Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-04 / 80. szám
Választási kampány: Magyarország az ígéretek földje Walter Béla: Kortesdal Öntöznéd az asztal kerted és táncol dacból a sámli is... (régen nem Mint tavaszi merted), szirmok ám kampány- mereng folyik az írnok a csapból. nyílnak S bár rügy és csukódnak fakad, pártok. izgulni akad Ártok-e jó okod: ha kérdem:- Szónokod kié az érdem, lomha! ha fényhez kampánystáb kötöm ráncol a sorsom, homlokot... s nem a télre Bolond szavazva a gomba adom és bolond a voksom az április most is táncol a Tavaszra? Tavaszi vásár- Halló! Pannónia Rt. ?- Igen kérem, mi tetszik?- Úgy hallottam, eladó a cég. Igaz ez?- Igen kérem, nyilvános pályázat lesz kiírva, nyugat-európai szabályok szerint. Érdekli Önt így?- Hát hogyne! De csak abban az esetben, ha rajtam kívül más pályázót nem vesznek komolyan. Az én ajánlatom ugyanis rendkívüli.- Nem egészen szabályos ugyan, de tessék mondani.- Szerződést kötnénk, amelyben garantálnák, hogy enyém a cég, utána én átveszem, és egy-két év múlva - ha tudnánk időpontot egyeztetni —, valami jó kis presszóban nyilvánosság előtt, kifizetnék Önöknek, amennyit jónak látok.- Nem egészen értem, hogyan képzeli ezt Uram, jelenleg több olyan cég pályázata van már nálunk, akik megfelelő bankgaranciával tudják igazolni, hogy szerződéskötéskor dollármilliárdokat hajlandók megfizetni, azonnal, készpénzben.- Ez így elég komolytalannak tűnik, én ennél jóval nagyobb biztosítékot tudok Önöknek. . . izé, mondani.- Kíváncsian hallgatom, Uram.-En a pénzemet otthon tartom a konyhai heverő matracában. Mifelénk ezt dikónak mondják. Én vagyok ennek a dikónak a tulajdonosa. Mindenemet ebbe fektettem, ebbe a dikóbe ... ba! Na, mit szól?- Gratulálok, Ön nyert!-blMegint föd És akkor hirtelen valamennyi hazai televíziós csatornán, plusz a Möbiusz rádióban megszólalt a futballduós-szaknévsor Bodnár Gyula búgó hangja: jó napot, jó horkolást! Kampány ide, kampány oda, összebomlva zokogott mind, ki magyar. A drukkerek abbahagyták a nemzeti agrárprogram alapelveinek tanulmányozását, s talán még Tocsik Mártíriumról is megfeledkezvén tágra meredt ajakkal bámultak a képernyőre: magyar tévében magyar foci! Megszületett végre a Szerződés, amellyel - turáni átok - természetesen mindenki jól jár. Mindenekelőtt jól jár a sportkedvelő publikum, jól jár a Magyar Televízió kuratóriumostól, pláne hogy naná jól jár az MLSZ, a Profiliga, jól jár vagy két tucat érdekelt káefté, jól jár a leköszönő és a hamarost alakuló új kormánykoalíció és jól jár a mindenkori ellenzék. De jól járnak a szponzorok, a karórák, a helyi érdekű vasutasok, és jól jár az óbudai Új Sípos étterem is, ahol már szidolozziák az ezüstöt az esti birkapaprikáshoz. Egyes egyedül szegény Okulár játékvezetőt érinti kínosan a Szerződés, mivel őt ezentúl ismét újra meg újra visszajátsszák, amint lassítva is tévesen ítélte meg a leshelyzetet, a népek meg anyáznak, mert látják ezt az ösz- szes hazai televíziós csatornán. Plusz a Möbiusz rádióban. /alt/ Kérdés, választások előtt Ki kopog? N agyon ideges voltam aznap. Napok óta nem aludtam, front is, meg nagytakarítás is volt. Bevettem egy Seduxent, hogy távollétében, kialudhassam kis családom. Rögtön csengettek, ahogy lefeküdtem.-Ki az? - Az MSZP-től jöttem, a Horn ... - Nem tesz semmit, kicsire nem adunk! Nagy nehezen visszaaludtam, mire újra csengettek. - Ki az? — A Miéptől a köp ... - Már odaadtam a Tüzépnek! Bekaptam egy kupica Éunochtint, és kikapcsoltam a csengőt. Megint jöttek, kopogtattak.- Ki az? - A P.F.Sz.-től Abdullah Szezám Kopir.- Húzz el innen testvérem, mert (Allahra), nem állok jót a szájamért! - Helló! A Lajos vagyok! ... - Melyik te, a Kossuth? - Nem, a Dombach ... a köp ... - Nem vagyok itthon, ez az üzenetrögzítő! Hallja, hogy sípol a tüdőm? Két másodperce van, hogy üzenetet hagyjon szeretteinek! Leszereltem az ablakot és fejemre húztam az ágyat. - Kipi-kop!- Ki a jó büdös franc kopog? - En vagyok, mondta Findlay.- Szerencséd! De ha kiderül, hogy csak Botond vezér, vagy a Levente Peti... Letéptem az ajtót, behörögtek az ablakon. - Ki hörgeti ilyen nagyon? - Azt kérdezi az uraság, hogy maga csak aludni vágy? - humorizált a szomszéd gyerek. - Az Anyád! És ezután jöttek szépen a libák, sorban, a Torgyántól, a Thürmertől, a Maczótól. .. Jé, mondom, hát így romlik a látásom? Mert akkor már mindenfélét hajigáltam, de csak egy találatom volt. A többiek, kéthetes egérutat nyertek. Amikor aztán a villany- számlás után postás bácsi is meghozta az APEH-től a vízdíjamat, tele lett a poharam a cédulákkal. Pár perces néma apátia után, kiújult a vérszemem, és különösebb koncentrálás nélkül lövöldözni kezdtem mindenre, ami még egybefüggő- nek tűnt körülöttem, a választásokkal. Akkorra már a lakájt is harkálynak néztem, úgy ki voltam éhezve, egy falat vérengzésre! A többire (hál’ istennek), nem emlékszem Tisztelt Bíróság, és nem is akarok!-bl» A magyar Robin Hood: a szegényektől vesz el, és a gazdagoknak adja.
