Új Néplap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-03 / 128. szám
Mitől beteg a hajunk? Sokszor a panasz esztétikai szempontból fogalmazódik meg: hullik a hajam, fénytelen, töredezett. Mint szépséghiba bánt bennünket, arra gondolunk, hogy a hajunk nem szép, és nem arra, hogy nem egészséges. Természetes játszóhely, kirándulás, egészséges életmód A gyerekek jobban formálhatók Ma már senki sem vitatja az egészséges életmódra nevelést Olyan életmódot és környezethez való viszonyt próbálnak közvetíteni Törökszentmiklós óvodáiban, amely a gyermekeknek követendő példaként szolgál. Pedig a panaszok hátterében ez utóbbi áll. És még csak nem is arról van szó, amit gyakran olvashatunk, hogy emésztési rendellenesség, vérszegénység, hormonzavar, vagyis valamilyen más betegség okozza a bajt, hanem arról, hogy maga a haj vagy a fejbőr nem egészséges! Erről ugyanis keveset beszélünk. Mint ahogy arról is, hogy legtöbbször mi magunk vagyunk az okai ennek. Mint ahogy az életmódunkkal, szokásainkkal véthetünk a szívünk, az érrendszerünk stb. ellen, ugyanúgy a hajunk egészsége ellen is. Munkácsi Lászlóné Zsuzsa a szolnoki Biostúdió fodrásza soksok példát tudna fölsorolni, ő évek óta tudja már, hogy nem elég szép frizurát varázsolni valakinek a fejére, a haj, a fejbőr egészsége az alap. Ezért kezdett el foglalkozni a haj gyógyászattal is.- Ott kezdeném a kérdések sorát, hogy helyesen mossuk-e meg a hajunkat? Sokan elolvassák a samponok flakonján, hogy milyen hatóanyagokat tartalmaznak. Aztán otthon beállnak a zuhany alá, pillanatok alatt megmossák a fejüket, sebtében leöbl ítik, és már rohannak is tovább. Holott a sampont legalább 5 percig rajta kellene hagyni a fejen, utána viszont alaposan kiöblíteni. Ez utóbbi vonatkozik a balzsamokra is! Nem szabad a hajban benne hagyni a balzsam maradékát, mert utána pillanatok alatt be fog zsírosodni tőle.- Gyerekkoromban ecetes vízzel öblítették le a hajunkat mosás után, és azt mondták, hogy ez egészséges. Ma már viszont nem divat.- Nem divat, pedig hasznos volna. A fejbőr ph-értéke ugyanis savas, a samponok pedig többnyire lúgosak. Az ecetes vagy citromos vízzel - a fodrászatokban pedig közömbösítőszerekkel - a mosás után vissza kellene állítani a fejbőr normális ph-értékét.- Manapság nagyon sok embernek károsodott a haja. Miért?- Azt tapasztaljuk, hogy szinte mindenkinek van valamilyen problémája vele: fénytelen, töredezik, korpás, zsíros, hullásra hajlamos, ezek a leggyakoribb panaszok. Szinte nincs olyan ember, akinek ne károsodna a haja, elsősorban a környezetétől.-A szennyezett levegőtől?- Attól is. Például a kipufogógáztól, de a mosás során a klóros víztől is. Ehhez jönnek még a vegyszerek, amelyek dauerolás, festés során hatnak a hajra. Ráadásul sokan nem megfelelő anyagokkal dolgoznak, és az agresszív anyagokat együtt alkalmazzák, például együtt festenek és dauerolnak.- Gyakran ér bennünket tartós stressz is, a hajhagymák összezsugorodnak tőle, és nem tudják felvenni a tápanyagokat. Ezt sokan esztétikai gondnak élik meg, pedig az egészségünkről van szó, a hajunk, a fejbőrünk, a hajhagymánk állapotáról.- Gyakori szépséghiba — vagy betegség? - hogy töredezik a haj vége. Erre azt szokták mondani, vágassunk belőle. Levágatjuk, de egy hét múlva megint töredezik a vége. Miért?- A hagyományos hajvágással ugyanis megsértjük a hajat, a hajvég szabadon marad, és kifolyik belőle a hajban lévő életfontosságú anyag, az úgynevezett kitt egy része.- A kittnek pedig a haj szerkezetében kellene cirkulálni, és megkötni a vizet. De ha a vágás után kifolyik, akkor egy-két hét múlva újra törik a haj vége.- Ezt a jelenséget a fodrászok régóta ismerik, de nem volt ellenszere.- Ma már van: az úgynevezett „forró olló”, ami a vágás után beforrasztja a haj végét és nem engedi, hogy kifolyjon belőle az értékes anyag.- Az olló egy komputerrel van összeszerkesztve, a komputer ügyel arra, hogy a hajhoz megfelelő hőmérsékletet biztosítsunk. Erre az egyébként német gépre kifejezetten azért tett szert a stúdiónk, mert a haj egészségének megtartása a célunk.- Rájöttünk, hogy hiába teszünk meg mindent, ha a hagyományos vágással értékes anyagot veszíthetünk.- Magyarországon nem igazán terjedt még el a forró vágás, mert a készülék iszonyatosan drága.- Aki azért veszi meg, hogy nyerjen rajta, az téved. Ez nem egy hasznot hozó, hanem egy egészséget megőrző befektetés. Németországban ugyanis kétszer annyit kémek a forró ollóval történő hajvágásért, mint amennyit a hagyományosért. De Magyarországon ezt nem lehet megtenni.- Nálunk csak azok fogják beszerezni, akik szeretnének mindent megtenni a haj egészségének megőrzéséért. Ma már senki sem vitatja, hogy a környezeti és az egészséges életmódra nevelés nagyon fontos, és hogy mindezt a legjobb minél kisebb korban elkezdeni. Nagyon alkalmas közeg erre az óvoda több szempontból is. Elsősorban azért, mert az idejáró korosztály tagjai modellköve- tők, vagyis utánozzák a hozzájuk érzelmileg közel álló emberek viselkedését. Szinte mindegyik törökszentmiklósi óvoda bekapcsolóA New York-i Rockefeller Egyetem AIDS-kutatási központjának szakértői és a not- tinghami egyetem kutatói közölték a világgal a tudományos sajtó által: a vírus „családfáját” annak a HÍV-pozitív vérplazmának a genetikai vizsgálatával sikerült felvázolni, amelyet még 1959-ben vettek egy kongói férfitól. Mint mondják: a mintában fellelt AIDS-kórokozó genetikai elemzése arra utal, hogy a mai világjárvány felelősének Magyarországon jelenleg sclerosis multiplexben 6500-7000 beteg szenved. Közülük több száznak a jövője függhet attól, hogy egy új készítmény, az izraeli TEVA Gyógyszergyár gyógyszere megkapja-e Magyarországon az egészségbiztosítás ártámogatását. A készítmény az elmúlt két évben vált ismertté hazánkban, amikor klinikai vizsgálat keretében mintegy kétszázötven beteg részesült gyógyszeres kezelésben. A vizsgálat befejezése után a TEVA eddig saját költségére látta el gyógyszerrel az érintett betegeket, de a kezelés folytadott ebbe a programba. A Kossuth, az Arany János úti például az egészséges életmód kialakításában tevékenykedik leginkább. A Hámán Kató útiban kirándulásokat szerveznek, legutóbb a Hortobágyon és Abonyban jártak, és a terepre is viszik a gyerekeket. A Damjanich úti óvodában óvodatörténeti gyűjtemény van, ahol a néphagyományokkal, tárgyi emlékekkel ismerkednek a kicsik, mint ahogy a Bajcsy úti tartott változat, a HIV-1 prototípusa 10-15 évvel korábban, vagyis a II. világháború végén vagy közvetlenül utána jelent meg tömegesen az emberben. A kutatók szerint ma sem tudható pontosan, hogy mi idézte elő közvetlenül a legag- resszívabb HÍV-változat későbbi robbanásszerű terjedését, de szerepe volt benne az utazás könnyebbé válásának, a növekvő népsűrűségnek és annak, hogy a szexuális kapcsolatok korábbi korlátái megszűntek. tásához elengedhetetlen a gyógyszer támogatása a gyógyszer ártámogatási külön keret terhére. A magyar eredményekről tavasszal Budapesten megtartott tudományos ülésen számoltak be. A vizsgálat rendkívül széles körű volt, huszonegy kórház, közel ötven ideggyógyász és több mint 250 beteg bevonásával zajlott, és jó eredménnyel zárult. A betegek életkora 18-59 év volt, 26 százalékuk férfi, 74 százalékuk nő. A betegek 79 százalékánál nem jelentkezett fellángolás a vizsgálat ideje alatt. A páciensek 85 százalékánál fizikai állapotának óvodában tevékenykedő Apáról Fiúra Alapítvány jóvoltából is. Az óvodákban igyekszenek természetes környezetet kialakítani. A csoportszobákban természetes anyagokból (például szalma) készült tárgyak, díszek, játékok vannak, a kertet, az udvart is úgy alakítják ki, hogy minél több növényt a valóságban is megismerhessenek a gyerekek. Az intézményi udvarok, kertek kialakításában segítenek a szülők is. Az egyik szülő vezetésével például a szülői közösség az alföldi építészet jegyeit magán viselő játszóhely kialakítását tervezi. Sajnos, a védőoltások is terjesztővé váltak egyes helyeken, mivel az oltást fertőzött tűvel adták be. Az AIDS terjedését csak tovább segítette, hogy három évtizedig fel sem ismerték a betegség kórokozóját. A kutatások csak akkor kezdődtek meg, amikor a hetvenes évek végén - főleg amerikai homoszexuálisok között - feltűnő mértékben kezdett teijedni az immunrendszert leromboló tünetegyüttes. A vírus azóta huszonkilenc - millió ember szervezetében telepedett meg, közülük 5 millióan már nem élnek. FEB romlása megállt, illetve lelassult. Az egyéves vizsgálat alatt mindössze a betegek 2,7 százaléka hagyta abba a kezelést a fellépő mellékhatások miatt, és csak az 5,9 százalékánál jelentkezett súlyosabb mellékhatás. A nemzetközi vizsgálatok is igazolták a szemek a betegek fizikai állapotára gyakorolt kedvező hatását és a jó tolerál- hatóságát. A rövid idő alatt nemzetközileg ismertté vált gyógyszer magyarországi törzskönyvezése 1997. december 16-án történt meg. Ahhoz azonban, hogy az új készítmény, amely sok betegnek reményt ad arra, hogy az állapota nem romlik tovább, elérhetővé váljék számukra, az egészségügyi hatóság döntésére van szükség. Ne nyelje le! Ne nyeljen le mindent! Gondoljon arra, hogy mi mindent meg akarnak etetni Önnel a boltokban kínált sok-sok élelmiszerrel! A színezékekről, adalékanyagokról, tartósítószerekről stb. van szó, amelyek sok esetben a feldolgozott élelmiszerek „velejárói”. Érdemes azonban ilyen szempontból is felülbírálni az élelmiszerüzletbeli kosárkába rakott árukat: vajon mit „nyelünk le”, ha megesszük ezeket az ételeket? Míg évekkel ezelőtt 5 ezer fajta élelmiszer közül választhattunk, ma már 40 ezer szerepel a kínálatban. Élelmiszereinket sokszor keverték már gyanúba: a paprikát, az ecetet, az ételízesítőt stb. Aztán meg azzal riogattak bennünket, hogy melyik étel vagy ital tartalmaz rákkeltő anyagokat. A tudomány, a kutatás figyelme manapság az úgynevezett élelmiszer-adalékanyagok felé fordult. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy az adalékanyagokat hatóságilag engedélyezik, és fel- használás előtt szigorú vizsgálatokon mennek keresztül. Azonban már sok ártalmatlannak ítélt adalékanyaggal szemben óvatosságra intenek, egyes országokban tiltólistára is vették őket, mint például a ciklamát mesterséges édesítőszert az USA-ban, a tartrazin színezéket Ausztriában és Svájcban. Azt tartják, hogy Magyarországon a lakosság közel 40 százaléka allergiás. Arról viszont már kevés szó esik, hogy ebben szerepet játszhatnak az élelmiszer-adalékanyagok is. A felhasznált adalékanyagok úgynevezett „E-számok” formájában láthatók a termékismertetőn. Azok, akiket érdekel az E-számok megfejtése, vagyis, hogy milyen adalékanyagot rejtenek az E-jelzések az élelmiszerek csomagolásán, és hogy az illető adalékanyagnak milyen hatása van az egészségre, kérdéseikre választ kaphatnak dr. Kalas György: „Az élelmiszerek adalékanyagai” című ismeretterjesztő kiadványából, amelyet az Öko-Stúdió (Győr, Vándor u 9., 9028) adott ki. A füzetecske - mint ahogy egy egészségvédő, ismeretterjesztő kiadványhoz méltó - ingyenesen szerezhető be az érdeklődőknek. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva Azt állítják, a vírus legalább ötvenéves Újdonságok az AIDS elleni harcban A világjárvány felelőse a világháború után jelent meg Brit és amerikai tudósok szerint az AIDS-betegséget okozó vírus, a HÍV hozzávetőleg ötven évvel ezelőtt kezdte pusztító hadjáratát az emberiség ellen. A sclerosis multiplexben szenvedők reménysége Sürgős kormányzati döntésre várnak Kétségbeesve hívta fel szerkesztőségünket egy szolnoki édesanya. Huszonéves fia sclerosis multiplexben szenved. Tudja, hogy van gyógyszer, amely reményt adna, de Magyarországon nem juthatnak hozzá. Ételed az életed! — szívbarát program A szolnoki szívbarát program is fontosnak tartja az étkezést, ezért rendeztek ételbemutatót és -kóstolót A Világbank finanszírozásában szívbarát program indult hazánkban, amelynek költség- vetése 2 millió USA-dollár. A kétéves program idején többek között konferenciákat szerveznek, étrendet terveznek, élelmiszer-útmutatót adnak ki, iskolai tréningeket szerveznek. A szívbarát program ugyanis célként fogalmazta meg, hogy fel kell kelteni az érdeklődést az egészségesebb táplálkozási szokások iránt, mégpedig úgy, hogy csökkenjen a telített zsírsavak és a só fogyasztása, ugyanakkor nőjön a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék fogyasztása. Egyúttal támogatni kívánják azoknak az élelmiszereknek az eladását és hozzáférhetőségét, amelyek szív- és érrendszerünk egészségét fenntartják. Miért van szükség erre a programra? Világbanki és egyéb nemzetközi adatok, valamint a hazai felmérések adatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a szív- és érrendszeri betegségben elhunytak aránya nálunk sokkal magasabb, mint Nyugat-Euró- pában. Az ilyen jellegű megbetegedések a halálozások több mint felét teszik ki. A születéskor várható átlagos élettartam ma nálunk 5-10 évvel kevesebb, mint más európai országokban. Ha a szív- és érrendszeri megbetegedések okait kutatják, a dohányzást, a mozgásszegény életmódot, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, az étkezési szokásokat említik az első helyeken. A felmérések azt is mutatják, hogy a magyar lakosság tápérték fogyasztása magasan meghaladja a kívánt mennyiséget. Ha a napi fogyasztást nézzük, akkor Magyarországon a zsiradékokból mintegy nyolc százalékkal, a telített zsírsavakból mintegy 6 százalékkal, a konyhasóból 5 grammal fogyasztunk el többet, mint kellene. Miközben a koleszterinbevitelünk 190 milligrammal több a napi átlagos optimális értéknél, viszont szénhidrátból több mint 10 százalékkal kevesebbet veszünk magunkhoz, mint kellene! Az étkezési szokások általános hibái: a mértéktelen zsír- és sófogyasztás, a férfiaknak csak 9,8 százaléka, a nőknek csak 12,5 százaléka fogyaszt mindennap zöldséget. Nagyon kevesen veszik be a gyümölcsöt a napi étrendbe. Azok, akik az alacsony zsírtartalmú tejet vásárolják, mindössze a lakosság 12,4 százalékát teszik ki. Tény, hogy a rizikófaktorok megváltoztatásával csökkenne az említett megbetegedéseknek a száma. Mivel az előidézési okok között a táplálkozási szokások hatása az egyik legjelentősebb, azért tesznek erőfeszítéseket a szakemberek ezek megváltoztatásra. Azonban nagyon nehéz a dolguk, mert az étkezési kultúrát nagymértékben befolyásolják az idők folyamán kialakult szokások és anyagi korlátok. Magyarországon aránytalanul magas az egy főre jutó jövedelemből az élelmiszer vásárlására fordított összeg aránya, több mint 34 százalék (igaz, ebben az alacsony fizetések is közrejátszanak). A magyarországival párhuzamosan Szolnokon is indult egy szívbarát program, amely áprilisban kezdődött, és eddigi terveik ez év végéig szólnak. A programban voltak már előadások, ételbemutató és -kóstoló, osztottak szívbarát recepteket. Most az ifjúsághoz keresik az utat, szeretnék elősegíteni, hogy a diákok rendhagyó egészségtan órákon ismerkedjenek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségeivel. I
