Új Néplap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-20 / 143. szám

A VILÁG PIACAIN Búzaárak mélyrepülésben A nemzetközi gabonapiacokon tovább veszített értékéből a búza. Az USDA szokásos havi jelentése szerint világszerte emelkedett a búza várható termésmennyisége, mivel az idő­járás mind Eszak-Amerikában, mind az EU országaiban javult. Egyre komolyabb problémát okoz azonban, hogy a piacon nincsenek jelentősebb üzletkötések, a nagyobb vo­lumenű vásárlók még mindig kivárnak. A búza ára FOB francia ki­kötőben jelenleg tonnánként 105 dollár. A kukoricajegy­zések is követik a búzaár csökkenő tendenciáját. A tengeri FOB Mexikói-öböl­ben 103-105 dolláron cserél gazdát. Az USDA szerint nagy­mértékben emelkedtek az átmenő készletek, amiben komoly szerepet játszott a felhasználás visszaesése. A világszinten is jelentős ku­koricatermesztő országban, Argentínában javult a hely­zet, ez szintén az árak csök­kenéséhez vezetett. Várha­tóan ezt a tendenciát erősíti az 5-6 millió tonnára becsült termés. Még mindig mélyrepülés­ben van a takarmánypiac, az árak tonnánként 2-3 dollár­ral csökkentek. A szójater- melőket és az árakat egy­aránt megnyugtatta a várva várt csapadék. Váltás előtt a csataszögi gazda Kaszál egy svájcisapkás ember a csataszögi főutcán. Jó, mély árok övezi mutatós házát,* szóba elegyedünk, és megtudom, Mihály Lászlónak hívják. Itt született, és 31 esztendeje lakik ebben az épü­letben. Három fiút neveltek a párjával, akik már a saját lábukon állnak. Eleddig öt unoka született, mind „bugyis”, most várják a hatodikat, és reménykednek, hátha ez a jövevény másféle „kiszere­léssel” érkezik. Hihetetlen, amit leírok, de így igaz: ez az ember 39,5 évet dolgozott végig, és a nyugdíja húszezer, a feleségéé meg tizenkétezer.Igy nem csoda, hogy gazdálkodik is. Azt azért tévedés lenne állítani, hogy a 61 éves férfit csak az ala­csony nyugdíj kényszere vitte arra, hogy megfogja a kapa, ka­sza nyelét. Valószínűleg ez is, meg az, hogy a hozzá hasonló nem ismeri a tétlenséget. Akad négy köblös földje: az idén tavaszi árpa, kukorica ke­rült bele. Az árpa közepes, a tengeri pedig jól mutat, hála az eddig csőstül érkező égi áldá­soknak. Mindebből következik, hogy kosztosok is adódnak a portán: egy bika meg két fejős­tehén. Az egyik közülük hasas, de a másik napi húsz litert ad. Bajban lennének, ha szállítani kellene a tejet, mert mindegyik begyűjtő messze van, de szeren­csére elviszik a felesleget a ház­tól. Elmondása szerint egyéb­ként Csataszögön két helyen tar­tanak tehenet. Azt fontolgatja, ez a szám is csökken, mert ter­vezi, hogy eladja őket. Részben azért, mert az élete párja bete­geskedik, másrészt pedig azért, mert mással próbálkozik. Van még a portán bika, ősszel szán­dékozik leadni. Mostanság 285 körül fizetnek érte kilónként. Azután a malacféleség, aprólék sem hiányzik az udvarról. Ami a gépeket illeti, akad traktor, kis- traktor és fűkasza is, és ezekkel amit lehet, elvégez. Nagyon sokat eszik a három A házigazda a portája előtti mély árkot „borot­válja” FOTÓ: M. J. jókora lábasjószág, így a kasza nem sokat pihen ilyentájt. Van, amit géppel kaszál, máshoz csak kiskaszával fér. Éppen ezért már túl a hatvanon váltani szeretne, lejjebb fogni a jószágok számát, és inkább kertészkedne. Beállí­tott egy fél holdat cseresznyével, őszibarackkal. Az idén ötévesek a csemeték, már mutatnak vala­mit a termésből. Úgy van vele, hogy egy jókora tábla gyümöl­csöst nem kell mindennap gon­dozni, szemben a tehenekkel, mert azok az év minden napján kérik a porciót. Pár esztendő tel­tével kiderül, jól döntött-e azzal, hogy váltott. D. Sz. M. A sivatag szélén, vízre várva Szedik a virágzöldet az asszonyok fotó: cs. i. Berekfürdőn a Hubai és Társa Bt. tulajdonosa, Hubai Imre karcagi vállalkozó, a Nagykun Gazdakör elnöke, 1250 hektáron gazdálkodik. Hubai Imre a hagyományos szántóföldi kultúrák mellett kertészettel is foglalkozik. A bereki öthektáros kertben ép­pen rekonstrukciót hajt végre, melyhez az FM megyei hiva­talától is kapott támogatást. A termálvízre „alapozott” tele­pen két év alatt jelentős tech­nológiai fejlesztést is megva­lósít, hogy mire hazánk belép az Európai Unióba, verseny- képesek legyenek az innen kikerülő termékek. Jelenleg virágzöldet és zöldséget termel, melynek 95 százalékát Budapesten érté­kesíti. A későbbiekben verseny- képes áruival a nyugati vevők mellett a fizetőképes keleti piacok felé is szeretne nyitni Hubai Imre, aki harmincegy dolgozónak ad munkát, meg­élhetést. A Nagykun Gazdakör el­nökével a karcagi határ bel­vízhelyzetéről is beszélget­tünk, hiszen az ő földjeinek fele szintén víz alatt állt az elmúlt hetekben. A károk egyik okát a gazdaember ab­ban látta, hogy az utóbbi 10- 15 évben nem történtek meg a belvízcsatorna-hálózat fenn­tartási munkái. Másrészt a mezőgazdaságból élők nem tudtak annyi bevételt reali­zálni, hogy különböző eljárá­sokkal fokozni tudják a talaj vízáteresztő képességét. Hubai Imre szerint a gazdák veszteségét tovább növeli, hogy a leköszönő kormány nem fektetett súlyt arra, hogy elősegítse a megtermelt ga­bona külpiaci értékesítését. Hiába érkezett több jelzés az érdekképviselettől és a termék- tanácsoktól, az érintettek nem léptek, így gabonahegyek ra­gadtak benn az országban, ez pedig rontja az idei termés versenyképességét is. A rendkívül lecsökkent ál­latállomány és a belső fo­gyasztás visszaesése elmélyült gazdasági válsághoz vezetett, így a megalakuló kormány első feladata lesz, hogy olyan feltételeket teremtsen a mező­gazdaságnak, amelyek révén az ágazat ismét elvárható szin­ten tud teljesíteni - mondta a gazdakör elnöke. Szerinte a belvízkárok mi­előbbi rendezése mellett csök­kenteni kell azt a bürokráciát is, mely a gazdákat sújtja, hi­szen most a termelő a papírok kitöltésével foglalkozik ahe­lyett, hogy a gazdálkodásra összpontosítana. Emellett a jövőben olyan garantált árakra lesz szükség, mellyel ismét versenyképes lehet a hazai termelő, akit most egy siva­tagban haladóhoz lehetne ha­sonlítani, aki már majdnem a végére ért, de nem biztos, hogy az utolsó 10 centimétert is kibírja, ha nem kap vizet - véli Hubai Imre. D. E. Egyeztetés a gabonapiaci helyzet nehézségeinek megoldásáról A válság még kezelhető A gabonapiacon kialakult helyzet kezelhető. Az ágazat sze­replői átfogó, szakmailag meglapozott koncepcióval rendel­keznek a válság megoldását illetően. A költségvetési számí­tásaik között azonban komoly eltérések mutatkoznak, hangzott el a minap, a szakmai és érdekképviseletekkel a gabonahelyzetről folytatott tanácskozás után.- A hamarosan hivatalba lépvő kormánynak az lesz a dolga, hogy az életképes ja­vaslatok közül kiválassza azt, amelyik a termelők és a költ­ségvetés szempontjából a leg­jobb megoldást kínálja a vál­ság megszüntetésére - nyilat­kozta a megbeszélés kezde­ményezője, Orbán Viktor, a Fidesz-MPP miniszterelnök­jelöltje. Nagy Frigyes, a földműve­lésügyi tárca távozó vezetője szerint tévhit, hogy az állami költségvetésből kellene a ga­bonafelesleg garantált áron történő felvásárlását megol­dani, azt ugyanis a banki szfé­rára kell bízni. Nem vitatta, hogy szükség van állami tá­mogatásra, de nem olyan mér­tékűre, mint amennyit egyes érdekképviseletek javasolnak. A földművelésügyi tárca számításai szerint egymillió tonnára becsülhető az a bú­zamennyiség, amit garantált áron kell majd felvásárolni, ezt 2-3 milliárd forint költ­ségvetési pénzből meg lehet finanszírozni a bankokon ke­resztül, hitelgarancia, tárolási költség, hitelkamat-támogatás stb. formájában. A gabona­kérdés megoldása ennél többe kerül, hiszen a garantált áras felvásárlás mellett ide soro­landó a takarmányfelvásárlás és egyéb készletezés is. A tárca vezetője szerint a gabo­napiaci mizériát 7 milliárdból rendezni lehet. Ennél több pénz nem is lesz, hiszen a mezőgazdaságban más támo­gatni valók - állattenyésztés, készletezés, beruházások, tő- kepótlóhitel-kamatok - is vannak. Glattfelder Béla, a Fidesz- MPP agrárszakértője szerint a gabonapiacon kiszámítható vi­szonyokat kell teremtenie az új kormánynak. A vita főként a gabonapiac szereplői között folyik arról, hogy az állami támogatást hogyan osszák meg egymás között. (újvári) Védekezési felhívás A változékony időjárás kö­zepette több olyan károsító van, amely az időjárásnak megfelelően támad egyes kultúrnövényeinkre. Jelen­leg a napraforgó egyik leg­súlyosabb betegségére, a fehérpenészes szár- és tá­nyérrothadásra hívjuk fel a figyelmet. Felvételezéseink alapján ugyanis megállapítottuk, hogy a betegség aszkos- pórás fertőzései megindul­tak. A tünetek a levélnyél és a levélér elhalásával kezdődnek, amelyek sajnos már láthatók a növényeken. Járványtani szempontból fontos, hogy csapadékos időjárás és alacsony hő­mérséklet (18-22 C-fok) legyen. Továbbá hajlamo­sító tényező a túl sűrű ál­lomány, a bőséges műtrá­gyázás, a mély vetés. Megítélésünk szerint, ha az említett időjárás tartós lesz, járványos fertőzés kia­lakulására lehet számítani. Ezért minden termelő vé­gezze el a betegség felmé­rését, vegye számba, hogy a hajlamosító tényezők kö­zül mennyire kell számíta­nia, és ennek megfelelően döntsön a kezelés végrehaj­tásáról. Erre az engedélyokirat­ban felsorolt készítmények használhatók fel (például Ronilan, Rovral 50 WP, Milstar, Sumilex). JNSZ Megyei NTÁ Tyúkok lízingre Hollandiában tyúkokat is lehet lízingelni mostantól kezdve. A zseniális üzleti ötlet gazdája Miriam és Pat­rick Pronk. A házaspár De Klomp városkában él, és ott tartja tyúkjait, amelyeket immár lízingelni is lehet. A h'zingszerződés értelmében a lízingelő fél fizet mintegy háromezer forintnak megfe­lelő összeget. Ennek fejében ugyan a tyúkot nem viheti el magával, viszont korlátlan látogatási jogot szerez, és megkapja a tyúk összes to­jásait. „Amennyiben a tyúk kívánja, a tulajdonosok jó szexet is garantálnak szá­mára egy különösen potens kakassal” — áll továbbá a szerződésben, amelyet az Allgemeen Dagblat című rotterdami lap tett közzé. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Az egres a kivi babérjaira tör Egyes gyümölcsök árai az idén inkább a termelőknek, mintsem a fogyasztók pénztárcájának kedveznek majd. Drága lesz a meggy és a cseresznye, és ez ösztönzi a gyümölcskivitelt. A gyümölcsexport-kilátásokról Bognár Károly, a Zöldség Ter­méktanács elnöke lapunknak el­mondta: a több hete tartó francia- országi és spanyolországi esőzé­sek miatt Nyugat-Európában mi­nőségi cseresznyéből hiány van, ami kedvezően hat a magyar kivi­telre. Ez megmutatkozik a felvá­sárlási árakban is, kilogrammon­ként 250 forintot is kapnak a ter­melők a gyümölcsért. Ennél ma­gasabb lesz a germersdorfi ára, amely iránt máris nagy az érdek­lődés. A belföldi árak nem csök­kennek 300 forint alá. A szamócát nem érdemes ex­portálni, mivel ez a gyümölcs olyan olcsó Nyugat-Európában, hogy a magyar árak nem ver­senyképesek. Ám ez a belföldi árakon nem érződik: az elkövet­kező napokban ugyan valame­lyest olcsóbb lesz az eper, de „tömeggyümölccsé” nem válik. Az elfagyások és a növénybe­tegség miatt gyenge lesz a meggytermés Nyugat-Európá­ban. Ez kedvező lehet a hazai termelők számára, jóllehet az itt­honi termésnek is a huszonöt szá­zalékát elvitte a monília. Emiatt 180-220 forintos felvásárlási árakra lehet számítani. Az már bizonyos, hogy a háziasszonyok idén a korábbi évekhez képest rendkívül drágán tudják majd megvásárolni a meggybefőttnek valót. 1998 tehát a termelők éve lesz, mert jó árat kapnak a gyü­mölcsért azok, akik kellőképpen védekeztek a fertőzés ellen. Soha nem volt ilyen drága az egres, mint az idén. A termékta­nács szakembere az árak megló­dulását azzal magyarázza, hogy Európában kedvezően változtak a fogyasztói szokások a zöld gyü­mölcs iránt. A kivi egyeduralma megszűnőben, egyre kelendőb­bek az eltérő fajtájú zöld színű gyümölcsök. Ebben vezető sze­repe lehet az egresnek, és ez jóté­kony hatással lehet a hazai terme­lők exportjára. A konzervüzemek máris kere­sik a gyümölcsjoghurt és egyéb termék alapanyagaként szolgáló egrest; 225-250 forint között vá­sárolják fel kilóját. Ez elképzel­hetetlenül magas ár a négy évvel ezelőtti 40-50 forinthoz képest, amely akkoriban kivágási hullá­mot indított el. Azóta a termelők nem újították fel ültetvényeiket, most viszont megjöhet a kedvük. Újvári Gizella A Szolnoki Mezőgép Rt. által licenc alapján gyártott újdonság a Scarabeus bálázógép, amely alkalmas a körbála madzagos vagy műanyag hálós rögzítésére is. Működését a nemré­gen megrendezett szolnoki farmshow-n láthatták először az érdeklődők. fotó: i. cs.

Next

/
Thumbnails
Contents