Új Néplap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-19 / 142. szám

2. oldal Körkép 1998. június 19., péntek A személyes kapcsolatok, az emberek, a nemzetek és a vallá­sok közötti párbeszéd fontossá­gát hangsúlyozta Szakja Trizin, a tibeti buddhista Szakja ha­gyományvonal vezetője csütör­tökön, Budapestre érkezése után a Ferihegyi repülőtéren. Az Indiában, száműzetésben élő magas rangú tibeti egyházi méltóság a Magyarországi Buddhista Közösségek meghí­vására látogatott Budapestre. A Pénzügyminisztérium tel­jesíti a Postabankkal kötött szerződésből fakadó kötelezett­ségét, és a jövő héten átutalja az állami garancia második részle­tét - nyilatkozta tegnap a Pénz­ügyminisztérium neve elhallga­tását kérő szakértője. A lengyel mozdonyvezetők sztrájkja miatt 208 megrakott tehervagon vátja a magyar vas­úti határállomásokon, hogy el­indulhasson Lengyelországba - közölte a MÁV sajtóosztálya. A Magyar Államvasutak Rt. szerda óta nem vesz fel lengyel küldeményt. A hazai meleg és leszbikus csoportok film- és kulturális fesztivállal ünnepük július 2. és 5. között a meleg büszkeség napját (Gay Pride Day). A fesz­tivál egyik célja az, hogy a ma­gyarországi melegek és leszbi­kusok megismertessék és elfo­gadtassák másságukat a társa­dalommal és a politikával. Nem fizette ki hitelezőinek az Első Magyar Koncessziós Au­tópálya Rt. a csütörtökön ese­dékes első tőke- és kamattör­lesztését - közölte Boros Ist- vánné, az Elmka tájékoztatási vezetője. Mint mondta, a pénzt hivatalosan tegnap kellett volna átutalni, de a társaságnak nem volt ehhez elegendő bevétele. Értesülések szerint valamivel kevesebb mint 5 milliárd forin­tot kellett volna átutalnia az Elmkának. A zsidó honvédek bátran ki­vették a részüket a 150 évvel ezelőtti harcokból - mondta Frőlich Róbert vezető tábori rabbi abból az alkalomból, hogy az 1848-49. évi forrada­lomban és szabadságharcban hősi halált halt zsidó honvédek tiszteletére emléktáblát avattak Budapesten. A Dohány utcai zsinagóga falán elhelyezett em­léktábla alatt számos állami és társadalmi szervezet képviselői helyeztek el koszorút. Csokit loptak, méghozzá öt­millió forint értékben ismeret­len tettesek még május 20-án Budaörsön. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság tegnap százezer forint jutalmat kínált fel a nyomravezetőnek, aki fel­világosítással tud szolgálni a kamionnyi eltűnt csokoládé, il­letve a tolvajok hollétéről. Megalakult az új Országgyűlés Orbán Viktor elfogadta a kormányalakítási megbízást Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte elsőként az új összetételű országgyűlést, és a politika szereplőinek kiemelt feladataira, felelősségére figyelmeztette a képviselőket. Leg­sürgősebb teendőként jelölte meg a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldását, a közoktatás, a társadalombizto­sítás és az egészségügy korszerűsítését. lassza meg miniszterelnöknek. Orbán Viktor rövid beszédé­ben elfogadta a kormányalakí­tási megbízást, és a választók­nak megköszönte a Fideszre adott szavazatokat. Az ülés korelnöke, a 88 éves Varga László (Fidesz-MPP) a közélet környezetszennyezése ellen emelte fel szavát. A megbízólevelek ellenőr­zése után a képviselők ünne­pélyes esküt tettek, s ezzel hi­vatalosan is megalakult az új Országgyűlés. Első tényke­dése az volt, hogy egyhangúan elfogadta mind az Országos Választási Bizottság, mind pedig a belügyminiszter be­számolóját az országgyűlési képviselő-választásról. Ezt követően titkos szava­zással választották meg a Ház tisztségviselőit: Áder János (Fidesz-MPP) elnök, Szili Ka­talin (MSZP), Gyimóthy Géza (FKGP), Wekler Ferenc (SZDSZ) alelnökök és tíz jegyző személyében. À parlamenti frakciók veze­tői: Fidesz: Szájer József, MSZP: Kovács László; FKGP: Torgyán Józsefi SZDSZ: Kuncze Gábor; MDF: Balsai István; MIÉP: Csurka István. Horn Gyula leköszönő mi­niszterelnök beszédében érté­kelte az elmúlt négy év ered­ményeit, s rámutatott: gyakorla­tilag elkezdődött a rendszervál­tás második szakasza. Bejelen­tette, hogy az új Országgyűlés megalakulásával megszűnt az MSZP-SZDSZ-kormány meg­bízatása, az új kormány meg­alakulásáig korlátozott jogkörű ügyvezető kormányként mű­ködnek tovább. Göncz Árpád köztársasági elnök azt javasolta az ország- gyűlésnek, hogy Orbán Vik­tort, a legtöbb országgyűlési képviselői helyet szerzett párt miniszterelnök-jelöltjét vá­* Az új Országgyűlés 386 tagja közül 181-en már az előző cik­lusban is részt vettek a tör­vényhozás munkájában. Jó néhányan nyolc éve parla­menti képviselők. Három olyan képviselő is van, aki már harmadszor szerzett man­dátumot ugyanabban a válasz­tókerületben: az MDF-s Csa- pody Miklós (Budapest XI. ke­rület), valamint az SZDSZ-es Kis Zoltán (Jászberény) és Kuncze Gábor (Szigetszent- miklós). Az 1990-ben kezdődő cik­lus azon MDF-es képviselői közül, akik az elmúlt négy év­ben nem voltak tagjai az Or­szággyűlésnek, Horváth Ba­lázs és Hörcsik Richárd a de­mokrata fórum színeiben tért vissza a parlamentbe, míg Bogdán Emil, Csurka István és Szabó Lukács a MIÉP, Hor­váth Béla pedig az FKGP sora­iban foglal helyet. Független képviselő lesz az Antall-kor­mány egykori pénzügyminisz­tere, Kupa Mihály. Újra országgyűlési képvi­selő lett az 1990-ben megvá­lasztott honatyák közül Frajna Imre (Fidesz) és Demszky Gá­bor (SZDSZ) Budapest főpol­gármestere, aki 1990 őszén, az akkori összeférhetetlenségi szabályok miatt mondott le mandátumáról. Megtörtént az első „átülés” is: Hörcsik Richárd tegnap be­jelentette, az MDF-ből átül a Fidesz-MPP képviselői közé. simonffy Az államfő gratulál a kijelölt kormányfőnek fotó: feb/diósi Hat frakció és egy független képviselő fotó: feb ' Nem kémek türelmet Július 10-e előtt feláll az új kabinet Az új kormány megalakulása után nem kér és nem is vár el száznapos türelmi időt - je­lentette ki Orbán Viktor, a vá­lasztásokon győztes Fidesz- Magyar Polgári Párt elnöke, kormányfőjelölt az ország- gyűlés tegnapi alakuló ülését követően. „Bármelyik pillanatban sor ke­rülhet a Független Kisgazda- párttal a koalíciós megállapo­dás aláírására, jelenleg a szöve­gezés utolsó simítása folyik” - mondta a politikus. Megfogalmazása szerint, ha csak a koalíciós pártokon múlna, akkor holnapután reggel is megalakulhatna az új kor­mány, de mivel meg kell tartani az eljárási szabályokat, az új kabinet felállásáig még leg­alább két-három hét eltelik. Jú­lius 10-e előtt lesz kormánya az országnak, ígérte. Orbán Viktor szólt arról is, hogy az új kormány első dönté­seiről a koalíciós partnerekkel kell majd egyeztetni. A kor­mányfőjelölt közölte, hogy pén­tektől megindul a kormányzati átadás-átvétel, de még nem tudja, mikor találkozik a lekö­szönő miniszterelnökkel. Horn Gyula szerint a megbe­szélést a kormányalakítással megbízott miniszterelnök-je­löltnek kell kezdeményeznie. Ehhez hozzátette: ilyen javaslat mind ez ideig nem jutott el hozzá. „1994-ben magam kez­deményeztem a megbeszélést az akkori kormányfővel, és Bo- ross Péter úrral három napon belül találkoztunk is.” Teherán kevesli Washington kezdeményezését Amerikai gesztus Iránnak Az amerikai külügyminiszter szerdán New Yorkban azt ja­vasolta, hogy az Egyesült Ál­lamok és Irán helyezze új alapokra kapcsolatait, és normalizálja viszonyát. Külpolitikai elemzők vélemé­nye szerint ekkora horderejű gesztust még nem tett Washing­ton Iránnak azóta, hogy 18 éve megszakította diplomáciai kap­csolatait az ázsiai országgal. A sah bukását, az iszlám forrada­lom győzelmét, majd 52 ameri­kai diplomata túszul ejtését kö­vetően a hetvenes évek végére teljesen elhidegültek a kapcso­latok a két ország között. Madeleine Albright külügy­miniszter elismerte: azóta, hogy a jóval mérsékeltebb Moham­med Hatamit választották meg Irán elnökévé, az ázsiai ország­ban kedvező változások történ­tek. Az Egyesült Államok meg­tette az első lépéseket a kölcsö­nös bizalom kiépítése, a félreér­tések felszámolása felé vezető úton, és most az Iráni Iszlám Köztársaságon a sor. Az iráni külügyminiszter szerint Amerikának változtat­nia kellene Iránnal szemben el­lenséges politikáján, ha valóban rendezni akarja vele kapcsola­tait. Kamal Harazit madridi lá­togatásán érte az Albright-aján- lat híre, ott reagált amerikai kollégája szavaira. „Amíg az Egyesült Államok nem ad olyan jeleket, hogy kész az egyenlőség és a kölcsönös tisz­telet alapján tárgyalni Iránnal, addig nincs sok lehetőség kap­csolatépítésre” - szögezte le. Gazdasági rendvágás előtt Adócsökkentést terveznek Japánban A Hetek pénzügyminiszter­helyettesei szombaton Tokió­ban értekezletet tartanak 11 ázsiai kollégájukkal, hogy megpróbáljanak rendet vágni az ázsiai gazdasági-pénzügyi zűrzavarban. Az értekezletet azt követően hívták össze, hogy az amerikai és a japán központi bank szer­dai jentámogató beavatkozása megadta a rajtjelet az együtt­működéshez. A tanácskozáson részt vesznek a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank képvi­selői, a Thaiföldnek, Malajziá­nak, Indonéziának, Dél-Koreá- nak megszervezett sok tízmilli­árd dolláros nemzetközi men­tőprogramok főszereplői is. Mindenki azt várja, hogy Ja­pán megerősíti elszántságát az ázsiai fellendülés motorjaként számon tartott gazdaságának élénkítésére. A tokiói kormány szerint a bankok valószínűleg behajthatatlan kinnlevősége 77 billió jen (566 milliárd dollár) volt az év végén, s ezért kényte­lenek voltak tartalékolni. Az élénkítés másik eszköze­ként a személyijövedelemadó- csökkentést tartják számon. Szakértők a japán gazdaságnak adott kegyelemdöfésnek tart­ják, hogy tavaly 3-ról 5 száza­lékra emelték viszont a fo­gyasztási adót. Ismét válságban a romániai koalíció Besúgómúlttal vádolják az RMDSZ egészségügy-miniszterét Frunda György, az RMDSZ szenátora szerint Radu Vasile román miniszterelnök „elsiette a dolgot”, amikor szerdán a koalíciós partnerek megkérdezése nélkül lemondásra szólí­totta fel dr. Bárányi Ferenc egészségügy-minisztert. A magyar nemzetiségű politi­kus elismerte, hogy 1961-ben fenyegetés hatására együtt­működési kötelezvényt írt alá a Securitate titkosszolgálat­nak, de - mint hangsúlyozta - senkit sem „adott fel”. Frunda György méltatta Bárányi Ferenc erkölcsi tisz­tességét, hozzáértését, és han­goztatta: jogi és politikai kér­désről van szó. Mindenkire egyenlő mércét kell alkal­mazni, minden miniszternek nyilatkozatot kellene tennie arról, hogy együttműködött-e a Securitatéval vagy sem. Ezt követően a kormány és a koa­líció feladata lenne eldönteni, hogy az esetleges érintettek benyújtsák-e lemondásukat. A román közéletben más politikusok korábbi Securi- tate-kapcsolatai is vezető té­mát jelentenek. Vasile Lupu, a Kereszténydemokrata Nem­zeti Parasztpárt alelnöke, aki maga is elismerte egy infor- mátori kötelezvény aláírását „a rá gyakorolt nyomás hatá­sára”, időközben élére állt a titkos dossziék nyilvánosságra hozatalát sürgetőknek. A poli­tikus csütörtökön egyenesen perrel fenyegette a román ál­lamot, ha hat hónapon belül nem teszik hozzáférhetővé a múltjára vonatkozó Securi- tate-dossziét. Újabb koalíciós konfliktus tört ki a román szenátusban: a Petre Roman által vezetett Demokrata Párt az elnöke tá­vollétében az ellenzékkel fo­gott össze egy, a mezőgazda­sággal kapcsolatos törvényja­vaslat előterjesztésekor. A többi koalíciós párt, köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenáto­rai csak úgy tudták megakadá­lyozni annak megvitatását, hogy elhagyták az üléstermet. Külföldi hírek Brüsszeli remények, mohi atomok Visszafordíthatatlan a mohi atomerőmű beüze­melése - mondta Meciar szlovák kormányfő Hans van den Broek, az Európai Unió biztosa fo­gadásán. A brüsszeli politikus kifejtette: az Eu­rópai Unió reméli, hogy Szlovákia felszámolja az integrációja útját álló politikai akadályokat. Holbrooke ismét diplomata Richard Holbrooke lesz az Egyesült Államok új ENSZ-nagykövete. Az 57 éves politikus orosz­lánrészt vállalt a boszniai válságot lezáró daytoni szerződés kidolgozásában. Holbrooke az egyez­mény aláírását követően, 1995 végén távozott az amerikai külügyminisztérium kötelékéből, és magánemberként a bankszférában dolgozott. Veterán politikusok találkozója Barátként fogadta Borisz Jelcin orosz államfő csütörtökön a Kremlben a magánlátogatáson Moszkvában tartózkodó George Bush volt ame­rikai elnököt. Jelcin úgy fogalmazott, hogy „ők ketten teremtették meg a hidegháború befejezé­sének alapjait”, s e folyamatnak az eredménye­ként az egykori ellenségekből barátok váltak. Villámlátogatás Vilniusban A Baltikum biztonsága és Európa békéje elkép­zelhetetlen Oroszország részvétele nélkül - jelen­tette ki Vilniusban Valdas Adamkus litván állam­főnek és Vytautas Landsbergis parlamenti elnök­nek Javier Solana, a NATO főtitkára. Szerb háborús bűnös Hágában Ártatlannak vallotta magát Milorad Kmojelac egykori boszniai szerb táborparancsnok, aki csü­törtökön először jelent meg a háborús bűncse­lekmények kivizsgálására felállított hágai Nem­zetközi Törvényszék előtt. Izrael tagadja az atomkísérletet Silvan Salom védelmi miniszterhelyettes cáfolta, hogy Izrael az Akabai-öböl térségében kísérleti nukleáris robbantást hajtottak volna végre.

Next

/
Thumbnails
Contents