Új Néplap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-20 / 143. szám

1998. június 20., szombat Sport 13. oldal Nincsen szégyenkezni valója a Tiszakécske futballcsapatának Könnyűsúlyúnak bizonyult az NB L mérlegén Ha csak a legutóbbi öt esztendőre tekintünk vissza a Tisza­kécske együttesének szereplését figyelve, akkor nyugodtan elmondható: az ország egyik legdinamikusabban fejlődő klubját ismerte meg a közvélemény a kék-sárgákban. Mind­össze két bajnokságot tudhatott maga mögött a második vo­nalban, amikor a harmadik végén osztályozón maradt alul a Péccsel szemben az NB I-ért vívott harcban. Tavaly aztán semmit nem bíztak a véletlenre Szurgent Lajos fiai, NB Il-es bajnokokként masíroztak az élvonalba. Oda, ahová már na­gyon sokan várták őket, és ahonnan a múlt hét végén megint egy balszerencsés osztályozónak köszönhetően ismét a rang­létra alacsonyabb fokára kényszerültek visszalépni. Már az ősz folyamán kiderült, hogy az a csapat, amelyik az NB II­- Nagy lelkesedéssel végeztük a nyári felkészülést, bár játékosok igazolására nemigen futotta, hi­szen a másfél hónap alatt felhú­zott lelátó rengeteg pénzt fel­emésztett - emlékezik vissza Szurgent Lajos. - Úgy döntöt­tünk, a bajnokcsapatot „meg- méijük” az ősz folyamán, s ha kell, akkor a téli időszakban megerősítjük.- Mikor látta be, hogy az NB I-ben könnyű fajsúlyú az NB li­bái kiemelkedett társulat?- Valamennyire várható volt, hiszen Molnáron és Nagy Lász­lón kívül korábban senki nem játszott a magyar NB I-ben, ami aztán kollektív kishitűségben nyilvánult meg. Idegenben már a stadionok látványától sokak­nak inukba szállt a bátorságuk. Szurgent Lajos Menet közben arra is rájöttek a srácok, hogy gyorsabb a játék, Elfogadott beszámolók A megyei labdarúgó-szövetség pénteken délután, a szolnoki megyeháza dísztermében tar­totta meg beszámoló küldött- közgyűlését, melyre meghívott vendégként várták Kovács Atti­lát, az MLSZ kora tavasszal megválasztott elnökét is. Hi­ába, ugyanis a profiligát érintő délelőtti tárgyalás elhúzódott, így csak egy lemondó telefon- hívás érkezett az elnök helyett. Bár 62 meghívót küldött szét a megyei LSZ, mindössze 34- en - Szolnokról például senki sem - tisztelték meg jelenlé­tükkel az értekezletet. Az el­nökség értékelte a tavalyi veze­tőségválasztó küldött-közgyű­lés óta végzett munkát, s tájé­koztatót adott az 1998. évi költ­ségvetés főbb pénzügyi elő­irányzatairól. Az írásbeli be­számoló külön kitért megyénk csapatainak idei szereplésére és a fegyelmi helyzetre. Akadt klub, melyről elmarasztalóan - „a legmagasabb szintű bajnok­ságban a Szolnoki MÁV SE Neusiedler szerepelt. A remek NB I/B-s rajtot követően, a ta­vaszi idényben - az edzőváltás ellenére - elszomorító teljesít- tttMrmjtott a gárda” -, s aka® melyről dicsérően - „a megyei I. osztály elsőszámú fa- voritja, bajnoka a jelentős anyagi és szakmai ráfordítással működtetett Szajol SC” - szólt. Jelentős javulás mutatkozik fe­gyelmi téren megyénk bajnok­ságaiban. A változáshoz hozzá­járult, hogy az elnökség eltörölte a sárga és piros lapok megvált­hatóságát, és bevezette az MLSZ által előírt pénzbüntetés rendszerét. Ennek köszönhetően a fegyelmi bizottságnak 20 szá­zalékkal kevesebb ügyben kel­lett eltiltásokat kiszabnia. A beszámolókat egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. (gj) Röpködő milliók Jó csapatot csak sok pénzből lehet csinál, ez ma már egyér­telmű. A rendszerváltozással azt hittük, a szponzor fog diktálni, a játékos pedig (jó) teljesítménye arányában kapja majd a fizet­ségét. Egy dologgal viszont senki nem számolt a játékospiac apadásával, amely nem párosult a kereslet csökkenésével. Míg a civil szférában 19 500 Ft a minimálbér, addig a sport­ban már nem forintról, hanem márkáról és dollárról beszélnek az érintettek. Néhány esztendeje még megbotránkoztak az em­berek, mikor egy Lehota nevű focistáért licitálták túl egymást az egyesületek. Ma már az újságok mindennapos hírei közé tar­toznak a klubcseréket kísérő pénzösszegek. Tavaly ilyenkor az átigazolási szezonban derült ki, hogy Madar Csaba előző évi át­lagkeresete 12 millió körül járt Debrecenben, ugyanis a rendel­kezés értelmében ez utóbbi összeg kétszeresét kellett leszurkol­nia az MTK-nak a középpályásért. Mostanság a Fradi nyújtott be számlát az Újpestnek, amelyen 54 millió áll, szerintük ennyi az ára Vasile Miriutának. Igen, ő az a futballista, aki sokat volt sérült, sőt kiállítása miatt az utolsó három fordulóban nem is játszhatott. Vajon ha nem hiányzik ennyit, akkor mennyi lett volna az ára? Más sportágakban még rosszabb a helyzet. Ráadásul a labda­rúgással ellentétben a lejárt szerződésű játékosokért nem min­den esetben jár pénz a régi klubnak, hacsak nem saját nevelésű a játékos. Abban az esetben néhány százezerért vihetik a fiút, akibe rengeteg pénzt és energiát öltek bele az évek folyamán. Persze a sztárok nem sokat vacillálnak, hipp-hopp, gyorsan to­vább állnak, ha fogytán a lové. Ha kell, az ország másik végébe is elmennek játszani, persze nem a pénzért - vallja a huncu- tabbja. Sőt meg is indokolja tettét. Igaz, a régi helyen több lett volna a fizetése, ám „rákiabáltak” sok mindent, többek között azt, hogy eladta az egyik meccset, másikon meg nem akart haj­tani. Csupán csak ezért vesz vándorbotot a kezébe a spíler, nem a havi több ezer márkás fizuért, amit a határon innen megígér­tek neki. Sajnos a sportlexikonból már kitöröltetett az a szó: klubhűség. (vécSé) ben nagyszerűen szerepelt, annak tagjai egy osztállyal fentebb már nem annyira „harapósak”, sem egyénileg, sem csapatban nem képesek megismételni jó teljesítményüket, s bár ottho­nukban elkaptak jó néhány csapatot, vendégként képtelenek voltak a bravúrra, csupán a sorstárs, a Stadler FC otthonából sikerült pontot rabolniuk. A téli spanyolországi felkészülés és az előtte erősítésnek nevezett igazolások sem rakták rendbe a kisvárosi egyesület szénáját, amelynél aztán a jól bevált ma­gyar recept szerint áprilisban megtörtént az edzőváltás. A hu­szonhatodik forduló után, a Vasastól elszenvedett hazai 3-0-as vereséget követően Szurgent Lajos helyére Gálhidi György lé­pett, aki korábban a Dunaferr gárdáját pallérozta Varga Zol­tánnal „társbérletben”. arról nem is szólva, az újonc el­len mindenki kettőzött önbiza­lommal lépett pályára.- Télen azonban nagy mozgás volt, sokan mentek, még többen jöttek.- Sajnos azok közül, kiket én írtam össze, csak a Major, a Tóth és a Bánföldi érkezett, a többieket nem az én javasla­tomra igazolták le. Spanyolor­szágban ennek ellenére jól dol­goztunk, viszont a hazatérést követően öt kulcsember sérült le szinte perceken belül. Bállá Mi­hály és Besserman mellett Bán­földi nem edzett. Török csak lá­badozott, Major úgyszintén ki­dőlt, és közben nyakunkon volt a bajnokság. Akkor már előre vetítette árnyékát a vesszőfutás.- Ha nem állítják föl idő előtt, bent tudta volna tartani a csa­patot?- Váltig azt éreztem, hogy igen. Egyébként is én nem ugrok le a süllyedő hajóról, önszán­tamból nem hagytam volna ott a csapatot, már csak azért sem, mert nem magamban láttam a hibák okát, elismerve azt, hogy az átigazolásokban nem voltam elég határozott. Hozzá- téve, ha a félre állításom segíti az előre­lépést, ám legyen.- Gálhidi Györgynek nyolc bajnoki meccse és két osztályo- zója maradt hátra a borotvaélen táncoló együttessel.- Első lépésben fejben és mozgásban akartam felgyorsí­tani a társaságot, a védelmet szervezettebbé és hatékonyabbá tenni, főleg vidéken. Nos, a kis­Gálhidi György pesti 5-0 valóban kilóg a sorból, ellenben a többi idegenbeli sze­replésünk alkalmával jócskán leredukáltuk a kapott gólokat amellett, hogy lőttünk is egyet- kettőt.- Eleve az osztályozóban gondolkodott vagy csak az egyenesági bentmaradásban?- Kezdetben úgy láttam, elke­rüljük az osztályozót, ám amikor sorozatban nem tudtunk idegen­ből pontokat hozni, kivéve azt a békéscsabai egyet, egyre köze­lebb éreztem a „pótvizsga” reali­tását. Nem elfelejtve persze azt a három nagyszerű hazai győzel­münket, amelyeket zsinórban szereztünk lelkes közönségünk előtt.- Miért nem sikerült a pót­vizsga?- Talán azért, mert a hajrában sokat kivett játékosaimból az ál­landó nyerési kényszer, míg a Kerület biztos helyen várta a folytatást, különösebb idegi és fizikai megerőltetés nélkül. Az első meccsen kihagytuk a nagy helyzeteket, ami a koncentrálás hiányát jelezte, a visszavágón pedig fizikailag is csődöt mon­dott a csapat. Szinte végigszen­vedte az utolsó fellépést.- Nem bánta meg, hogy ápri­lisban elvállalta a nem éppen hálás feladatot?- Mindenképpen jól döntöt­tem. Jól éreztem magam Tisza- kécskén, néhány meccs után re­mek volt a hangulat. Sajnálom a közönséget és a vezetőket, akik példátlan áldozatvállalásukkal igazolták a sportág iránti kivéte­les rajongásukat. Egyelőre nem tudom, mit hoz a közeli jövő, de bárhogyan is alakulnak a dolgok körülöttem, remélem nem hagyok rossz em­lékeket magam mögött a Tisza- parti emberekben. Néder István Fegyelmi büntetések A Jász-Nagykun Szolnok Megyei Labdarúgó-szövet­ség fegyelmi bizottsága az utolsó fordulóban kiállított játékosok ügyében az alábbi- őszre érvényes - eltiltáso­kat szabta ki - 1 mérkőzés: Tóth P. (Jánoshida), Zsidai (Tószeg), Szentpéteri (Jász- kisér), Lajkó (Pusztamonos­tor), Szabó B. (Jászárokszál- lás), Lakatos (Jászalsó- szentgyörgy), Karai (Öcsöd), Márkus (Nagy­körű). 2 mérkőzés: Ágota (Jásztelek), Balázs (Jászjá- kóhalma). 3 mérkőzés: Tóth R. (Jánoshida), Boros (Besenyszög), Losonczi (Cserkeszőlő). Az elmaradt Szolnok VSI- Alattyán ifjúsági mérkő­zés három pontját, 3-0-ás gólkülönbséggel a vétlen SZVSI javára igazolta a bi­zottság. Sárga és piros lapok miatt a Pusztamonostor 6000, Fegyvernek és a Martfű 5200, míg Tiszapüs- pöki 4000 forintot köteles befizetni a szövetség pénz­tárába. Mégis lesz osztályozó A hivatalos végeredmény sze­rint második legrosszabb 13. helyezettként Rákóczifalva együttese kiesett a labdarúgó NB III. Mátra-csoportjából, így a Jászsági és Kunsági csoport másodikjai nem jogosultak osz­tályozó mérkőzésre, melynek nyertese feljutott volna a me­gyei élvonalba. A szövetség vezetői azonban előre gondolkodnak, hiszen ed­dig minden esztendőben akadt visszalépő az NB III-ból. Ha idén is így lesz, akkor szokás szerint először a legjobb kieső­nek ajánlják fel a bentmaradást, ez pedig Rákóczifalva. Hogy az ily módon megüresedett me­gyei I. osztályú helyre ne a nyár közepén kelljen összetrombi­tálni az osztályozóra jogosult feleket, június 27-én (szomba­ton), 17 órakor, a szolnoki Ve­gyiművek pályán megrendezik Jászjákóhalma és Kengyel kö­zött a mérkőzést. Hogy a győ­zelem végül mennyit ér, majd csak az NB III-as nevezések le­zárta után derül ki. Hét végi sportműsor Szombat Röplabda. Női Eb-selejtező: Magyarország-Franciaország, Szolnok, Olaj-csarnok, 17.00. Tömegsport. Lakótelepi dzsembori, streetball és kispá­lyás foci: Szolnok, Széchenyi Krt.-i Általános Iskola előtti téren, nevezés: 8.00. Vasárnap Labdarúgás. Horváth Fe- renc-emléktoma, megyei ifi bajnoki döntő: Szolnok, Vegyi pálya, 10.00. Szabó szakszerűen szkanderozott A litvániai Klaipeda volt a helyszíne a szkander Európa- bajnokságnak, amelyen részt vett Szabó Csaba (Karcag) és Kovács Tibor (Tiszatenyő). Közülük Szabó Csaba (felvé­telünkön jobbra) a +110 kg- osok között mindkét kézfogó­ban remekelt. Ballal & harma­dik, míg jobbal a második he­lyen végzett, a Gyulai Bt. által támogatott kunsági erős ember. Kovács Tibornak, aki a Alföldi Gabona Rt. segítségével jutott ki a kontinensviadalra, a vetély- társak mellett a mandula gyul­ladással is meg kellett küzde­nie. így a 90 kg-ban „csak” he­tedik helyre került. A két mar­kos fiatalember, most a Nemze­tek Kupájára készül, amely a fővárosban lesz július 11-én. Félévzáró az SZVSI-nél A Szolnok Városi Sportis­kola a tanintézményekkel ellentétben decemberben zárja a tanévet. így június­ban hagyományosan kibőví­tett edzői értekezletet tart a kollektíva. Ezúttal a Holt- Tisza-parti vízitelepen gyűl­tek össze a szakemberek egy rövid beszámoló és egy vacsora erejéig. Szalay Ferenc igazgató mondókájábán kiemelte, hogy továbbra is nyolc sportágban mintegy ezer gyerek sportól soraikban. A sikerek nem kerülik el a klubot, szinte minden szak­ágban az ország legjobbjai közé tartoznak versenyzőik - erről nap mint nap olvas­hatnak lapunk hasábjain is. A jó eredményekhez szük­séges a megfelelő gyerek­anyag, hozzájuk pedig a jól képzett trénerek szüksége­sek, akiket viszont meg kell(ene) fizetni rendesen. A direktor szerint most már jóval tisztességesebb bére­ket tudnak fizetni az edzők­nek, akik továbbra is szívvel lélekkel végzik munkájukat. Az ülés második felében a sportági szakágvezetők ér­tékelték az első félév ered­ményeit. őszinte mondan­dójukban az örömök mellett a gondokat sem rejtették véka alá. (v.cs.) I----------------------------------------------------------------------------------------------------------------;------------------­! »Néplap MEGRENDELŐLAP ' F Új Néplap Kiadója, Szolnok, Kossuth tér 1. ! Megrendelem az Új Néplapot, ...........példányban 1 ...................................................hó 1-jétől a következő I címre: r Név:................................................................................................. J Cím: ............................................................... ! ...............................................................utca .......................hsz. ! Az előfizetési díjat a fenti címen igazolvánnyal és számlával jelentkező kézbesítőnek [ a továbbiakban J készpénzzel, J folyószámláról fizetem ! 1998. VI. 20. aláírás 1 hónapra 650 Ft !j 3 hónapra 1950 Ft-1 6 hónapra 3900 Ft Jí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents