Springer-Budapest Kiad# Kft Audiotex 1539 Bp. Pf. 591. Hívás díja: 88 Ft +Afa/perc NE VÁRJON a csengetésig! Lm ENGEDMÉNYES ajánlata az iskolaszezonra A SZOLNOK DOMUS-ban SZEPTEMBER 15-ig IFJÚSÁGI ÍRÓASZTAL FORGÓSZÉK egyes kiegészítő KISBÚTOROK, POLCOK KISSZEKRÉNYEK A PAPÍR-ÍRÓSZER, NYOMTATVÁNYBOLTBAN AUGUSZTUS 31-ig ISKOLAFÜZETEK, SPIRÁLFÜZETEK ENGEDMÉNNYEL JULIUS 23-24-25-én NYELES ZOMANCLABAS TEFLON HALSÜTŐ ÜVEGKERÁMIA SÜTŐ-FŐZŐEDÉNY BEFOTTES ÜVEGEK MOSOGATÓ CSAPTELEP MOSDÓ CSAPTELEP KÁDTÖLTŐ KLUD 20 %-kal 40 %-kal REKLÁMÁRON egymedencés csep. tálcás mosogató ETA PORSZÍVÓ MOULINEX HABVERŐ BOTMIXER THOMAS TAKARÍTÓGÉP MOULINEX KÁVÉ-TEAFŐZŐ BETTA OLAJOS KOMPRESSZOR BLACK & DECKER 500 W FÚRÓ 3.200 Ft 3.000 Ft 5.000 Ft 49.900 Ft 23.900 Ft 37.900 Ft 9.990 Ft 3-4-5 RÉSZES VEZETÉKES ELOSZTÓ 20 %-kal OLCSÓBB-ÆML Mise a búzatarlón - Szállt a por, de torok nem maradt szárazon Szolnok megyeiek vajdasági aratáson Bajusz Ferenc és remek csapata Adóról érkezett Ha a szőke folyón csorogtunk volna lefelé, néhány szél hajtotta, sodrás vitte bárkán, meglehet, a Jugoszláviában lévő Zenta mel­letti Felsőhegyig jóval kevesebb kilométert tettünk volna meg, mint az országutak benzinparipáin. Szegedig aszalód tunk az ál­dott melegben, majd a várost megkerülve Tiszaligetnél léptük át a határt, jutottunk a másik oldalra. Mire a nap a gémeskutak ma­gasságáig kapaszkodott, máris a felsőhegyi kultúrház előtt parkol­tunk, ahol a kétnapos aratófesztivál szervezői, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület néhány lelkes tagja várt. A távolságról, a megtett útról csak annyik 180 kilométert mutattak az órák. Tizennégyen eredtünk az út­nak dr. Sassi Istvánnak, a szan- daszőlősi Bereczki Máté Gaz­dakör alelnökének a vezetésé­vel, mivel az elnököt - Guszta- fik Jánost - átmenetileg le­gyűrte a betegség. Hiába, no, ez a heveny vakbélgyulladás még az arató versenyeket sem tisz­teli. Családoknál szállásoltak el mindahányónkat a kétezer-né- hányszáz lelkes, jószerével színmagyar faluban. Mi Cseh Zoltánnal együtt a nyugdíjas Torma Józsefhez meg a felesé­géhez, Terikéhez kerültünk. Fél nyugdíjasok, magyarul a nyug­díjuk felét kapják, ami nem ritka arrafelé. Megélnek úgy- ahogy. mivel kerül az udvaron, kertben minden olyan, ami tep­sibe, tányérra, asztalra való. A fél nyugdíjjal ellentétben a ku pica egész volt, amelyet belül­ről hamisítatlan házipálinka bé­lelt, és jó magyar szokás szerint a szerencsés megérkezésre fe­nékig illett hörpinteni. A verseny és a vele járó körí­tés, sok-sok program Zenta és Felsőhegy között, a műút, il­letve a vasútvonal szomszédsá­gában Kazinczy Tibor magán­gazda tábláján volt, aki 4 hold, még álló búzát bocsátott a via­dalon indulók rendelkezésére. A kis kutricák 10x20 méteresek voltak, és ott kellett bizonyí­tani, ki hogyan bánik a kézika­szával. A küzdelem előző dél­után kaszakalapálással kezdő­dött. Ezen hatan indultak, és a zsűri sajátos döntést hozott: egy első meg öt második helyet osz­tott ki. így a győztesen kívül bárki elmondhatta: csak egy ember előzött meg. A nap rendezvényeit hor­jó szívvel adtak az arra bóklá- szolóknak is. A lényeg nem is a helyezés, hanem egy kis kaszálás és ara­tás volt. A kévékbe kötött búzát keresztekbe rakták, felülre ke­rült a legnagyobb kéve, a pap. A kaparék, amit összegereb­lyéztek és errefelé tolvaj a neve, a kereszt tövében kucor­góit. Akadt még versenykaszá­gászverseny. földúti kerékpár- verseny, kiállítás, kultúrműsor színesítette. Nem hiányzott a tarlón felállított színpadról az aratási szentmise sem, amelyet Nagy József esperes celebrált. Stílszerűen már nem gyalog, hanem személyautóval érke­zett, és többek között nagyon e világi húrokat is pengetett, amikor a bibliai idézeteken kí­vül jó és bő termést, aratást kí­vánt. Másnap a zsúfolt program kora reggel lovas kocsik pará­déjával. felvonulásával kezdő­dött. Rajtuk kaszások, marok­szedők korabeli ruhákban, ara­tási kellékek: úgymint kasza, nagybőgő (hosszú, széles fage- reblye), kamuka vagy kuka - közismert nevén marokszedő. Az aratás fröstökkel, regge­livel indult. A leterített pokró­con sonka, szalonna, túró, házi kalács kellette magát, amelyek­ben az aratóbrigádok iszonya­tos pusztítást végeztek. Reá ara­tópálinkát kortyoltak, és ebből Szentmise hangfalas erősítéssel a búzamezőn lás mennyiségre, tarlófutás me­zítláb, birkózás, kézhúzás. Nekünk. magyarországi vendégeknek a zentai városhá­zát, illetve a múzeumot is megmutatták. Meg szót váltot­tunk sok mindenről. Arról, hogy ott is nagy a drágaság. Azután veszik a búzát, viszik is, de soká fizetnek érte. Rend­őrt pedig nagyon keveset lát­tunk, állítólag Koszovóba vi­szik őket. Ahol nemcsak dicső­ség, de a hegyekben, erdőkben albán mesterlövészek is várnak rájuk távcsöves puskákkal. Nem kevesen az ottaniak közül átjárnak hozzánk dolgozni. Az egyik például vegyészmérnök­ként Szegeden a Cserepes-so­ron árul, mások Gödöllőn, Pé­csett, Szegeden tanulnak. Még annyit, ezt a kétnapos rendezvényt sokféle ember megtisztelte: akadt közöttük egyetemi professzor, neves or­vos, parasztgazda, sok tanuló és diák, agronómus, a gazdakörök vajdasági elnöke. Meg mi ti­zennégyen Jász- Nagykun-Szolnok megyéből. Ahová februárban szere­tettel várják vi­szonzásképpen a felsőhegyieket a híres-neves szan- daszőlősi borver­senyre. Egy biztos: ott torok aligha marad szárazon, bár így volt ez most is ... fotó: dr. sassi D. Szabó Miklós Drága a dinnye, mégsem jövedelmez (Folytatás az 1. oldalról) Akkor egy egyszerűbb fajta la­kókocsi is szolgálta a kényelmü­ket, de a lakókocsit szétverték a télen, most a gazda és a fia egy kunyhóban töltik az éjszakákat, sűrűn ültetett, emeletmagas nap­raforgók árnyékában. Amikor arra terelődik a szó, hogy megéri-e dinnyével foglal­kozni, egyszerre kitör a panasz­áradat.- Márciustól van munka a dinnyével, fizetjük a drága ma­gok van olyan fajta, amelyikből tíz forintnál többe kerül egyetlen szem, fizetjük a drága fóliák a vegyszereket, az öntözést, azután lessük az időjárást, és ha minden összejön, akkor még el is kellene adni, ami terem.- Higgye el, uram - veszi át a szót az egyik segítő -, a dinnye eladásával is ugyanannyi a baj, mint a gabonáéval. A kereskedők 30 forintot kínálnak kilójáért.- Gabonánk is van - veszi vissza a szót a gazda -, búza meg tritikálé, nem tudom, azzal mi lesz. Azután visszakanyarodunk a dinnyéhez, kiderül, hogy az idei termés nem igazán jó.- Elvitte a köd - mondja Pet- róczki László. - Máskor annyi volt itt, hogy lépni sem lehetett közöttük, most meg ... Ami van, azt talán sikerül eladni közvetle­nül az út mellett. De akinek több termett, annak fájhat a feje, hogy mit kezdjen vele. A felesége az út mellett árul, elsősorban dinnyét, de van az asz­talon csemegekukorica és pap­rika is. Az országút nem igazán forgalmas, kétszer szakították meg a beszélgetésünket autós vá­sárlók.- Reggel hétre jövök ki Cihák­ról, és este hétig, fél nyolcig áru­lok itt - mondja a gazdasszony. A régi helyen jobb volt, szinte egész nap árnyékoltak a fák, itt meg mindig éget a nap.- Érdemes foglalkozni a diny- nyével, ha olyan keveset fizet?- Hát mit csináljunk? A nyug­dijunk olyan kevés, hogy abból megélni nem lehet, kezdeni kell valamit. De a gabona sem kell, a hízó sem kell, nem is értem, hogy van ez. Fizetni meg persze min­denért fizetünk. Az öntözésnél csak a készenléti díj hétezer forint hektáronként, és akkor még egy csepp vizet sem használtunk, azt külön meg kell fizetni. Meg át is ejtenek bennünket. Olyan vegy­szert adtak, ami egyáltalán nem használt. De az a legbosszantóbb, hogy a napokban rám sóztak egy hamis ötezrest. Autóval jöttek, jó messze álltak meg, de nem fi­gyeltem föl erre. Még el sem in­dultak, már gyanús lett a dolog, de tudták, miért állnak meg olyan messze, nem tudtam elolvasni a rendszámot. A rendőrök kijöttek, mondták, hogy egész jó hamisít­vány, no, ezzel aztán jól megvi­gasztaltak.- Jövőre is belevágnak a diny- nyetermesztésbe ?- Minden évben azt mondjuk, hogy jövőre nem foglalkozunk vele, azután tavasszal csak neki­látunk. Mert jó érzés is látni, amikor kikelnek a palánták, nú úgy hívjuk őket, hogy újszülöt­tek. Bistey András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents