Új Néplap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-09 / 108. szám

1998. május 9., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont Hálapénz nincs Megbeszéli az orvos a beteggel a műté­tet. Elmondja, miért van rá szükség, me­lyek a várható szövődmények, milyen lesz a gyógyulás üteme. Megállapodnak az időpontban is, amely mindkettejük­nek a legmegfelelőbb. A beteg, mielőtt elmenne, előveszi a borítékot, adná át az orvosnak. A doktor tiltakozik: , Asszonyom, én ezt nem fogadhatom el. Ha hazamenetelkor meg lesz elégedve a műtéttel, a gyógyulással, az ápolással, azzal, ahogyan az orvosok, a nővérek bántak Önnel, és úgy érzi, hogy ezt valamiképpen viszo­nozni szeretné, meg akaija hálálni - nem zárkózom el előle. Ezt vi­szont ügy hívják, hogy hálapénz, amelyet azért ad, mert elégedett velünk. De ha Ön előre fizet, amikor még nem is kapott szolgálta­tást, az azt jelenti, hogy le akar fizetni bennünket azért, hogy ren­desen operáljuk meg, emberségesen beszéljünk Önnel, egyszer­smind azt is jelzi, hogy nem bízik abban, hogy ezt előre fizetett pénz nélkül is meg tennénk. Tehát ha Ön most le akar fizetni ben­nünket, azt úgy nevezik, hogy: megvesztegetés, korrupció. Eddig több ezer műtétet végeztem el - folytatta az orvos a „lelkizést” -, mindig ahhoz tartottam magam, hogy előre nem fogadok el pénzt, ne fizessenek le engem. Ugye, megérti, ha az x ezredik műtét után is ehhez tartom magam?” A történet nem kitaláció, valóban megesett. És milyen jó volna, ha többször történne meg! Észre se vettük, hogy ebben az emberi értékeket egyre inkább nélkülöző világban mennyire átalakultak a dolgok. Észre se vettük, hogy a hálapénz kezd eltűnni az egészségügyből! A hálapénz - az utólag adott, a beteg elégedettségét tükröző boríték - nem veszett el, csak átalakult. Megvesztegetésre szánt összeggé. Mert sokszor nem elég utólag adni. Előre oda kell nyomni a bo­rítékot, csak azért, hogy X. Y. fogadjon bennünket, hogy elvállalja az operációt a jó szakember, hogy biztosítson ágyat és így tovább. A beteg nem is gondolkozik el azon, mit tesz valójában. Hogy lefi­zet valakit - egy orvost - azért, hogy előnyökre tegyen szert. Az „előny” jelen esetben az, hogy megkapja az egyébként őt megillető ellátást. Máskor az, hogy más, várakozó betegek elé kerüljön, hogy jobb kórtermet kapjon. A korrupció elharapózott az egészségügyben is, szinte észre se vettük, részesévé váltunk mi magunk, betegek is. Korrumpálunk, ha kell. Fizetünk előre, a vélt előnyért meg akarjuk vásárolni az el­látást, az odafigyelést. Hogy harcoltunk évekkel ezelőtt a hálapénz ellen! Meg akartuk szüntetni, nem tartottuk tisztességesnek. Ma már a műtét, az ellátás után juttatott boríték angyali tisztaságban tündököl előttünk ahhoz képest, hogy már kötelességünknek érezzük, hogy előre fizessünk, hogy felhívjuk így magunkra a figyelmet. Hamarosan azért kell majd harcolnunk, hogy legyen hálapénz. Hogy csak hálapénz legyen az egészségügyben. TIT-es élet Karcagon Igazodnak a kor igényeihez A hagyományos TIT-es tevékenység - például a felnőtt tudo­mányos ismeretterjesztő előadás-sorozat - az utóbbi időben kissé háttérbe szorult a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat karcagi szervezeténél. Inkább a gyorsan konvertálható, azon­nali elhelyezkedési lehetőséget biztosító tanfolyamok iránt ér­deklődnek az emberek. Immár hatodszor ünnepük meg a cukorgyári nyugdíjasok Anyák napja után - apák napja A kettő együtt ér valamit, hiszen ez a világ rendje. Mármint az, hogy az anyák napját követően valamilyen formában szót kel­lene ejteni a másik nem napjáról is - ez volt a lényege Csizmár Lajosné rövid bevezetőjének, köszöntőjének, aki Szolnokon a cukorgyári nyugdíjasklub vezetője. így a szervezet felvette a kap­csolatot a munkaügyi központ karcagi kirendeltségével, és ezekhez a regionális átképzé­sekhez vagy a TIT megyei tanfolyamaira irányítják az érdeklődőket - tudtuk meg Kovács István városi titkártól. Legtöbben a nyelvi és szá­mítástechnikai képzés iránt érdeklődnek. Miután a kar­cagi szervezet tagjai között pedagógusokat, ügyvédeket, orvosokat is találunk, így a helyi általános és középisko­lás diákok számára rendszere­sen szerveznek előadásokat például a magyar nyelv hete, természettudományi hét al­kalmából, és vetélkedőket is. Emellett jó a kapcsolatuk a kutatóintézettel, a múzeum­mal, a művelődési központtal és a könyvtárral, így évente rendeznek közös ismeretter­jesztő előadásokat. Karcagon és vonzáskörze­tében élénk a tudományos élet, a kutatómunka, így - az előzetes felmérések szerint - lenne igény ilyen jellegű könyvesboltra is. így a TIT karcagi szerve­zete szeretne kialakítani a vá­rosban a szolnoki, tudomá­nyos centrikusságú könyves­házhoz hasonló boltot, ahol a szakkönyvek, nyelvkönyvek, tudományos munkák széles választékát kínálnák a diá­koknak és felnőtteknek egy­aránt. -de-Mindez a gyár emeleti klub­termében hangzott el, amelyet az egykori dolgozók kéthe­tente ingyen kapnak meg a részvénytársaságtól. Az is tény, hogy ez a klub nem elő­ször ünnepli az édesapák nap­ját, hanem immáron hatodik alkalommal. Ötvenegy tagjuk közül tizenhét az édesapa. Az életkor is változó, akadnak közöttük 67 esztendős fiata­lok, meg 88 éves szépkorúak. A minapi rendezvény hagyo­mányosan az édesanyák, nagymamák, dédmamák szív­hez szóló köszöntőjével kez­dődött. Majd szó esett az édesapákról is. Az ott lévő korosztályról, akiknek kiju­tott a háborúból, a hadifog­ságból meg az ország újjáépí­tésének ki tudja hányadik próbálkozásából. Hogy azért erről a rendhagyó rendez­vényről, megemlékezésről a móka, derű sem hiányozzék, egy közülük, Kiss Béla bácsi beöltözött „örömlánynak”. A Bella nevet vette fel, s akit megszemélyesített, az rend­szereket élt túl, nem változta­tott a politikai nézetein, csak legfeljebb a hódolói cserélőd­tek. Pénzért, jó pénzért állta, feküdte az ostromot, de a mai fejével lebeszélne mindenkit ezen „hivatásról”. A kacagások, nevetések után újabb fontos mozzanat, az uzsonna következett egy­­egy üveg sör vagy üdítő kísé­retében, majd megbeszélték a május 13-i, Hollókő környéki autóbuszos kirándulást. Idő­közben „Bella mama” is visz­­szaöltözött a hagyományos férfinadrágjába, zakójába, és természetesen ő is elmegy ki­rándulni. Hogy kivel? Hát a hites feleségével. Elvégre nemcsak a világ változik, olykor mi is. Nem igaz, emberek? Akik már választottak Hetvennyolc önálló telepü­léssel rendelkezik me­gyénk, amelyekre ma már éppen úgy érvényes a kampánycsend, mint az or­szágra, mégis le kell ír­nunk, hogy szűkebb ha­zánkban, Jász-Nagykun- Szolnokban közel hetvenen már ma is élnek választói jogukkal. Még pedig oly módon, hogy egymást vá­lasztják, hiszen május 9-én kötnek házasságot. így ma Szolnokon tíz pár keresi fel a hivatalt: lesznek szűk körű választások és olyan igenek, amelyeket ha­talmas lagzik követnek. Karcagon három pár él ez­zel a jogával: kettő délelőtt, egy délután, Tiszafüreden egy lesz, Jászberényben há­rom, Abádszalókon is egy. Hogy azután miképpen sikerednek ezek a választá­sok, erre az anyakönyvveze­tők semmiféle támpontot nem adtak, de nem is tudtak adni. Elmondásuk szerint két csimbókra is összekötik az ifjú párt. Hogy azután a bogok kibírnak-e néhány évet, vagy ennél többet a holtomiglanig-holtodigla­­nig, erre manapság nincs biztos recept. Azért kíván­juk a ma főszereplőinek, hogy döntésük, boldogsá­guk sokáig, nagyon sokáig tartson. És akkor elmond­hatják magukról: május 9- én, az anyakönyvvezető meg a pap előtt remekült vá­lasztottunk ... D. Sz. M. Ismét nemzetközi repülőshow A napokban a kecskeméti re­pülőtéren megtartotta máso­dik ülését az augusztus 22-23-án megrendezendő IV. nemzetközi repülőnap és ha­ditechnikai kiállítás szerve­zőbizottsága. A nagyszabású repülőgálának ismét Kecskemét légibázisa ad otthont a honvéd vezérkar hu­mán főcsoportfőnöksége, a Manfred Wömer Alapítvány, a légierő-vezérkar és a kecske­méti repülőezred szervezésé­ben. Már bizonyosra vehető, hogy Anglia, Belgium, Csehor­szág, Németország, Ausztria, Olaszország, Svédország, Oroszország, Törökország, az Amerikai Egyesült Államok lé­gierői elfogadták a meghívást a nemzetközi repülőnapra. így lehet látni majd a Harrier, F-16, Mirage-2000, Tornado, F-4, MiG-29, G-222, SAAB-105, Draken, Viggen, Gripen légi­bemutatóját, s előreláthatólag a török légierő tíz NF-5A típusú gépből álló kötelékének léleg­zetelállító produkcióját. Ter­mészetesen ott lesznek a Ma­gyar Honvédség légierejének helikopterei, szállítógépei és vadászrepülőgépei is. K. D. Pillanatfelvétel „Bella mamáról”, aki kalapban ül és egyébként Kiss Béla. A hangulatot rajta kívül jótékonyan emelte a finom virsli és a hozzá tartozó itóka is. fotó: cs. i. D. Sz. M. Tiszafüredi gimnazista országos sikere Tizennégy évesen felvették az egyetemre A tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnáziumról köztudott, hogy ebben a tanintézményben igen erős a biológia és a kémia szakág. Több füredi diák, aki kimagasló eredményt ért el or­szágos tanulmányi versenyeken, lapunknak is sokszor szol­gáltatott témát. így történt ez most is: Kovács Gergely figye­lemreméltó sikert ért el a mosonmagyaróvári Pannon Agrár­­tudományi Egyetem által meghirdetett Kitaibel Pál nemzet­közi biológia- és környezetvédelmi versenyen. A tizennégy éves fiatalember az iskolai és megyei selejte­zők sikere után nemcsak má­sodik lett a negyvennyolc aspiránst felvonultató orszá­gos döntőn, de a díj mellé kapott még egy meglepetést. A szakmai zsűri javaslata alapján, látva tudását, meg­előlegezték neki a bizalmat: ha ő is úgy akarja, jó három év múlva felvételi nélkül le­het a Pannon Agrártudomá­nyi Egyetem hallgatója. Ezek után kíváncsiak vol­tunk, hogyan dolgozta fel ezt a nem mindennapi sikert a IX. osztályos gimnazista. Érdeklődésünkre Gergely elmondta, hogy ő szinte már azóta kötődik a természet­hez, amióta megtanult járni. Köszönhetően édesapjának, dr. Kovács Gábornak, aki a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi felügyelő­­jeként, ha tehette, vitte ma­gával a nagyon sok meglepe­tést és európai szinten is vé­dett kincseket rejtegető na­­gyiváni határba. A kisfiú nagyivániként került a tisza­füredi Kossuth gimnázi­umba. Mondhatni, a legjobb kezekbe, hiszen itt tízéves kora óta dr. Hurka Ákos, a neves tudós-tanár pallérozta Gergő természetszeretetét, s persze biológiatudását is.- Édesapám és a tanár úr nagyon sokat segített abban, hogy ilyen jól szerepeljek a versenyen - mondta erről Gergő, aki már eldöntötte, hogy olyan tudást szeretne megszerezni, amivel a ter­mészetben, az állat- és nö­vényvilág közelében tud dolgozni. Amikor pedig a si­kerről - mármint hogy ahhoz neki is volt valami köze - faggattuk, nagyon szerényen válaszolt:- Mivel nagyon szeretem a madarakat, abból a szem­pontból nagy szerencsém volt, hogy a négyfordulós döntőn egy kaszálórét ma­dárvilágáról is írhattam dol­gozatot. Persze azért még volt há­rom kemény forduló, ami után már tény: Gergely, aki a magyar mellett a testneve­lést, ezen belül is a futást szereti a legjobban, így vagy úgy már tizennégy évesen - még két társa mellett - egye­temistának vallhatja magát. Amikor arról kérdeztük, hogy ez a tény nem teszi-e elbizakodottá, nagyon frap­pánsan válaszolt:- Ugyanúgy fogok tanulni, mint eddig, kicsit több időt szánva kedvenceimre, a bio­lógiára, a természet- és kör­nyezetvédelemre, mert sike­resen szeretnék felvételizni - felelte, s amikor látta a meg­döbbenésemet, azonnal ma­gyarázott is:- A felvételi kedvezmény csak a Pannon Agrártudo­mányi Egyetemre vonatko­zik, én pedig a közelben aka­rok tovább tanulni! Tanára, dr. Harka Ákos szerint Kovács Gergelynek minden esélye megvan arra, hogy sikeres felvételi után kiváló biológus, környezet­­védő legyen. Ugyanis tizen­négy éves kora ellenére már látszik, érezhető: tanítványa elhivatottságot érez a szakma iránt, s hisz a meg­szerezhető tudás esélyében, így az is jósolható, hogy az alma nem fog messze esni a fájától! Percze Miklós Szeptemberig még összegyűlhet a hiányzó összeg Nincs veszélyben a szoborállítás Szeptember 6-án Koltón mindenképpen felállítják Petőfi Sán­dor és Szendrey Júlia szobrát, bár még nem gyűlt össze a szük­séges pénz. Erről és a szoborral kapcsolatos további teendőkről beszélgettünk Pogány Gábor Benő' szobrászművésszel.- A közönség úgy tudja, hogy minden rendben van a szobor körül, és a dolgok mennek a maguk sima útján.- A kétalakos szobor négy és fél millió forintba kerül, eh­hez jön még az általános for­galmi adó és némi egyéb járu­lékos kiadás. Ami megvan, az fedezi az öntés költségeit, a nyers öntvényt azonban fel­avatható állapotba kell hozni, ami elsősorban összeállítást, cizellálást jelent.- Ismeretes, hogy a Petőfi Sándor, Szendrey Júlia Emlé­kére Alapítvány pályázaton kétmillió forintot nyert, és a Képzőművészeti Lektorátus is adott egymilliót. A gyűjtés. pontos eredményét nem isme­rem, az egyébként is változik. Mindent összevetve talán nem tévedek túl nagyot, ha a hiányt másfél millió körüli összegűnek gondolom. Mindez nem veszé­lyezteti a szeptember 6-i lelep­lezést?- Nem, mert a minta még áprilisban az öntőműhelybe került, azután pedig meghite­lezem a különbözetet, illetve magam elvégzem a cizellá­lást.- Miért vállalta ezt a megol­dást?- Méltányoltam a lehetősé­get, a célt, a szervezők elszánt­ságát. Már korábban is sejthető volt, hogy ez a szobor hama­rabb fog állni, mint ahogy ösz­­szegyűlnek a hozzá szükséges anyagiak. De ez egyébként nem szokatlan számomra, a Szigli­geti-szobor esetében is a felállí­tás után egy évvel gyűlt össze a pénz.- Szeptemberig még össze­gyűlhet.- Lehetséges.- A szobor négy és fél milli­óba kerül, plusz az áfa. Ez, is­merve az árakat, alacsony ösz­­szegnek látszik.- Ez az általánosan elfoga­dott áraknak körülbelül a ne­gyede. Ha nem volna egyéb munkám, nem is tudnám eny­­nyiből megvalósítani. Nemrég olvastam egy pályázatot: Győr­ben készülnek egy kétalakos szobrot felállítani, a költségeit pedig tizenhétmillió forintra tervezik. Bistey András Jászapáti diákok a krosnói eurorégiós konferencián Kapcsolatok, előítéletek nélkül A munkanélküliség általános probléma régiónkban - mondják a Lengyelországban járt fiatalok FOTÓ: S. J. A jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium négy diákja a minap érkezett haza a len­gyelországi Krosnóban meg­rendezett Kárpátok euroré­giós tanácskozásról, ahol dél-lengyelországi, szlová­kiai, ukrajnai, romániai di­áktársaikkal a régió lehető­ségeiről, problémáiról, jövő­jéről folytattak eszmecserét. A kétnapos, angol nyelven folyó tanácskozás egyik legfontosabb célja volt, hogy a régióban élő emberek között meglévő előíté­leteket oldják, a feszültségeket megpróbálják kiküszöbölni, se­gítsék az életszínvonal növeke­dését - tudtuk meg a diákoktól Lóczi Tímeától, Cseh Anna­máriától, Bodor Zitától, Ózsvári Bélától és kísérő tanáruktól, Tú­­rócziné Varga Ildikótól. A kon­ferenciát azért szervezték diá­koknak, mert a fiatalok még elő­ítéletek nélkül tudnak kapcsola­tot teremteni. Az konferencián felszólalók előadásaiból, illetve a beszélge­tések során kiderült, hogy az át­alakulóban lévő közép-európai államok általános problémája, hogy az iskolákból kikerülő fia­talok nem, vagy csak alig tud­nak elhelyezkedni egy-egy munkahelyen. Ennek ellenére is fontosnak ítélték, hogy minél többen képezzék magukat és ta­nuljanak tovább, mert hosszú távon mindenképp megéri, bcs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents