Új Néplap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-17 / 140. szám

4. oldal Gazdasági Tükör - Megyei Körkép 1998. június 17., szerda Értékálló államkötvény Június elején újfajta érték­papír forgalmazását kezdte meg a Magyar Államkincs­tár fiókhálózata. Az új, 2005/D jelű államkötvény lényege, hogy a papír névér­téke az ismertté váló inflá­ciós adatokkal folyamato­san kiigazításra kerül és az így megnövelt tőke után jár a kamatfizetés. Ezáltal elér­hető, hogy a befektetett pénz garantáltan ne veszít­sen az értékéből. A kisbefektetők gyakori fé­lelme, hogy megtakarításuk „elinflálódik”, azaz kevesebb árut és szolgáltatást vásárol­hatnak meg a futamidő végén, mint a befektetéskor. Az Államadósság Kezelő Központ ezért most olyan új államkötvényt kínál, amely­nek konstrukciója biztosítja a reálkamatot, ami nem más, mint a mindenkori infláció fe­lett kifizetett kamat mértéke. A Központi Statisztikai Hivatal havi fogyasztói árin-- dexét alapul véve kiszámol­ható minden egyes napra a befektetés névértékét folya­matosan gyarapító tőkenö­vekmény, amely teljes mér­tékben kárpótolja a befektetőt a pénze értékvesztéséért, rá­adásul a kompenzált érték után rakódik az értékpapírra nap mint nap a kamat is. A garantált reálkamat, azaz a kamatprémium mértéke az új államkötvény esetében 4 százalék, kifizetésére minden év március 12-én kerül sor. A hétéves futamidejű köt­vényt egyébként nem kell le­járatig megtartani, hiszen a másodlagos forgalomban bármikor értékesíthető, a Ma­gyar Államkincstár is naponta jegyez eladási és vételi ár­folyamot. Az inflációval indexált ál­lamkötvény fő vásárlói a biz­tosítók és a nyugdíjpénztárak lehetnek, de ezen kívül nép­szerűségre számíthat a lakos­ság körében is, hiszen ezzel a konstrukcióval bármely be­fektető évekre előre teljes biz­tonsággal kivédheti a ki nem számítható inflációt. Wermeser Zsolt Sokat segíthetnek a gépkörök Elavult technikával nem lehet korszerűen termelni A korábbi évekhez hasonlóan az idén is gondot okoz - főként az aratás, betakarítás idején - a múltból örökölt elöregedett, élettartamának utolsó éveit taposó mezőgazdasági géppark. Elavult technikával nem lehet korszerűen termelni. A szakem­berek tíz-tizenöt esztendőre becsülik, amíg a koros gépeket újakra tudják cserélni a gazdálkodók. Csökkent a foglalkoztatás Az év első négy hónapjában a 10-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások­nál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási in­tézményeknél 2 millió 491 ezren álltak alkalmazásban, 0,2 százalékkal kevesebben, mint tavaly ilyenkor - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelenté­séből. Január-áprilisban a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak bruttó nominális átlagke­resete 20,6 százalékkal ha­ladta meg az 1997 év azo­nos időszakának adatát. Ezen belül a költségvetési intéz­ményekben 21 százalékkal, míg a versenyszférában en­nél szerényebben, 20,5 szá­zalékkal növekedtek a kere­setek. Az év első négy hónapjá­ban a havi bruttó átlagkereset 62 120 forint volt, ezen belül a szellemi dolgozóké 84 610 forint, a fizikai foglalko­zásúaké pedig 45 290 forint volt. A nettó átlagkereset 42 140 forintot tett ki. Az FM Műszaki Intézetének adatai szerint a traktorok, arató­cséplő és fontosabb mezőgaz­dasági gépek átlagéletkora megközelíti a tíz esztendőt. Dr. Hajdú József igazgató szerint nyugat-európai mércével mérve ez nem nagy idő, ha a gépek nincsenek túlzottan igénybe véve. Csakhogy Magyarorszá­gon hamarabb használódnak el ezek a masinák, hiszen egy traktor évente 1500-2500 üzemórát „dolgozik” a földe­ken, ez öt-, hat-, olykor tízsze­rese annak, mint amennyit Nyugat-Európában üzemelnek. Ráadásul ezeknek a gépeknek nyolcvan százaléka gyengébb minőségű, korszerűtlenebb ke­let-európai gyártmány és csak húsz százaléka képviseli a fej­lett, nyugat-európai műszaki színvonalat. A kicsiknél kevés a gép A gazdaságok technikai felsze­reltségéről árulkodó adatok szerint a gépesített üzemek száma jelenleg hatvanezer, eb­ből 51 ezer a magángazdaság, 2000 szövetkezet, a többi pedig egyéb társasági formában gaz­dálkodó szervezet. A traktorok egyharmada a gazdasági társaságok és szö­vetkezetek tulajdonában van, kétharmada - 65 ezer darab - a magángazdaságokban talál­ható. A 9500 darab nagy értékű kombájn egy harmadát a nagy- gazdaságok birtokolják. E gép­park kétharmada viszont kis­gazdaságok tulajdonában van. Harmincnégymilliós fejlesztés a túri fazekasoknál A svéd Ikeának is szállítanak A Túri Fazekas Kft. hosszú évek küzdelme után megvetette lá­bát az Ikea-láncon belül, de a svéd piacon maradás érdekében fejlesztésekre van szükség. Ennek érdekében (is) pályáztak a megyei területfejlesztési tanácshoz. A tanácshoz munkahelymeg­tartó beruházás érdekében ad­tak be pályázatot, melynek ke­retében 17 millió forint elnye­résében reménykedtek. Ebből 10 milliót meg is kaptak. Ozvald Márton, a cég ügyve­zetője elmondta, a közeljövő­ben kezdenek egy 34 milliós fejlesztésbe. Többek között matricázó és korongozó auto­matát szereznek be, kiépítik a számítógépes termelésirányí­tási rendszert. Lehetővé válik az is, hogy nemzetközi adat­bankokhoz csatlakozzanak. A most megkezdődő munka egy többéves program része, mely a cég megalakulásakor kezdő­dött. A kézi technológiát jelen­tős mértékben gépivel váltották fel a hagyományok ápolása mellett. Ezt a világpiaci igé­nyekhez való alkalmazkodás tette szükségessé, ugyanis kül­honban a nagy sorozatú és ol­csó termékek az eladhatók. Ez a svéd Dcea-lánccal való együtt­működésükre fokozottan igaz. E kapcsolat megtartása érdeké­ben szükséges a termelés bőví­tése, hiszen a bútorairól ismert cég az eddigieknél jóval több terméket vásárolna a túri üzem­től. Ha nem tudnának megfe­lelő mennyiséget és minőséget szállítani, veszélybe kerülne dolgozóik munkahelye is. ses Állat- és növényfajok létét teszi bizonytalanná az emberi hiúság és önzés a Élhettek volna még... Évente több százezer védett állat esik áldozatul orwadászok, kereskedők puskáinak, csapdáinak. A Földön naponta kihal egy állatfaj, mert felelőtlenül divatcikkeket készítenek bőrük­ből vagy éppen hópárducot akar kandallója elé valaki. Erre hívja fel a figyelmet egy kiállítás Karcagon. A veszélyeztetett vadon élő ál­lat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló kor­mányszintű megállapodásnak köszönhetően a hatóságok egyre erőteljesebben léphetnek fel a ál­latfajok pusztítóival szemben. A CITES 1973-ban alakult, a Wa­shingtoni Egyezményhez 126 ország, köztük Magyarország csatlakozott, így 1985 óta több ezer állatot koboztak el a ma­gyar határokon is. A karcagi Déryné Művelő­dési Központban a Környezet és Természetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala Ökológiai Osztályának a hatá­ron elkobzott, védett állatok prémjéből és a belőlük készített divatcikkekből látható kiállítása. Bemutatják többek között azt a hópárducot, amelyet egy mon­gol diplomata akart kicsem­pészni. A tárlaton az is kiderül, hogy a vámosok a határőrséggel közösen értek már tetten olyan bandát is, amely száz farkas­kölyköt akart kicsempészni. Az elkobzott állatok azóta a Pirene­usokban, egy harminc hektáros területen a látogatók kedvencei lettek, a kutatók pedig az élet­módjukat tanulmányozhatják. A kiállítás mintegy elrettenté­sül arra a tényre szeretné fel­hívni a figyelmet, hogy az em­beri hiúság és önzés hogyan te­szi bizonytalanná a vadon élő növény- és állatfajok létét. A tárgyak többsége mind-mind élőlények tucatjainak pusztulása árán jött létre. így a pitonbőr pénztárca, a krokodilbőrrel dí­szített férficipő, a pitonbőr szemüvegtok, a kígyóbőr öv vagy a kígyóbőr karkötő mind értelmetlen pusztítás műve épp­úgy, mint a Marco Polo-vadjuh trófea, a kikészített leopárd-, farkas- és hópárducbőr. Az értelmetlen irtással szem­ben a szakemberek igyekeznek fellépni, hiszen az emlősök kö­zül a hiúz, a medve, a vad­macska, a vidra, a farkas mellett harmincnégy ragadozómadár, a baglyok, a darvak, a fehér gólya, a borzas pelikán, a kanalas gém, a vörösnyakú lúd, a kékcsőrű réce, a parlagi vipera, az orvosi pióca is védettséget élvezne az összes orchideával, erdei ciklá­mennel, hóvirággal együtt. S hogy ezeket a ritkaságokat uno­káink is láthatják-e, vagy csak fotókon mutathatjuk meg, me­lyek azok az állatok, növények, melyek élhettek volna, ha nem válnak piaci áruvá, az rajtunk és környezetünkön is múlik. Daróczi Erzsébet A mezőgazdaságban az átla­gos traktorméret 72 lóerő. A kisvállalkozások általában a 60-80 lóerőseket használnak, míg a nagyüzemekben főként 80-100 lóerős vagy annál is nagyobb teljesítményű gépek üzemelnek. Tőke plusz hitel Az intézet nyilvántartása sze­rint az agráriumban jelenleg száz hektárra átlagosan 1,8 traktor - kisüzemekben 2,5, nagyüzemekben 1,1 munkagép - jut. Ez a gépsűrűség - össze­vetve az Európai Unió orszá­gaival - alacsony. A főigazgató szerint ezt a mutatót az elkö­vetkezendő években - az euró­pai uniós csatlakozás idejére ­3-ra, illetve a fölé kell emelni. Főként a kisüzemi szektort kell gépesíteni. A korszerűbb technika be­szerzésének azonban főként anyagi akadályai vannak, a ma­gánszektorban ugyanis még alacsony a tőkejövedelem. Tisztán saját erőből nem képe­sek a gazdálkodók lecserélni az elavult masinákat, illetve újak­kal bővíteni a meglévő gép­parkjukat. A mezőgazdaságnak a nyereségéből kellene meg­termelni ennek a költségeit, ak­kora jövedelem azonban jelen­leg még nincs az ágazatban, így új traktorokat, kombájnokat, erő- és munkagépeket csak ál­lami támogatással tudnak vásá­rolni a gazdálkodók. Az elmúlt két esztendőben 25, illetve 30 százalékos vissza nem térítendő Átképzés pályakezdőknek A munkaügyi központ karcagi kirendeltségén felkészültek a karcagi, kunmadarasi, berekfür­dői, kisújszállási pálya­kezdő fiatalok fogadására. Mint Domokos Gyula mun­kavállalási tanácsadó el­mondta, előzetes felméréseik szerint mintegy 300 pálya­kezdő fiatal bejelentkezésére számítanak, akiknek többsége szakmunkásképzőt végzett, de gimnáziumot, szakközép- iskolát és főiskolát befejező diák is lesz közöttük. A vég­zős középiskolásokat még év közben felkeresték, ismertet­ték velük a kirendeltség által biztosított szolgáltatásokat, és az átképzési lehetőségekről is beszélgettek velük a szakem­berek. Az általános iskolás diákok részére kiscsoportos foglalkozásokat és tájékoztató szülői értekezleteket tartanak majd a nyáron a kirendeltsé­gen. Az augusztusi állásbör­zéjükre meghívják a térségi munkaadókat, képzőintézmé­nyek vezetőit is, hogy a fiata­lok közül minél több lehető­ség közül választhassanak. Emellett személyre szabott együttműködési megállapo­dást kötnek a jelentkezőkkel. Harangi Istvánná a megyei átképzési lehetőségekkel is­merteti meg a fiatalokat. Mintegy 70 tanfolyam közül választhatnak majd az általá­nost, középiskolát vagy főis­kolát végzett érdeklődők: a betanított kosárfonótól a szak­irányú felsőfokú végzettséget adó mérlegképes könyvelőig, bőséges a kínálat. A tanfo­lyam ideje alatt átképzési tá­mogatást - napi bruttó 164 fo­rint - és útiköltség-térítést is kaphat a pályakezdő. de gépvásárlási és kamattámoga­tást vehettek igénybe. Az állami hozzájárulás fel­lendítette a vásárlási kedvet: 1996-ról 1997-re 36 százalék­kal növekedett a gépberuházás aránya. Főként a nagyüzemek vásároltak korszerű, fejlett mű­szaki színvonalú, nagy teljesít­ményű, energiatakarékos nyu­gati traktorokat, arató-cséplő gépeket. Az utóbbi években egyébként ez a szektor vette a legtöbb - több mint hatszáz da­rab - gabonakombájnt. A szakember szerint évente legalább kétszer annyi új trak­tort kellene használatba venni ahhoz, hogy 15 év alatt meg­újulhasson az állomány. Ösz- szességében - a költségvetés teherbíró-képességét is figye­lembe véve - évi 5-6000 darab új traktor üzembeállításával 10- 15 év alatt lecserélődhet a je­lenlegi elavult, elöregedett me­zőgazdasági traktorpark Bérvállalkozások Az igazgató szerint a kisgazda­ságoknak nem éri meg nagy tel­jesítményű, drága gépeket, kombájnokat vásárolni, mert nem tudják kihasználni azokat, üzemeltetésük, fenntartásuk igencsak költséges, s így gaz­daságtalan lenne. Az elmúlt években hazánk­ban is kialakultak és már mű­ködnek gépkörök, amelyek több falu, géppel nem rendel­kező kisgazdálkodóinak igé­nyeit ki tudják szolgálni. Jelen­leg 17 gépkör 300 gazdát tömö­rít. S kiterjedt a bérvállalkozói kör is, amely gépi munkát szol­gáltat a megrendelőknek. De esetenként a nagyüzemek is se­gíteni tudnak a kisvállalkozók­nak, a velük szerződésben álló bedolgozóknak. újvári Szász tapasztalatok. Szászország hasznos ta­pasztalatokat adhat át Ma­gyarországnak a területfej­lesztés terén - állapították meg a német tartományi parlament illetékes bizott­ságának tagjai, illetve ma­gyar területfejlesztési szakemberek keddi tanács­kozásukon. Szászország­ban az éves tartományi költségvetésnek 7-8 száza­lékát költik környezet­védelmi célokra, s a terü­letfejlesztést regionális alapon valósítják meg. Hadi közbeszerzés. A Magyar Honvédség beszer­zéseinél a kedvező ár és a jó minőség mellett a kereske­delmi megbízhatóság a fő szempont - mondta Kopasz Jenő mérnök-dandártábor­nok, a Honvédelmi Minisz­térium Beszerzési Hivata­lának vezérigazgatója. A közeljövőben esedékes NATO-csatlakozás miatt a hadseregnek egyébként egyre több civil beszállítóra van szüksége. Ismét csökkent a BI X. A Budapesti Értéktőzsde rész­vényindexe 7458,86 ponton zárt kedden, hétfőhöz képest 48 ponttal, azaz 0,6 száza­lékkal csökkent az értéke. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 357,70 Francia frank 36,03 Japán jen (100) 150,39 Német márka 120,80 Olasz líra (1000) 122,68 Osztrák schilling 17,18 Svájci frank 145,04 USA-dollár 217,42 ECU 238,60 Az igazgató az összevonás gondjairól, eredményeiről Két iskolából egy Három éve vonták össze Szolnokon a Délibáb Úti és a Mátyás Király Általános Iskolát. Az összeolvadás nehézségeiről, a gon­dokról és az eredményekről kérdeztük Kulcsár Balázst, a Má­tyás Király Általános Iskola igazgatóját.- Kényszer volt az iskolaegyesí­tés - kezdte az igazgató -, egyik tantestület sem akarta, de tudo­másul kellett venni, s meg kellett keresni a legmegfelelőbb mód­szert a további munkához. 1995 szeptemberében kezdődött az első közös tanév.- Tudjuk, hogy az egykori Dé­libáb úti iskolába sok hátrányos helyzetű gyerek járt, közöttük szép számmal cigány gyerekek is. Okozott-e ez gondokat?- Voltak előítéletek a szülők körében, sőt vannak is, ez a be­iratkozáskor derül ki. Évente mintegy ötven körzetbeli gyere­ket máshová visznek, és van olyan szülő, aki négyszemközt be is vallja, hogy nem akaija a gye­rekét cigány gyerekekkel egy osztályba járatni. Igaz, vagy tízet hoznak is más körzetekből.- Hogyan sikerült összeolvasz­tani a két iskolát?- Az egyesítéskor egész osztá­lyokat vettünk át, így az első idő­ben nem volt nagy keveredés, bár előfordult. Arra törekedtünk és törekszünk ma is, hogy továbbvi­gyük mindkét iskola értékeit. A Délibábból például átvettük a vi­zuális művészeti nevelés prog­ramját, amely kitűnő program a képzőművészeti tehetség kibon­takoztatására. A Mátyásban megmaradt a sporttagozat, a nép­tánc, a matematika, így összessé­gében gyarapodott a kínálat. A rajz, a testnevelés, a matematika oktatása tagozatos osztályokban folyt, ezek megmaradtak, de nyi­tottá váltak, bárki bekapcsolódha­tott a munkájukba. A városi köz­gyűlés maximálta az osztályok számát, ez keveredést okozott a tagozatok között is, például kényszerűségből egy osztályba járnak matematika és testnevelés tagozatosok. Az eltérő szinten álló gyerekeket a szülők kérésére igyekeztünk külön csoportba tenni, ez is keveredést okozott a két iskola tanulói között.- Voltak-e konfliktusok?- Nem voltak komoly ellenté­tek. A gyerekek megismerték egymást, ez szükséges a zavarta­lan együttéléshez, és nem is csak gyerekkorban. Fontosnak tartom, hogy a tanárok és a szülők is ha­mar megtalálták egymással a kö­zös hangot. Ami a cigány gyere­keket illeti, körükben kettős iden­titás figyelhető meg: akaiják az integrált nevelést, ugyanakkor elváiják, hogy vegyük figye­lembe életmódbeli sajátosságai­kat. Ezek közül van, amelyik fi­gyelembe vehető, és van, ame­lyik az iskola zavartalan műkö­dése érdekében nem. Sokan nem érzik jól magukat az emeletes is­kolában, a Délibáb ugyanis föld­szintes volt. Életmódbeli okok miatt többen nehezen viselik a nyolc órai iskolakezdést, vagy például máig is nehezen szokják meg a szaktantermi rendszert, te­hát hogy az óraközi szünetekben vándorolni kell egyik teremből a másikba. Mindezeket a nehézsé­geket azonban sikerült jórészt megoldani, nem volt komoly fe­gyelmi problémánk.- Hogyan alakult az iskola ta­nulmányi átlaga?- Egy kissé csökkent, 3,9-ről 3,5-re, de ez nem tragikus. Azt tartom fontosnak, hogy a lehető­ségek nem romlottak, a tanulmá­nyi, a kulturális és a sportverse­nyeken ma is jó eredményeket érnek el a tanulóink. B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents