Új Néplap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-30 / 151. szám
6. oldal Az Új Néplap Európai Uniós Melléklete 1998. június 30., kedd A MEGOLDÁS Európa felé, félúton A harmadik évezred küszöbén bizonyára valamennyi honfitársunkban megfogalmazódik a gondolat: hogyan kerülhetnénk mielőbb kontinensünk „pereméről" abba a - világunkban meghatározó jelentőséggel bíró - politikai, gazdasági és szellemi áramlatba, amelynek neve: Európai Unió. Hazánkban minden józan erő egyetért abban, hogy az egyre inkább globalizálódó világ kihívásainak csak akkor tudunk maradéktalanul megfelelni, ha magunk is e világrend szerves részévé válunk. Ennek pedig nyilvánvaló módja és lehetősége az Európai Unióhoz való csatlakozás. Kulturális értelemben ezer éve Európa része vagyunk, ezúttal az a cél, hogy gazdasági vonatkozásban is elmondhassuk ugyanezt. A tavalyi EU-csúcs, majd pedig az idén, március végén Brüsz- szelben történt történelmi jelentőségű eseménysort követően, a csatlakozási tárgyalások első, átvilágítási szakaszának megindulásával országunk integrációja belátható közelségbe került, noha egyre távolabbi időpontok látnak napvilágot a teljes jogú tagság elnyerésére. Addig azonban, amíg megtesszük ezt a néhol bizony rögösnek ígérkező, ám a végén új dimenziókat nyitó utat, számtalan tennivaló akad határainkon belül éppúgy, mint Brüsszelben annak érdekében, hogy mihamarabb és a lehető legharmonikusabban, tehát a legkevesebb engedmény árán illeszkedjen be hazánk teljes jogú tagként a világ gazdaságilag és szociálisan legfejlettebb államközösségébe. Már-már közhely, de rendkívül sok múlik azon, mennyire felkészülten lépjük át az unió küszöbét, hogy áldás avagy átok lesz legtöbbünk számára az EU-tagság. Hisszük, hogy ebben a hatalmas munkában jóformán minden egyes embernek jut feladat. A Külügyminisztérium támogatásával most induló összeállításunk szerkesztésénél az a szándékunk, hogy országunk integrációs céljaival összhangban tájékoztassuk olvasóinkat minden ezzel kapcsolatos fontos eseményről, folyamatról, megvilágítsuk a történések hátterét, beszámoljunk a modernizációt szolgáló helyi erőfeszítésekről. A havonta megjelenő oldalpárokon igyekszünk bemutatni az Európai Unió fejlődésének főbb állomásait, céljait, bonyolult intézményi felépítését és működését, a közösség politikáit, régiónk törekvéseit és nem utolsósorban a csatlakozás várható előnyeit, illetve hátrányait. Tesszük mindezt azért, mert meggyőződésünk, hogy az uniós tagság elnyerése még nem jelent automatikus megoldást társadalmi, gazdasági problémáinkra, ám a közösség részeként vannak a legjobb esélyeink az erős gazdaság, a jóléti társadalom feltételeinek megteremtésére. Laczi Zoltán Terítéken a fogyasztóvédelem Magyarországon a többi tagjelölt országhoz képest igen előrehaladott a jogrendszer összehangolása az Európai Unió fogyasztóvédelmi joganyagával - állapította meg Schmidt Péter, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium főosztályvezetője Brüsszelben. Egy-két területen van még jogharmonizációs feladat az ágazatban, és ezek között várhatóan még az idén sor kerül a távollévők közötti szerződésekre vonatkozó uniós irányelv átvételére. Készül a törvény az időben osztott ingatlan megszerzésére vonatkozóan is. Az EU és a hat tárgyaló tagjelölt ország tizedikként tekintette át a fogyasztó- és egészségvédelemre vonatkozó uniós jogszabályrendszert. Mint a magyar delegációvezető elmondta, rendkívül szerteágazó témakörről van szó, beletartoznak az állat- egészségügy és a növényvédelem harmonizációs kérdései, a termékbiztonsággal összefüggő jogszabályok, a termék- felelősség kérdése, továbbá a fogyasztási hitelekkel kapcsolatos irányelvek. Össze kell hangolni az összehasonlító és megtévesztő reklámra vonatkozójogszabályokat, és át kell A versenyen kiváló eredménynyel szereplő három végzős diák, Kovács Norbert, Nagy Zoltán és Paksi Gábor a képzés keretében az unió intézmény- rendszerével, történetével, jogrendjével, gazdaságpolitikájával ismerkedhetett - mondta Kasnya Sándor felkészítő tanár. Az unióval való ismerkedés sarkalatos pontja volt, hogy hazánk milyen formában, milyen lehetőségekkel csatlakozhat a közösséghez.- Igaz, az oktatás nem tanültetni a magyar jogrendszerbe a tisztességtelen szerződésekre vonatkozó EU- irányelvet is. Az unió listája összesen mintegy tucatnyi kötelezően átveendő jogelemet tartalmaz. Az EU-ban úgynevezett minimális szabályozás van - mutatott rá Schmidt Péter -, a tagok számára tehát megengedett a közösségi előírásoknál szigorúbb szabályozás, és tilos az enyhébb intézkedések kikötése. Azt azonban a szigorú szabályozás sem akadályozhatja, hogy az áruk, a szolgáltatások vagy a tőke szabadon áramoljon. tervi keretek között zajlott, de mindhármunk érdeklődési körének szerves része az Európai Unió története, a magyar csatlakozás - tette hozzá Kovács Norbert. Az országos versenyre való felkészülést a tanórai foglalkozásokon túl a szakirodalom részletes tanulmányozása jelentette. A fiúk azt tartották különösen fontosnak, hogy a megmérettetések alkalmával nemcsak az unióról megtanulható lexikális tudást kérték számon a Egy-két helyen Magyarország esetében is szigorúbb az előírás, mint az unióban. A termékfelelősségről szóló - az EU-éval egyébként teljesen összhangban álló - magyar jogszabály például kimondja, hogy csak 10 ezer forint feletti kár esetén lehet a törvény szabályai szerint kártérítést érvényesíteni. Az EU ennél mintegy 10-szer enyhébb, mert az irányelv 500 ECU-s (csaknem 120 ezer forintos) határt ír elő. Ezt az elemet Magyarországnak várhatóan módosítania kell a csatlakozás előtt - mondta Schmidt Péter. A mai magyar fogyasztóvédelmi törvények egyébként már az európai integráció fényében készültek, így súlyos problémák aligha merülnek fel az unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon. A témakör kétoldalú átvizsgálására a napokban kerül sor - jelentette be az IK1M főosztály- vezetője. (MTI) szervezők, de kipróbálhatták kreativitásukat, vitakészségüket is. Például különböző országok politikusainak szemszögéből kellett érvelni az uniós szabályok változásai mellett, esetleg azzal szemben. Nagy Zoltán hasznosnak ítélte a versengés egyik „házi feladataként” jelzett összeállítást, melyben feltérképezték Jászberény helyzetét, a csatlakozás városban kiaknázható lehetőségeit. A diákok véleménye, hogy az integrációs folyamatnak rengeteg előnye lehet az ország, de az egyes emberek szempontjából is. Óriási felelőssége van ezért a jelen politikusainak, hogy a lehetőségeket milyen formában és mértékben tudja majd kihasználni hazánk.- Azt látni kell - hangoztatta Paksi Gábor -, hogy a csatlakozásnak lehetnek vesztesei is. Ha nem készülünk fel kellőképpen, vesztesek lesznek az ország keleti megyéi, a kisebbségek és sok, idegen nyelvet nem beszélő honpolgár is. Kovács Norbert és Paksi Gábor az ELTE jogi karára, Nagy Zoltán pedig a Pénzügyi Számviteli Főiskolára jelentkezett. Itt minden bizonnyal bőven tudják majd kamatoztatni megszerzett uniós ismereteiket. Jó szolgálatot tehet majd a versenyen nyert huszonötezer forintos tanulmányi díj is. -bankaSOROKBAN Ellenőrzik a teherautókat Az Európai Unió közlekedési miniszterei a minap úgy döntöttek, hogy a jövőben minden előzetes figyelmeztetés nélkül megállíthatják biztonsági ellenőrzés céljából a nem EU-tagállamok teherautóit és autóbuszait az EU útjain és autópályáin. Az ellenőrzés, amely a kipufogógáz mérését is tartalmazza, elsősorban a 3,5 tonnánál nagyobb teherautókra és a nyolcnál több személyt szállító autóbuszokra vonatkozik. Csökkenő munkanélküliség Az Európai Unióban áprilisban átlagosan 10,2 százalékos volt a munkanélküliség, változatlan márciushoz képest, és 0,5 százalékponttal kisebb a tavaly áprilisinál -jelentette az Eurostat. A 15 EU-tagállamban összesen körülbelül 18 millió állástalant tartottak nyilván áprilisban. A közös pénzhez csatlakozó 11 EU-tagállamban magasabb volt az átlag: ezekben az országokban átlagosan 11,3 százalékos munkanélküliséget mértek. Luxemburgban volt a legkisebb a munkanélküliség, 2,3 százalékos, a második helyezett Ausztria, 4,4 százalékkal. A legnagyobb munkanélküliséggel küzdő országok közül Spanyol- ország a listavezető, 18,8 százalékkal, a második hely Finnországé 12,6 százalékkal. Németországban 10 százalékos, Francia- országban 11,9 százalékos volt a munkanélküliség áprilisban. A brit utak a legbiztonságosabbak Az Európai Unió tagállamai közül Nagy-Britanniában és Svédországban a legbiztonságosabbak a közutak, míg Görögország és Portugália a sereghajtó. Az Eurostat kimutatásai szerint 1995- ben egymillió lakosra számolva Nagy-Britanniában 64, Svédországban 65 személy lelte halálát közúti balesetekben. Portugáliában csaknem négyszer többen, 217-en vesztették életüket az utakon, Görögországban 195-en. Az Európai Unió egész területére nézve 1995-ben csaknem 44 200 ember lelte halálát közúti balesetekben, 14 százalékkal kevesebb, mint 1989-ben. Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Laczi Zoltán Fotók: Mészáros János, Csabai István Akik már ismerik az Európai Uniót: Kovács Norbert, Nagy Zoltán és Paksi Gábor felkészítőjükkel, Kasnya Sándorral Jászberényi diákok sikere a Schuman versenyen Úgy érveltek, akár a politikusok Az Európai Unióval kapcsolatosan a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban évek óta folyik rendszeres oktatás a történelem- és az osztályfőnöki órák keretében. A képzés hatékonyságának talán legjobb mércéje, hogy a gimnázium három diákja az idei Robert Schuman országos tanulmányi versenyen 662 induló csapat közül a negyedik helyen végzett. Brüsszel támogatja a fejlesztéseket Otmilliárd ECU a közlekedésre Ha az Európai Unióhoz csatlakozni vágyó országok a mai uniós tagokhoz hasonló arányú költségvetési kiadást áldoznak közlekedési hálózatuk fejlesztésére, akkor brüsszeli segítséggel a csatlakozásra elérhetik azt a szintet, amelynek révén hátrányok nélkül be tudnak illeszkedni az EU vérkeringésébe. Ezt Neil Kin- nock, az Európai Bizottság közlekedési felelőse mondta, aki július 3-án Magyarországra látogat. A brüsszeli testület elkészítette felmérését a tagjelölt országok közlekedési infrastruktúrájának szükségleteiről. Az igényeket úgy állapították meg, hogy azok illeszkedjenek az EU hosszú távú terveihez, az öreg kontinenst behálózó közlekedési folyosók rendszerébe. A számítások szerint 2015-ig összesen 90 milliárd ECU-t (100 milliárd dollárt) kellene Kelet- és Közép-Euró- pában a fejlesztésre fordítani ahhoz, hogy a felvázolt nagyszabású tervek megvalósuljanak. Összesen 18 030 kilométernyi közút, 20 290 kilométernyi vasútvonal érintett, 38 repülőtér, 13 tengeri kikötő és 49 folyami kikötő építésével, illetve korszerűsítésével számolnak. Magyarország esetében a becslések azt mutatják, hogy 2015-ig 5,2 milliárd ECU-t kellene fejlesztésre fordítani az optimális megoldáshoz. Ebből 3,617 milliárd közút-, 991 millió vasútfejlesztésre, 180 millió ECU folyami kikötők korszerűsítésére, illetve építésére, míg 420 millió légi célokra volna szükséges. A bizottság úgy számol, hogy a fejlesztésekbe jelentős arányú magántőkét is be tud vonni. Az EU az ezredfordulótól összesen évi félmilliárd ECU többlettel támogatja a keleti közlekedési beruházásokat, míg a csatlakozás pillanatától kezdve a belépők összesen 40 milliárd ECU-nyi felzárkóztatási alapból kérelmezhetnek közlekedésfejlesztésre. Kinnock szerint már mérsékelt gazdasági növekedés mellett is elviselhető terhet jelentenek a szükséges befektetések a tagjelölteknek. Magyarország esetében például a költségigény csupán a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékára rúg. Az EU-ban általában évi 2 százalék körüli a közlekedésfejlesztési GDP-arány: keleten átlagosan már 1,5 százalék elég lehet. (MTI) Visszapillantó 1946: Winston Churchill Zürichben az Európai Egyesült Államok megalakításáról beszél. 1949: Megalakul a NATO, valamint az Európa Tanács, mint emberjogi szervezet. 1950: Jean Monnet elgondolásaira építve Robert Schuman francia külügyminiszter felvázolja az integráció célkitűzéseit, politikai és gazdasági együttműködést kezdeményez Németország és Franciaország között. 1951: Hat ország (NSZK, Franciaország, Olaszország, Benelux államok) megalakítja az Európai Szén- és Acélközösséget (Montánuniót). 1957: Ugyanezen országok aláírják a Római Szerződést, létrehozva ezzel az Európai Gazdasági Közösséget. Megalakul az Európai Atomközösség. 1967: Egyesítik a három integrációs szervezet, a Montánunió, az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomközösség intézményeit, ezzel létrejön az Európai Közösség (EK). 1968: Megvalósul a tagországok között a vámunió, az áruk szabad áramlása. Kiépül a közös agrárpolitika. 1970: Javaslat a politikai együttműködésre. 1973: Nagy-Britannia, Dánia és Írország csatlakozik az Európai Közösséghez. 1979: Létrejön az Európai Monetáris Rendszer, „megszületik” a közös valutaegység, az ECU. 1981 : Tizedik tagállamként csatlakozik Görögország. 1986: Újabb bővítés: Spanyolország és Portugália az EK-ban. 1987: Életbe lép az integrációt kiszélesítő Egységes Európai Okmány. 1989: Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában. A Phare-program létrejötte. 1991: Európai megállapodás, társulási szerződés Magyarországgal, Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal. 1993: Megvalósul az egységes piac. Hatályba lép a Maastrichti Szerződés, ezzel létrejön az Európai Unió. 1994: Magyarország benyújtja csatlakozási kérelmét. 1995: Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozik, az EU 15 tagúra bővül. Életbe lép a Schengeni Egyezmény. 1997: Döntés az unió keleti bővítéséről. 1998: Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások többek között hazánkkal. 1999: A pénzügyi unió fináléja, az euro premierje.
