Új Néplap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-05 / 104. szám
4. oldal Körkép 1998. május 5., kedd Brau-pénz Privatizációs ellenértékhányad A Brau Union Sörgyárak Rt. kamatokkal együtt összesen 552 millió forint privatizációs ellenértékhányadot (peh) kap vissza az ÁPV Rt.-től - nyilatkozta Kelemen Irma, a soproni cég gazdasági igazgatója az MTI-nek. A Soproni Sörgyár privatizációja révén keletkezett peh tőkerészét - amely több mint 306,8 millió forint - a jogszabályok értelmében alaptőke-emelésre és dolgozói részvénykibocsátásra fordítják. Erről a társaság rendkívüli közgyűlése fog határozni. A testület összehívásáról még nem döntött a cég - mondta el az igazgatónő. A tőkerészen felüli kamat a Brau 1998. évi eredményét növeli. A privatizációs szervezet várhatóan májusban utalja át az összeget, közölte a gazdasági igazgató. A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. a soproni és a martfűi sörgyárak egyesülésével jött létre 1997 áprilisában. Állami kukorica: lehet venni A közraktárakban lévő 142 ezer tonna takarmánykukorica megvásárlására hirdetett pályázatot a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala. A minimális vételár 15 ezer forint plusz áfa tonnánként. A május 1 -je és 15-e között zajló akció keretében a vevők az egy helyen tárolt legkisebb tételt vehetik meg, ennél kevesebbet nem. A szóban forgó készlet abból a múlt évi állami felvásárlásból maradt a közraktárakban, amelyre tavaly hirdetett pályázatot az agrárrendtartási hivatal. (MTI) Phare az Interneten. Ismételten a magyar vállalatok figyelmébe ajánlotta az Interneten közzétett Phareprogramból finanszírozott tendereket tegnap a Külügyminisztérium. A megpályázható programokat 1996 októbere óta közük az égi csatornán, de rendre kevés a jelentkező. Exporthitelezők. A Hitel- és Beruházásbiztosítók Nemzetközi Szövetsége május 14-15-én Budapesten rendezi meg a közép- és kelet-európai exporthitel-szervezetek konzultatív tanácskozását. A Magyar Exporthitel Biztosító Rt.-t, a tanácskozás magyar résztvevőjét az elmúlt időszak üzleti eredményei alapján a napokban választotta soraiba a Berni Unió. Fontolgató tárca. A közlekedési tárca még nem döntötte el, hogy részt vesz-e az Ml-es autópálya koncessziós szakaszát építő és üzemeltető cég, az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. alaptőkeemelésében. A minisztérium nem veti el teljesen a csődbe került Elmka Rt.ben való tőkeemelés lehetőségét. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 350,59 Francia frank 35,12 Japán jen (100) 157,82 Német márka 117,77 Olasz líra (1000) 119,29 Osztrák schilling 16,74 Svájci frank 140,86 USA-dollár 210,25 ECU 232,70 KÉPVISELŐJELÖLTEK 8. számú választókerület, Karcag és környéke IMS® Márkus László (Új Szövetség) Karcagon született 1955-ben. 1980-ban Tiszafüredre költözött családjával. Jelenleg mezőgazdasági kistermelő. Nős, két fiúgyermeke van. Dr. Nagy Mihály (Együtt Magyarországért Unió) 1931-ben született Szakolyban. Immár 20 éve Kunmadarason dolgozik háziorvosként. Jelenleg a MOTE Szövetségének és az orvoskamarának a tagja. Paál Sándor (FKGP) Budapesten született 1955-ben. Az agráregyetem elvégzése után okleveles üzemszervező agrármérnökké avatták. 1992-től az FKGP parlamenti csoportjának titkáraként dolgozik. Szűcs István (független) 46 éves közgazdász. Tiszafüreden él. Jelenleg menedzserképzéssel és üzleti tanácsadással foglalkozik. Munkahelye a Nemzetközi Menedzser Központ Közalapítvány. Nős, két leánygyermek apja. Kemény István (MIÉP) 1945-ben született. 1996 óta nyugdíjas honvéd ezredes. Elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát. 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét Nős, két gyermeke van. Családjával Szentendrén él. Varga Mihály (Fidesz-MDF) Karcagon született 1965-ben. Az egyetem elvégzése után a szolnoki Keviterv közgazdásza, elsősorban vállalati marketingügyekkel foglalkozott 1990-től parlamenti képviselő. Nős, két gyermeke van. Fehér Imre (MDNP) 1940-ben született Tiszaszentimrén. Református neveltetésben részesült Karcagon technikusi oklevelet szerzett 1958-ban katonai pályára lépett, elvégezte a ZMKA tüzértagozatát 1995 óta nyugdíjas. Nős, két felnőtt gyermeke és két unokája van. Horváth Sándor (Munkáspárt) Karcagon született 1937-ben. Szakképzettsége géplakatos. Tizenkilenc évig szolgált a Munkásőrségben, megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemrend ezüst és arany fokozatát. 1994-től önkormányzati képviselő. Nős, egy fia van. Dr. Kasuba János (MSZP) Szarvason született 1938-ban. Agráregyetemet végzett, és 17 évig volt a karcagi Magyar-Bolgár Barátság Tsz elnöke. Számos kitüntetése van, 31 éve él Karcagon. 1994 óta országgyűlési képviselő. Nős, három gyermek apja. Dr. Balogh Sándor (SZDSZ) 1954-ben született Óbudán. Állatorvosi diplomát szerzett 1977-ben. 1988 és 1992 között Kanadában élt, ahol az Állattenyésztési Egyetemen oktatott 1992-ben tért haza, azóta magánállatorvosként dolgozik. Nős, két leánygyermek apja. A kézművesség dicsérete Ideje lenne visszakerülni az európai élbolyba Ha Magyarország, akkor minden külföldinek a csikós, a gulyás, a fokos és persze Puskás Öcsi jut az eszébe. A kézműves szakma úgy véli, ideje átformálni a világ rólunk alkotott képét, különösen az európai uniós csatlakozásra való tekintettel, s visszakerülni az élbolyba. Hisz Magyarország a kézművesség terén a századelőn előkelő helyet vívott ki magának. Az esztergomi Vármúzeumban nyílt meg az a május 31-ig tartó kiállítás, amely 1848^19 kézműves hagyományait és az idei év remekeit mutatja be mintegy 200 kiállító 1000 termékén át - tájékoztatta lapunkat Gergely Imre, az IPOSZ Országos Kisipari Kézműves Tanácsának titkára. A hagyományos, ipari és népművészeti jellegű tárgyak mellett olyan ritkaságszámba menő szakmák és mesterek is megmérettetnek a versennyel egybekötött kiállításon, mint a kardkovács, a lószőrékszerész, a szalmaképkészítő vagy a viselettervező. Az immár negyedik alkalommal meghirdetett pályázaton határon túli magyarok is indultak. Közülük különös figyelmet érdemel az a Vajdaságból érkezett pályázó, aki tojáshéjra faragta ki Petőfi portréját és Kossuth címerét. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium fődíját a debreceni Művészeti és Kézművesipari Szakközépiskola kapta meg. Egy európai uniós felmérés szerint a kézművesség a hazai művészeti ágak rangsorában a 3-4. helyen áll. Az uniós országokban ismerik és elismerik kézműveseinket, szemben a hazai gyakorlattal. Ha egy megrendelőnek a magyar és mondjuk a délkelet-ázsiai portéka közül kell választania, akkor ma még az utóbbi javára dönt - tekintettel annak elfogadhatóbb árára. A magyar kézművesek kénytelenek az alacsony árak után menni - véli Gergely -, miközben a minőséget, a színvonalat nem adják alább. A mintegy 10 ezer kézműves többsége egyéni vállalkozóként keresi kenyerét, annak ellenére, hogy sokukban nincs meg a vállalkozókat általában jellemző menedzseri rátermettség, üzleti érzék. (cser-) Két és fél milliárd forint befektetésösztönzésre, marketingprogramokra Nevében is közhasznú az ITDH A külföldiek magyarországi befektetésének ösztönzése és a külkereskedelmi képviseleteknek nyújtandó szolgáltatások céljából közhasznú társasággá alakult hétfőn a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt., angol nevén ITDH. A dokumentumot Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, Huszty András, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója írta alá tegnap. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium a 303 millió forint alaptőkével induló társaságot 93 százalékban, az MFB 7 százalékban birtokolja, hangzott el az aláírást követően. Az ITDH legfontosabb feladatának a befektetések ösztönzését tartja, ezen belül is elsősorban a Magyarországon letelepült külföldi vállalatok fejlesztési projektjeinek koordinálását és támogatását, továbbá információkat nyújt a zöldmezős beruházásokhoz. Fazakas Szabolcs és Melega Tibor, az ITDH ügyvezető igazgatója aláírt egy, az ITDH közhasznú tevékenységére vonatkozó szerződést is. A társaság összesen mintegy 2,5 milliárd forintból gazdálkodik, az első évben 300 millió forint bevételt várnak. Az alapítók számítanak arra is, hogy miután a jogi akadályok elhárulnak, a kamarák is csatlakoznak a társasághoz. A külkereskedelmi képviseleteknek nyújtott IDTH-szolgáltatások egy része ingyenes, más részüket minimális költségtérítés ellenében nyújtják. A társaság kereskedelemfejlesztési tevékenységének keretében szervezi a magyar cégek részvételét a jelentős nemzetközi kiállításokon, valamint exportösztönző marketingprogramokat dolgoz ki. Az ITDH munkáját segíti a múlt év második felében kialakított külföldi kereskedelmi szolgáltató hálózat, amely üzleti kapcsolatok kialakulásánál, partnerek egymásra találásánál bábáskodik. 2000 forintig adómentes az átutalási költség Bérfizetés - bankon át Egyetértünk azzal, hogy a bankkártya a jövő útja, de úgy véljük, a köztisztviselői és közalkalmazotti fizetések banki átutalásának módja idő előtti, ellentmondásos és számos terhet ró a munkavállalóra - állítja Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF) elnöke.- Nyomdában van már a Bankszövetség, a Magyar Posta és az Államkincstár által összeállított, a SZÉF szempontjai szerint véleményezett tájékoztató, amely közérthetően és részletesen informálja a közszféra dolgozóit fizetésük banki átutalásának módjáról - tájékoztatta lapunkat az elnök. A szakszervezetek újságjaiban és a postákon hozzáférhető kiadványt remélhetőleg egy hónap múlva már olvashatják az érintettek. A márciusban módosított szja-törvény kimondja, hogy ha a munkavállalónak a bankon át történő fizetésátutalás többletköltséggel jár, akkor az 2000 forintig adómentes. A SZÉF számításai szerint ez az összeg 1500 és 3000 forint között mozog, a banki műveletek számától függően. Mivel azonban a munkáltató nincs „helyben” fölkészülve erre a kompenzációra, a költségvetésnek a tartalékalapból kellene állnia ezeket a költségeket, amelyeket a dolgozók évi átalányként kapnának meg. Az elképzeléstől egyelőre sem a pénzügyminisztérium, sem az államkincstár nem zárkózott el- mondja Szabó. Ugyanakkor sikerült az OTP-nél és a Postabanknál elérniük, hogy a bérfizetéshez szükséges kártyát ingyen adják, sőt havonta két pénzfelvétel ingyenes legyen. Gondot jelent viszont, hogy 588 településen nincs posta. Felvetődött a mozgó posta működtetésének gondolata és az, hogy a fizetések napján meghosszabbított nyitvatartás legyen a postákon, hisz a dolgozók nem tudnak munkaidőben bankügyeket intézni. Az új rendszerre való áttérés végleges határideje 1999. január 1. - mondta el lapunknak Gróf Józsefire dr., a Magyar Államkincstár elnökhelyettese. Eddig a 800 ezer köztisztviselő és közalkalmazott közül 400-500 ezren tértek át az új rendszerre. A kistelepüléseken valóban jellemző a tájékozatlanság, de a most elkészült ismertető segít ennek eloszlatásában. A postahiány alig 1900- 2000 dolgozót sújt. Ezeken a kistelepüléseken az emberek a pénz elköltéséhez és hivatali ügyeik intézéséhez is kénytelenek felkeresni a nagyobb településeket, ahol viszont már megoldott a számlakezelés és a készpénzhez jutás. Az érintett kör létszámát tekintve az is megvalósítható elképzelésnek tűnik, hogy településenként egyedi megoldást találnak az érintettek. Ha a dolgozó és a munkáltató között lehetőség nyílik a többletköltség megtérítésére, akkor a munkavállalónak dokumentálnia, igazolnia kell a felmerült költségeket - közölte az elnökhelyettes. Csernyánszki Judit iNeplap Előfizetők Vásárlói Klubja
