Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-18 / 167. szám

Összefogásra serkentik a mezőgazdasági termelőket A nagy nyári betakarítási munka kapcsán Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében is időszerű téma a közraktáro­zási tevékenység fejlesztése. Egyre nagyobb figyelmet azért követel, mert a közrak­tárakban tárolt gabona mennyisége évről évre növek­szik, és a közraktárak szere­pet kaptak az állami gabona­piaci szabályozásban is. Mint Raskó Géza projektve­zető az Új Néplapnak el­mondta: a közraktározás fej­lesztéséért az USA Nemzet­közi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) támogatásával és az ACDI/VOCA szervezetek irá­nyításával egy program indult amerikai és magyar szakembe­rek részvételével. A program fő célja, hogy a mezőgazda- sági vállalkozások minél szé­lesebb köre jusson rövid lejá­ratú forgóeszköz-finanszíro­záshoz a közraktározási ter­mények hitelfedezetként tör­ténő felhasználása révén. A termelők számára készült egy közraktározási kézikönyv, amely hasznos gyakorlati is­meretekkel látja el a gazdákat. A programban dolgozó ameri­kai szakértők javaslatokat ké­szítettek a Közraktári Felügye­let részére a közraktári ellen­őrzésekkel, valamint az Áru­tőzsde részére a közraktári je­gyes teljesítéssel kapcsolatban. Szakértői segítségnyújtással támogatják az olyan szövetke­zésekre irányuló erőfeszítése­ket, amely a raktárkapacitással nem rendelkező mezőgazda- sági vállalkozók tárolási prob­lémáit hivatott megoldani. A tapasztalatok szerint a már közraktározni érdemes gabo­namennyiség határa 300-400 tonna körül van, ez sok eset­ben csak 10-15 vagy több kis­termelő terméséből jön össze. Ezek egy közraktár felügyelete mellett tárolhatnák közösen terméküket egy későbbi jobb értékesítés reményében. A program irányítói szerint a közraktározásnak az ameri­kai típusú közraktározás felé kellene elmozdulnia. Az ame­rikai közraktárak a náluk elhe­lyezett gabonát úgy kezelik, hogy egyöntetű minőségű áru jöjjön létre, ami megfelel a tőzsdei szokványnak. A köz­raktárak aktívan részt vesznek a gabonakereskedelemben, és a náluk elhelyezett gabonát többnyire ők vásárolják meg a tulajdonosoktól. L. J. Állami támogatást is kaphatnak az ökotermelők Biogazdálkodás Magyarországon A szántók, kertek Ferrarija A több mint hetvenéves múltra visszatekintő olasz SAME csoport azon túl, hogy Európa második legnagyobb mezőgazdasági erőgépgyártója, kifejezetten nagy válasz­tékot kínál minden kategóriában, sőt speciális feladatokra, például ültetvények művelésére is egész erőgépcsaládot fejlesztett ki. A biodinamikus, más néven ökológiai gazdálkodás mintegy húszéves múltra tekinthet visz- sza Magyarországon. Az 1983- ban megalakult Biokultúra Egyesület, mely az ökológiai gazdálkodás világszervezeté­nek, az IFOAM-nak is tagja, a mozgalom hivatalos szervezete hazánkban. Az iparszerűen működő me­zőgazdaság állandósult prob­lémái az erősödő környezet- és természetvédő mozgalmak jó talajul szolgáltak a német, oszt­rák, angol, dán mezőgazdaság­ban és környezetvédelemben a század közepén kibontakozott biológiai, ökológiai szempon­tokat érvényesítő gazdálkodási formák hazai meghonosítására. Ezeknek a lényegét így foglal­hatjuk össze: egészséges, ele­ven talaj, szerves trágya és komposzt használata a talaj ere­jének növelésére a műtrágyák és vegyszerek helyett. A növé­nyek védelmére a természet adta levek, oldatok alkalma­zása, valamint a régi hagyomá­nyos kén, réz, bordói lé haszná­lata; a növények egészségének megőrzése a vetésforgók, a nö­vények társítása által, a termé­szet erőinek, a Hold járásának figyelembevétele a vetéskor, palántázáskor. A biodinamikus gazdálkodás hazai történetében mérföldkő­nek számított az 1988-tól évente megrendezett biokultúra napok, széles alapot teremtve a mostanra többezres tagsággal és szimpatizáns háttérrel ren­delkező egyesületnek. Ma már 24 ezer hektárnyi te­rületen biogazdálkodnak, és év­ről évre növekszik az ökogaz­dálkodási körülmények között előállított és ellenőrzött bio­termelés. A múlt év november 10-12- én megtartott 10. jubileumi biokultúra napokon jelentette be Benedek Fülöp, az FM köz- igazgatási államtitkára, hogy 1998-ban 110 millió forint tá­mogatási keret áll a biogazdál­kodók rendelkezésére. Ezzel a minisztérium elismerte az öko­gazdálkodás létjogosultságát és eredményeit. Az egyesület mellett műkö­dik a Biokontroll Közhasznú Társaság, mely a terület- és termésellenőrzést végzi a szi­gorú nemzetközi előírásoknak megfelelően. A SAME csúcskategóriáját a Dorado, Silver, Antares és Ti­tan négyes fogat testesíti meg. A legkisebb Dorado 60 és 70 lóerős motorral készül, de szinte annyit tud, mint a „na­gyok”. Rendelhető hozzá az intelligens Power Shift sebes­ségváltó, amely új távlatokat nyit az alkalmazási lehetősé­geket tekintve. A következő lépcső a Sil­ver, amely négy- és hathenge­res, 80, 90 és 100 lóerős mo­torral készül. Az Antares már igazi óriás a maga 110, illetve 130 lóerejével, a Titan jelenti azonban a SAME „zászlósha­jóját”. 145, 160 és 190 lóerős változatban készül, utóbbi két erőforrás kombinált víz- és olajhűtéssel. Az Antares és a Titan lényegében mindenre Az autómosóhoz hasonlóan működő masszírozó- és kefé­lőgép elengedhetetlen a ma­gukra valamit is adó kérődzők számára. Ha a tehén a kefék közé áll. a motor automatikusan be­kapcsol. „A gép előre jelzi a bőrbetegségeket” - nyilat­kozta Jobst Wallenburg, a gazdaság igazgatója. A tehén önállóan dönt ar­ról, naponta hányszor kefél­képes, amit jelenleg egy mo­dern, összkerék-meghajtású géptől elvárhat az ember, sőt, még egy kicsit többre is. Nincs még egy erőgép­gyártó Európában, amely olyan széles választékot kínál speciális ültetvénytraktorok­ból, mint a SAME: egyszerre három típuscsalád készül a kertészeknek, szőlősgazdák­nak. A hazai vezérképviselet, a Mályi Agroker a legkisebb Solaristól a magasabb igé­nyeket is kielégítő Fruttetón át a gazdák életét „béara- nyozó” Goldenig mindhárom típuscsaládot felvette kínálati palettájára. A Solaris elsősorban kisebb kertészetek alapgépe, a Mi­tsubishitől származó vízhűté­ses motorjai 25, 35 vagy 45 teti meg magát, de a többség mértéktartón naponta csak kétszer él a lehetőséggel, és alkalmanként öt-hat percig re- laxál. Egyes példányok gyak­rabban is adóznak ennek az örömnek, különösen ősszel és tél végén, amikor szőrzetük megújulása viszketéssel jár. Egy kis masszázs után a te­henek mindennél többre érté­kelik a vízzel töltött gumimat­racot, amely 5 centiméter vas­lóerő teljesítményre képesek. Négysebességes - 12 előre, 12 hátra - szikronváltó, hid­rosztatikus kormány, olajfür- dős tárcsafék, teljes értékű hidraulikus rendszer és TLT, valamint széles tartományban állítható nyomtáv jellemzi. A Frutteto nevéhez illően a gyümölcstermelők legfőbb támasza. Meghajtását 60, 75 vagy 85 lóerős levegő-olaj hűtésű SAME erőforrásokra bízták. Az alapkonstrukció hasonló a Solarishoz, ám mű­szakilag nemesebb részegy­ségekkel szerelték fel, az op­ciók beépítésével pedig igazi kerti „nagyágyúvá” varázsol­ható. Csakúgy, mint az azo­nos motorokkal gyártott Gol- dent. Az utóbbi két típuscsa­lád okkal-joggal az igényes szőlősgazdák megbízható erőgépei, hiszen az ültetvé­nyesben - bármilyen kultúrá­ról is legyen szó - aligha adódhat olyan feladat, amely­nek megoldásában ne lenné­nek ügyes partnerek. tag, és 50 liter vizet tartalmaz. Wallenburg tagadja, hogy mindez luxus lenne: „A tehe­nek napi nyolc-kilenc órát fekszenek kérődzve. Tejter­melésük csak akkor lehet ma­ximális, ha jól érzik magukat ágyukban.” A vizesmatrac ára 100-150 márka között van, ám egész­ségesebb és könnyebben tisz­tán tartható, mint a hagyomá­nyos szalmaalom, és a piszok­tól is megkíméli az állatokat. Masszírozó hatása serkenti a tehén belső szerveinek műkö­dését, ami növeli a tejterme­lést — mutat rá Wallenburg. Szántóverseny Jászkiséren Első ízben lesz Jászkiséren augusztus 20-án váltvafor- gató szántóverseny, melyet az Agroszöv szervez. A rendezvény egyúttal keretet szolgáltat az öreg traktorok seregszemléjének, bemutatójának is. Várják azokat a gazdákat is, akik­nek új, érdekes, saját készí­tésű mezőgazdasági gépe, berendezése van. Ezek be­mutatására is lehetőséget te­remtenek a szervezők. Felgyorsult a fajtaváltás Felgyorsult a fajtaváltás a búzatermesztésben; a vető- mag-szaporító terület mint­egy felén az utóbbi fél évti­zedben előállított, korszerű fajtákat termesztik - hang­súlyozták a szakemberek Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóinté­zetében a napokban rende­zett búzafajta-bemutatón. Három újabb búzafajtával bő­vült az intézetben előállított kenyérgabonák családja. Az MV Summa korai érésű, ki­váló télállóságú fajta hektá­ronként hat tonnánál nagyobb hozamokkal hívta fel magára a figyelmet. Ellenáll a liszthar­matnak, levélrozsdával és szárrozsdával mérsékelten fer­tőződik, puhaszemű termése pedig megfelel az euro-malmi minőségnek. A búzacsalád másik új tagja, az MV Magvas azon ritka faj­ták közé tartozik, amelyek magas szinten egyesítik a mennyiségi és a minőségi tu­lajdonságokat. A legkemé­nyebb szemű martonvásári nemesítésű búza, amely minő­ségben és mennyiségben egy­aránt igen jó lisztkihozatalt produkált. Kiváló a télállósága és levélrozsda-ellenállása. A közelmúltban állami el­ismerést kapott harmadik fajta, az MV Mezőföld nagy ter­mésstabilitást mutató, jó mi­nőségű malmi búza. A szak­emberek szerint az ország minden búzatermesztő körze­tében biztonságosan és ered­ményesen termeszthető. A bemutatón a kutatóintézet munkatársai felhívták a fi­gyelmet: az új fajtákban rejlő kedvező tulajdonságok csak megfelelő agrotechnika és táp­anyag-utánpótlás esetén hasz­nosíthatók. Az oldalt összeállította: Einvág Zoltán A tehenek is szeretik a luxust A tehenek sem vetik meg azt a luxust, amelyet a vízzel töltött matrac és a masszírozógép adhat - erről tanúskodik az a vizs­gálat, amelyet az észak-németországi Hülsenberg egyik kísér­leti gazdaságában végeztek. A mezőgazdaság múltja. Rendrearató 1972-ből. Az orosz gyártmányú „szerkezetből” még hiányzott a légkondicionáló és a vezetőt védő fülke. De ilyennel is sikerült akkoriban eleget tenni az elvárásoknak. mezőgép-fotóarchívum Tömeges ügyintézés várhatóan később sem lesz a vállalkozói igazolványoknál Agrárkamara: a megyét lefedi a hálózat Az agrárkamara megyénkben 10 településen működő területi irodájában intézhetik vállal­kozói igazolvánnyal kapcsola­tos dolgaikat a megye agrár- vállalkozói. Mindemellett va­lamennyi településen a gazda­jegyzők teljes körű felvilágosí­tással szolgálnak. Július 1-től az agrárium egyéni vállalkozói is saját kamarájuk­nál intézhetik az igazolvánnyal kapcsolatos dolgaikat. Mind a 76 településen ügyeleti rend­szerben a gazdajegyzőkhöz fordulhatnak a leendő vállalko­zók is, akiktől minden, a vállal­kozással kapcsolatos felvilágo­sítást megkapnak. Az igazolvánnyal kapcsola­tos kérvényeket azonban már csak a területi irodákban lehet benyújtani - mondotta kérdé­sünkre válaszolva Papp László, a megyei agrárkamara titkára. Azt is elmondta, hogy az eltelt két hétben összesen nyolc, iga­zolvánnyal kapcsolatos ügyin­tézés indult. Az agrárkamara gazdajegy­zői hálózata valamennyi tele­pülésen tart ügyeletet, döntő többségében a polgármesteri hivatalokban. A tíz területi iroda pedig teljesen lefedi a megyét. Az irodák megtalálha­tók Jászapátiban, Jászberény­ben, Karcagon, Kisújszállá­son, Kunhegyesen, Kunszent- mártonban. Mezőtúron, Tisza­füreden, Törökszentmiklóson és természetesen Szolnokon. A beadott kérvények - akár új vállalkozói igazolványra, akár adatmódosításra vagy meg­szüntetésre vonatkoznak - a szolnoki központba kerülnek. Itt a döntés meghozatalát kö­vetően postázzák ki a határo­zatot a leendő vállalkozónak is, de egyúttal értesítik a társ­hatóságokat is, így lényegében teljesen tehermentesítik az ügyintézés alól az agrárvállal­kozót. A megyei agrárkamaránál egyébként a regisztrált egyéni vállalkozói tagok száma jelen­leg 1040. Az adatok pontosí­tása, illetve az önkormányza­toktól történő iratátvételt kö­vetően várhatóan az említett számnál kevesebb lesz a vál­lalkozó tag, a titkár 950 körü­lire becsüli számukat. E. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents