Új Néplap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-30 / 151. szám

1998. június 30., kedd 3. oldal Megyei Körkép Reneszánsz est Reneszánsz estre hívta az ér­deklődőket a Szolnoki Kodály Kórus (képünkön) tegnap, a Múzeumudvarra. Műsorukon reneszánsz dalok és táncok hangzottak el a korabeli meste­rek gyöngyszemeiből. Az esten közreműködött a Szolnoki Helyőrségi Fúvószenekar réz- fúvós ötöse, valamint a Prima- vera reneszánsz táncegyüttes és Nyíró Gábor (zongora), vezé­nyelt: Zámbó István Liszt-dí­jas, érdemes művész, fotó: m. j. Döntésre vár a mezőtúri volt zsinagóga Száradhatnak a falak? Táncos sikerek A martfűi Modem Táncmű­hely komoly sikereket ért el az utóbbi időben. A Kuthy Mercedes által irányított csa­pat remek szerepléseinek az­óta is tart a szakmában a visszhangja, most éppen a jú­lius 6-tól 11-ig Nyíregyházán megrendezendő amerikai­magyar táncfesztiválra kaptak meghívást. A kurzusokkal egybekötött program során amerikai és magyar táncpe­dagógusok adnak órákat, va­lamint három fellépése is lesz a martfűieknek. PE A mezőtúri voit zsinagóga fala karzatmagasságig felvi- zesedett. Az épület állaga a rossz tetőszerkezet és a hiá­nyos szigetelés miatt folyama­tosan romlik. A város már nyert a felújításra 18 miihó forintot, egy pályázatok eredménytelen volt. A további romlás megakadályozása érde­kében szükségessé vált a falak mielőbbi szántása. A hivatal két ajánlatot vizsgált meg. Az egyik alapján elektrolízises kezeléssel két év alatt lenne elvégezhető a munka 1 millió 304 ezer forintért, amit növelne a mintegy 130 ezer forintos villanyszámla. A másik 1 millió 521 ezer forintért, másfél év alatt víztelenítené az épület szerkezetét, minimális energia­felhasználással. Az utólagos szi­getelés 2 miihó forintba kerülne. A mai testületi ülésen a város­atyák elé kerülő javaslat a máso­dik megoldást ajánlja a képvise­lőknek elfogadásra. ses Egy nagy helyett két kicsit adnak át Megegyezés, nemcsak a tantermekért Tiszafüred önkormányzati testületé egyhangúlag támogatta tavaly, június 3-i ülésén a református oktatás beindítását a vá­rosban. Azzal együtt, hogy jogosnak minősítették a helyi re­formátus egyházközség azon igényét, amely egykori tulajdona, a Kiss Pál önkormányzati általános iskola visszaszerzésére irá­nyult. Most kompromisszum született az ügyben. A döntés értelmében el is kezdte oktató-nevelő munkáját a Bán Zsigmond Református Iskola és Óvoda (a városban közismert nevén a Refi) 1997. szeptember 1-jén egy 21 tanu- lós első osztállyal, melynek lét­száma 17-re csökkent, s egy, időközben 40 gyerekesre duz­zadt óvodai csoporttal. Azok után, hogy a beiratkozási idő­szakban újabb 14 család jelezte azon szándékát, hogy a Refibe kívánja járatni elsős gyermekét, természetesen hatott a bővítés igénye, amiről az egyház idén tavasszal értesítette az önkor­mányzatot. Ekkor még úgy né­zett ki, hogy nehezen lesznek egyeztethetők az álláspontok, hiszen mind a Refi, mind a vele közös portán elő és dolgozó Kiss Pál iskola ragaszkodott el­képzeléseihez. A folyamatban lévő kor­mányszintű egyházi kárpótlá­sok kapcsán többek között erről is tárgyalt június 19-én Rente Ferenc, Tiszafüred polgármes­tere Bölcskei Gusztáv püspök­kel és Nagy Kálmán esperessel. A tárgyalás eredményeként működőképes kompromisszum született. A füredi képviselő-testület Ugyanis jóváhagyta azt a javas­latot, miszerint egy nagy, meg­osztható, körülbelül 63,5 négy­zetméteres területű tanterem helyett a régi, úgynevezett „Ve­res-féle” épületrész két kisebb osztályát adja át a Refinek. Az egyeztető tárgyalások után a füredi városatyák állást foglaltak abban is, hogy az is­kolai ingatlan teljes visszaadása esetén az önkormányzat nem tud eleget tenni törvényben szabályozott oktatási kötele­zettségeinek, így annak ellenére igényt tartanak a kormányzati határozattól függő „kiváltásos” kártalanításra, hogy tiszteletben tartják 1997. június 3-án hozott döntésüket is. P. M. Bizalmatlanság szülte kényszerlépés (Folytatás az 1. oldalról) Nem láttuk hosszú távon biztosí­tottnak, hogy amit annak idején az intézmény működésével kap­csolatban elképzeltünk, megva­lósuljon. Másfajta szakmai elhi­vatottságot, az ápolási-gondo­zási részleg felügyeletét vártok volna a vezetőtől, mint amiről számot adott. Nem könnyű a bentlakókkal, hiszen vannak köztük régebben és frissen am­putáltak, volt drogosok, italo­zók. A lényeg az, hogy máskép­pen kell kezelni ezeket az embe­reket. A felmondással időben léptünk, úgy gondolom.- Az igazgató tudomásul vette a döntést?- Miután kipostáztuk a fel­mondást, érdekes módon utó­lag, június 29-én kaptam egy expressz levelet tőle, hogy 24-étől betegállományban van. Tény, hogy korábban nem je­lentette be, bár telefonon is módja lett volna rá. Az otthon­nak működnie kell, ezért július 1-jétől az intézmény vezetésére egy budapesti mozgássérült pszichológust bízunk meg, egyelőre csak átmenetileg.-SCsJ­Alkotótábor és a többiek Immár a tizedik alkalommal rendeznek Jászberényben az általános iskolás korú gyer­mekek részére alkotótábort. Az öregerdei gyermektábort ezen a héten szorgos kezű gyerekek vették birtokukba. A tábort meghirdették a Jászság általános iskoláiban, de egyes tu­risztikai kiállításokon is megje­lentek ajánlatukkal - számolt be a tábor vezetője és szervezője, Puskásné Suhaj Csilla, a herényi Déryné Művelődési Központ Gyermekek Házának vezetője. A közel harminc résztvevő csopor­tokban, egy-egy kézművesmű­hely tagjaként tevékenykedik. Vannak, akik a fotózás rejtelme­ibe kapnak bepillantást, ismer­kedhetnek a fazekasmesterség­gel, a szövés fortélyaival. Dolgo­zik az ügyes kezek műhely kis csapata, de különböző képzőmű­vészeti ágakban is kipróbálhatják tehetségüket a gyerekek. Délutá­nonként rövid természetjáró tú­rákat szerveznek, esténként pedig diafilmekről ismerkednek a Hajta, a város nevezetességeivel. A DMK Gyermekek Háza ezen a nyáron még két tábort szervezett: a nagyvisnyói gyer­mektáborban jutalomüdülésen vesznek részt a Vásárhelyi István környezetvédelmi vetélkedő leg­jobbjai, július 13-tól pedig nap­közis táborba váiják az érdeklődő gyerekeket. bcs Kajszibarackból... (Folytatás az 1. oldalról) Szilvát többek szerint igen ré­gen kellett monília ellen perme­tezni, idén erre is sor került. A virágzás időszakában érkezett fertőzés néhány fajtát úgy tönk­retett, hogy azokon termés nem várható. A besztercei, a korábbi érésű szilvákon sem lesz olyan hozam, mint ami elvárható lett volna. A meggy virágzásakor hűvös idő volt, permetezéssel a moní- liafertőzést megelőzték. Az idő­járás miatt nem volt megfelelő a beporzás néhány cseresznye­fajtánál sem. A később vagy korábban virágzók esetében jó a termés. A kajszin a fagyok ellenére rekordtermés mutatkozik. Gyönyörűek a fák, ígéretesek a kilátások a várható felvásárlási ár tekintetében is. A kajszi sze­dése azonban „tudomány”. Nem mindegy, hogy a gyümöl­csöt exportra vagy a helyi pi­acra szánja a termelő. A túri gazdák ehhez még nincsenek hozzászokva. Vagy túléretten akarják leadni, vagy még zöl­den. A megfelelő időben tör­ténő szüret csak nagyüzemi módon oldható meg, amikor a szedők nem tiltakozhatnak: „Ez még nem is érett”. -scs­______________Közérzetünk______________ M iért nem kellenek a tb-önkormányzatok? Rájár a rúd mostanában a tb-önkormányzatokra. Lassan olyan helyzetbe kerülnek, mint az anekdotabeli Marx nevű vándorkö­szörűs, akit sűrűn elvertek a csendőrök, mert azt hallották az őrmester úrtól, hogy minden bajnak Marx az oka. A polgári ol­dal által már-már démonizált tb-önkormányzatok is kezdik a bűnbak szerepét játszani. Régi fogás egyébként a politika ber­keiben, hogy ha baj van, amit elhárítani csak hosszú és nehéz munkával lehetne, rámutatnak valakikre, mint a baj okozóira, ezzel elvonják a figyelmet a bajok igazi okáról, időt nyernek. S tudjuk: ki időt nyer, életet nyer. A dolog persze nem ilyen egyszerű. Az állampolgár nem os-. tóba, nem lehet vaktában bárkire rámutatni. Kell valami, ami­nek az alapján elhiszi, hogy tényleg az a bajok okozója, akire rámutattak. A tb-önkormányzatok erre kiválóan alkalmasak, hi­szen a nyugdíj valóban alacsony, az egészségügyi ellátás az ál­lampolgárok nagy tömege számára egyre rosszabb, s bár köz­vetlen tapasztalatunk ezen a téren nemigen van, becsületszóra elhisszük, hogy az önkormányzatok pazarló gazdálkodást foly­tatnak a rájuk bízott vagyonnal. A nagy kérdés azonban az, hogy mindez ok-e arra, hogy megszüntessék őket, ahogy a kormánypártok tervezik, egyné­mely, hozzájuk közel álló szakszervezet lelkes helyeslése kö­zepette. Ahelyett, hogy megkeresnék a módot gazdálkodásuk rendbetételére. Mert bár az önkormányzatok önállóak, nem ál­lamok az államban, nyílván megvannak a törvényes eszközök gazdálkodásuk ellenőrzésére. A rendszerváltás után nyolc évvel a magánosítás a vége felé közeledik, egyre fogy a még privatizálható vagyon. Az előző két kormányzati ciklusban a politikai elitek finoman szólva el­osztották, ami elosztható volt az állami vagyonból. Nem sze­rencsés ez a mostani, aránytalanul goromba támadás a még né­hány százmilliárdot birtokló tb-önkormányzatok ellen. A győz­tes oldalnak el kellene kerülnie, hogy olyan képzeteket keltsen az állampolgárban, hogy egy későn érkezett, a magánosítás ál­dásaiból eddig többnyire nem részesülő, de nyilván nem ke­vésbé mohó gárda próbálja most kivenni a maga részét a nagy közös tortából. Bistey András Országos Honismereti Akadémia Karcagon Szabadságharcunkat idézik meg Az 1990-ben alakult Országos Honismereti Szövetség rendezé­sében tegnap Karcagon nyitották meg a XXVI. Országos Hon­ismereti Akadémiát. Az egyhetes rendezvénysorozat témája az 1848-49-es szabadságharc országos és helyi eseményei lesznek. A honismereti akadémiát Kanyar József örökös tiszteletbeli elnök nyitotta meg. Mint mondta, a szövetség értékmentő mozgalma nem hasztalan akkor, amikor veszteséges a nemzet kultúrájá­nak a helyzete. így még fonto­sabb, hogy megerősített nemzet­tudattal lépjünk át a következő évezredbe. Dr. Fazekas Sándor polgármester szerint nagy meg­tiszteltetés, hogy a Nagykunság fővárosa adhat otthont a 150 éves évfordulót fehdéző konferenciá­nak, hiszen Karcag hátországa volt az akkori eseményeknek. Györgyi Lajos népjóléti irodave­zető a megyei önkormányzat ne­vében kívánt eredményes tanács­kozást a megjelent magyar és ha­táron túli kutatóknak, helytörté­nészeknek. Ezután Halász Péter, a Hon­ismereti Szövetség elnöke Bél Mátyás-díjat adott át Bencsik Já­nosnak, Lakács Lászlónak, Piller Dezsőnek és dr: Rusvai Lajosnak. Honismereti emlékérmet nyol­cán, Honismereti emléklapot pe­dig megyénként 3-4 egyéni ku­tató vagy közösség vehetett át, így megyénkből dr. Nagy Molnár Miklós karcagi múzeumigazgató, a megyei honismereti egyesület elnöke, valamint Kovácsné dr. Kaposvári Gyöngyi, Zana József, Pásztor Bamabásné. Ezt köve­tően az országos honismereti pá­lyázat díjait adták át. A Honismereti Szövetség tisztújító küldöttgyűlését is teg­nap tartották. Mint Bartha Éva titkár beszámolójában elhang­zott, a szövetség 18 megyei és egy fővárosi szervezetében mintegy ötezer tag dolgozik. A szövetség legfontosabb felada­tának a tudományos konferen­ciák, táborok szervezését, köny­vek, kiadványok megjelentetését és az ifjúsági kutatók kinevelé­sét tekinti. A küldöttek ezután titkos szavazással, egyhangúlag ismét Halász Pétert választották a szövetség elnökévé és Bartha Évát titkárává. D. E. „Ledolgozza” a tartozását... (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzati biztos hang­súlyozta, augusztus elejére a kórház adósságállománya meg­szűnik. Ezt követően nem adós­ságkezelésről, hanem folyama­tos fejlesztésről lehet majd szólni, amivel együtt járhat a betegforgalom növelése. Re­mélhetőleg hosszú távon elke­rülheti a megyei kórház azt az állapotot, amibe évekkel ezelőtt került - mondotta Kató Gábor. Dr. Baksai István főigazgató­főorvos elmondta, ez évben az ápolási napok száma jelentősen csökkent, míg az elbocsátott be­tegek száma növekedett. A kórház növelni tudta a bevéte­leit, ami fontos célkitűzés ma­rad a jövőt illetően is. A megyei Hetényi Géza kór­házban tervszerűen folynak a fejlesztések. Epülnek-szépül­nek a kórházfolyosók, festik a lépcsőházat. A volt szájsebé­szeti részleg helyére - amit a hétemeletes épületbe csoporto­sítottak át - egy teljes felújítást követően, amely az épületgépé­szeti berendezésekre is kiter­jedt, az elmúlt héten beköltö­zött a Baross úti telephelyről - a volt Bábaképzőből - a pszi­chiátriai osztály. A hetvenágyas, korszerű részlegen zavartalanul megin­dult az orvosi ellátás. A kórház udvarán megkezdődött a há­romemeletes, háromezer négy­zetméteres komplex műtőépü­let alapjának a kialakítása is. A mintegy kétmilliárd forintba kerülő beruházással megépülő létesítményben kap majd helyet az intenzív osztály, a sterilizáló és egyéb járóbeteg-részlegek. S. Cs. J. Szögre akasztja a rendőregyenruhát a karcagi kapitányság századosa „Mától átadom a stafétát” Ma visel utoljára rendőregyenruhát Dániel István, a Karcagi Rendőrkapitányság századosa, ugyanis júliustól nyugdíjba vonul. A százados 1975. augusztus 1-jén lépett be a rendőrség kötelékébe. Példamutató szakmai munkáját Kiváló Rendőr címmel, belügyminisztériumi arany pecsétgyűrűvel, Karcag Közbiztonságáért díjjal is elismerték. Nyugdíjba vonulása alkalmából pedig megyei főkapitányi és karcagi kapitányi di­cséretben és jutalomban részesült. Dániel István felnőtt fejjel vá­lasztotta a rendőri pályát. Mű­szaki szakértőként már korábbi munkahelyén kapcsolatban állt a rendőrséggel. Mindig is tet­szett neki az egyenruhás munka, így jelentkezett a karcagi kapi­tányságon. Mint mindenki, ő is végigjárta a ranglétrát, hiszen volt járőr, KMB-s, most pedig közrendvédelmi alosztályve­zető-helyettesként dolgozott.- Ennyi év után bizonyára nem könnyű búcsút venni a régi kollégáktól.- Furcsa érzés lesz, hogy jú­liustól csak a családommal, öt szép unokámmal és a kerti munkával foglalkozom. A sta­fétát ugyan mától átadom fia­tal kollégáimnak, de a rendőr­ségtől teljesen mégsem szaka­dok el. Beosztottjaim és a pol­gárőrök is arra kértek, vegyek részt a polgárőrmunkában, így ezután is élő lesz a kapcsola­tom rendőrkollégáimmal és a lakossággal.- Önt kollégái közül többen csak „öregnek” szólítják.- Nem sértődöm meg, rang­idősként eljárt az idő felettem. Ma már elmondhatom, nem egy hálás feladat a parancs­nokhelyettesi beosztás, de mindig igyekeztem megol­dani, amit rám bíztak, és mun­kám során odafigyeltem arra, hogy fiatal beosztott kollégáim is szakszerűen intézkedjenek az állampolgárokkal szemben.- Két évtized alatt sok fiatal rendőrrel dolgozott együtt, de úgy tudom, gyerekeit is beoltotta a rendőri pálya szeretetével. Dániel István fotó: b. l.- Igen, az utánpótlás biztosí­tott, Zsolt fiam KMB-s Berek­fürdőn, korábban a nagyobbik fiam is katonatiszt volt. Öt unokám közül Ibi és Lacika már most beállna rendőrnek. Daróczi Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents