Új Néplap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-25 / 121. szám
EVÉN TÚl A diplomaszerzéssel családi hagyományt teremtene Már hétévesen rabul ejtették a gépek zen a versenyre, hiszen elsős kora óta erre készült. A középiskolában követendő példaként szolgált számára a felsőbb évesek jó szereplése. OSZTV-s sikerében szerinte igen nagy szerepe van tanárainak is, akik olyan légkört teremtenek, mely hozzájárul a diákok jellemének csiszolódásához is. A családi indíttatás meghatározó volt. Édesapja már kisgyermekkorában bevitte a traktorok közé, amelyek ereje hét évesen rabul ejtette. Gödöllőre készül, az agrártudományi egyetemre, mezőgazdasági gépészmérnöki szakra. Ez újabb öt év kemény tanulást jelent, de mint fogalmazott, a diploma megszerzésével egy családi hagyományt szeretne elindítani. Szabadidejében focizik, a városi ifi csapat oszlopos tagja. A sportot folytatni szeretné, mint kiderítette, labdarúgócsapat Gödöllőn is működik. Szűcs Imre már gyermekkorában a traktorok körül sündörgött, amikor édesapja elvitte a téeszbe, ahol dolgozott. így nem csoda, ha a mezőgazdasági gépész szakmát választotta. A közelmúltban az országos szakmai tanulmányi versenyen bizonyította be: hazánk legjobb mezőgazdasági gépésztechnikusa. Imre a mezőtúri Szegedi Kis ötödéves technikus hallga- István Református Gimná- tója. Mint mondta, nem kelzium és Szakközépiskola lett a biztatás, hogy jelentkez-Szücs Imre (középen) felkészítő tanáraival, Király Imrével és Körmendi Zoltánnal FOTÓ: T. A. Térségi jellemző a saját településbe való bezárkózás? t A humán intézményrendszer fejlett A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. Szolnoki Területi Irodájának megbízásából Ladosné Varjú Irén és Szoboszlai Zsolt szociológusok a Nagykunság komplex kistérségi gazdaságfejlesztési programja keretében elkészítették a térség humán infrastruktúrájának értékelését. A térséget alkotó hét település (Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras, Mezőtúr, Túrkeve) közül a tanulmánynak az utóbbi két városra vonatkozó megállapításait e helyütt már ismertettük. Befejezésül a térségi összefoglalóból közlünk részleteket. Mezőtúr népessége fogy a legintenzívebben A térség lélekszáma 1996 végén 77 405 fő, a lakosság 84 százaléka városlakó. 1960 óta a hét település lakossága 16 százalékkal csökkent. A ’80-as években induló újabb elvándorlási hullámot súlyosbította a születések egyre csökkenő és a halálozások növekvő száma. Az elvándorlás különösen Túrke vén és Mezőtúron igen magas, a természetes fogyás Mezőtúron és Kenderesen. A ’90-es években legintenzívebb fogyás Mezőtúron tapasztalható. Az iparban alkalmazásban állók aránya megfelel a megyei átlagnak, de 1990-hez képest a Közép-Tisza vidék után itt történt a legnagyobb leépítés, s 1996-ban az iparban dolgozók aránya az 1990. évi 51 százaléka, a csökkenés meghaladja a megyei átlagot. A vállalkozások aránya szintén alacsonyabb a megyei átlagnál. A nagy létszámleépítések az évtized elején zajlottak, a legnagyobb mértékű a mezőgazdaságban volt. A munkanélküliek több mint 80 százaléka nem rendelkezik érettségivel, több mint 40 százalékuknak pedig szakképzettsége sincs. A térség munkanélküli rátája évek óta jelentősen meghaladja a megyei átlagot. Az értelmiség jelenléte Mezőtúron, Karcagon és Kisújszálláson kiemelkedő. A humán intézményrendszer fejlett. Gazdag, ám egyoldalú a/, oktatási kínálat Főiskola és 13 középiskola, szakmunkásképző működik a térségben. A 6 és 8 osztályos gimnáziumi osztályok indítása ebben a térségben legjellemzőbb. Szintén itt működik a legtöbb nem önkormányzati fenntartású általános iskola. Több mint ötödük egyházi fenntartású. Az oktatási kínálat gazdagsága mellett belső arányai némi egyoldalúságot jeleznek. A városok olyan humán intézményrendszert működtetnek, amely a kistérségen túh, sőt gyakran megyén túli településekre is vonzást gyakorol az adott területen. Az ilyen típusú térségi szerepkör természetesen más természetű, mint például Jászberény vagy Kunszentmárton kistérségi központ szerepköre, hiszen hiányzik belőle a felelősség egy adott településcsoport fejlődéséért. A saját településbe való bezárkózás kényelmes volta mellett ugyanakkor veszélyeket is jelenthet. Olyan kérdésekben sem sikerül az összefogás, amelyek minden résztvevő számára hasznot hozhatnának. Nem enyhülnek a szociális problémák Az érettségit adó képzések iránti igények növekedése miatt várhatóan megtartják a jövőben középfokú oktatási központ szerepkörüket az iskolavárosok, így a középiskolások számának csökkenése nem várható a térségben. Tovább fog csökkenni azonban a mezőgazdaság szerepe. A munkanélküliség kis mértékű csökkenése várható, bár a térség egyes településein növekedés, illetve stagnálás tapasztalható. A térségben a közeljövőben nem várható a szociális problémák enyhülése, mivel kialakult egy olyan tartósan munkanélküli réteg, amelyet már nehéz vagy lehetetlen visszavezetni a munkaerőpiacra. Számukra a szociális segélyezés, illetve a természetbeni ellátások rendszere az egyetlen megoldás. Szükségesek a hatékony gazdasági válságkezelő programok, a vállalkozói szellem növelése. Ennek természetes terjesztője lehet a mezőtúri főiskola. Széchenyi titkára is volt - Ellenállhatatlanul szerette Túrkeve földjét Száz éve „ment el” Gajzágó Salamon „Szeretem Túrkevét. Ebből a határból vittem szívemben az erőt az élet szövevényes útjaira. Mindig visszavonzott valami. Bizonyosan az ellenállhatatlan szeretet e föld iránt - s visszatértem.” E szép szavakat a díszpolgári oklevél átvételekor mondta a jeles férfiú, akinek a túrkevei vasútállomás kiépítésében s a gazdasági kiállításban való közreműködéséért adományozta e kitüntetést városa. Gajzágó Salamon szülei tizenhatodik gyermekeként, Túrpásztón született. Szolnokon és Pesten járt gimnáziumba, majd jogot hallgatott Pozsonyban. 1847-ben - ügyvédbojtárként - titkára lett Széchenyi Istvánnak. Barátság fűzte Petőfi Sándorhoz és Jókai Mórhoz. 1848 tavaszán beállt a Zrínyi honvéd zászlóaljba. Részt vett a szerb támadók ellen vívott csatákban és a hadnagyságig vitte. A móri csatában megsebesült. Elfogták az osztrákok, s a königgrätzi börtönbe zárták. 1849-ben szabadult. Itthon holtnak hitték, elsiratták. Nagy volt az öröm, amikor rongyosan, lesoványodva, de mégis hazatért. Hamarosan erdélyi birtokára költözött, ahol csendesen gazdálkodott. Idővel Belső- Szolnok vármegye főjegyzője, majd - 1867-ben - főbírája lett, s a megye díszkarddal tüntette ki. Mindig nagy figyelemmel hallgatták a megnyerő külsővel megáldott szónok beszédeit. Szamosújvárt képviselte az utolsó erdélyi, majd a pesti közös országgyűlésen, ahol az alelnöki tisztséget is betöltötte. 1870-ben az újonnan alakult állami számvevőszék elnökévé választotta a parlament. Szépírói tehetségét a Hölgyfutárban megjelent be-Gajzágó Salamon szélyei, valamint a Békessi, a Majláth Margit és a Móré című drámái bizonyítják. Társadalmi megbízatásokat is kapott, ő volt az 1869. évi magyarországi katolikus kongresszus elnöke. A központi vasúti bizottság elnökévé, az Országos Honvédsegélyező Egylet alelnökévé választotta. 1892-ben, nyugalomba vonulásakor a király titkos tanácsosi rangot és I. osztályú vaskoronarendet adományozott neki. A főrendiház örökös tagjává nevezte ki. Ettől kezdve túrpásztói birtokán, az apja által ültetett akácok lombjai alatt töltötte nyarait. 1898. március 9-én, 68 évesen távozott az élők sorából. Túrkeve fekete zászlókkal fejezte ki kegyeletét. Népes rokonságán kívül a város és az országgyűlés is elkísérte utolsó útjára, a budapesti Kerepesi temetőbe. Kosa Károly A Gajzágó család háza Pusztatúrpásztón Visszavásárolhatják a lakásokat Az érvényben lévő lakásrendeleteknek megfelelően Túrkevén Is értékesítették az önkormányzati bérlakások jelentős részét. A részletre vásárló új lakástulajdonosok egy része azonban a törlesztéseket nem fizeti rendszeresen. Annak érdekében, hogy ez a gyakorlat ne kapjon teret, a képviselő-testület új rendeletet alkotott. Ennek értelmében attól, aki a hitelt a város felé rendszeresen és hosszabb időn keresztül nem törleszti, az önkormányzat az ingatlant visszavásárolja. Ezután a bentlakó jogcím nélkiih rosszhiszemű lakáshasználóvá váhk, és mint ilyen, bírósági végzéssel a , jenitenskedő” már kilakoltatható. Hallássérültek csoportgyűlése Túrkevén Készül a helyismereti könyv A Hallássérültek Egyesületének túrkevei csoportja legutóbbi összejövetelén a város polgármestere is tájékoztatást adott az elmúlt egy év történéseiről. A hallássérültek kevi csoportjának összejövetelén először az édesanyákat, nagymamákat köszöntötték. Hangulatos műsorral kedveskedtek a Kossuth Lajos Általános Iskola tanulói. Versekkel, dalokkal és prózai művekből vett részletekkel emelték a rendezvény fényét.- Az anyák napja olyan ünnep - mondotta egy kislány -ami nem tűnhet el soha. Az ünnepség után Németh István polgármester szólt a megjelent vendégekhez. Tájékoztatást adott az elmúlt időszak történéseiről. Hangsúlyozta az oktatásban végbement változások fontosságát. Nagyjelentőségűnek minősítette, hogy a képviselő-testület döntése alapján talán már szeptemberre elkészülhet a helyismereti segédkönyv, amely segítségével a kevi gyerekek megismerhetik lakóhelyük történetét, illetve kapaszkodót kapnak az egészséges lokálpatriotizmus kialakulásához. Az oldalt szerkesztette: Simon Cs. József Fotók: Forgács Éva, Takács Antal Mindenki másképp csinálja Nem mindegy, hogy a hónap végén mennyi fizetést kapunk. Egy mezőtúri és egy túrkevei cégnél érdeklődtünk, mi alapján állapítják meg dolgozóik bérét? A túrkevei Kun-Metalokála Kft. dolgozói között a béremeléskor alig tesznek különbséget, mindenki közel azonos arányú emelést kap - tájékoztatta lapunkat Kántor Lajos ügyvezető. Ennek mértéke az elmúlt időszakot nézve mindig meghaladta az inflációt. A cég foglalkoztatáspolitikája sajátos: minden alkalmazottal határozott idejű szerződést kötnek, amit annak lejártakor a megrendelés-állománytól és a dolgozó munkájától függően hosszabbítanák meg. Ezzel nem csak a foglalkoztatottak, hanem a cég is rizikót vállal. A munkásokat akkor sem lehetne elküldeni, ha éppen nem lenne munka. A mezőtúri Rafi-BBP Kft. bérpolitikája talán a megyében is egyedülálló. Barna László ügyvezető elmondta, a náluk bevezetett rendszert házon belül alakították ki. Nem évente, hanem dekádonként korrigálják az órabéreket. Ezáltal nem csak előre, hanem visszasorolásokra is lehetőség van. Nagy Lajos termelésvezető elmondta, az alkalmazottakat egy pontrendszer alapján öt órabér-kategóriába sorolják be. Az egyes kategóriák közötti eltérés 8 százalék körüli. A bértáblát évente egyszer rendezik, az infláció mértékének megfelelő emeléssel. Az új belépők az alapórabért kapják, de az első negyedév letelte után ez jelentősen emelkedhet. A pontozásnál értékelési szempont a munka minősége, a betanultság, a munkához való hozzáállás. A teljesítménybéres munkákra ez nem vonatkozik, hiszen ott ténylegesen lehet mérni a hatékonyságot. Németjuhász-barátok Túrkevén Az önkormányzat jóvoltából kiképzéseket is tart a kutyák részére a Magyarországi Német Juhászkutya Klub túrkevei szervezete. 25 állatbarát alkotja a kis csoportot, akik hetente járnak össze tapasztalatcserére. Sass Zoltán, a szervezet vezetője elmondta, kevesen tudják talán, hogy a német juhász az egyetlen olyan kutya, mely hamarabb megszületett képen, mint a valóságban. A múlt század végén ugyanis egy német lovassági kapitány képzelte el a fajta küllemét, majd a nemesítők addig dolgoztak, míg kialakult az egyik legnépszerűbb, legkedveltebb kutyafajta, a német juhász. A kevi szervezet negyedik éve működik eredményesen, s ezalatt már három nagy sikerű bemutatót is szerveztek. A legutóbbi a közelmúltban volt, német bírálóval. Két hölgy is van tagjaik között, ami mutatja, nem feltétlen az erősebb nem privilégiuma a német juhász tartása és képzése. Egy kiképzővel is rendelkeznek Balogh Antal személyében, így az ebek tanítása is biztosított. Ezt az eredményük is mutatja, hiszen két első és több 2-3. helyezést értek már el különböző versenyeken. A városban ismerik és elfogadják a németjuhász-barátokat. Ismertségüket többek között azzal is igyekeztek növelni, hogy a kiállítás hangos hírelését kutyaugatással vezették be. Egy jól nevelt kutyától nem kell félni. Ezek az állatok alapjában véve jóindulatúak, csak a felelőtlen gazdák nevelése révén válnak agresszívvá. A német lovassági kapitány álma valóra vált - megszületett a népszerű kutyafajta fotó: f. é. Petőfi Mezőtúron A Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 14. köteteként, Szűcsné Boldog Mária beajánlásával megjelent Bodoki Fodor Zoltán: Petőfi Sándor és a korabeli város című tanulmánya. „A megszállott városkutató soksok értékes ismeretanyagot hagyományozott az utókorra könyvtárunk helytörténeti gyűjteményében - Hegedűs Annamária értő gondviselésére bízva. A Könyvtári Védegylet és a Honismereti Kör már többször szorgalmazta tanulmányainak megjelentetését. S most végre itt a pillanat!” - írja Szűcsné. A tanulmány számos forrásmunka alapján rekonstruálja Petőfi 1847. évi alföldi utazásának túri állomásait, amikor Arany levele szerint Mezőtúron a „Zsindely es korcsmában hált”.