Új Néplap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-20 / 117. szám

Időszerű növényvédelem Az elmúlt években már sajnos megszokottá vált, hogy mindig van új, vagy eddig jelentéktelennek hitt és tartott károsító, amely az adott környezeti viszonyok mellett jelentőssé, az adott kultúra növényegészségügyi helyzetének meghatározó­jává vált. így van ez ebben az évben is. Korábbi cikkeinkben már több károsítóra felhívtuk a figyelmet. Szóltunk a moníliáról, amely a csapadékos időjárásban járvá­nyos méreteket öltött. A véde­kezések elmaradása a fák ki­pusztulását okozta, de ahol tud­tak védekezni, ott is a csapadé­kos időben rendkívül erős fertő­zések alakultak ki. Most azt te­hetjük, hogy a meggy, a cse­resznye, szilva, kajszibarack fá­kon a fertőzött részeket levágjuk és megsemmisítjük. Utána növényvédőszeres kezelést kell végezni Systhane 12 E, Ronilan FL, Rovral 25 FW vagy Folicur Solo szerek valamelyikével. Az elmúlt évnél erősebb haj­­táshervasztó darázs fertőzések találhatók körtefákon. Az elszá­radt hajtásvégeket ajánlatos a to­jásberakás helyét jelölő szúrás­nyomok alatt lemetszeni és azo­kat megsemmisíteni. Mivel a lárvák egészen a következő év tavaszáig a hajtásban tartózkod­nak, ezért csak felszívódó ro­varölő szer lehet hatásos ellene. Védekezni kell a varasodásra (alma, körte) és a peronoszpó­­rára érzékeny (szőlő) kultúrák­ban is. A betegségek számára rendkívül kedvező volt az időjá­rás. Az időjárási adatok mérésén alapuló előrejelző eszköz jelzése alapján mindkét betegség tüne­teinek megjelenése rövidesen várható. Csapadékos, párás me­leg időjárásban a momliához ha­sonlójárvány kialakulására lehet számítani. Szexcsapdás rajzásmegfigye­­-léseink alapján tömegesen rajzik a keleti gyümölcsmoly. Ez fő­ként az őszibarackot; kajsziba­rackot és a szilvát károsítja. Az első nemzedék elsősorban az őszibarack hajtásvégeit támadja meg. Jelentős lehet a kártétel az amúgy is a levélfodrosodás be­tegség által legyengített növé­nyeken. Ez utóbbi betegség el­len a fertőzött levelek megsem­misítése után a Delan vagy Ort­­hocid nevű szerek valamelyiké­vel lehet védekezni. Ugyancsak nagyon kedvező az időjárás a különböző kultú­rákban károsító levéltetvek el­szaporodásához. Feltétlenül in­dokolt az ellene való védekezés szilvában, őszibarackban, rózsa­féléken. Almában a levélpirosító alma levéltetű károsít. (A levél­tetvek összesodródnak és piro­sakká válnak.) Időszerű a cseresznyelégy el­leni védekezés is, kombinálva a levéltetvek és a monília elleni kezeléssel. Sok házikertben nagyon szép burgonyakelések láthatók. Ezek megvédése is nagyon fontos fel­­• adat. Az elmúlt években jelentős burgonyavész fertőzések alakul­tak ki, ezért ha az idén is csapa­dékos, párás meleg lesz, korai fellépésre lehet számítani. A burgonyabogár ellen a Bancol 50 WP, Bulldoch 25 EC, Chinmix 5 EC, Chinetrin 25 EC, Fendona 10 EC, Padan 50 SP, Match 50 EC, Nomolt 15 SC, Regent 80 WG használható. Felhívjuk a figyelmet, hogy továbbra sem szűnt meg a tűzel­­halás fertőzés veszélye. Ha a már többször ismertetett tünetet talál valaki, azt jelentse a me­gyei növényegészségügyi állo­másnak. Megelőző védekezésre jelenleg az Aliette 80 NP vagy a Kasumin 2 L használható fel. Az elkövetkező időszakban az időszerű növényvédelmi munkára tett javaslataink után szeretnénk egy-egy házikertben termesztett zöldségféle vagy gyümölcs egész vegetációs idő­szakra kiteijedő növényvédelmi technológiai javaslatot adni (ki­vétel a gyomirtás, hiszen a házi­kertben költség- és környezet­kímélőbb a mechanikai gyomir­tás, azaz a kapálás). Jelenleg a vöröshagyma növényvédelmére teszünk javaslatot, amely vál­tozhat aszerint, hogy magról ve­tett vagy dughagymáról ter­mesztett. Mivel házikertekben általában dughagymáról ter­mesztik, ezért most ezt a techno­lógiát ismertetjük. A két techno­lógia között az a jelentős kü­lönbség, hogy a magról vetett hagymában a hagymalégy első nemzedéke (korai megjelenése miatt) nem károsít. Kasza Imre, megyei NTÁ A dughagymáról termesztett vöröshagyma növényvédelme Védekezés időszaka Fonológia Kártevők Ajánlott készítmény, védekezési eljárás Megjegyzés március ütt. előtt talajlakö kártevők Basudin 5 G, Dia­zol 5 G, Vydate 10 G előrejelzés alapján fonálféreg ellen is hat április vége újhagyma hagymalégy, do­­hánytrlpsz, hagyma aknázó légy, hagymaormányos, hagymabogár Bi 58 EC, Ekalux 25 nedvesítőszer hoz­záadása javasolt május kö­zepe űjhagyma előző kártevők+pe­­ronoszpóra előbbtek-f Cineb 80, Díthane M 45. Pofyram DF nedvesítőszer hoz­záadása javasolt június eleje­közepe űjhagyma lásd az előzőt július eteje főzőhagyma hagyma peronosz­­póra, alternális és botritiszes lev. fod­­rosodás, dohányt­­ripsz, hagymalégy Dithane M 45, Polyram DF, Réz­­oxiklorid 50 WP, Mical C 64-WP, Ac­robat MZ, Rovral FL, BI 58 EC nedvesítőszer hoz­záadása javasolt július vége, aug. eleje fejesedés, érés kez­dete hagymaperonosz­­póra, dohánytripsz, hagymalégy Rézoxiklorid 50 WP, Curzate R, Mical C 64 WP, Bi 58 EC a rezet Is tartalmazó szerek csökkentik a tárolási betegséget Mákkombájn a Sokorótól Mákarató gépet fejlesztettek ki a téti Sokoró Kft. konstruktőrei. A kísérleti stádiumban lévő termék iránt itthon is külföldön egyaránt nagy érdeklődés mutatkozik. A mákkombájn tervezését az Alka­loida megbízásából az elmúlt év­ben kezdték, s a szerkezetet a ta­valyi mákszezonban ki is próbál­ták. Az akkor szerzett tapasztala­tok felhasználásával hajtják végre most a szükséges módosításokat a berendezésen. Majsa Sándor ügyvezető igaz­gató elmondta: a mákot a gubó alatt tizenöt centiméterrel a leg­gazdaságosabb vágni, mivel a gubó alatti tizenöt centiméteres szárrész tartalmaz még a gyógy­szeripar számára hasznos anya­got, a szár alsó szakasza azonban nem. A mák szármagassága vál­tozó, ez okozza a technológiai problémát, amit a növénynemesí­­tőkkel és a termelésszervezőkkel együttműködve igyekeznek megoldani. A kísérleti gép a ko­rábbiaknál jóval gazdaságosabbá teszi a máktermelést, felváltja a kézi betakarítást és megnyitja a lehetőséget a nagyobb területe­ken történő termesztés előtt. A szolnoki Mezőgép Rt.-nél a legújabb fejlesztésű függesztett műtrágyaszóró gép proto­típusát tesztelik. Az elsősorban kis- és középméretű mezőgazdasági üzemek számára kifejlesztett berendezés sorozatgyártása a gyártó szándékai szerint ősztől kezdődhet el. fotö: i. cs. Kincset érő legelők Hazánk értékes gyepterületei mind a nagyságrendjüket, mind pedig az állattenyésztés­ben betöltött fontos szerepüket tekintve a jelenleginél lényege­sen nagyobb Rgjeimet érde­melnének a szakemberektől - hangoztatta hétfőn a Debre­cenben rendezett nemzetközi gyepgazdálkodási konferencia megnyitóján Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter. A feladat nagyságát és jelentő­ségét pontosan érzékelteti az, hogy hazánk mezőgazdaságilag művelt területének 20 százalé­káról - együttesen mintegy 1 millió 200 ezer hektárról - van szó - hangsúlyozta a miniszter, majd rámutatott, hogy a hazai természetes gyepterületek mint­egy 60 százaléka termőképes, úgynevezett ősgyep, 40 száza­léka pedig talajvédő-gyep. Saj­nos - mondta a továbbiakban Nagy Frigyes -, a mezőgazda­ságban végbemenő tulajdonvál­tás, szerkezetátalakítás, és a gyepet hasznosító kérődzők számának jelentős csökkenése következtében az utóbbi évek­ben romlott a gyepek állapota és kihasználtsága. A gazdaságok pénzügyi hely­zetük romlásával párhuzamosan egyre kevesebb gondot és költ­séget fordítanak a gyepek ápolá­sára. Ez az oka annak is, hogy ilyen körülmények között nem hasznosult megfelelő hatékony­sággal a magyar gyepkutatásban felhalmozódott jelentős szellemi tőke és kutatási eredmény. Nagy Frigyes véleménye sze­rint a magyar mezőgazdaság fej­lődési ütemének várható fel­­gyorsulása, illetve a kérődző ál­latállomány számszerű növeke­dése - amit az FM támogatással is segít - az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felké­szülés a gyepgazdálkodás és .a gyepterületek hasznosítása szempontjából is több lehetősé­get kínál. A miniszter szerint az EU-csatlakozásra készülve a magyar gyepek előnye az érin­tetlenségük, s az, hogy több száz gyógyhatású növény is terem rétjeinken. Mindez jó lehetősé­get biztosít a biogazdálkodáshoz és alapja lehet a jó minőségű ál­lati termékek előállításának. Nagy Frigyes előadásának mintegy összegzéseként azt hangoztatta: legelőterületeink nem tartalékai a magyar mező­­gazdaságnak, hanem olyan ter­melési lehetőséget jelentenek, amelyet szakszerű munkával hasznosítva biztosíthatjuk a ké­rődző állatállomány olcsó, zöld- és szálastakarmány bázisát. A miniszter fontos célként jelölte meg, hogy a hazai állatállomány takarmányszükségletét egyre inkább a gazdaságosan haszno­sítható termőképes gyepekre kell alapozni, másrészt - a falusi turizmus fejlődésének érdeké­ben is - meg kell őrizni tájképi értéküket is. (MTI) Az unalmat hírből sem ismeri Dányi István, aki valahol To­­maj monostora és Újszent­­györgy között lakik egy muta­tós csatornaőr házban, az unalommal évtizedek óta nem találkozott. Elsősorban azért, mert lefoglalja magát, hiszen az otthona körül mindig akad tennivaló. Lassan egy évtizede lesz, hogy csatornaőr, és mára már keres is bruttóban 37 ezer 800 forintot. Hogy ebből mennyi marad, mire hazaviszi, azt most le sem írom. Élete párja rok­kantnyugdíjas és kap havi 18 ezret. Ráadásul tipikus nőuralom, vagy legalább is nőtöbb­let jellemzi a csalá­dot, hiszen két nagylányt is nevel­nek. Anita az idő­sebbik főiskolás Egerben, Andrea pedig gimnazista Törökszentmikló­­son. Ha hazajön­nek, hétvégeken a családfő bölcsen így ecseteli a hely­zetet: hol én hallga­tok, hol ők beszél­nek. Szóval ez a kere­set négyőjükre tér­dig ha elég. Mivel Dányi Pista nem az a fajta, aki a munka helyett ott áll sorban, ahol valamit oszta­nak, ezért szabad idejében gazdálkodik. Két tehén, két fe­jős kecske, ötven anyabirka kéri naponta a porciót. A ház asszonya a kecsketejből sajtot, túrót készít. Azután hogy teljes legyen a leltár, a malacféleség sem hi­ányzik a ház körül, akár a ka­csa, liba, csirke, szóval az ap­rólék. Ennyi éhes szájat nem könnyű etetni, de szerencsére van miből. Nem másért, mert földdel is bajlódik. Akad 17 holdja, meg még egy, ami bérlemény. Egy szem lovával amit lehet, maga végez el a földjén, mert az a legolcsóbb. Tértnél ő mindent, megtermeli az árut, bár évről­­évre tapasztalja: az értékesí­tésben kiszolgáltatott. Ez épp­úgy vonatkozik a tejféleségre, mint az élőállat felvásárlásra. Elvégre a hízó árát lassan kö­vetni sem lehet, annyit válto­zik. Hiába ígér biztonságot a tárca, ebből a termelő mit sem érez. Ennek ellenére úgy van vele: neki hobbija a munkája, amiért fizetik, meg a mező­­gazdaság, a jószágtartás. Nem másért, hogy a két nagylány előmeneteléhez biztosítsa az A mezőgazdaság, a jószágtartás - ha mindig nem is kifizetődő —, biz­tonságot ad annak, aki otthon a ház körül is szeret dolgozni - mondja Dányi István. fotó: i.cs. ami kell egy falusi portára, ta­nyasi otthonhoz. Ugyanakkor megjegyzi: jó volna, ha a ter­melési biztonság jobb, meg­bízhatóbb lenne. Mert a ma­gyar ember úgy van vele: anyagiakat. Elvégre az ingye­nes oktatást időközben úgy el­fújta az idő szele, mint a vihar a legutóbbi májusi esőt. És a lányok szeretnek tanulni . . . D.Sz.M. Támogatások állattenyésztőknek Apa- és anyaállatokért egyaránt igényelhető juttatás A múlt évben nagy sikere volt a gazdálkodók körében a te­nyészállat-támogatásnak. Olyannyira, hogy az agrártárca a gyorsan apadó keretet év közben „megfejelte”. Az idén eleve 500 millió forinttal több pénzt, mintegy 2 milliárdot különí­tettek el az állattenyésztés támogatására. Az igénybe vehető juttatásokról, az igénybevételhez kapcsolódó előírásokról és eljárási szabályokról a Földművelésügyi Minisztérium illeté­kesei tájékoztatták szerkesztőségünket. A tárca az idén - a tavalyi gyakorlathoz hasonlóan - egy­aránt támogatja az apaállatok és az anyaállatok értékesítését és tenyésztésbe állítását. Juttatás apaállatokért A tenyészbika után 50 ezer fo­rint állami támogatást lehet igényelni. A tenyészkan be­szerzéséhez - minőségtől füg­gően - 10, 15, 20, illetve 25 ezer forinttal járul hozzá a szak­tárca. A tenyészkosok és a kecskebakok tenyésztésbe állí­tását ugyancsak minőségtől függően 10-15-20 ezer forinttal ösztönzik. A kompenzációt kérvé­nyezni kell, csatolva vásárlás esetén az apaállat értékesítési jegyzőkönyvének egy példá­nyát, saját apaállat esetén a származási igazolás másolatát. A kérelmeket folyamatosan- de legkésőbb december 1 -jéig- lehet benyújtani a törzstenyé­szetekkel foglalkozó gazdál­kodó szervezetekhez, amelyek az igényléseket összesítik és továbbítják a szakminisztéri­umnak. A támogatást az FM engedélye alapján az adóható­ság folyósítja az állattartónak. Juttatás anyaállat után Az anyaállatokért igénybe ve­hető támogatás mértéke vem­hesüsző esetében 40 ezer, te­­nyészkocasüldő után minőség­től függően 8, 11, illetve 15 ezer forint. Juh és kecske ese­tében a csupán a négy hóna­posnál idősebb tenyészjerke, illetve tenyészgödölye után igényelhető szubvenció 8000, illetve 6000 forint. Az idén először a húshasznú kancát is támogatja az agrár­tárca. A szubvenció az 1997. november 1.-1998. november 1. között ellett kanca után kér­hető, ha az állatot a Lótenyésztő Országos Egyesület húslóként nyilvántartásába vette, s minő­sített apaállat termékenyítette meg. A támogatás - megszüle­tett, nyilvántartásba vett csikó­val rendelkező - kancánként 15 ezer forint. Elbírálás 30 napon belül A rendelkezés szerint az anya­állatok utáni támogatási ké­relmeket négy példányban személyesen vagy meghatal­mazott útján a megyei föld­művelésügyi hivatalhoz kell benyújtani, legkésőbb novem­ber 15-ig. Az FM hivatal a pályázatok elbírálását követően harminc napon belül kiállítja a támoga­tás összegére vonatkozó igazo­lást. A termelőnek a tenyészállat meglétét hiteles okmányokkal kell igazolnia. Egy kérelmező csak egy pályázatot nyújthat be, egy tenyészállat után kizá­rólag egyszer igényelhető tá­mogatás. Újvári Gizella

Next

/
Thumbnails
Contents