Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-28 / 99. szám
4. oldal Gazdasági Tükör 1998. április 28., kedd Feketén. Magyarország növekvő gazdasága vonzza a szomszédos államokból érkező feketemunkásokat. A The Wall Street Journal Europe című napilap tegnapi cikke szerint míg Romániában egy ipari munkás havonta 119 dolláros fizetésre számíthat, itt ezt feleannyi idő alatt megkeresheti, még feketén dolgozva és alulfizetve is. A lap egy nem hivatalos becslést idézve azt írta, hogy csak Budapesten 25 ezer külföldi dolgozik engedély nélkül. Cégadatok. Az első negyedév végén 787 500 gazdasági szervezet működött Magyarországon, 15 500- zal, azaz 2 százalékkal több, mint január 1-jén - derül ki a KSH tájékoztatójából. A gazdasági szervezetek 36 százaléka társasvállalkozás, 55 százaléka egyéni vállalkozás, 7 százaléka nonprofit és 2 százaléka költségvetési szervezet. Nő a Nokia. A finn Nokia két magyarországi társasága a műit évet 95 millió dolláros bevétellel zárta, amivel a 15 legnagyobb forgalmú magyarországi vállalkozás közé emelkedett. Csökkenő közterheket, áfát, helyi adókat sürgetnek a vállalkozók Már oldhatók lennének a fékek A közigazgatási reform részeként további feladatokat kell átadni a kamaráknak - jelentette ki Horn Gyula a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi, budapesti programalkotó küldöttgyűlésén, amely a köztestület gazdaságpolitikai céljait és öt évre szóló terveit tárgyalta meg.- A kormány stratégiai partnerként kezeli a kamarákat - hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint feladataik a jövőben elsősorban a piacszabályozási, valamint a vállalkozások támogatásával összefüggő területekkel bővülhetnek. Horn Gyula a gazdasági ön- kormányzat küldöttei előtt a hazai kis- és középvállalkozások erősítésének fontosságáról szólt. Megjegyezte azonban: a tapasztalatok szerint a vállalkozók nem ismerik kellőképpen lehetőségeiket, a nekik szóló támogatásokat, ezért célszerű lenne koordinációs irodák létesítése. Tolnay Lajos, a kamara elnöke a miniszterelnök szavaihoz hozzáfűzte: a közérdekű információkat egy „kézben” tartó úgynevezett egyablakos tájékoztató rendszer kiteljesítése ezen a gondon is segíthet, erre is megoldást hozhat. A kamara gazdaságpolitikai célkitűzéseit és 2002-ig szóló stratégiai programját ismertetve Tolnay Lajos kiemelte, hogy a gazdaság ma már eljutott arra a szintre, ahol a növekedés fékjeit oldani lehet. A kamara áttekinthető intézményrendszert és csökkenő közterheket sürget, főleg az áfa, a társadalombiztosítási terhek, valamint a helyi adók mérséklését tartja szükségesnek. Tolnay Lajos megemlítette, hogy a Munkaerő-piaci Alap több bevétellel rendelkezik, mint amennyit el tud költeni és annak felhasználása sem elég hatékony. Az elnök kezdeményezte, hogy az uniós tárgyalásokon legyenek ott a kamara képviselői is. Az ötlettel a miniszterelnök is egyetértett. A küldöttgyűlés elfogadta a gazdaságpolitikai célokat és a kereskedelmi és iparkamara öt évre szóló stratégiáját. IMF: fényit vagy segít? Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 350,96 Francia frank 34,98 Japán jen (100) 158,61 Német márka 117,28 Olasz líra (1000) 118,61 Osztrák schilling 16,67 Svájci frank 140,71 USA-dollár 210,60 ECU 231,83 A minap a kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves jelentését idézte, amely joggal dicsérte a gyorsan lezárt stabilizálási programot. Ilyenkor a mindenkori kormányok elégedetten mosolyognak, s a mindenkori ellenzék a stabilizálási áldozatok nehéz és fölösleges voltára hivatkozik, s kétségbe vonja, hogy a növekedés gyümölcseit széles körben élvezné a lakosság. A mindenkori kormánynak kellemetlen viszont, amikor az Alap elégedetlen az ország mutatóival, s felmond hitelegyezményeket, rontva az ország külső megítélését. Ellenben örömmel hivatkoznak arra, hogy a népszerűtlen intézkedések az IMF kívánságára történtek. Az USA republikánus törvényhozói többsége is elégedetlen az Alappal, s vonakodik tőkeemeléséhez forrásokat rendelkezésére bocsátani. Ezt egyébként az ENSZ intézményeivel szemben is rendszeresen megteszi. Hivatkozási alapul most az szolgált, hogy nem kezelte megfelelően a távol-keleti válságot. Az Alapnak ugyanis segítenie kell, ha a 182 tagország valamelyike súlyos nemzetközi fizetési mérleggondokkal küszködik. Mivel általában egyszerre több tagország „ betegeskedik”, az Alapnak lényegesen több tőkére volna szüksége, amelynek megszerzését éppen az Alap amerikai bírálói akadályozzák meg. Ráadásul az áthidaló hitelek egymagukban közel nem elégségesek egy-egy ország nemzetközi pénzügyi egyensúlyának helyreállítására. Azok csak akkor hatnak, ha a kormányok - amelyek a költségvetés bevételeit meghaladó költekezést okozták, vagy ésszerűtlen, a belső inflációval összhangban nem álló árfolyam-politikával aláásták az ország külső fizetőképességét - népszerűtlen importkorlátozó és exportfokozó intézkedésekre kényszerülnek. Ezek a száraz, statisztikai könyvelési változtatások a kisegzisztenciáknak mindig munkahelyek elvesztését, fogyasztásuk csökkenését illetve piacuk szűkülését hozzák. S a kormányok úgy tesznek, mintha nem ők idézték volna elő a bajt, s a keserű pirulát az IMF nyeletné le velük, így lesz az Alap folytonosan bűnbakká. Pedig neki is köszönhető, hogy a második világháború óta nem került sor mély világválságra. Ez pedig jó bizonyítvány! Bácskai Tamás Megyénként változik a kereslet és a kínálat Már a bárány sem a régi Bár az agrárkormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz az állatállomány csökkenésének megállítására, a javulás alig-alig érzékelhető. A fel- vásárlási árak - néhány haszonállattól eltekintve - országszerte alacsonyak. A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb felmérése szerint az elmúlt hetekben csak Heves és Zala megyében élénkült a vágómarha iránti kereslet. Az olasz, horvát és szlovén exportnak köszönhetően Zalában valamelyest emelkedtek a felvásárlási árak. Győr megyéből a marhahús jelentős része kivitelre kerül, a belföldi értékesítésre szánt hús iránt viszont csekély a kereslet. Somogybán nagyon népszerű a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére igénybe vehető állattenyésztési támogatás. A nagyfokú érdeklődés mögött az extra és első osztályú nyerstej iránti fokozódó kereslet húzódik meg. Heves megyében a most induló kisebb tehenészetek mutatnak hajlandóságot a fejlesztésre, a nagyobb üzemek a korábbi állománynövelési lehetőségeket már igénybe vették, most elég gondot okoz számukra a szinten tartás. Borsod megyében az árbevétel növelésére több társaság korszerűsíti fejőházát, illetve újakat épít. A sertéságazatban a feldolgozók nem tudták érvényesíteni a felvásárlási árakat az egyre szűkülő belső piacon. A készletek levezetésére indított különféle akciók nem jártak sikerrel, a lakosság jelentős része áttért a baromfihús fogyasztására. Az exportpiacokra való kijutást az alacsony külföldi árak akadályozzák. Mindezek következtében a hízósertések ára kilogrammonként 20-60 forinttal csökkent. Jelenleg a nagyüzemi sertések ára 230-285, a kisüzemieké 210-255 forint között mozog. A juhexportot meghatározó olasz és görög piacokon megjelentek a magyarnál olcsóbb bárányok. Az árak jelentős mértékben visszaestek: a 13-16 kilogrammos bárány kilójáért 580-600, a 16-20 kilogrammosért 550-570 forintot adnak a felvásárlók. A 24 kilogramm feletti állatokat ritkán veszik át. Az árcsökkenés a szakemberek szerint elviszi az ágazat nyereségét, a termelőknek nem sok haszon marad a báránynevelésen. A baromfitenyésztők elsősorban a barbariekacsa-, a pulyka- és a tojótyúktartást bővítő beruházásokra igényeltek állatenyésztési támogatást. Vas megyében a meglévő telepek teljes kapacitással működnek, a hizlaló épületeket a termelők folyamatosan korszerűsítik. A szézon megindulásával országosan megnőtt a kereslet a naposbaromfi iránt, a növekvő igényeket a keltetők - például Szabolcsban és Zalában - sem mennyiségben, sem minőségben nem mindig tudják kielégíteni. Szolnok megyében sokan vágónyúltermelésre rendezkedtek be. Azonban országszerte gondot okoz a tenyészállat magas, kilónkénti 750 forintos ára. Újvári Gizella A túrkevei Kun-Metalokála biliárdtermet épít munkatársainak Tízmillió feletti árbevétel dolgozónként Az Ikarus 13. legnagyobb és a belső minősítési rendszerben „B” kategóriás beszállítójaként tartja nyilván a túrkevei Kun-Metalokála Kft.-t. A cég idén 319 milliós árbevételre számít Száznál több részegységet gyártanak FOTÓ: FORGÁCS ÉVA A társaság öt éve alakult, hat dolgozóval. A helyi Afit felszámolásakor felszabadult Ikarus- megrendelések adták a működés alapját. Akkor még mindössze 6-7 féle alkatrészt, részegységet gyártottak az autóbuszgyár részére. Idén meghaladja a százat a kibocsátott termékek listája. Már a kezdés évében 52 millió forintos árbevételre tettek szert. Idén a 28 dolgozó szakértelmében, és a buszgyártás fellendülésében bízva 319 milliós bevételre számítanak. Hogy a cég biztos alapokon működhessen, építőanyag-kereskedelemmel is foglalkoznak, melynek révén közvetett külföldi kapcsolataik is kialakultak. Mint Kántor Lajos és Józsa Endre ügyvezetőktől megtudtuk, megrendelésekben nincs hiány. Sőt, olyannyira el vannak látva munkával, hogy egy részét alvállalkozók végzik. Tavaly 20 millió forintot költöttek beruházásra, felújításra. Ez idén sem lesz másként. Elkészül az új szociális blokk, mely a dolgozók munkaidő utáni pihenésének is otthont adhat, hiszen biliárdtermet is kialakítanak. Az egyik legfontosabb idei cél az ISO 9002-es minősítés elnyerése. Minőségbiztosítási szakembert alkalmaztak, hogy a szabvány feltételeit mielőbb teljesíthessék, ses Hitelhez juthatnak a kisvállalkozók Bár megyénkből eddig egyetlen mikrovállalkozás sem jutott a Hitelgarancia Rt. szolgáltatásaihoz, a vállalkozásfejlesztési alapítványon keresztül szinte 100 százalékos biztonsággal szerezhető hitel, természetesen megfelelő üzleti elképzeléssel. A társaság tevékenységének lényege, hogy az adós helyett biztosít fedezetet a banki hitelfelvételhez. Az 1992 óta működő Hitelgarancia Rt. az adós helyett áll helyt a bank felé, azonban mindez nem mentesíti az adóst a fizetési kötelezettség alól. Ráadásul a társaság üzleti alapú garanciavállalást folytat, aminek lényege, hogy életképes üzleti tervvel kell rendelkeznie a vállalkozásnak. A hitel- igénylő a bankjához fordul, és az minősíti a kérelmet. Ha a vállalkozás megfelelően bizonyította hitelképességét, üzleti terve alapján a hitel visszafizetésére a bank garanciát lát, s mindössze csak a jogi fedezet tekintetében mutatkozik hiány, akkor a Hitelgarancia Rt. fedezetvállalása léphet be. Maximum 300 főt foglalkoztató, belföldi vállalkozás kaphat garanciát, azonban a hitel- igénylőnek valamilyen mértékű fedezettel is kell rendelkeznie, mert é nélkül1 g'ahíncia ' sincs - fejtette ki a társaság képviselője egy nemrég megtartott tanácskozáson. A garancia mértéke maximálisan 80 százalék lehet. Az is kiderült, hogy a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok szolgáltatásait, mint egy hitelügyintéző konzulenst igénybe véve olyan üzleti terv készíthető, mely biztosan nyerő lehet. Ilyen esetekben maga az rt. már egy szándéknyilatkozatot is kiadhat, s így a bankhoz forduló vállalkozás már „nyeregben” érezheti magát. E. Z. A karcagi áfész állta a versenyt A Karcag és Vidéke ÁFÉSZ igyekezett alkalmazkodni a piaci igényekhez, az árbevéteü tervet túlteljesítette, és nyereséggel zárta az elmúlt évet. Szabó Károly, az igazgatóság elnöke elmondta, a szövetkezet 814,7 milliós árbevételt és kétmillió nyereséget ért el 1997- ben. Az élelmiszer, napicikk szakma túl-, a ruházati, vegyes iparcikk ágazat viszont alulteljesítette a tervet. Ez utóbbinak a vezető szerint két oka van: egyrészt jelentősen nőtt a versenytársak száma, másrészt a működési területükön (Karcag, Berekfürdő, Kunmadaras) a vásárlóerő csökkent. Az igényekhez igazodva ősszel megnyitották a 69. sz. élelmiszer-napicikk diszkontjukat. A központi igazgatást korszerű számítógéppel és a 16. sz. ABC-áruházat vonalkódos értékesítő rendszerrel szerelték fel. Az új rendszer még nem mindig működik zökkenőmentesen, amiért a vásárlók türelmét és megértését kérik. A szövetkezet idén még a berekfürdői 13. sz. és a kunmadarasi 101. sz. ABC-ben tervezi a vonalkódos rendszer bevezetését, és a második félévben vonalkódos kártyákat adnak ki a tagoknak, amellyel a fenti egységekben vehetik igénybe a vásárlási visszatérítést. A szövetkezet 850 milliós idei árbevétellel számol, melyet 120 dolgozóval, 20 kereskedelmi és egy ipari üzemmel kíván elérni. A Szolnoki Mezőgép Rt. körbálázó gépeket szállít az USA-ba. Ezekből az év második felében várhatóan további száz darabot értékesítenek az Egyesült Államok piacán, fotó: i. cs. * Előfizetői állomásról kezdeményezett beszélgetés esetén MATÁV
