Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-26 / 72. szám

ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG Ä TISZA-TÓ VIDÉKÉN ?» ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? » ÚJ NÉPLAP » Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉP Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? » ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? » ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÖ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP » Ml UJS Lezárult a virágkötő-tanfolyam Füreden Virágos jókedv vizsga után Minden szempontból eredmé­nyesen zárult Tiszafüreden a művelődési házban 1997 tava­szán elindított virágkötő-tanfo­lyam. Nem csak azért, mert Vá­rnái Jánosné egri virágkötő ker­tészmérnök-tanár 14 tanítványa kivétel nélkül eredményesen adott számot a 260 órás szak­mai és gyakorlati képzést le­záró vizsgán, hanem azért is, mert a friss virágkötő-szak­munkásoknak (érdekesség, hogy több diplomás is részt vett e tanfolyamon - a szerk.) úgy néz ki, a szakmában sem lesz­nek elhelyezkedési gondjaik. Hatójuknak ugyanis már virág­boltjuk van a térségben, ketten dísznövénytermesztéssel és szárazvirág-kötészettel egészí­tik ki jövedelmüket, de a többi hallgatót is keresik már a tér­ségi szaküzletek. A tanfolyam magas szakmai színvonalát maga az állami vizsgabizottság - a Földművelésügyi Miniszté­rium Agrárszakoktatás és Ka­mara - szakemberei is elismer­ték a tanfolyam értékelésénél. A zsűri is szépnek találta a virágkompozíciókat, így nem csoda, hogy alkotóik is mosolygósak fotó: sz. m. Szégyenteljes zászlógyűjtő szenvedély Á gyávák éjjeli bátorsága Némi iróniával úgy is kez­dődhetne eme rövid eszme- futtatás, hogy a tiszafüredi Szőlősi úti óvoda kollektí­vája szabás-varrás és hímző- tanfolyamot indít azok szá- mápi^jykj szeretik a míve­sen elkészített zászlókat. Az történt ugyanis, hogy az óvónők nemzeti ünnepe­inkre saját maguk készítik el az intézményre kitűzendő magyar zászlót. Csak hát az a baj, hogy lassan már tizenöt eszten­deje valakik azokat konok csökönyösséggel ellopják. Gyűjteményük idén március 15-én egy igen értékes pél­dánnyal gazdagodott, hiszen az óvodai pedagógusok úgymond apait-anyait bele­adtak a 150. évforduló tisz­teletére. Munkájuk azonban csak egy napig volt dísze a városnak, csak egy napig reprezentálta egy kis közös­ség hazaszeretetét, hiszen azt vandál gyűjtők az első éjszaka leple alatt „megfűj- ták”: felmászva a falon a zászlótartó rúdig, macskaü­gyességgel magukévá téve a zsákmányt. „Hősiességüket” még több helyen bizonyítot­ták az anti-márciusi ifjak, akiknek az óvónők nevében üzenjük, értelmezzék sza­badidejükben a nagy költő sorait: „Van-e mostan olyan legény, Aki fél, Ha a mennykő jár is ott a Fejénél? Takarodjon el közülünk A gyáva, Bújjék bele a kemence Lyukába! Három színű magyar zászló, Dicsőjel! Védelmezünk megfeszített Erővel. ” Nem tisztelt gyávák! Petőfi sorai éjjeli bátorságotokat teszik arcpirító szégyenné. Azért még talán nem késő: tegyetek róla, hogy egyszer még vállalni tudjátok arco­tokat, mert arcnélküliként csak a szégyenkrónikák hő­sei lehettek, névtelenül is megmaradva a becsületesek emlékezetében. Lelketek rajta, hogyan döntőtök! A Kötivizig fokról fokra halad A feliszapolódástól védik a Tisza-tavat A Kötivizig a múlt év során programot állított össze a Tisza-tó úgynevezett tiszafü­redi térsége feliszapolódás elleni védelmének és üdülési feltételeinek megteremtésé­ért, melyet lakossági fóru­mon is ismertettek a vízügyi igazgatóság szakemberei. A tervezett projekt idén már a megvalósítás felé közeledik, hiszen a vízkormányzást és a tiszai hordalék nagy részének kizárását lehetővé tevő mű­tárgy, a Kisfüredi-fok tiszai torkolatánál nemsokára elké­szül. A projekt másik részét, a megfelelő áramlási viszo­nyokat biztosító csatorna- rendszer kiépítését, illetve a már kialakult feliszapolódás eltávolítását 1998-99-ben 23 millió forinttal támogatja a Környezetvédelmi Alap. A támogatásból a Holt-Tisza felső - a X-es öblítőcsatorna betorkolása feletti - szaka­A Kisfüredi-fok műtárgya már-már kész. Ezek után a Kö­tivizig úgymond fokról fokra halad tovább. FOTÓ: SZM szának bekapcsolására egy 300 méteres átkötés készül az F/6-os sziget átmetszésével, a holtág alsó végébe becsatla­kozva. A tervek szerint még a Kisfüredi-fok kotrását végzik majd el. Mindezek mellett a pénzügyi lehetőségek figye­lembevételével az örvényi morotva vízi növényzetének a szabályozását szeretné megoldani a Kötivizig. Hatan énekelnek még az alapítók közül Negyedszázados a füredi „Szőke Tisza” 1973-ban, az akkori Hámán Kató Tsz elnökének, Koczur Sámuelnek a támogatásával alakult meg Hámán Kató néven a Parasztkórus, amelynek tag­ságát a füredi termelőszerveze­tek dolgozói adták. A negyven­tagú kórus „szolgáltatásaira” akkortájt nagy igény volt, ami azt is eredményezte, hogy az énekkart azóta is irányító Erős Lászlónénak egyre magasabbra kellett tennie a szakmai mércét: a sikerek nem is maradtak el. A főbb állomások közül elég ta­lán megemlíteni a ’81-ben megszerzett aranykoszorús mi­nősítést, a háromszori sikeres fellépést Erdélyben, a Nyárád menti kórusfesztiválon, a len­gyelországi turnét, s nem utol­sósorban a debreceni Vas Lajos népzenei találkozón tavaly el­nyert aranyplakettet. A siker­széria része az is, hogy az együtt kiránduló, színházba járó „dalos ajkú közösség” évente ad koncertet a budapesti múzeumokban. Üröm az örömben, hogy há­rom alapító tag már nincs az élők sorában, s az aktív kórust létrehozók közül is már csak hatan vesznek részt a munká­ban. A termelőszövetkezet át­alakulásával az együttes fő szponzora is megszűnt létezni, így most nehezebbé vált a szakmai munka, nem is be­szélve a kirándulásokról és fellépésekről. Ez nem jelenti azt azonban, hogy a negyedszázados kórus abbahagyná azt, amit elkez­dett. Most jubileumi koncert­jük lebonyolításához keresnek támogatókat a füredi „népi” énekesek, akik 1993 óta „Szőke Tisza” néven lépnek fel. Nem csak azért, mert megszűnt a Hámán Kató Tsz, hanem azért is, mert sokan a Pa­rasztkórus elnevezést le­kicsinylő módon értel­mezték. Pedig a jelenleg harminckét tagú közös­ség éppen azzal színesí­tette Tiszafüred kulturá­lis életét, hogy egyszerű eszközeivel, de mégis nagyszerűen ápolta a tér­ség népzenei hagyomá­nyait. Már ezért is meg­érdemelnék, hogy támo­gatást kapjanak 25 éves évfordulójuk méltó megünnepléséhez. Amiben támogatás nélkül is bizonyosak lehetünk, hogy láthatjuk őket énekelni a nyugdíjasklubok II. tiszafü­redi országos fesztiválján és a halas napokon is. A felvétel 25 évvel ezelőtt, 1973. május 1-jén készült, ahol a Ti- sza-parti majálison is bemutatkozott a kórus Még háromszor találkoznak A tiszafüredi gyors reagálók Rövid hírben számoltunk be arról, hogy a tiszafüredi ön- kormányzat 2500 USA-dol- lárt nyert azon az úgyneve­zett „Gyors reagálás” pá­lyázaton, amelyet támogat az Egyesült Államok Mun­kaügyi Minisztériuma is. Azóta a tiszafüredi és térségi gyors reagálók az első ismer­kedő és tényfeltáró eszmecsere után már megtartották első fog­lalkozásukat. Március 18-án és 28-án öt munkacsoportban konkretizál­ták a térségfejlesztés lehetősé­geit a külön-külön dolgozó csapatok. Általánosítható hiba­ként rótták fel a térségi szemlé­let hiányát, a kedvezőtlen köz­lekedési feltételeket, az elöre­gedő lakosságot, az értelmiség elvándorlását eredményező fo­lyamatokat, a mezőgazdaság helyi értékeihez alkalmazkodó iparszerkezet hiányát, a kiakná­zatlan termálkincset, a környe­zetbarát technológiák, a kutató- és oktatási bázisok hiányát és így tovább. Ám a térségi kriti­kák mellett megfogalmazódtak a meglévő értékekre alapozó kiútkeresés módjai is. Ezek kö­zött szerepelt a biotermékek el­terjesztése, a kézműipar ha­gyományainak felélesztése, a meglévő középfokú képzési rendszer hasznosítása a kvalifi­káltabb munkaerőkínálat meg­teremtéséért, a szomszéd térsé­gekkel való jobb együttműkö­dés, a vízi közlekedés, a vízi tu­rizmus fejlesztése, a természet­közeli turizmushoz kapcsolódó háttér fejlesztése és kiépítése. Érdekesség, hogy a tiszafü­redi kurzust megtisztelte jelen­létével az EU környezetvé­delmi és iparfejlesztési szak­embere, a Svájcban élő, de ma­gyar származású professzor, ár. Guy Turchany, aki egyébként a Füreddel szomszédos Egyeken vásárolt házat. További érde­kesség, hogy a neves szakem­ber egyszerű csapattagként vesz részt a munkában, de a szervezők tervezik, hogy a pro­fesszor előadás formájában is segítse a Tiszafüredért, a Tisza- tóért gondolkodó idegenfor­galmi, munkaügyi, kereske­delmi, ipari és mezőgazdasági vénájü csapattagok munkáját. Erre április 8-án, 29-én vagy május 20-án kerülhet sor, ugyanis a tervek szerint ezeken a napokon találkoznak még a füredi „gyors reagálók”. Az oldalt írta: Percze Miklós „Európa tavasza” kunhegyesi sikert virágzott Egy iskola tehetséggondozó hagyományőrzése A Kunhegyesi Kossuth Lajos Általános Iskola 1997 májusában neve­zett be a Matthias Rex Tehetséggondozó Tár­saság által meghirdetett „Európa tavasza” nem­zetközi vetélkedőre. Az európai forra­dalmak 150. évforduló­jára meghirdetett négy- fordulós vetélkedés első szakaszában száz kérdésre választoltak meg sikeresen a kun­hegyesi gyerekek, akik testvérvárosaik - a vaj­dasági Feketics és az erdélyi Tasnád - diák­jait is játszótársul hív­ták. Velük együtt kö- A torinói megemlékezés 1997 augusztusában rülbelül kétezer kilo­métert tettek meg az egykori erdélyi és délvidéki hadszínte­reken, s a kunhegyesi vállalko­zók, intézmények és polgárok önzetlen támogatása, no meg az iskolai alapítványi estek forint­ban is jól mérhető sikerei révén eljutottak Kossuth olaszországi emigrációjának helyszíneire is. A harmadik fordulóban a régió egyik emlékezetes csatájának, a kápolnainak a helyi vonatkozá­sait kutatták fel a „kossutho- sok”, akik lenyűgözték a zsűrit korabeli monda-, mese- és nép­dalgyűjtésükkel, irodalmi mű­sorukkal. az 1848^19-es hősö­ket bemutató ceruzarajzaikkal, de úgymond volt „csattanója” az ellent kifigurázó karikatúrá­iknak is. Ezek után a negyedik etap hüszkérdéses tesztje sem jelen­tett akadályt, s a kis kunhegyesi lokálpatrióták sikerrel fogal­mazták meg a ma 12 pontját, s a százötven évvel ezelőtti dicső napok jelenünkre gyakorolt ha­tását is. Nem csoda, hogy ezek után a március 14-i budapesti döntőre meghívót kapott a Fe­hér Enikő. Kelemen Judit, Kürti Pál és Szekrényes István össze­állítású válogatott, akik Lengyel Zoltánné tanárnő szövetségi kapitánysága alatt igazi arany­csapattá váltak Budapesten. A tehetséges kunhegyesi „históri- ások” olyan talpraesetten idéz­ték fel irodalmi, zenei, képző- művészeti alkotásaik segítsé­gével a korabeli eseményeket, hogy a tekintélyes szakmai zsűri a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára állította őket - az általános iskolai kate­góriában kivívott budavári si­kerükkel beírva nevüket örökre a Kossuth iskola történetébe. Ők, Lengyel Zoltánné tanár­nővel közösen, köszönetüket fejezik ki iskolájuknak, a Ma­thias Rex társaságnak, a kunhe­gyesi vállalkozóknak, társa­dalmi szervezeteknek, szülők­nek, polgároknak, a rájuk hazai szemmel figyelő Herbály Imre országgyűlési képviselőnek s a helyi önkormányzatnak, vala­mint a feketicsi és tasnádi isko­láknak, akiknek diákjai velük együtt részesei lehettek a buda­pesti nemzeti ünnepnek. A Nemzeti Múzeum előtti műsorral, a parlamenti kokár- dás tömeggel, a katonazeneka­rok fúvósparádéjával, a hang­versenyekkel, múzeumi elő­adásokkal s az esti látványos tűzijátékkal együtt, ami olyan hab volt a győzelmi tortán, amire egész Kunhegyes büszke lehet. Elsősorban azért, mert egy emberként se­gítette a tehetséggondozó ha­gyományőrzés eddigi összes stációját. A sikercsapat, középen felkészítő tanárukkal. Balról jobbra: Fehér Enikő, Kelemen Judit, Lengyel Zoltánné, Kürti Pál, Szekrényes István

Next

/
Thumbnails
Contents