Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-23 / 171. szám

1998. július 23., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal V Mezőtúron sem érdeke a Matávnak a bekapcsolások lassítása Csak látszat a „ráérős stílus” Mezőtúron több telefonigénylő várakozik már hónapok óta a Matáv értesítésére, miszerint végre bekapcsolják a távbe­szélő rendszerbe. Van, aki negyedévvel kérelme beadása után sem kapott visszajelzést, de olyan is akad, aki május elején elküldött papírjára június végén kapott értesítést az­zal, hogy december 31-ig megkötik vele a szerződést. A hosszúra nyúlt határidő azért is nehezen érthető, mert 1997-ben adtak át a városban egy új, nagy kapacitású tele­fonközpontot. Eszerint elvi­leg nem lehet akadálya a ké­relmek gyors teljesítésének. Azért is furcsa a várakozók számára a „ráérős stílus”, mert a Matáv az előfizetők pénzéből gazdálkodik. Minél hamarabb bekötnék a vonala­kat, annál gyorsabban jutná­nak az új előfizetők révén be­vételhez. Tamási Csaba, a Matáv szolnoki szolgáltatási osz­tályvezetője elmondta, má­jusban a távközlési centrum területén több mint kétezer új állomást kötöttek be. De ez is csak túlórákkal volt megvaló­sítható. Ezért a munkafelmé­rések egy részét nem tudták az ütemezés szerint elvé­gezni. A szerződések megkö­tésére azért kell várni több hónapot esetenként, mivel az igények kielégítésére csak az engedélyeztetési eljárások és a hálózatbővítés után kerülhet sor. Kedvező esetben a visz- szajelzett időpontnál koráb­ban is bekapcsolhatják az új előfizetőket a hálózatba.- Természetesen nem érde­künk a bekapcsolási folyamat lassítása a bevételek miatt sem - hangsúlyozta az osztályve­zető -, de figyelembe kell venni, hogy az új állomások kiépítését nem csak Mezőtú­ron végezzük. ses Felújítják Mart főn a művelődési ház előtti teret, valamint a főbejárati lépcsősort. A szépség mellett arra is törekedtek a tervezők, hogy az épület megközelíthető legyen moz­gáskorlátozottak számára is. fotó: csabai istván Nemhogy a tetteseket, de még az indítékot sem találják Az áldozat a helyszínen hagyta a fogát Minden úgy kezdődött ezúttal is, mint egy tipikus hétköz­napi rablásnál. Se szó, se beszéd, útját állták a kiszemelt ál­dozatnak, majd agyba-főbe verték. Ám most a lényeg, azaz az értékek elvétele elmaradt, ezt maga az eset szenvedő ala­nya állította a nyomozóknak. Amiről beszélünk Kinek lesz igaz(olvány)a? Pár hónappal ezelőtt úgy harangozták be az új diákigazolványt, mint amelyik maga a megtestesült hamisíthatatlanság, a lehető­ségek korlátlan tárháza. Aztán mára már egyre többen jelzik, va­lami talán mégsem oly hibátlan az ötlet kivitelezésében. A legtöbb kárt a diákigazolványt jogtalanul használók miatt a közlekedési vállalatok szenvedték el. Egy hamis „passzussal” hosszabb vonatozásnál ezreket spórolhat meg a bliccelő. Logikus tehát, hogy a legnagyobb örömmel ők fogadták az új, korszerű, mindössze egyetlen chippel ellátott plasztiklapocskát jelentő kár­tyát. Ám ahogyan az lenni szokott, ezután következett a feketele­ves. Kiderült, a közlekedési cégeknek nincs meg a megfelelő technikai hátterük az igazolvány azonosítására, pénzük meg pláne nem lesz belátható időn belül egy ilyen hálózat kiépítésére. Ezt pedig korábban is lehetett tudni! A bliccelők megmaradnak, csakúgy, mint a költségek. Azért maga az ötlet nem rossz, ám joggal merülnek fel az em­berben kétségek. A széles körben hirdetett lehetőségek, mely sze­rint a kártya chipjén a felsőoktatásban tanulók eredményeitől kezdve az ösztöndíjakig rengeteg adatot lehetne tárolni, elsősor­ban az egyetemek, főiskolák adminisztratív gondjait oldják meg. Ám a legyártandó kártyákból mindössze kétszázezer csak a felső­fokon tanulóké, a többi az általános és középiskolásokra jut. Ott pedig nincs szükség a teljesített tanegységek rögzítésére, hiszen teljesen más a tanrendjük. Azt pedig csak zárójelben jegyezném meg, hogy az iskolák többségében sem adottak a technikai felté­telek, hogy a kártyára bármilyen adatot is felvigyenek. Sőt, sok helyen még számítógép sincsen. Akkor pedig pusztán arra ele­gendő az új lapocska, amire a régi igazolvány. Ja, és a hamisítás sem probléma addig, ameddig nincs leolvasó mindenütt, hiszen azt már a gyerekek is mondják, egy telefonkártyáról leszedett kis chip tökéletesen megfelel álcának, plasztiklapot szerezni nem nehéz, fényképe meg mindenkinek van. Egyébként összesen 1,8 millió kártyát gyárt majd a pályázaton győztes Állami Nyomda Rt. és a CompuWorx Kft., mintegy négyszázmillió forintért. Négyszázmillió forint rengeteg pénz, ráadásul ennek jó része felesleges kiadás. Pusztán a felsőoktatás tudja kihasználni az új lehetőségeket, de a legfőbb cél, a vissza­élés ugyanúgy élő lehetőség lesz, mint volt eddig. A hamis iga­zolványokat eddig sem a feketepiacon vásárolták, hanem az adott egyetem-főiskola tanulmányi osztályán egy ismerős, barát, ba­rátnő segédkezett. Olcsóbb lenne talán ott is szétnézni egyszer. Pókász Endre A Jászkun Volán Rt. komfortosabbá teszi az utazást Hangos utastájékoztatás Az utaskapcsolati rendszer és a tömegközlekedési szolgáltatás ja­vítása érdekében a Jászkun Volán Rt a szolnoki autóbuszokon bevezeti a hangos utastájékoztatást. Ehhez minden járművön megoldják a buszhangosítást - tudta meg lapunk Zsovákné Nagy Máriától, az rt. helyi személyszállítási üzletágának vezetőjétől. A különös és máig magyará­zatra szoruló utcai brutalitás­nak múlt héten péntekről szombatra virradó éjjel esett áldozatul egy kunhegyesi férfi, aki csak annyit „vétett”, hogy a késői órában kime­részkedett az utcára. Cigaret­táért indult a település egyet­len, még nyitva tartó szórako­zóhelyére. A támadás útközben érte. Megállt mellette egy világos színárnyalatú, ez idáig isme­retlen típusú autó, majd az abból kiszálló két, rövidre nyírt hajú „hústorony” addig ütötte-rúgta minden előzmény és szó nélkül, amíg a kocsiban maradt harmadik társuk meg­álljt nem parancsolt nekik. Az összevert ember ugyan nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, ám egyik fogát is kiverték az útonállók. Ezt egyébként másnap délelőtt, a bejelentést követően meg is találták a rendőrök a helyszíni szemle alkalmával. Az áldozat állítja, semmit sem vettek el tőle, sőt táma­dói még csak nem is kotorász­tak értékek után kutatva zse­beiben. A körülményekből következően az is kizárt, hogy haragosai nem lévén, a nehéz fiúk valami okból éppen őt akarták. Mivel egyelőre még a tett indítéka is rejtély a nyomozók, sőt az áldozat előtt is, a verő­emberek kézre kerítése koránt­sem tűnik egyszerű feladatnak. Tegnapelőtt mégis felcsillant egy halvány remény, ám a gyanússá vált csapat tagjairól csakhamar kiderült, sziklaszi­lárd alibivel rendelkeznek. A kutatás tehát folytatódik az el­követők után. H. Gy. > Készenlét a mentőknél Napok óta harminc fok feletti a levegő hőmérséklete. A me­zőtúri és a túrkevei mentőál­lomáson az iránt érdeklőd­tünk, megszaporodtak-e a rosszullétek megyénk legfor­róbb, déli térségében. Csatári Imréné, a túrkevei men­tőállomás gazdasági vezetője el­mondta, még különösebb gondot nem okozott számukra a nagy meleg. A rosszullétek száma álta­lában egy-két hét után nő meg, il­letve akkor, amikor erős frontha­tás jelentkezik. Ezt a szív- és ér­rendszeri betegségekben szenve­dők nehezen viselik. A balesetek számának növekedése a reakció­idők változása miatt azonban megnőhet. Egyelőre a mezőtúri mentősök munkáját sem befolyásolja a hő­ség, tudtuk meg Nagy Tibomé ál­lomásvezetőtől. Szerinte is akkor nő majd a beszállítások száma, amikor valamely időjárási front hirtelen változást okoz. -scs­Program a drogmentes életért (Folytatás az 1. oldalról) Mégis, az elmúlt évben tizenöt ügyben, 77 gyanúsított ellen kez­deményezett büntetőeljárást a szolgálat, idén pedig hat esetben indítottak nyomozást. A rend­őrök munkája persze egyfajta szélmalomharcnak is tekinthető, mert a teijesztőhálózatok leleple­zését követően ugyan a megye szórakozóhelyein átmenetileg visszaesik a drogárusok tevé­kenysége, ám nem sok idő kell ahhoz, hogy a lebukott dealerek helyébe újak lépjenek. À rendőrség felderítő munkája mellett egyre inkább előtérbe ke­rül a megelőzés is. A főkapitány­ság közel egy évtizede elköte­lezte magát e szemlélet iránt, és a szolnoki Origó rockcsapat köz­reműködésével drog elleni kam­pányt folytat kifejezetten azok számára, akik még nem lettek rabjai a kábítószereknek. À főkapitányság tegnapi sajtó- tájékoztatóján a drogellenes program ötletgazdája, egyben ál­landó műsorvezetője, Lengyel György elmondta, a nyolcadik, immár hagyományosnak tekint­hető abádszalóki Antidrog kon­certet július 24-én, pénteken este kilenckor tartják a szabadtéri színpadon. Az érdeklődők szá­mára ingyenes műsorral kapcso­latban elhangzott, a kínálat fe­lülmúl minden eddigit. Közel hatvan szereplő vár arra, hogy va­lamilyen módon - szóban, tánc­cal, sportbemutatókkal - meg­nyilvánuljon a drogmentes, egészséges élet mellett. A fiatalok augusztus 9-én este a jászberényi szabadtéri színpa­don is számíthatnak egy, az abád- szalókihoz hasonló rendez­vényre. -hgy­A hatvan városi busz közül öt- venben a napokban kezdik meg a hangosítás kialakítását. Tíz új bu­szon ugyanis már működőképes a rendszer. A beépítés járműven­ként 60 ezer forintba kerül. A munkálatokkal szeptember vé­gére végeznek, azt követően már (Folytatás az 1. oldalról) A máshol már működő gyakor­latnak megfelelően program- csomagokat kínálnak az előfi­zetőknek. A „kábel-előfizetés” díjának emelésére a korszerűsí­tés befejezésekor számíthatnak a herényiek, őri András remé­nyét fejezte ki, hogy - noha a tévénézők a tulajdonosváltás­ból kezdetben nem sokat vesz­nek észre - később majd nő a minden buszon hangos tájékozta­tást kapnak a sofőröktől az uta­zók. Az autóbusz-vezetőnek a végállomásokon köszöntenie kell az utasokat, és minden megállót be kell mondania. Egy sofőr, Bakti György már így tájékoztat, és a visszhang nagyon kedvező. csatomaszám, és a képminőség is javulni fog. A jászberényi városi tévé to­vábbra is a Jászmédia Kht. tu­lajdonában marad, de a sajtó- szóvivő nem zárta ki, igaz, nem is erősítette meg egy szponzo­rálási szerződés megkötésének lehetőségét. A hálózat vételára üzleti titok, de meg nem erősí­tett forrásból 30 millió forintos összegről értesült lapunk, bcs Kábeltévés aláírás RÉMÉRÉ ISTVÁN: Szomszédom a ha í. "t-A neve? - kérdezte az őr a kapu előtt. Körülnéztem. A válasszal nem illik sietni. Hadd lássák, nem akárki jött ide. Úriember sohasem siet, nem csodálkozik, és nem fizet - hallottam egy­szer, amiből csak az utolsó szót nem értettem. Mi az, hogy nem fizet? Bizony éppen ellenkező­leg, vele aztán mindent bősége­sen megfizettetnek. No és a magamfajta is lehet úriember, még ha sokfelé nem is tekintik annak.- Dániel Skagen. A párbeszéd franciául zajlott. Az a földdarab itt körülöttünk Dél-Franciaország, valahol Montpellier és Marseille között, a 48-as út közelében. Többet úgysem árulhatok el. Nem lenne diplomatikus, és másokat is bajba kevernék vele. Hiszen a történet most zajlott le, alig pár hónapja. Minden szereplője él még - no persze, csak azok, akik különös utazásom során nem kerültek fegyverem elé. De ezek az urak és hölgyek - egy kivételével - nem jártak akkor ott. Az effélék mindig gondosan ügyelnek, hogy biztonságban lehessenek, a fenébe!-Van valamilyen igazolvá­nya? - érdeklődött tovább az őr, makacsul.-Van - bólintottam komo­ran, és elővettem. A fegyveremet. Egy Brow­ning G. P. volt, igen nagy telje­sítményű fegyver. Mostanság vagy hatvan országban hasz­nálja a rendőrség, katonaság, nem is beszélve a magamfajták­ról. Nekem azért lett a kedven­cem, mert kétsoros tára van ti­zenhárom tölténnyel, és ez ne­hezen felülmúlható előny. Ha egy nagyobb csetepatéba keve­redem, mindig enyém az utolsó golyó. Különösen azért, mert még egy tele tárat hordok a zubbonyom zsebében is. Van még nálam néhány apróság, amiről nem szoktam beszélni senkinek. Nem fogtam az őrre, hanem a csövénél tartottam, és kinyújtot­tam a kocsi leeresztett ablakán. A pasas homlokán verejték gyöngyözött. A társa - mert ket­ten őrizték a magas kőfal mögé rejtőzött villát - már akkor elő­kapta a saját stukkerét, amikor én megfogtam az enyémet.- I...igen - nyögte az őr, és átvette. Igazolványról nem esett több szó. - Ha megkérhetném, itt parkoljon le, és gyalog fárad­jon a házba. Ésszerű javaslat volt, enge­delmeskedtem. Manapság, amikor Izraelben öngyilkos és gyilkos kedvű iszlám funda­mentalisták önmagukat is képe­sek a levegőbe röpíteni egy kis paradicsomba jutásért és Állah állítólagos kegyéért, a villa tu­lajdonosa sem szeretne öt perc múlva a romok alatt kiszen­vedni. Márpedig egy autóba - tudjuk Libanon óta - igen sok robbanóanyag fér. Az ehhez ha­sonló ezredvégi kedvességek­ből elegük lehet nemcsak a poli­tikusoknak, de azoknak is, akik más szerveknek dolgoznak. A kavics ropogott a talpam alatt. Finom, fehér kavics az úton, körös-körül gyönyörű nö­vényzet, hát igen, ez a ház afféle földi paradicsom. Akinek itt van villája, kilátással a távolabbi ten­gerre - biztosan ezt látni a terasz­ról, fogadni mernék! -, az nem azon töpreng, ki tudja-e fizetni a mobiltelefonja havi számláját. Kis fürdőmedence mellett pálmák sora, sötétzöld dísztuják álltak őrt. Meg néhány testőr, géppisztollyal, flegmán rágták a gumit, és úgy néztek rám, mintha nem látnának. Mégis lát­tak. Rövidhullámon, egyenesen a fülükbe, már megkapták az esemény hírét: „Skagen fegyver­telenül és egyedül úton van be­felé.” A lépcsőnél, a főbejárat előtt egy inas külsejű alak várt rám:- Bon jour, Monsieur, kérem, kövessen! Követtem, hátamban érezve a testőrök tekintetét. Fiatal fiúk voltak, és nem lehettek kétsé­geim: ha az éterben elszáll egy parancsszó, azonnal lőnek. Odabent hűvös volt, a dél­előtti nap erősen tűzött. Állt a le­vegő. Idebent a légkondi műkö­dött, zajtalanul. Átmentünk egy halion, és újabb ajtó nyílott előttem. Az inas mögöttem ma­radt, én meg beléptem. Négyen ültek egy asztal körül. Elég régóta, láttam rajtuk. Ami­kor a test elemyed kissé, mert a régi pozíciókat már unja, azokat fárasztják az izmokat. Égy nő és három férfi. A nő volt vagy öt­venes, nem szép, nem vonzó, de a szeme élénk, az arca okos. Ve­szedelmesen okos. Az egyik férfi nagyon idős volt, és ahogyan mozdult, láttam, ő itthon van. Másképpen mozog egy ember a saját birtokán belül, mint azok, akik csak vendégek ott. A testbe­széd sokat elárul. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents