Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)
1998-03-26 / 72. szám
ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG Ä TISZA-TÓ VIDÉKÉN ?» ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? » ÚJ NÉPLAP » Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉP Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? » ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? » ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÖ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP » Ml UJS Lezárult a virágkötő-tanfolyam Füreden Virágos jókedv vizsga után Minden szempontból eredményesen zárult Tiszafüreden a művelődési házban 1997 tavaszán elindított virágkötő-tanfolyam. Nem csak azért, mert Várnái Jánosné egri virágkötő kertészmérnök-tanár 14 tanítványa kivétel nélkül eredményesen adott számot a 260 órás szakmai és gyakorlati képzést lezáró vizsgán, hanem azért is, mert a friss virágkötő-szakmunkásoknak (érdekesség, hogy több diplomás is részt vett e tanfolyamon - a szerk.) úgy néz ki, a szakmában sem lesznek elhelyezkedési gondjaik. Hatójuknak ugyanis már virágboltjuk van a térségben, ketten dísznövénytermesztéssel és szárazvirág-kötészettel egészítik ki jövedelmüket, de a többi hallgatót is keresik már a térségi szaküzletek. A tanfolyam magas szakmai színvonalát maga az állami vizsgabizottság - a Földművelésügyi Minisztérium Agrárszakoktatás és Kamara - szakemberei is elismerték a tanfolyam értékelésénél. A zsűri is szépnek találta a virágkompozíciókat, így nem csoda, hogy alkotóik is mosolygósak fotó: sz. m. Szégyenteljes zászlógyűjtő szenvedély Á gyávák éjjeli bátorsága Némi iróniával úgy is kezdődhetne eme rövid eszme- futtatás, hogy a tiszafüredi Szőlősi úti óvoda kollektívája szabás-varrás és hímző- tanfolyamot indít azok szá- mápi^jykj szeretik a mívesen elkészített zászlókat. Az történt ugyanis, hogy az óvónők nemzeti ünnepeinkre saját maguk készítik el az intézményre kitűzendő magyar zászlót. Csak hát az a baj, hogy lassan már tizenöt esztendeje valakik azokat konok csökönyösséggel ellopják. Gyűjteményük idén március 15-én egy igen értékes példánnyal gazdagodott, hiszen az óvodai pedagógusok úgymond apait-anyait beleadtak a 150. évforduló tiszteletére. Munkájuk azonban csak egy napig volt dísze a városnak, csak egy napig reprezentálta egy kis közösség hazaszeretetét, hiszen azt vandál gyűjtők az első éjszaka leple alatt „megfűj- ták”: felmászva a falon a zászlótartó rúdig, macskaügyességgel magukévá téve a zsákmányt. „Hősiességüket” még több helyen bizonyították az anti-márciusi ifjak, akiknek az óvónők nevében üzenjük, értelmezzék szabadidejükben a nagy költő sorait: „Van-e mostan olyan legény, Aki fél, Ha a mennykő jár is ott a Fejénél? Takarodjon el közülünk A gyáva, Bújjék bele a kemence Lyukába! Három színű magyar zászló, Dicsőjel! Védelmezünk megfeszített Erővel. ” Nem tisztelt gyávák! Petőfi sorai éjjeli bátorságotokat teszik arcpirító szégyenné. Azért még talán nem késő: tegyetek róla, hogy egyszer még vállalni tudjátok arcotokat, mert arcnélküliként csak a szégyenkrónikák hősei lehettek, névtelenül is megmaradva a becsületesek emlékezetében. Lelketek rajta, hogyan döntőtök! A Kötivizig fokról fokra halad A feliszapolódástól védik a Tisza-tavat A Kötivizig a múlt év során programot állított össze a Tisza-tó úgynevezett tiszafüredi térsége feliszapolódás elleni védelmének és üdülési feltételeinek megteremtéséért, melyet lakossági fórumon is ismertettek a vízügyi igazgatóság szakemberei. A tervezett projekt idén már a megvalósítás felé közeledik, hiszen a vízkormányzást és a tiszai hordalék nagy részének kizárását lehetővé tevő műtárgy, a Kisfüredi-fok tiszai torkolatánál nemsokára elkészül. A projekt másik részét, a megfelelő áramlási viszonyokat biztosító csatorna- rendszer kiépítését, illetve a már kialakult feliszapolódás eltávolítását 1998-99-ben 23 millió forinttal támogatja a Környezetvédelmi Alap. A támogatásból a Holt-Tisza felső - a X-es öblítőcsatorna betorkolása feletti - szakaA Kisfüredi-fok műtárgya már-már kész. Ezek után a Kötivizig úgymond fokról fokra halad tovább. FOTÓ: SZM szának bekapcsolására egy 300 méteres átkötés készül az F/6-os sziget átmetszésével, a holtág alsó végébe becsatlakozva. A tervek szerint még a Kisfüredi-fok kotrását végzik majd el. Mindezek mellett a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével az örvényi morotva vízi növényzetének a szabályozását szeretné megoldani a Kötivizig. Hatan énekelnek még az alapítók közül Negyedszázados a füredi „Szőke Tisza” 1973-ban, az akkori Hámán Kató Tsz elnökének, Koczur Sámuelnek a támogatásával alakult meg Hámán Kató néven a Parasztkórus, amelynek tagságát a füredi termelőszervezetek dolgozói adták. A negyventagú kórus „szolgáltatásaira” akkortájt nagy igény volt, ami azt is eredményezte, hogy az énekkart azóta is irányító Erős Lászlónénak egyre magasabbra kellett tennie a szakmai mércét: a sikerek nem is maradtak el. A főbb állomások közül elég talán megemlíteni a ’81-ben megszerzett aranykoszorús minősítést, a háromszori sikeres fellépést Erdélyben, a Nyárád menti kórusfesztiválon, a lengyelországi turnét, s nem utolsósorban a debreceni Vas Lajos népzenei találkozón tavaly elnyert aranyplakettet. A sikerszéria része az is, hogy az együtt kiránduló, színházba járó „dalos ajkú közösség” évente ad koncertet a budapesti múzeumokban. Üröm az örömben, hogy három alapító tag már nincs az élők sorában, s az aktív kórust létrehozók közül is már csak hatan vesznek részt a munkában. A termelőszövetkezet átalakulásával az együttes fő szponzora is megszűnt létezni, így most nehezebbé vált a szakmai munka, nem is beszélve a kirándulásokról és fellépésekről. Ez nem jelenti azt azonban, hogy a negyedszázados kórus abbahagyná azt, amit elkezdett. Most jubileumi koncertjük lebonyolításához keresnek támogatókat a füredi „népi” énekesek, akik 1993 óta „Szőke Tisza” néven lépnek fel. Nem csak azért, mert megszűnt a Hámán Kató Tsz, hanem azért is, mert sokan a Parasztkórus elnevezést lekicsinylő módon értelmezték. Pedig a jelenleg harminckét tagú közösség éppen azzal színesítette Tiszafüred kulturális életét, hogy egyszerű eszközeivel, de mégis nagyszerűen ápolta a térség népzenei hagyományait. Már ezért is megérdemelnék, hogy támogatást kapjanak 25 éves évfordulójuk méltó megünnepléséhez. Amiben támogatás nélkül is bizonyosak lehetünk, hogy láthatjuk őket énekelni a nyugdíjasklubok II. tiszafüredi országos fesztiválján és a halas napokon is. A felvétel 25 évvel ezelőtt, 1973. május 1-jén készült, ahol a Ti- sza-parti majálison is bemutatkozott a kórus Még háromszor találkoznak A tiszafüredi gyors reagálók Rövid hírben számoltunk be arról, hogy a tiszafüredi ön- kormányzat 2500 USA-dol- lárt nyert azon az úgynevezett „Gyors reagálás” pályázaton, amelyet támogat az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma is. Azóta a tiszafüredi és térségi gyors reagálók az első ismerkedő és tényfeltáró eszmecsere után már megtartották első foglalkozásukat. Március 18-án és 28-án öt munkacsoportban konkretizálták a térségfejlesztés lehetőségeit a külön-külön dolgozó csapatok. Általánosítható hibaként rótták fel a térségi szemlélet hiányát, a kedvezőtlen közlekedési feltételeket, az elöregedő lakosságot, az értelmiség elvándorlását eredményező folyamatokat, a mezőgazdaság helyi értékeihez alkalmazkodó iparszerkezet hiányát, a kiaknázatlan termálkincset, a környezetbarát technológiák, a kutató- és oktatási bázisok hiányát és így tovább. Ám a térségi kritikák mellett megfogalmazódtak a meglévő értékekre alapozó kiútkeresés módjai is. Ezek között szerepelt a biotermékek elterjesztése, a kézműipar hagyományainak felélesztése, a meglévő középfokú képzési rendszer hasznosítása a kvalifikáltabb munkaerőkínálat megteremtéséért, a szomszéd térségekkel való jobb együttműködés, a vízi közlekedés, a vízi turizmus fejlesztése, a természetközeli turizmushoz kapcsolódó háttér fejlesztése és kiépítése. Érdekesség, hogy a tiszafüredi kurzust megtisztelte jelenlétével az EU környezetvédelmi és iparfejlesztési szakembere, a Svájcban élő, de magyar származású professzor, ár. Guy Turchany, aki egyébként a Füreddel szomszédos Egyeken vásárolt házat. További érdekesség, hogy a neves szakember egyszerű csapattagként vesz részt a munkában, de a szervezők tervezik, hogy a professzor előadás formájában is segítse a Tiszafüredért, a Tisza- tóért gondolkodó idegenforgalmi, munkaügyi, kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági vénájü csapattagok munkáját. Erre április 8-án, 29-én vagy május 20-án kerülhet sor, ugyanis a tervek szerint ezeken a napokon találkoznak még a füredi „gyors reagálók”. Az oldalt írta: Percze Miklós „Európa tavasza” kunhegyesi sikert virágzott Egy iskola tehetséggondozó hagyományőrzése A Kunhegyesi Kossuth Lajos Általános Iskola 1997 májusában nevezett be a Matthias Rex Tehetséggondozó Társaság által meghirdetett „Európa tavasza” nemzetközi vetélkedőre. Az európai forradalmak 150. évfordulójára meghirdetett négy- fordulós vetélkedés első szakaszában száz kérdésre választoltak meg sikeresen a kunhegyesi gyerekek, akik testvérvárosaik - a vajdasági Feketics és az erdélyi Tasnád - diákjait is játszótársul hívták. Velük együtt kö- A torinói megemlékezés 1997 augusztusában rülbelül kétezer kilométert tettek meg az egykori erdélyi és délvidéki hadszíntereken, s a kunhegyesi vállalkozók, intézmények és polgárok önzetlen támogatása, no meg az iskolai alapítványi estek forintban is jól mérhető sikerei révén eljutottak Kossuth olaszországi emigrációjának helyszíneire is. A harmadik fordulóban a régió egyik emlékezetes csatájának, a kápolnainak a helyi vonatkozásait kutatták fel a „kossutho- sok”, akik lenyűgözték a zsűrit korabeli monda-, mese- és népdalgyűjtésükkel, irodalmi műsorukkal. az 1848^19-es hősöket bemutató ceruzarajzaikkal, de úgymond volt „csattanója” az ellent kifigurázó karikatúráiknak is. Ezek után a negyedik etap hüszkérdéses tesztje sem jelentett akadályt, s a kis kunhegyesi lokálpatrióták sikerrel fogalmazták meg a ma 12 pontját, s a százötven évvel ezelőtti dicső napok jelenünkre gyakorolt hatását is. Nem csoda, hogy ezek után a március 14-i budapesti döntőre meghívót kapott a Fehér Enikő. Kelemen Judit, Kürti Pál és Szekrényes István összeállítású válogatott, akik Lengyel Zoltánné tanárnő szövetségi kapitánysága alatt igazi aranycsapattá váltak Budapesten. A tehetséges kunhegyesi „históri- ások” olyan talpraesetten idézték fel irodalmi, zenei, képző- művészeti alkotásaik segítségével a korabeli eseményeket, hogy a tekintélyes szakmai zsűri a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára állította őket - az általános iskolai kategóriában kivívott budavári sikerükkel beírva nevüket örökre a Kossuth iskola történetébe. Ők, Lengyel Zoltánné tanárnővel közösen, köszönetüket fejezik ki iskolájuknak, a Mathias Rex társaságnak, a kunhegyesi vállalkozóknak, társadalmi szervezeteknek, szülőknek, polgároknak, a rájuk hazai szemmel figyelő Herbály Imre országgyűlési képviselőnek s a helyi önkormányzatnak, valamint a feketicsi és tasnádi iskoláknak, akiknek diákjai velük együtt részesei lehettek a budapesti nemzeti ünnepnek. A Nemzeti Múzeum előtti műsorral, a parlamenti kokár- dás tömeggel, a katonazenekarok fúvósparádéjával, a hangversenyekkel, múzeumi előadásokkal s az esti látványos tűzijátékkal együtt, ami olyan hab volt a győzelmi tortán, amire egész Kunhegyes büszke lehet. Elsősorban azért, mert egy emberként segítette a tehetséggondozó hagyományőrzés eddigi összes stációját. A sikercsapat, középen felkészítő tanárukkal. Balról jobbra: Fehér Enikő, Kelemen Judit, Lengyel Zoltánné, Kürti Pál, Szekrényes István
