Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-29 / 100. szám

1998. április 29., szerda Érdekességek 9. oldal Távoli űrutazások 2020-ban Az emberiség kész távoli űrutazásokra. A kérdés ma már nem az, eljutnak-e emberek a Marsra, hanem csak az. hogy mikor? Ezt a véleményt képviselik a texasi Houstonban működő ame­rikai űrkutatási központban, ahol európai tudósokkal együtt­működve készítik elő a hosszabb űrutazásokat. A kutatók egyik gondja az, ho­gyan lehet elhárítani vagy leg­alább jelentősen csökkenteni a tartós súlytalanság hatásait az emberi szervezetre. Az ugyanis sorvasztja az izmokat, gyorsítja a csontritkulást, gyengíti a szerve­zetet védő immunrendszert, s az űrhajósok gyakran panaszkodnak rosszullétre is. Egy német újdonság e terüle­ten a különleges „nadrág”: az űröltözetnek a része „vissza­húzza” a súlytalanság hiánya mi­att a test felső részébe áramló testnedveket. Az űrhajós így hosszú út után is képes azonnal talpra állni anélkül, hogy kerin­gési zavartól kellene tartani. Az űrrepülőknek naponta leg­kevesebb kétórás tornával kell kiegyensúlyozniuk a súlytalanság következményeit. Megoldandó probléma, hogy a repülések kez­deti, alkalmazkodó szakaszában mintegy 50 százalékkal csökken a szervezet reakciókészsége. Veszély jelent az űrutazóknak a sugárzás is. Napkitörések után például nehézionok áramlanak ki, amelyek károsítják az örökítő géneket. A legnehezebb feladat­nak azonban az mutatkozik, ho­gyan lássák el élelmiszerrel és le­vegővel a hosszú űrutazások résztvevőit, illetve a távoli állo­máshelyek dolgozóit, ahová már nem lehet utánpótlást küldeni. Az egyik megoldásnak az akváriu­mok ígérkeznek, amelyek gyor­san szaporodó halai mind a fehér­jeszükségletet, mind az oxigént biztosítani tudják. Ehhez min­denesetre zárt rendszerekre van szükség, amelyek a súlytalanság állapotában is működni tudnak. A másik út, amelyen a kutatók elin­dultak, az újrafeldolgozásé. A kü­lönböző kísérleti növények fel tudják dolgozni az űrhajósok fel­használt levegőjét, s annak leg­alább egy részét oxigénné ala­kítva adják vissza. Hosszú, költséges kísérletekről van szó, ám a kutatók bizonyosak abban, hogy a teljes siker csak idő kérdése. Legkésőbb 2020-ra készen áll a rendszer, amelynek segítségével az ember távoli űr­utazásai lehetővé válnak. FEB A Földön kívüli intelligencia után kutatnak Dr. Alistair Glasse, az Edinburghi (Skócia) Királyi Obszervató­rium munkatársa azt állítja, hogy a következő negyedszázad­ban meg fogják találni az értelmes Földön kívüli lényeket, sőt felveszik velük a kapcsolatot. A jeles tudós optimizmusát a Darwinról elnevezett, több mint egymilliárd dolláros új kutatási program táplálja, amelynek egyetlen célja van: eldönteni végre, hogy érdemes-e egyáltalán kutatni a Földön kívüli intelligen­ciát. Pontosan fel fogják mérni, hogy az elvileg elérhető távol­ságban lévő bolygóknak van-e bxigén- vagy ózonrétegük, ami az élet nélkülözhetetlen feltétele. Az Európai Űrkutató Hatóság, az ES A 2015-ben egy Ariane-5 típusú rakétával öt kis infravörös távcsövet küld majd a világűrbe, amelyek két évig távolodnak a Földtől. Végül eljutnak naprend­szerünk külső peremére, ahonnan körbe fogják pásztázni galaxi­sunkat. 640 millió kilométerre a Naptól infravörös szemüket nem fogja már elhomályosítani sem­milyen por vagy űrszemét. A tervek szerint ezek a távcsö­vek négy évig folytatják felderítő munkájukat, és ez idő alatt 120 naprendszer ■ bóiygóállományát vizsgálják meg. Azért ennyit, mert a mi galaxisunkban 120 naprendszert ismerünk pillanat­nyilag. De azt még nem tudjuk, hogy ezeknek egyenként hány bolygójuk van. FEB Víz a kozmoszban Nemrégiben került nyilvános­ságra a szenzációs hír, hogy vízgőzt fedeztek föl a Jupiter Európa nevű holdjának at­moszférájában, és máris újabb hold, a Titán került az érdek­lődés középpontjába. Az eu­rópai űrteleszkóp ugyanis ezen az égitesten is vízmole­kulákat észlelt. A Titán atmoszférája ha­sonlóan vékony, mint az Eu­rópáé, telítve van szerves al­kotórészekkel, és sok tekin­tetben hasonlít a négymilliárd évvel ezelőtti Földhöz. A tu­dósok azonban csak ezután döbbentek meg igazán, ugyanis a teleszkóp szinte mindenütt észlelt vizet az űr­ben: fiatal és halódó csillagok körül éppúgy, mint a csillag­közi tér közegében, a Nap­rendszerünk szélén elhelyez­kedő égitestek légkörében és más galaxisokban egyaránt. Az üstökösökről már régóta tudják, hogy gyakran vizet tartalmaznak, és az új tények birtokában egyre több szak­ember véli úgy, hogy az élet­hez nélkülözhetetlen vegyüle- tek az üstökösökkel érkeztek a Földre. A z elmúlt esz­tendő kül­politikai eseményeinek nega­tív szenzációi közt az egyik legtragikusabb volt a november 17-i luxori merénylet. Ötvennyolc turistát mészároltak le a Dzsamáa Iszlámija, a Korán írásától elva­kult fundamentalista szervezet tagjai. A világ közvéleményét sokkolta a tragédia híre. A döbbenet és a félelem hatására ösz- szeomlott az egyip­tomi idegenforga­lom. Négy hónappal a szörnyű esemény után annak jártunk utána, vajon sikerült-e megtalálnia régi önmagát en­nek az egyébként csodálatos Nílus-parti országnak. Szállodánk - az ötcsillagos Hotel Sofitel le Sphinx - köz­vetlenül a gizai piramisok tö­vében található. Hogy odajus­sunk, át kell szelnünk a fővá­rost. Éjjel van már, de Kairó él és nyüzsög. Néhány kilométer alatt feltűnik - egyszerűen nem lehet nem észrevenni - a megerősített katonai jelenlét. Minden harmadik sarkon áll vagy négy egyenruhás. Deir el-Bahari északi kolos­tort jelent magyarul. Itt talál­ható az elhíresült Hatsepszut királynő temploma. Az úgy­nevezett halotti, nyugati par­ton fekszik, amerre a nap le­nyugszik, éppen szemben az élettel teli Luxorral. Ma ki­emelt katonai övezetté nyilvá­nították a környéket, és na­gyon őrzik. Idegenvezetőnk egykori csoporttársa vezette a szerencsétlenül járt társaságot tavaly novemberben. A hivata­los szervek csak jóval később értek a helyszínre, ám még időben ahhoz, hogy üldözőbe vegyék az elkövetőket. Hatot közülük le is lőttek. Az ered­mény döbbenetes: egyikük professzor volt Kairóban, a többi ötödéves egyetemista. Hogy magyar áldozata nem volt a luxori merényletnek, az csak a jó Istennek köszön­hető. Az eset színhelyétől vé­gezte ugyanis néhány száz méterre ásatási munkálatait Vörös Győző, fiatal magyar egyiptológus. Mint később ki­derült, a terroristák a Királyok völgye felől érkeztek, onnan ereszkedtek le. Menekülési útvonalnak pedig azt a terüle­tet'választották, amerre a te­hetséges magyar kutató dol­gozott. Insa Allah Búkra Málesh, azaz ha Allah is úgy akarja, majd holnap megoldódik min­den - hallottuk gyakran. De ehhez idő is kell, például igen lassan megy a turisták vissza­csalogatása. Mielőtt tovább­utaztunk volna Luxorból Asz- szuán felé, csónakba ültünk, s bejártuk a környéket. Útköz­ben mesélte vezetőnk, Thalat Hams, hogy mennyire meg­sínylette vállalkozása a me­rényletet. Míg korábban öt-hat fuvarja volt naponta, fejenként 40 fontért fél órára, addig ma­napság alig van heti 3-4 fu­varja - 10 fontért fél órára. Sebaj, legyint, Insa Allah Búkra Málesh. A Királyok völgyében a még feltáratlan fáraósírok la­kói feltehetőleg forognak szarkofágjaikban. Alig jár lá­togató a Howard Carter és Lord Caranarvon által 1922- ben felnyitott, majd a Lord ha­lálának megmagyarázhatatlan körülményei nyomán elhíre­sült Tutanhamon-sírban. De másikban sem, pedig csodála­tosak. Mielőtt visszarepültünk Ka­iróba, hajóztunk a Nasszer-ta- von. Az I. Szethia nevű hajónk kapitánya, a 65 éves Haggeg Abd el-Semiah elmondta, hogy a merénylet előtt folyamato­san dolgozó 350 hajóból ma jó, ha 80 jár. Szerinte a me­rénylet nem lehet megoldás semmire sem. Különben pedig nem hiszi, hogy Egyiptom ve­szélyes ország lenne, bárhol megeshet az ilyen. Utazásunk tapasztalata, hogy az egyiptomi idegenför- galom felett még nem múlt el nyomtalanul a merénylet ha­tása. De a mi csoportunk pél­dája is mutatja, baj nélkül jár- hattunk-kelhettünk az ország­ban. Mert Allah úgy akarta. Hogyan tettessünk szorgalmat? Aki mindig feszült és hajtja ma­gát, előbb-utóbb szívinfarktust kap vagy idegnyugtatókkal fog élni. Egy most megjelent ameri­kai könyv olyan tippeket ad, ame­lyek segítségével megőrizhetjük saját magunk külső-belső béké­jét. Brian Harris művének a címe is sokat sejtető: „Lustasággal - sikerre”. Az agyonhajszolt ame­rikaiak 127 oldalon keresztül kaphatnak belőle jobbnál jobb öt­leteket. Tehát: hogyan tettessünk szor­galmat, ha éppen lustálkodhatné- kunk van?-Mindig tartsunk egy meg­kezdett zsemlét az asztalon. Úgy fog kinézni, mintha éppen a szí­vós munka miatt hagytuk volna félbe soványka déli ebédünket.-Mindig kora reggel telefo­náljunk, ha szorgalmasnak aka­runk látszani. Ebben a napszak­ban mindenki többé-kevésbé rosszul érzi magát.- Sohase akkor menjünk sza­badságra, amikor a főnök is el­utazott! Ez annak a látszatát kelti, hogy az irodát bezárták. Sokkal jobban kipihenjük magunkat a munkahelyünkön, ha csak a fő­nök van távol.- Sohase mutassuk, hogy erő­től, energiától duzzadunk. Min­dig fennáll a veszélye annak, hogy sok pluszmunkát sóznak a nyakába annak, aki nagyon kipi­hentnek látszik.- Hagyjuk, hogy a többiek be­széljenek. Időnként sóhajtsunk egyet vagy bólintsunk egyetér­tőén. Ekkor jó hallgatóközönség­nek tartanak majd minket. Sőt, ér­telmünket is dicshimnuszokkal övezve fogják emlegetni.- Hivatkozzunk gyakran a gyerekeinkre, unokáinkra, ha el­késünk vagy hamarabb el aka­runk menni. Ha nincsenek saját gyerekeink, lehetnek minden mennyiségben pátyolgatni való szomszédcsemeték is.- Főnöke jelenlétében dicsérje a kollégáit. Ez olyan látszatot kelt, mintha ön lenne a kisfőnök.-Műveljük ki magunkat fő­nökünk kedvenc sportjában. Azt fogja hinni, figyelmesek va­gyunk, és meghatódik. S amíg ön főnöke sporttal kapcsolatos vé­leményét hallgatja, nem kell dol­goznia.- Magánügyeinket mindig a munkahelyről intézzük el. Ez mások számára azt a látszatot kelti, hogy keményen dolgozunk. Legfeljebb figyeljünk, hogy ne bukjunk le a telefonszámla miatt.- A tudás hatalom. Raktározza el magában a fontos friss infor­mációkat, hogy adandó alka­lommal felhasználhassa őket.- Ideális foglalkozások a munka temetésére igyekvőknek: előnyös lehet néhány jól kiválasz­tott zenészfoglalkozás, a profi sportolás és a dzsigolóság. A felkapott mű szerzője egyébként tőzsdeügynök a Wall Streeten... Három perc oxigént! Hamarosan „jó nagy adag” oxigént is rendelhet a vendég egy kölni bárban. A bár - amely üzemeltetői szerint Németország első ilyen in­tézménye lesz - két hét múlva nyílik meg. Az oxigén belé­legzése állítólag kisimítja a bőrt, erősíti a potenciát, és el­odázza az öregedés folyama­tát. Mindezt Michael Jackson már régebben felfedezte a maga számára, de most a kölni bár látogatói is hozzá­juthatnak az élvezethez. Sőt: amennyiben az új szórakozó­hely sikert arat, üzemeltetői Németország több pontján szándékoznak hasonlót nyitni. Az oxigén, amelyet maszk se­gítségével adagolnak a ven­dégeknek, percenként 1,50 márkába kerül. Emellett masszázst, á la carte zenét, valamint gyümölcsleveket kí­nál a bár. Amit nem illik az asztalnál- Evés közben beszélni.- Úgy fogni a kést, mintha tőr lenne, és a használt evőesz­közt visszatenni a tányér mellé, az abroszra.- Táskát, pénztárcát, kulcsot, kesztyűt, (mobiltelefont...!) tenni az asztalra.- A többieknél hamarabb behabzsolni az ételt vagy má­soknál jóval később befejezni az étkezést.- Az ölbe terített szalvétát a vacsora vége előtt az asztalra visszatenni.- Fészkelődni vagy hintázni a széken.- Piszkálni a fogakat (villá­val, kés hegyével pláne).- Rúzsfoltot hagyni poháron.- Rágyújtani a vacsora vége előtt (és a tányért hamutartónak használni).- Az ételhez kínált kënÿér- szeleteket mind megvajazni: csak a letört falatkákat illik megkenni. Sebészet 2000 éve Brit régészeknek sikerült egy 2000 évvel ezelőtti sebészi mű­szertáskát sértetlenül kiásni. A kelet-angliai Colchester köze­lében egy sír rejtette az értékes leletet. A sebészeti műszerek tanú­sága szerint a gyógyászat már akkor igen fejlett volt ezen a vidéken. Találtak egy szikét és egy fűrészt a végtagok amputá­lására, kampókat, amelyekkel a gennyes mandulákat távolítot­ták el, ezenkívül különböző nagyságú csipeszeket és tűket sebek kiégetéséhez. Feltehetően nem római or­vosról van szó, bár a sebészi eszközök a római birodalomból fennmaradt hasonló tárgyakra emlékeztetnek. Összesen 13 műszert találtak. Az eszközök vasból és bronzból készültek. Az elefántok öregkora A magányosan kóborló, öreg elefántok állítólag előre megér­zik haláluk közelgő óráját. El­vonulnak rejtekhelyükre, s ott adják vissza lelkűket az elefán­tok égi urának. A búvóhely meglelése minden vadorzó, ele­fántcsont-kereskedő és kincs­kereső álma-vágya. Afrikában már századok óta keresik. Mindeddig eredménytelenül. Tudósok áldozták fél életü­ket arra, hogy az elefántok kö­zött töltve napjaikat megfigyel­jék az ormányosokat, megfejt­sék sajátos nyelvüket, jelbeszé­düket, szokásaikat. Sok min­denre rájöttek, kivéve ezt az egyet. Ma sem tudni pontosan, hogyan és hol halnak meg a kó­borló öreg ormányosok. A bennszülöttek és a kutatók jól tudják, hogy az elefántok körében szabályos halottkul­tusz él. Úgy viselkednek, mintha tudatában lennének az elmúlásnak, mintha megadnák halottaiknak a végtisztességet, sőt, mintha el is temetnék őket. Ha a bennszülöttek ejtenek el egyet-egyet a veteményükbe gázolok közül, a húsát „feldol­gozzák”, s a megölt állat csont­jait titokban máshová viszik, nehogy a bűnjelek elárulják őket. Nem kis döbbenetükre azonban rendszeresen tapasz­talniuk kell, hogy a széthordott csontokat a csorda tagjai össze­gyűjtik, és visszaviszik a tett­helyre. Ha pedig a csordában betegség miatt pusztul el egy- egy állat, a többiek szabályosan eltemetik. Több réteg gallyat hordanak a tetemre, majd földet hánynak rá, és ledöngölik a halmot. A dögevők nem is tud­ják szétszedni a különös sírhan­tot, ahova még sokáig vissza­visszajárnak az életben mara­dottak. Az ormányos óriások nem nyúlnak más állatok csont­jaihoz, mert pontosan tudják, melyik az elefántcsont. Az öreg elefántok 60 éves koruk táján szoktak meghalni, de nem végelgyengülésben. Állkapcsukban a hátsó őrlőfo­gak hatszor nőnek ki életük so­rán. Amikor az utolsó sorozat is elkopik a kemény növényi rostokon, fakérgen, nem tud­ják többé eléggé megrágni az eleséget. Szinte egyben nyelik le a füvet és gallyakat, de eb­ben a formában már nem tud­ják megemészteni. Egyre töb­bet és többet kell enniük, s egyre puhább növényféléket kell találniuk. Kiváló emléke­zőképességük elvezeti az öreg állatokat az életük során meg­járt mocsarakhoz. A mocsarak peremén ugyanis sok a zsenge, puha szárú növény. Ahogy azonban egyre inkább lelege­lik a partszegély növényzetét, beljebb és beljebb kényszerül­nek a mocsárba, ahonnan nem tudnak kijönni, végül elnyeli őket a sártenger. Késésben vannak a „80 nap alatt a Föld körül” motorossárkány-túra résztve­vői. Hanoiban öt napot vesztegeltek a kínai berepülési engedélyre várva, Szaud-Arábiában pedig további három napot töltöttek motorjavítással. feb/reuters

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents