Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-21 / 169. szám

1998. július 21., kedd Megyei Körkép 3. oldal Alapítvány a jászapáti templom felújításáért Megmentik a város ékességét Egyre gyorsabb ütemben romlik Jászapáti templomának állaga. A tetőszerkezet elöre­gedett, a mennyezet beázik, pusztulnak Vágó Pál freskói is, a külső homlokzatról málladozik a vakolat. Helyi lokálpatrióták elhatározták, hogy megmentik városuk ékességét, a kettős tornyú templomot. Jászapáti önkormányzata és a helyi egyházközség mellett magánszemélyek, vállalkozók összesen 520 ezer forintos alaptőkével hozták létre a Jászapáti Templomért Alapítványt - mint azt Molnár László, az alapítvány kuratóriumának elnöke lapunknak elmondta. A templom felújításában ez idő szerint a tető ki­javítása a legégetőbb. Az előzetes vizsgálatok sze­rint teljes egészében ki kell cserélni a palát, de re­mény van arra, hogy a faszerkezet nem károsodott még túlságosan. Ezt követően restaurálni kell a templom falfestményeit, melyen Vágó Pál is sokat dolgozott. Célul tűzték ki az orgona javítását, ké­sőbb az ablakok cseréjét, a toronyóra javítását, a külső falfestést, a templomkert rendben tartását. A legfontosabb munkák költsége is tízmilliós nagy­ságrenddel mérhető, óvatos becslések szerint is mi­nimum ötvenmillió forintba kerül majd a felújítás. A kuratórium elnöke hozzátette, az alapítvány céljai között szerepel, hogy ünnepi megvilágítással látják el a jászapáti templomot, az egri egyházme­gye egyik legnagyobb templomát, de rögtön meg is jegyezte: „Ezt már valószínűleg az unokáink fogják elvégezni.” bcs - fotó: S. J. Az idegenforgalom karcagi lehetőségei Első helyen a vállalkozási övezet létrehozása áll A Dél-alföldi Regionális Társa­Közérzetünk Ez a választás is fontos A köztudat, tisztelet a nem nagy számú kivételnek, választásokon a parlamenti választásokat érti, azokat tartja fontosnak. Bizo­nyítja ezt többek között az az egyszerű tény, hogy mindig jóval többen vesznek részt a parlamenti, mint az önkormányzati válasz­tásokon. S erre az sem teljes értékű magyarázat, hogy a kétféle választást egy évben tartják, és az emberek belefáradnak már a politikába, mire a helyi választásokon hívják őket az urnákhoz. Kétségtelen, hogy jobb volna két parlamenti választás félidejében rendezni a helyhatósági választásokat, de alig hiszem, hogy a ki­sebb részvétel oka a választási év túlpolitizáltsága lenne. A legtöbb ember politikán még mindig az úgynevezett nagypo­litikát érti, ahol országos dolgokról születnek döntések. Össz­hangban van ez azzal, hogy a gondok megoldását az államtól, a kormánytól, a minisztériumtól, helyben az országgyűlési képvi­selő lobbizásától várják a választók, s nem tulajdonítanak méltó jelentőséget az ügyek helyi elintézésének. A nagypolitika azonban csak ritkán, rendkívüli helyzetekben, rendszerváltó időkben szól bele közvetlenül és meghatározó mó­don nagy tömegek életébe. Most nem ilyen időket élünk, most az emberek közérzetét közvetlenül befolyásoló döntések inkább helyben születnek. Aki nem látja a helyhatósági választások jelentőségét, gon­dolja meg, milyen különbségek vannak nagyjából azonos föld­rajzi-gazdasági lehetőségekkel bíró települések között, csupán azért, mert az egyikben távlatosabb gondolkodású, a közügyek iránt elkötelezettebb, netán egyszerűen okosabb emberek kezé­ben van az irányítás. Jó döntésekkel lehet a településen munkahe­lyeket létrehozni, helyben is sokat lehet tenni a termékek értékesí­téséért, a helyi közgyűlés és a polgármester döntésétől függ, hogy lesz-e létszámleépítés az iskolában és az önkormányzati szerve­zetben, fontosnak tartják-e a művelődési ház működését, vagy éppen bezárják valamilyen ürüggyel. Egy kis'figyelemmel lehet pályázatokat nyerni az infrastruktúra fejlesztésére, lehet tisztább, virágosabb utcákat teremteni. Nem mindegy, hogy pökhendi, sa­ját fontosságától megrészegült ember lesz-e a polgármester, vagy olyan, aki képes a lakosság szemével is látni a dolgokat, döntése­iben mást is hajlandó meghallgatni, hogy a település vagy egy klikk érdekei vezetik-e a cselekedeteit. S mindez lényegében az önkormányzati választásokon dől el. Bistey András Rizses tapasztalatcsere A napokban megyénkbe látogatott a leetoni (Ausztrália) farmer- szövetség rizstermesztő csoportja. Jeremy Notant, a delegáció vezetőjét Karcagon kérdeztük az ausztrál rizstermesztésről. Csatornaépítés Kisújszálláson Kisújszálláson mintegy 650 lakást érint az év ele­jén elkezdett, 204 millió forintos szennyvízcsa­torna-beruházás. A város tavaly céltámogatási pályázatot nyújtott be a délke­leti városrészre korábban el­készített szennyvízcsatorna- hálózat kiviteli terv egy ré­szének megvalósítására. Az új hálózat a Vásár-Széche- nyi-Nagykert-Béke-Béla ki­rály utcák által határolt terüle­ten, az úgynevezett III. B öb- lözetben készül. A munkákat jövedelempótló támogatás­ban és munkanélküli-ellátás­ban részesülőkkel végezteti a kivitelező. A délkeleti város­részen megkezdett szenny­vízcsatorna-hálózat építésé­nek fedezetéhez több megyei és országos forrásból nyert vissza nem térítendő támoga­tást az önkormányzat. A fennmaradó költségeket hi­telből és az érintett utcák la­kosainak hozzájárulásából fe­dezik. A város így összesen 12 578 ezer forint, ötéves le­járatú fejlesztési hitelt vesz fel. A III. B öblözet elkészülte után a Széchenyi utca északi oldalán lakóknak lehetőségük lesz arra, hogy saját költségü­kön - amennyiben ahhoz a négyes út kezelője hozzájárul - rácsatlakozzanak a meg­épült vezetékre. -de­Késsel támadt... (Folytatás az 1. oldalról) És hogy a főkapitányság vizs­gálati osztálya se maradjon ki a „jóból”, az előzmények, vala­mint a gázolás miatt ők ember­ölés kísérletének és más bűn- cselekmények alapos gyanúja miatt folytatják a nyomozást. A jászalsószentgyörgyi eset­ben a közösségi program a kul- túrházban zajlott, ott is a mos­dóhoz vezető folyosón pattant ki a csetepaté. A két áldozat, akik az eseményeket követően a szolnoki kórházban kötöttek ki, súlyos sérüléseik miatt még tegnap sem tudtak igazán pon­tos vallomást adni az ügy ki­vizsgálásán fáradozó jászberé­nyi nyomozóknak. Annyit azonban elmondtak, hogy vas­csővel támadtak rájuk az isme­retlen tettesek, vélhetően ettől az eszköztől származik az egyik sebesült koponyaalapi tö­rése is. A két támadót, a jász­apáti illetőségű F. Gézát és a jászteleki B. Jenó't egyébként elfogták, és súlyos testi sértés alapos gyanúja miatt hallgatták ki. A rendőrök szerint ezzel még korántsem kerekedett ki a történet, úgy gondolják, leg­alább tízen vettek részt a küzde­lemben. H. Gy. ság 1997-ben a megyei terület- fejlesztési tanácshoz benyújtott pályázatával anyagi támoga­tást nyert el a Nagykunság gazdaságfejlesztési program­jának elkészítésére. A tanulmány szerint az utóbbi években a megyénkbe irányuló külföldi befektetések elsősorban Jászberény, Szolnok és Karcag vonzáskörzetébe koncentrálód­tak. Az infrastrukturális ellátott­ságot vizsgálva legnagyobb hiá­nyosság az úthálózat-ellátottság­ban tapasztalható, az ivóvízellá­tás, a csatorna-, gáz-, telefonhá­lózat tekintetében égető problé­mák nincsenek. (Folytatás az 1. oldalról) Július 18-án I. fokú árvízvé­delmi készültséget rendeltek el Kisköre-Tiszafüred és Kis- köre-Sarud között, valamint II. fokú készültség van érvényben a Doba-kanyari és a fegyvemek- ledencei védelmi szakaszon. A további tiszai szakaszokon az I. fokú védelmi készültség to­vábbra is érvényben van. Szolnok polgármesteri hiva­tala a kezelésében lévő tiszali- geti körtöltésen első fokú árvíz- védelmi készültséget tart. * Veszélyes az áradó Tisza - tud­tuk meg Danyi Mihály őrnagy­tól, a Tiszai Vízi Rendészeti A vállalkozásoknál a kereske­delemé a főszerep, ezt követi az ipar és a mezőgazdaság. Az ide­genforgalmat tekintve a Horto­bágy déli része a tájegység részét képezi, állatvilágával, természet- védelmi területeivel idegenfor­galmi szempontból különleges­séget jelent a turisták számára. A fenti adottság kihasználása még sok lehetőséget nyújt a karcagi­aknak éppúgy, mint a város mel­lett húzódó 4. számú főútvonal tranzitforgalmát kiszolgáló, út menti szálláshelyek létesítése. A komplex gazdaságfejlesztési programban a javaslatok között első helyen a vállalkozási övezet létrehozása szerepel. A tanul­mány a térség igazi gazdasági ki­Rendőrkapitányság közrendvé­delmi osztályvezetőjétől. Sze­rencsére ezt a fürödni vágyók is tudják, azonban szó, ami szó, a folyó mentén jelenleg nem is találnának olyan helyet, amely alkalmas lenne strandolásra. A víz sodrása erős, a veszélyt csak fokozza, hogy a folyóban sok az uszadék, ami könnyen végzetes lehet a vízisízők, a jetskisek, de a túrázók számára is. Ez utóbbiak viszont ha mégis vízre szállnak, nem árt, ha saját biztonságuk érdekében tájékoztatják a rendőrséget út­vonalukról, tervezett táborhe­lyeikről. A vízi rendészet munkáját is törési lehetőségét a Kunmadaras és térsége vállalkozási övezet lét­rehozásában látja, ahol Karcag teljes közigazgatási területével képviselteti magát. A program készítői szerint az iparfejlesztés a jelenleg működő ipari vállalkozások ipari park­szerű működésének továbbfej­lesztésével oldható meg. Az agrárfejlesztés főbb straté­giai célkitűzéseit a racionális földhasználat feltételeinek meg­teremtésében, a versenyképes termelés és tenyésztési szerkezet kialakításában látják, és fontos­nak tartják a karcagi termálvíz hasznosítási feltételének megte­remtését is a Dél-alföldi Regioná­lis Társaság szakemberei. de megnehezíti a folyó magas víz­állása. Ettől függetlenül nem esik csorba a szolgálat ellátá­sán, sőt a járőrök napi ellenőrző kőrútjait a megyei közlekedés- rendészeti osztállyal közös ak­ciók is kiegészítik. Az óvintézkedések ellenére idén már három vízbe fulladá- sos baleset történt a Tiszán. Az első kettő még tavasszal történt. Tiszafürednél egy csónakos orvhalász, Szolnok közelében pedig egy hajléktalan férfi bo­rult be az akkor is éppen áradó vízbe az előzőleg lopott kajak­kal. Néhány héttel ezelőtt pedig Szegednél követelt emberéletet a veszélyes víz. -hgy­Az ausztráliai farmerek eddig franciaországi és olaszországi tapasztalatcserén jártak. Ma­gyarországon — amint erről hírt adtunk - az Alföldi Gabona Rt. törökszentmiklósi malmát és az rí. karcagi rizshántoló üzemét, valamint a kisújszállási Nagy­kun Mezőgazdasági szövetke­zetét keresték fel. Jeremy Nolantól, a farmer­szövetség menedzserétől meg­tudtuk, tagjaik főleg rizst és ga­bonát termelnek. A megyébe érkezett 45 fős delegációban a legkisebb gazdálkodó is 300 hektáron vet évente rizst, me­lyet exportra értékesít. A far­merszövetség tulajdonában lévő hat korszerű hántolóma­lomban - a központjuk Leeton- ban található - tisztítják meg a rizst, és innen szállítják el szer­ződött partnereiknek. Mint mondták, nem tartják kizártnak, hogy egyszer hazánkba is ex­portáljanak, mert szerintük az ausztrál rizs felveszi a versenyt a kiváló minőségű kunsági rizzsel. Az ausztrál farmerek saját földjeiken évente átlag 1,3 mil­lió tonna rizst termelnek. Kép­viselőjük nem panaszkodott, hiszen ott a rizs 50 százalékos profitot hoz - persze a felvásár­lási ár is többszöröse a magya­rénak -, így ha nem jó a gabo­natermésük, akkor is nyereség­gel zárják a gazdasági évet. Az ottani átlagtermés 10 tonna hektáronként, mely mintegy két és félszerese4 a magyarországi hektáronkénti 4 tonnás termés­átlagnak. A karcagi tapasztalatcsere után több farmer elmondta: fur­csa volt látni, hogy itt egy kí­vülálló cég végzi a tisztítást, ér­tékesítést. Náluk ezt a gazdák helyett - a vetőmagtól, a beta­karítástól a hántolásig, értékesí­tésig - mindent a farmerszövet­ség szakemberei intéznek, így az eladás után külső cég beikta­tása nélkül, közvetlenül a ter­melőkhöz jut a pénz. Szerintük ez és a nagyobb állami támoga­tás lehet a jövő nálunk is. Daróczi Erzsébet Továbbra is árad a Tisza Az erdélyi sulykolóktól a nagyobb bútorokig A sóvidék jeles fafaragója Márton Béla szovátai fafaragó az or­szágos honismereti akadémia kereté­ben járt Karcagon, s munkáit kiállí­tották a Déryné Művelődési Köz­pontban. Az alkotóval - aki a Kriza János Néprajzi Társaság tagjaként több éve végez néprajzi kutatómun­kát is - ekkor beszélgettünk. Márton Béla nem ismeretlen a kar­cagiak előtt, hiszen korábban két alkalommal vezetett itt tábort, ahol a helyi fafaragókkal a múzeum­parkba készített fa gyermekjátéko­kat. Mint mondta, amikor 1963-ban Kolozsváron átvette magyar szakos tanári diplomáját, Szovátára került tanítani. Az általános iskolás diákok okta­tása mellett egykori professzora, Márton Gyula biztatására hozzáfo­gott egy sóvidéki tájszótár készíté­séhez is. Emellett a Sóvidék tizenkét tele­pülésén a tárgyi néprajz gyűjtésével is foglalkozik. A díszítőfaragás szin­tén gyerekkora óta érdekli, így sok ap­róbb fogást ellesett a régi mesterektől, majd elvégzett egy faipari iskolát. 1970-ben barátai segítségével Buda­pesten sikerült jó minőségű szerszá­mokat vásárolnia, így elkezdhette a díszítő faragást. Először csak asztali képtartókat, erdélyi sulykolókat fara­gott, majd egyre több szakkönyvet szerzett be, és elkezdte tanulmá­nyozni a magyar, az erdélyi motívu­mokat. Akkor még panellakásuk szo­bája határt szabott a méreteknek, de a nyolc éve berendezett műhelyében már nagyobb darabok, bútorok is ké­szülnek. Legszívesebben körte-, dió-, Márton Béla a régmúltat idéző pásztorbottal cseresznye-, juhar- és bo­dzafából dolgozik. A díszítő faragás sok szabadidejét le­köti ugyan Márton Bélának, de a néprajzi gyűjtőmunká­ról sem feledkezett meg. így feldolgozta a sóváradi népi kőfaragás, a parajdi cserge- szövés, a sófalvi zsindelyké­szítés és a sóvidéki hordóké­szítés történetét. A mestert az utóbbi évek­ben egyre többet hívják tá­bort vezetni vagy önálló munka elkészítésére Ma­gyarországra is. Karcag mel­lett Tapolcán, Harkányfür- dőben találhatók munkái, Százhalombattán pedig gyerekeknek vezetett fafaragó tábort. Karcagra az erdélyi motívumok mellett történelmi témájú faragványokat - szkíta szar­vast, virágindás avardíszt, rozettát - hozott, valamint az egyetemes jelké­pek közül a szorgalom, az örök moz­gás, a szépség és méltóság jelképét. D. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents