Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-10 / 58. szám

mm .. y/j ' 'j ^ _ms#®.*»* W ÊiiS&^ÉmMÈ!Ê . » v. m m, I %Mk1îÈ ; Wk. • >'í ? - ggMMföl üSfflp m HÈPLAP * Tűnőn mmn ~ mmm tol * m h&pl&p * tíiron mum ~ mvm túlv ú4 h&^l&p * túrom im&em - icevém túl * m héplap ' <JSmÊËBBÊËmÊmËMmBm *v . Vv » ; *$.* %. * '• ROK INNEN - KÉVÉN Tűt » ÚJ NÉPLAP * TUSON INNEN ■ - - \'‘", __________________ * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÓI * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - SÍÉVÉ« TÖL * ÖV NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÖV NÉPLAP * TŐRÖN ÍNNÉIn - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON ÍnŐÍN - KÉVÉN TÜL-------------------------íizm&u. mw«a 'nW^'^^WMSKM...........................................................................................................................................................................WM................ Az ördögöt is megverték volna a honvédek Mezőtúr büszke lehet ’48-as katonáira Az 1848-as mezőtúri honvédek egy csoportja 1904-ben, a túri kórház udvarán ma is álló Czebe-ház előtt, melyben Kossuth Lajos 1849-ben megszállt S zázötven évvel ezelőtt, az 1848. március 15-i pesti események hírét Mezőtúr is lelkesen fogadta. Azért is örültek az emberek, mivel aki eddig nem kötötte meg az örökváltsági szerző­dést, az is felszabadult a föl­desúri uralom alól. A város lakói az örömhírre a pi­actéren népgyűiést tartottak, melynek vezérszónoka Luka Lajos ügyvéd volt, aki később a nemzetőrség főhadnagya lett. Április 14-e után a túri job­bágyság is megszabadult min­den terhétől, mivel V. Ferdi­nand király szentesítette azt a 12 pontból álló magyar törvényt, mely többek között megszün­tette a robotot, a dézsmát s az egyházi tizedet. Május 22-én a város két oktató altisztet kért a felállított nemzetőrsége szá­mára. A csapat megszervezésére az adott okot, hogy hírét vették, a bécsi kamarilla a szerb nemze­tiséget az ország ellen hangolta. A hadügyminiszter felteijesz- tése alapján nemzetőr parancs­nokká Mesterházy István őrna­gyot nevezte ki a nádor. A cso­port létszáma ekkor már elérte az 1100-at. A nemzetőr század nem csak a harcokból vette ki a részét. Három, a környéket már hónapok óta fosztogató betyár­ból kettőt a csudabalai pusztán, a harmadikat akinek először sikerült megszöknie - Szarva­son fogták el, amikor a csapattal a délvidékre indultak. Amikor az Országgyűlés Kossuth indítványára július 11 - én 200 ezer újoncot megszava­zott, a tiszai községek egy ré­szének férfi lakossága a Mező­túron székelő 3. zászlóaljhoz vonult be. Annyian jelentkeztek, hogy sorshúzással kellett eldön­teni, ki lehet katona. A zászlóalj létszáma megalakulása után el­érte a 4800-at. Augusztus 2-án Szolnokra mentek, majd onnan továbbvonultak a délvidékre, ahol csatlakoztak a Jász-Kun ke­rületek csapataihoz. Az itthon maradottak sem voltak tétlenek. Ágyúöntésre felajánlották a re­formátus templom tizenkét má­zsás harangját, ami épségben maradt, mivel a honvédcsapatok megfelelő mennyiségű fegyvert zsákmányoltak, ezért nem volt szükség a harang elszállítására. December 18-án a IV. nemzetőr század Kassa irányába indult. A század parancsnoka a főváros­ból leküldött Ugotsa Mihály kapitány volt, azonban a katonai vezetésben részt vett Luka Lajos ügyvéd, főhadnagy, Nagy Fe­renc ügyvéd, Tóth János gaz­dálkodó alhadnagy, illetve K. Mészáros Lajos és Molnár Sándor tizedesek. A század 1849. január 4-én délután há­romkor ütközött meg a Schlick osztrák tábornok által vezetett ellenséges erőkkel. A túriak kö­zül a csatatéren Bán István vesz­tette életét, sebesülten ugyan visszajött, de Mezőtúron meg­halt Szécsi István. Súlyos sebe­ket kapott Szabó József. A harcok 1849 elején a város környékét is elérték. Mind a ja­nuár 14-i, Szolnok elleni járőr­támadásban, mind pedig a ja­nuár 21-i rajtaütésen harcoltak túri bakák. À szolnoki harcok­ban a mezőtúri „fehértollas” 3. zászlóalj is részt vett. A március 3-i csata után, ahol 52 túri hon­véd veszett el, Damjanich így szólt a katonákhoz: . Fiuk. büszke vagyoK rátok. Ti az ör­dögöt is megvernétek. Megér­demelnétek, hogy mindnyájan tisztek legyetek. De hol volna akkor az én zászlóaljam?” A túri honvédek ott voltak a budai vár visszavételénél is, a Szent-György térig nyomultak előre. Július 9-én Kossuth is járt a városban. Szegedre utazva Te­leky Lajos, a város főbírája há­zában szállt meg (ez ma a Kos­suth Lajos utca 9., a látogatás tényét emléktábla őrzi). Július 29-én az osztrák csapa­tok megkezdték előrenyomulá­sukat Törökszentmiklós-Mező- túr irányába, nem sokkal később átvették a város ellenőrzését. S bár a világosi fegyverletétellel a forradalom elbukott, a polgári vívmányok Túron is megmarad­tak. Mezőtúr vesztesége ember­életben igen nagy volt. Míg a harcok előtt 10 évente 2000-rel gyarapodott a település, 1846 és 1850 között 2199-cel csökkent a lakosság száma. A megtorlás időszakában a város vezetésének autonómiá­ját a megszálló csapatok korlá­tozták. Megkezdődött a csá­szári seregekbe való sorozás, folyamatosan igazoltatták a ci­vil lakosságot. Szerették volna megtudni, ki vett részt a forra­dalmi eseményekben. Bár a polgármester és a képviselő- testület jelentős nyomás alatt volt az osztrákok részéről, a tanács 1850. február 26-án el­küldött jelentésében sikerült a valós tényeket eltitkolni a csá­szári hatóságok elől, megkí­mélve ezzel több túri forra­dalmár életét. (Forrás: Bodoki Fodor Zol­tán, Bodoki Fodor Zsigmond: Mezó'túr város története I. kö­tet, Mezőtúr 1978.) Elvárják, hogy a vidéki múzeumokat is felújítsák / Életveszélyes leinet a múzeumlátogatás- Hosszú éveken át eltűrtük a mostoha körül­ményeket, drukkoltunk, hogy sikerüljön fel­újítani a megyei múzeum épületét, ezért joggal várjuk, mi következzünk - fogalmaz dr. Orsi Julianna, a túrkevei Finta Múzeum igazga­tója, aki harcot indított a nagykunsági múze­umok megmentéséért, korszerűsítéséért.- Nem minden múzeum áll úgy, mint a túrkevei, ahol audiovizuális eszközök, számítógép is segíti a munkát - húzza alá az igazgatónő -, pedig ma már a helytörténeti gyűjtemények kezelőinek is meg kell tenni bizonyos lépéseket, hogy a tár­gyak őrzésén, kiállításán túl a feldolgozó munka is szakszerűen folyhasson. Örsi Julianna a vidéki múzeumok megmenté­sében érdekeltek összefogását szorgalmazva kö­zös asztalhoz ültette februárban a kevi gyűjte­mény tulajdonosait, a városi, a megyei önkor­mányzat, az üzemeltető megyei múzeumi szerve­zet képviselőit. Szeretné, ha a vidéki kis múzeu­mok hosszú távú programot készítve újragondol­nák profiljukat, s olyan állandó kiállításokkal áll­nának elő, amelyek a saját arculat mellett az egész tájegység egy-egy szeletét bemutatnák. Például amíg Túrkevén művelődéstör­téneti, addig Karcagon néprajzi kiállítás nyílhatna. A Finta Múzeum öreg épületében leg­utóbb a ’70-es években végeztek részle­ges felújítást. A tető több helyen beázik, a terasz kövezete baleset-, az elektromos rendszer életveszélyes. A megyei önkor­mányzat megállapította: a három ütem­ben, tizenhétmillió forintba kerülő külső­belső felújítás indokolt, csak azt nem tudni még, honnan kerül elő a rávaló. A tetőtérrel beépített, kívül-belül felújí­tott, 250 négyzetméter hasznos térre nö­velt múzeumban - a tervek szerint - Hí­rünk a világban címmel, új, állandó kiállí­tás nyílik 2000-ben a múzeumi világna­pon. Egyes értékes tárgyak - mint a XVIII. századi bandériumzászló, vagy bi­zonyos, múlt századi viseletdarabok - res­taurálásához, pótkutatásokhoz további 6-7 millió forintra lenne szükség. A túrkevei önkormányzat pártfogolja a múzeum sorsát, igaz, egyre keveseb­bet ér az a szerződésben vállalt 400 ezer forint tá­mogatás, amelyet ’92 óta évente juttat a helyi köz- gyűjtemény gondozásával, bemutatásával kapcso­latos költségek, rendezvények fedezetére. Örsi Ju­lianna bízik benne, a város privatizációs bevételei­nek elosztásakor a múzeumról sem feledkeznek meg a képviselők. Előfordulhat, hogy a Finta Múzeumban ráznak a falak Természetvédők építik újjá a Györffi-tanyát Felélednek a lovastáborok Túrkevén Erdei iskola, íjászbemutatók, kézműves-foglalkozások Évek óta visszatérő beszédtéma Túrkevén a Györffi-tanya állapota és jövője. Tavaly a már megszokott lovastáborokat nem szervezték meg. A probléma megoldódni látszik, a város képviselő-testületének legutóbbi ülésén döntés született, mi­szerint a Nimfea Természetvédelmi Egyesület ötéves időtar­tamra bérbe veszi a hányatott sorsú ingatlant. A civil szervezet képviselői fel­mérték a tanya állapotát. Az épü­let jelenleg még életveszélyes, a tetőszerkezetet, tornácot le kell bontani, a kemencét újra kell rakni. Rászállnak 800 ezret Sallai R. Benedek irodavezető elmondta, első lépésben mintegy 750-800 ezer forintot kell majd egyesületüknek az ingatlanba fektetni, hogy az egyáltalán lak­ható legyen. A felújítások mellett bővítéseket is terveznek. Minde­nekelőtt a lovak számát gyarapít­ják, annak érdekében, hogy a lo­vasprogramokból befolyó pén­zekből a további bővítéseket, fel­újításokat fedezni tudják.- Minden olyan egyesületi programot, amit eddig másutt bonyolítottunk le, kiviszünk a ta­nyába - nyilatkozta Sallai. Ta­vasszal már lesznek íjász- és lo­vasbemutatók, előadások, vetél­kedők. Nyáron erdei iskolát működ­tetnek. A művelődési intézmény és a túrkevei gimnázium négy­négy táborra már szerződést kö­tött, ezeket is megszervezik. A táborokon belül különböző prog­ramokat kínálnak: szakvezetést a nemzeti park területére, diavetíté­ses előadásokat a fokozottan vé­dett területekről, kézműves-fog­lalkozásokat. Nullszaldóra terveznek A tábori vízvezetéket már koráb­ban kiépítették, csak az épületbe kell bevinni. A mosogatási lehe­tőség biztosított, egy bojlert fel­szereltek. A beruházási költségek megtérülése miatt vált szüksé­gessé az ötéves bérleti időszak kikötése. A tanyát nonprofit jel­leggel kívánják üzemeltetni, nye­reséget nem várnak. A természetvédelmi egyesület célja mindössze csupán annyi: legyen akkora bevételük, ami a beruházásokat és a két alkalma­zott bérét fedezi. Petőfi is megszállt a Zsindelyesben G yakori vendég vagyok egy alföldi kisváros­ban, amelyiken mint­ha átok ülne. Vagy inkább va­lami nagy-nagy csönd, hogy jobban lehessen hallani a ku­tyaugatást éjszakánként, ami­kor, aki csak teheti, kulcsra zárja az életét. Egyéb kulcsok meg mintha elvesztek volna régen, vagy azokat bedobta volna valaki a Hortobágy-Be- rettyó-csatornába. Abba a mesterséges vízbe, amelyik ta­lán azért jött létre, hogy míg épül, féken tartsák a viharsa­rok munkátlan kubikusait. Míg a földet mozgatták, addig sem rengett a föld, nem kellett a Körösön orvhalászni. A megkeresett fillérekből pedig jutott a fazekasoknak is, hi­szen az ősi kálvinista iskolán kívül ők vitték szét az ország­ban Mezőtúr hírét. Meg aztán Móricz Zsigmond - aki ezen a vidéken gyűjtötte az Úri muri históriáját -, Szép Ernő, majd Tamkó Sirató Károly. Tenge- recki Pál innen nézhetett körül először a világban, hogy sok­kalta szomorúbb dolgokat ta­pasztaljon, mint a gyermek­versbe szelídített kisöccse. Régen volt, mégse fordult itt nagyot a világ. Ebben az álmosságban egy nagy álom hiányzik, vagy legalább egy nagy mese, mint a Münchau- sené, aki a saját üstökénél fogva rántotta ki magát a mo­csárból. Itt azután bőven gya­korolható a művelet, hiszen ebben a tavaszias télben pon­tosan olyan vendégmarasztaló a sár, akár 1847-ben, amikor Petőfi járt itt, megszállt a Zsindelyesben - meglehet, nem jószántából, hiszen va­lami kocsinyavalya marasz­talta, az is csak a kátyúk miatt keletkezett. Hát vagyogat ez a város, akár a többi vidéken, kicsit talán még szerencsétle­nebbül, és benne a lakói - nem egy, nem kettő közülük valódi polgár abból a fajtából, ame­lyik bölcsebb annál, hogy bu- songjon. Végtére tempósan telnek a napok, s mindegyik meghozza a maga csöndes örömét, hogyha az ember nem akar mindjárt nagyra látni. Volt persze olyan is, a fényes Székesfehérvárról . jöttek le puhatolózni, hátha valami munkát hozhatnának, azután semmi sem lett belőle. Majd máskor. Majd legközelebb. Biztos. Vagy nem biztos. El­nézem az embereket, és Han- kiss Elemérre gondolok, hogy találjuk ki végre Magyaror­szágot, hiszen csak volnánk itt pár milliónyian, akik tennénk valamit a kedvesebb hazáért. Ki-ki a maga módján, több­kevesebb tehetséggel, kisebb- nagyobb akarással. Hát többek között ezért vagyok nem ritka vendég manapság az alföldi városban. (Elhangzott: Petőfi Rádió, 1998. február 19.) Bállá Ferenc Bemutatónapok a mezőtúri egyházi iskolákban Játékos barangoláson az ovisok Mezőtúron a református egyház nyílt napokat tartott oktatási intézményeiben. A Szegedi Kis István Gimnázi­umban a negyedikesek jár­tak, míg az általános isko­lába az óvodásokat várták. A Szegedi Kis István Gim­názium tartott bemutatót a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkező, most negyedikes tanulók részére. Árvái Gyula igazgató tájékoztatójában elmondta, az iskolaválasztás a szülők felelőssége, de kuta­tások eredményei bizonyít­ják, a kiemelkedő képességű gyermekeket 10 éves koruk­ban már ki kell emelni tár­saik közül. A szülők és a le­endő kisgimnazisták megte­kinthették a szaktantermeket is. Az általános iskolába a nagycsoportos óvodásokat várták. A leendő elsősök kicsit megilletődve léptek az is­kola falai közé, azonban megismerve a környezetet, hamar feloldódtak. Míg szü­leik az oktatási módszerek­ről hallgatták meg a tájékoz­tatót, addig játékosan ismer­kedtek az iskolával. Az in­tézmény elsősei voltak „ide­genvezetőik” a tantermek­ben. Sokan játszottak a szá­mítógépeken, de az agyago­zást, rajzolást is többen választották. Ovisok ismerkedtek a számítógépekkel FOTÓ: T. A. Az oldalt írták: Garancsi Gábor és Simon Cs. József A fotókat készítették: Forgács Éva és Takács Antal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents