Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-22 / 170. szám

1998. július 22., szerda Hazai Tükör 5. oldal Sokba kerülnek a választások A költségvetés igencsak szű­kös tartalékalapjához kell az új kormánynak nyúlnia, hogy biztosítsa az őszi önkormány­zati választások zavartalan lebonyolítását. A Horn-kabi- net ugyanis kifejezetten vá­lasztási célokra csupán azt a 3,53 milliárdot különítette el, amelyet májusban mind el­költötték - tudtuk meg Boró­kai Gábor szóvivőtől. Borókai elmondta: a volt kor­mány valószínűleg azért szere­peltette a tartalékalapban az őszi választások költségeit, hogy ne növelje tovább az ál­lamkassza hiányát, ám ezzel a módszerrel komoly gondokat okozott utódjának. A csütörtöki kormányülés elé ötféle válasz­tási költségvetést terjeszt a bel­ügyminiszter. A legdrágább - egyúttal leg­komfortosabb - voksolás 3,2 milliárdba kerülne, de létezik 2,9, 2,5, 2,3 és 2 milliárd forin­tos variáns is. Mivel az év elején még 14 milliárdos költségvetési tarta­lékalapból július végére már csak 9 milliárd maradt, s ebből a pénzből számos más igényt is ki kellene elégíteni, valószínű, hogy egy közepesen olcsó vál­tozat mellett teszik le a voksot a miniszterek. A szerényebb pénzügyi keret miatt elképzelhető, hogy a számítógépes rendszer kiépíté­sének visszafogására kénysze­rülnek a szakemberek. Ennek következményeként a vég­eredmény kihirdetésére a szo­kásosnál később, csak hétfő este vagy kedden kerülhet sor. T. M. Alkotmánybírósághoz fordul a MOSZ Kétféle mércével mér Az Alkotmánybírósághoz fordul a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetsége (MOSZ) azért, mert szerintük sérti az alap­törvényt, hogy a kistermelők­től bármilyen minőségű búzát átvesz az állam az interven­ciós felvásárlás keretében. Horváth Gábor, a MOSZ főtit­kára kedden úgy nyilatkozott, hogy a Torgyán József földmű­velésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kiadott rendelet véleményük szerint öt ponton mond ellent az Alkotmánynak. Egyrészt sérti a versenyszabad­ság elvét, hiszen a 20,8 hektár­nál kisebb területen termelők­nek most például 13 ezer forin­tot fizetnek a takarmánybúza tonnájáért a raktárak, holott a piaci ár 7 ezer forint körül van. Sérti a rendelet a jogegyen­lőség elvét azért, mert ésszerű indok nélkül megkülönbözteti a jogalanyokat. Az állam ugyanis most csak a kistermelőktől vál­lalja át a termelés veszteségét. A MOSZ szerint a rendelet sérti a jogbiztonságot is. A mi­niszter az akciót a betakarítás idején hirdette meg. Ha ezt ko­rábban teszi, akkor más terme­lők is belekerülhettek volna az intervenciós körbe. Nem szolgálja a rendelet a közteherviselés érvényesülését sem, hozzátéve, hogy a kisbir­tokosok lényegében adómen­tességet élveznek. A főtitkár kifejtette: a gabo­naszabályozás a versenyszférá­nak megfelelő. A mostani be­avatkozás viszont tisztán szoci­ális jellegű, s kétféle mércét al­kalmaz a résztvevők esetében. Engedetlen törvényhozók A parlamentből távozott vagy májusban megválasztott kép­viselők közül még 36 nem adta le vagyonnyilatkozatát, pedig a határidő hétfőn éjfél­kor lejárt. Isépy Tamás (Fidesz), az Or­szággyűlés mentelmi bizottsá­gának elnöke elmondta, hogy a 199 távozó képviselő közül 20- an, az új Országgyűlés tagjai közül pedig 16-an nem nyújtot­ták be bevallásukat a határidő lejártáig. Hozzátette: postán ér­kezhetnek még nyilatkozatok, ugyanis aki a dokumentumot hétfő éjfélig postára adta, az jogszerűen járt el. A mulasztók - amíg le nem adják vagyonbevallásukat - nem részesülnek tiszteletdíjban és nem gyakorolhatják képvise­lői jogaikat, nevüket a szep­temberi első ülés után nyilvá­nosságra hozzák. Isépy Tamás szerint ez az elmúlt ciklusban is így volt. A volt képviselőknek záró­nyilatkozatot kell tenniük. Ha ezt közülük valaki nem teszi meg, akkor az utolsó rendelke­zésre álló bevallásában sze­replő vagyonérték figyelembe vételével, a jegybanki alapka­mat kétszeresét köteles kése­delmi kamatként megfizetni. Egy év múlva a mentelmi bi­zottság határozati javaslatot ké­szít arról, hogy a záróbevallást nem készítő honatyák mekkora bírságot kötelesek fizetni. A pénzbüntetés bíróságon keresz­tül behajtható. Új tb-érdekképviselet alakul A kormány számít az önkormányzat tagjainak tapasztalataira A megszüntetésükről szóló parlamenti döntés következmé­nyeként utolsó közgyűlését tartotta tegnap az Egészségbizto­sítási Önkormányzat, és erre készül ma a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat is. A parlamenti döntés alapján e héten megszűnő Egészségbiz­tosítási Önkormányzat (EÖ) a sajtó jelenlétében tartott keddi utolsó közgyűlésén úgy hatá­rozott, hogy a maga elé tűzött feladatokat ajánlásként fogal­mazza meg az új kormányzat számára. A kormányhoz, il­letve a tb felügyeletével meg­bízandó személyhez továbbít­ják az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár (OEP) eddig még el nem fogadott szerve­zeti és működési szabályzatá­ról, a járulékrendszer elvi alapjairól, a gyógyító-meg­előző ellátások idei előirány­zatainak átcsoportosításáról szóló előteijesztéseket is. Az ajánlás témáit azzal a megjegyzéssel fogadták el a képviselők, hogy az önkor­mányzat megszüntetését vál­tozatlanul antidemokratikus lépésnek tartják. A közgyűlésen Pusztai Er­zsébet egészségügyi politikai államtitkár leszögezte: az ön- kormányzat tapasztalataira szükség van az új társadalom- biztosítási irányítási rendszer kialakításához. Mihályi Péter pénzügyminisztériumi helyet­tes államtitkár pedig annak a reményének adott hangot, hogy a hivatalosan csütörtö­kön megszűnő testület képvi­selői továbbra is az egészség­ügy átalakításának elkötelezett harcosai lesznek. A közgyűlés befejeztével Geró' Gábor - 12 társa nevé­ben is - a biztosítottak érde­keit képviselő civil szervezet alapítására tett javaslatot. A Társadalombiztosítási Érdek­képviseleti Egyesület (Té- BÉkE) a terv szerint szeptem­berben tartja alakuló ülését. A Nyugdíj-biztosítási Ön- kormányzat ma tartja rendkí­vüli, egyben záróközgyűlését. Megbeszélések az egyházakkal Jól halad a különmegállapodások előkészítése A jelek szerint fontos teendői közé sorolta az új kormány, hogy haladéktalanul felvegye a kapcsolatokat a nagy egyhá­zakkal. A reformátusok és az evangélikusok képviselőivel már találkozott az illetékes miniszter, és küszöbön áll a meg­beszélés az izraelitákkal is. Hámori Józseffel, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riumának vezetőjével, vala­mint Semjén Zsolttal, az egy­házi ügyekért felelős helyettes államtitkári poszt jelöltjével a protestáns vezetők a „vatikáni szerződéshez” hasonló megál­lapodásról tárgyaltak. Elhang­zott: megkezdődött az előké­szítő dokumentumok összeál­lítása, és szeretnék, ha a meg­állapodások már a jövő évtől életbe lépnének. A Magyar Köztársaság és a Magyarországi Zsidó Hitköz­ségek Szövetsége közötti megállapodás tervezete gya­korlatilag elkészült, aláírásra vár - közölte lapunkkal Feld- májer Péter elnök. A kormány képviselőivel hamarosan be­következő megbeszéléstől az aláírás időpontjának meghatá­rozását váiják. Fel akarnak vetni néhány, rendezésre váró problémát is. A megállapodás tervezete ugyanis elsősorban a kommu­nizmus idején a hitközségek­től elkobzott vagyon sorsára tér ki, de nem érint fontos szo­ciális problémákat. Rendezni kell például a hitoktatás ál­lami, anyagi és erkölcsi elis­merését is. A katolikus püspöki kar meghatározó személyiségei szabadságon vannak, így a püspöki kar képviselőivel ugyancsak időszerű találko­zóra augusztus előtt aligha ke­rülhet sor. Pedig - mint egy­házi körökben megtudtuk - az nemcsak a közvetlen kapcso­latfelvétel miatt szükséges. A Szentszék még tavasszal eljuttatta az előző kormányhoz azt a listát, amely az immár egyéves „vatikáni szerződés” végrehajtásával kapcsolatos tucatnyi észrevételt tartal­mazta. Érdemi válasz erre ed­dig nem érkezett, (deregán) Egy helyben topog a nyomozás Tegnap családja solymári házának kertjében el­temették az Aranykéz utcai robbantásos me­rénylet célpontjaként elhunyt Boros József Ká­rolyt. A szertartáson részt vett családot, baráto­kat és ismerősöket - csakúgy, mint a közvéle­mény egészét - leginkább az foglalkoztatja, megtalálja-e valaha a rendőrség a leszámolásra megbízást adó(ka)t, illetve a végrehajtókat. Mint megtudtuk, Doszpot Péter irányításával a BRFK nyomozói szinte megállás nélkül dol­goznak az ügyön, emiatt többen éves szabadsá­gukat sem tudják kivenni. Noha néhány ígére­tes szálra is ráakadtak, a siker egyelőre várat magára. Egyesek szerint külföldi, szlovák, török vagy albán nemzetiségű körök állnak a háttérben. A szakértők úgy vélik, hogy ilyen véres és vétlen áldozatokat követelő gyilkosság ma nem tarto­zik a magyar alvilág módszerei közé. Még mindig nincs meg a robbantást követő A fotósokat elzavarták FOTÓ: FEB percekben a helyszínről elszáguldó fehér autó, s nem zárult le az a belső vizsgálat sem, amely a rendőrség és Boros közötti korábbi kapcsolat részleteit hivatott kibogozni. (takács) Koalíciós egyeztetések. A kormánypárti képviselőcsopor­tok munkájának összehangolá­sát szolgáló megbeszélést foly­tatott tegnap Szájer József a Fi­desz, Bánk Attila az FKGP és Balsai István az MDF frakció- vezetője. Megbeszélték a kép­viselőcsoportok és a kormány között kialakítandó rendszeres kapcsolattartás lehetőségeit. Új kormány-főtanácsadó. Vargha Jánost, a Duna Kör ala­pítóját a kormány környezeti főtanácsadónak nevezte ki, a Miniszterelnöki Hivatalon be­lül végzi munkáját. A hírek sze­rint Vargha maga ajánlotta fel szolgálatait a kormánynak, amely úgy gondolta, hogy az al­ternatív Nobel-díjas környezet­védő szakmai tapasztalataira, információira szüksége lehet. MSZP elnökségi illés. Kriti­kus és önkritikus hangvételű az MSZP-elnökség kongresszusi beszámolójának első tervezete - mondta Jánosi György alel- nök tegnap, az elnökségi ülést követően. A párt valódi meg­újulás előtt áll, amely nemcsak a tisztújító kongresszuson vár­ható személycserékben nyilvá­nul majd meg. Ismét képviselő. Az SZDSZ Ügyvivői Testületé tegnap Mécs Imrét, a párt ügyvivőjét választotta a parlamenti képvi­selői mandátumáról lemondott Bencsik János helyére. Mécs nyolcévnyi képviselőség után a májusi választásokon sikertele­nül vette az újabb akadályt, most azonban tapasztalatait mégiscsak sikerül a T. Házban hasznosítania. Elavult sziréna. Kétszázöt­venmillió forint elkülönítésére lenne szükség a központi költ­ségvetésből ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. körzeté­ben a rendkívül elavult sziréna­rendszert korszerű, kommuni­kációra képes rendszerre cserél­jék - jelentették ki tegnap egy tájékoztatón a Polgári Védelem képviselői. Nemzeti-vizsgálat. Megindult a vizsgálat az új Nemzeti Szín­ház beruházási költségeinek felmérésére, közölték tegnap a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában. A feladattal megbízott társaság az eddigi, de különösen az ezután tervezett munkálatokat tekinti át, a beru­házás jelenlegi tervei alapján. Kánikula a mentőknél. Mintegy 20 százalékkal emel­kedett a kánikula miatt kór­házba szállított betegek száma a fővárosban az elmúlt három napban - mondták el tegnap a mentőknél. A baleseti statiszti­kák nem romlottak a hőség mi­att, sőt hétfőn az átlagosnál ke­vesebb, 52 baleset történt az or­szágutakon. Zöldessárga a kalap, hófehér a lemez, a gallér és a bocskor is Gyilkosok a mesekönyv lapjain Tavaly egész évben 10, idén július közepéig több mint 20 eset­ben szállítottak kórházba súlyos gombamérgezettet. Az emberi figyelmetlenségnek nincs határa. Pedig ideje lenne már megta­nulni, hogy a csapadékos időben gyorsan szaporodó - s állító­lag igen jóízű - gyilkos galócából egy 70 kilós férfinak már egy 5 centiméteres kalapdarabka elfogyasztása is végzetes lehet. Makár Tamás, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástu­dományi Intézet gombatoxiko­lógiai laboratóriumának veze­tője szerint a tragédiák elkerü­lése érdekében elsősorban - ahogy mondani szokták - szemléletváltozásra volna szükség. Addig ugyanis - ma­gyarázza a toxikológus -, amíg a mesekönyvek a legveszélye­sebb gomba képét használják il­lusztrációként, és amíg ő maga immár tíz éve képtelen elin­tézni, hogy a televízió esti mű­soridejében legalább felvil­lantsa a gyilkos galóca fotóját, újra és újra tragédiákról fognak hírt adni a kórházak. Pedig a veszély könnyen fel­ismerhető. A zöldessárga kalap, alján a hófehér lemez, a gallér és a bocskor négy olyan jegy, amely így együtt csakis a gyil­kos galócánál lelhető fel. A fia­tal növény ugyan könnyen ösz- szetéveszthető a csiperkével, ám kettévágva az előbbi le­mezkezdeménye hófehér, az utóbbié rózsaszín. Zacher Gábor, a fővárosi Er­zsébet Kórház központi toxiko­lógiai osztályának főorvosa hangsúlyozta: a baj felismeré­sénél kulcsfontosságú a rosz- szullét jelentkezésének az ideje. Az ehető, de helytelenül tárolt gomba „sima” ételfertőzéses tünetei a fogyasztás után már 1-3 órával jelentkeznek, ám a gyilkos galóca okozta mérgezés miatti hányás és hasmenés csak 8-16 óra múltán lép fel. Kerüljön bár azonnal orvos elé a beteg, eredménytelen le­het az infúziós, nagy dózisú an­tibiotikumos és a méreganyag kiszűrésére irányuló kezelés, amennyiben a májsejtek is ká­rosodtak. Ez a szomorú tény azonban csak 72 óra elteltével deríthető ki. Ha az épen maradt sejtek nem tudják átvenni az elhaltak funkcióját, a hasnyál­mirigy és a vese is felmond­hatja a szolgálatot. A főorvos szerint megma­gyarázhatatlan, hogy az ugyan­olyan mennyiségű amatoxin nevű méreganyag ellenére egyesek miért maradnak élet­ben, mások pedig miért halnak meg, ugyanakkor tény, hogy a gyermekek mája érzékenyebb. Félő - tette hozzá -, hogy hiába az intő szó, főleg a szegények körében újabb áldozatokat szed az ingyen hozzáférhető élelem, s könnyen lehet belőle utolsó vacsora. Takács Mariann Megújult ivocsarnok. Féléves felújítás nyomán is­mét eredeti szépségében csillog a Szent Lukács Gyógy­fürdő 1937-ben épült ivócsamoka. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents