Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-26 / 72. szám

1998. március 26., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal A gyomormosót megvették, a sterilizátorra már nem futja Rendelők - ideiglenes engedéllyel A mezőtúri orvosi rendelők jelentős része csak ideiglenes fennmaradási engedélyt kapott a tisztiorvosi szolgálat részéről. A kifogás az állandó engedély kiadására a legtöbb esetben az alapellátás felszerelésbeli hiányossága volt. Amiről beszélünk Nem kívánt életek Azon gondolkodom, van-e joga a mezítlábas, rongyos ruhás gyereknek ahhoz, hogy jóllakjon, rendes lakásban éljen. Van-e joga a kitűnő diáknak egyetemre járni, akit szerényen kereső szülei nem tudnak taníttatni? Van-e joga az ételhez annak az is­kolásnak, akit reggeli nélkül engednek el otthonról, aki vágya­kozva nézi a boltban a narancsot, a banánt, a Barbie babát - szóval: van-e neki joga a narancshoz, a banánhoz, a babához? Két válasz lehetséges csak: a nem és az igen. Egyikkel se va­gyok elégedett. Ha nincs joga, akkor miféle világban élünk, milyen fejre állí­tott értékrendet hagyunk elhatalmasodni magunk fölött, amely hallgatólagosan beleegyezik a nyomorba? Ha pedig van joga, akkor meg miféle emberek vagyunk, hogy nem rohanunk százezerszámra érvényt szerezni ezeknek a jogoknak? Ezek a kérdések ott lapulnak mindennapjainkban, de most, amikor országos botránnyá vált egy 13 éves lány abortuszügye, fölerősödnek. Hallgatom a magzat élethez való jogáról szóló érveket, és nagyon elégedetlen vagyok. Keveslem az élet szót. Az élet önmagában lehet nyomor, nélkülözés, betegség. Én azt szeretném, ha a magzatoknak és később a gyerekeknek az em­berhez, méltó élethez lenne joga. Ha ez fogalmazódna meg a té­vériportokban, a nyilatkozatokban. De mintha a magzatnak el lenne engedve a keze attól pillanattól, hogy világra jött. Öröm­mel látnék százszámra olyan alapítványokat, amelyek a gyere­kek emberi élethez való jogáért harcolnának, és segítenének kenyeret adni, ruházni, iskoláztatni, küzdeni azért, hogy kép­zett, egészséges felnőtt váljék belőlük. Ki veszi számba a kal­lódó gyerekeket? Ki segít rajtuk tettel is, nemcsak szóval, ta­náccsal? Ádáz harc folyt egy immár 12 hetes magzatért, aki egy 13 éves kislány méhében nőtt. De néma csönd van az olyan cse­csemők körül, akiket halva vesznek ki édesanyjukból, mert ké­sőn érkezett a császármetszés. Kevésszer történik ugyan meg, de hát az élet nekik is csak élet volt! Néma csönd van azoknak a gyerekeknek is az élethez való jogáról, akik olyan hátrányos helyzetű településen laknak, hogy a mentőautó hetven kilométert megy a legközelebbi kórházig - s mire beér, talán már késő is. Jó lenne többet hallani az ő élethez való jogukról is. És még jobb lenne, ha a szavakat tettek is követnék. Mégpedig olyan gyorsan, amilyen gyorsan a bajai bíróságon ítélet született a ti­zenhárom éves kislány ellen. Paulina Éva Várhegyi Attila a bírósági ítéletről „A per a város hírnevét is meghurcolta” A hagyományos szolnoki városházi sajtótájékoztatón tegnap két téma volt napirenden: a választási kampány jelenlegi állása és a Várhegyi Attila bírósági ügyében első fokon hozott ítélet. A Dózsa György úti gyermekor­vosi rendelő állandó engedélyt kapott, ám dr. Dobra Ibolya vál­lalkozó gyermekorvostól meg­tudtuk, csak azért, mivel saját pénzéből vásárolta meg a szük­séges berendezéseket.- Ez nem az én feladatom lett volna - hangsúlyozta a doktornő. - A rendelkezések szerint a fenn­tartó önkormányzatnak kellene biztosítani az alapellátás felszere­léseit. Hogy én ezeket megvet­tem, az annak tudható be, hogy továbbra is dolgozni szeretnék a rendelőben. A közeljövőben vásárolnia kell egy több mint 100 ezer fo­rintba kerülő számítógépprogra­mot is, mivel a társadalombizto­Ahogyan azt tegnapi lapszá­munkban már jeleztük, a minisz­térium főosztályvezetője több szakember társaságában tegnap kilátogatott az otthonba, megte­kinteni, milyen viszonyok kö­zött él jelenleg 17 anya és 46 gyermek. A látogatás célja volt feloldani azt az áldatlan állapo­tot is, hogy egyéves fennállás után sincs működési engedélye az otthonnak. A főosztályvezető leszögezte, be kell tartani azt a szóbeli meg­állapodást, miszerint a létszámot sító adathordozón kér bizonyos kimutatásokat. Ehhez sem számít a város anyagi segítségére. Az újvárosi rendelő ideiglenes működési engedéllyel rendelke­zik. Az épület állaga leromlott, azonban nem ezért nem kapta meg az állandó engedélyt. Dr. Ecseki Terézia háziorvos el­mondta, a gyomormosó készülék és a sterilizátor hiánya volt a tisz­tiorvosi szólgálat kifogása. Az előbbit már beszerezte, az utóbbi eszközre azonban nincs 200 ezer forintja. A szerződés szerint az 50 ezer forint feletti beszerzési árú készülékek vásárlása egyébként is az önkormányzat feladata lenne. Véleménye szerint a ren­delőkre azért nem jut pénz a vá­45-re kell csökkenteni. Ez 12-14 édesanyát jelent, gyermekeikkel együtt. A kuratórium jelen lévő tagjai és a jogi képviselő pedig azt kérték, hogy - többszöri fel­szólítás után - végre számoljon el a tavalyi évvel a vezetőnő, mivel a kuratóriumnak törvényi kötelessége betartani az éves zá­rást (hiszen nekik is el kell szá­molni az alapítóknak). A szak­emberek azt sürgették, legyen végre szakmai feladatterv is, és hozzátették, az otthont nem volt elég létrehozni, azt működtetni rosban, mert - érthető módon - a kórház fenntartása felemészti a biztosított forrásokat. Olyan tele­pülésen, ahol nincs kórház, könnyebb a felszerelésekre for­rást találni. A város polgármestere, dr. Bagdán Piroska a problémához magyarázatul hozzátette: való­színű, hogy az ideiglenes engedé­lyek meghosszabbítását kérik majd az ANTSZ-től. A városnak ugyanis az idén nem lesz pénze a kifogásolt eszközhiányok pótlá­sára. A kórház minimumfeltétele­inek biztosítása a legfontosabb feladat, erre ebben az évben 9 millió forintot fordítanak. Mi­vel a városban működő háziorvo­sok többsége vállalkozó, és az önkormányzati ingatlanokat térí­tésmentesen használják, a pol­gármester szerint megfontolandó lenne számukra, hogy az eszkö­zöket saját forrásból pótolják, ses is kell, mégpedig intézmény­ként, amihez egyébként nincs meg Mészáros Éva végzettsége - de a megfelelő képesítés meg­szerzéséhez türelmi időt adtak. Ahogyan többszörös türelmi időt adtak mindenhez (tulajdon­képpen a törvénytelen műkö­déshez). A türelem most elfo­gyott, ezért Gáspár Károly kikö­tötte, harminc napot ad Mészá­ros Évának, hogy elszámoljon a kuratóriumnak. Arra pedig há­rom hónapot, hogy a létszám normalizálódjon, mert csak ke­vesebb gyermekkel lehet a meg­felelő szakmai munkát elvé­gezni, hiszen az otthon nem munkásszálló. Ha a kuratórium úgy látja, az elvárásoknak nem felelt meg a vezetőnő, felmond neki. A mi­nisztérium a feltételek teljesü­lése esetén folyósítja az állami támogatást. Tóth András Tomádópénzből katasztrófaalap Kunszentmártonban ülése­zett tegnap a Tiszazugi Vé­delmi Bizottság. A térség te­lepüléseinek polgármesterei, valamint az önkormányzatok munkatársainak a megbeszé­lésén többek között egy tisza­zugi katasztrófaalap létesíté­séről is szó esett - tájékoz­tatta lapunkat Kasza Józsej kunszentmártoni polgármes­ter, a bizottság elnöke. Reális esély mutatkozik arra, hogy valamennyi pénz már in­duláskor az alap rendelkezésére álljon, ugyanis Kasza József ígérete szerint a tornádó kárai­nak enyhítésére beérkezett adományokból a fennmaradó összeget a tiszazugi katasztró­faalapba fizetik be. Ehhez ter­mészetesen lehet hozzátenni bárkinek, s ha legközelebb ter­mészeti vagy egyéb kár ér egy térségbéli települést, akkor lesz hová segítségért fordulni. Érdekes, ugyanakkor elgon­dolkodtató tény, hogy bár Kun- szentmárton árvíz által potenci­álisan veszélyeztetett város, még sincs sem a helyi tűzoltó­ságnak, sem pedig a polgári vé­delemnek csónakja, amin egy esetleges árvíz idején a mentést végezhetnék. A tegnapi tanács­kozáson ez a gond is felvető­dött, s remélhetőleg hamarosan pótolni tudják a hiányt. PE A brutalitás ára 15 év fegyház (Folytatás az 1. oldalról) Másodfokon tegnap hirdet­tek ítéletet a megyei bíróságon. Dr. Kovacsics László tanácsa M. József esetében folytatóla­gosan, többek által elkövetett személyi szabadság megsérté­sének bűntette miatt helyben­hagyta az elsőfokú ítéletet, a 9 év fegyházat. Egyben intéz­kedett arról is, hogy a többszö­rösen visszaeső vádlott feltéte­les szabadságra nem bocsát­ható. Magyarul ezt az időt ele­jétől végéig le kell ülnie. A másodrendű vádlott Cs. Csaba hat év fegyházbüntetését helybenhagyták. Az ítéletek jogerősek. D. Sz. M. Nagy gond az aluliskolázottság (Folytatás az 1. oldalról) A cigányság szélesebb körű foglalkoztatása elősegítése ér­dekében több esetben a támo­gatás megszerzésének feltéte­leként szabják meg, hogy tar­tósan munka nélküli romákat foglalkoztassanak. Dr. Pálfi Miklós, az OCKÖ alelnöke hozzászólásában azt a javasla­tot tette, hogy a települések cigány kisebbségi önkor­mányzatai a folyamatos in­formációáramlás érdekében tartsanak szorosabb kapcsola­tot a munkaügyi kirendeltsé­gekkel. -hgy­Vadászi Tiborné a 3-as és 4-es számú választókerületben folyó választási előkészületekről tar­tott tájékoztatót. Elmondta, hogy a jelöltek bejelentése fo­lyamatos, és április 17-én 16 óráig tart. Eddig a választási bi­zottsághoz nem érkezett pa­nasz, sem az ajánlószelvények gyűjtésével, sem a választási névjegyzékkel kapcsolatban. Viszont körülbelül 1400 aján­lószelvény kézbesíthetetlennek bizonyult lakcímváltozás miatt. Aki ezért nem kapta meg a szelvényét, az jelentkezhet érte a választási bizottságnál. Végül még elhangzott, hogy aki nem a lakóhelyén szavaz, annak az első és a második fordulóra is még az első forduló előtt kell igazolást kérnie. A két forduló között erre már nem lesz lehe­tőség. Várhegyi Attila az ellene fo­lyó munkaügyi perben első fo­kon hozott ítéletről fejtette ki a véleményét. (Az ítéletről szer­dai számunkban tájékoztattuk olvasóinkat - a szerk.) Mint mondta, elégedett az ítélettel, örül, hogy megszületett. Nem csak azért, mert megnyerte a pert, de azért is, mert megsza­badult egy pszichikai tehertől. Az eset tanulságai között megemlítette, hogy a per szerep­lőinek neve összeforrott a város­sal, maga a per a város hírnevét is meghurcolta. A kérdés vizsgá­latára annak idején létrehozott eseti bizottság tevékenységéről elmondta, hogy az általuk ösz- szeállított négyszáz oldalas do­kumentum nem bizonyult tel­jesnek, precíznek, a bírósági el­járás során új tények merültek föl. Ilyen bizottságot nem paritá­sos, hanem csak konszenzusos alapon lehet összeállítani - mondta -, és nem a nyomozóha­tóság, még kevésbé az ítélkezést végzők szerepét kell játszania. A képviselő-testületnek az ügyben játszott szerepéről any- nyit mondott, hogy az igazságot nem lehet többségi alapon meg­állapítani, s egyetlen testület sem hiheti, hogy az igazság egyedüli letéteményese. B. A. Csökkenteni kell a létszámot a tiszasülyi intézményben Lejárt a türelmi idő az anyaotthonnak Harminc nap haladékot kapott a tiszasülyi Átmeneti Anya- és Gyermekotthon vezetője, Nagyné Mészáros Márta, hogy megfe­leljen a jogi, szakmai követelményeknek, valamint megadja az otthont működtető Kék Sziget Alapítvány kuratóriumának a tavalyi év végleges elszámolását. Ezzel együtt a jelenlegi túlzsú­folt állapotot három hónapon belül fel kell számolni, és a lét­számot csökkenteni kell. A „verdiktet” Gáspár Károly, a Népjó­léti Minisztérium család-, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztá­lyának vezetője mondta ki. A lezárt lépcsőházak sem mindig biztonságosak Betömi járt a család apraja-nagyja Ma már egyre többen vannak azok, akik lakótelepi lakásai­kat oly módon is igyekeznek megvédeni, hogy így vagy úgy, de zárhatóvá teszik a folyosót. Bizonyára ez a megoldás is sokat számít, de mint az a kedden este elfogott szolnoki be­törőbanda működéséből is kiderül, vannak, akiknek ez sem jelent legyőzhetetlen akadályt. A Szolnoki Rendőrkapitány­ság tegnapi sajtótájékoztató­ján adott hírt arról, hogy a minap elfogott betörők „kiik­tatásával” vélhetően felléle­gezhetnek azok a szolnoki la­kók, akik a folyosón hagyott értékeik miatt aggódtak. R. József és rokonai ugyanis a rendőrség feltételezése szerint tavaly októbertől kezdve egé­szen vasárnap estig folytatták a lakosság kedélyeit alaposan felborzoló betöréssorozatu­kat. A nyomozás eddig mint­egy hatvan esetet tárt fel. A dolog érdekessége, hogy a családi vállalkozásban mű­velt - főként a folyosókon tá­rolt drága kerékpárok meg­szerzésére irányuló - akciók hátterében egy meglehetősen jól szervezett orgazdahálózat működött. A nyomozók őket is felkutatták, ezért a hosszú hónapok során ellopott mint­egy hárommillió forint értékű holmik egy része megkerült. R. Józsefet - aki éppen fel­függesztett büntetés hatálya alatt áll - és még három társát őrizetbe vették. H. Gy. Megkeresik a műemléki felügyelőség által számba vett házakat Felújították a tanösvényeket A tavasz közeledtével a ti- szapüspöki általános iskolá­ban a gyerekeknek nemcsak az iskolában, hanem a ter­mészetvédelmi oktatóköz­pontban is van tennivalójuk. Az erdei tanösvényeket már felújították, a madárodúkat kihelyezték. Végeztek a faül­tetéssel is: őshonos növénye­ket - például fehér fűz - tele­pítettek. Áprilisban is folytatódnak a természetvédelmi progra­mok. Megvizsgálják az öt év­vel ezelőtt meggyűrűzött ma­darakat, és sor kerül a Kerek­tó mikroszkópos vizsgálatára is. Az idén is itt rendezik a Herman Ottó megyei termé­szetvédelmi vetélkedőt. A tanulók a közeljövőben felkeresik azokat a házakat, amelyeket a műemléki fel­Nemcsak a természetvédelmi, hanem az iskolai munkát is komolyan veszik a gyerekek. A továbbtanulási arány az idén is kedvező. fotó: m j. Szemétszállítás-ingyen Mezőtúron, csakúgy, mint szinte minden településen, állandó gondot jelent a szemét elszállí­tása. Más városokkal ellentétben az elszállítás megoldott, azonban a polgárok a szállítási lehetőség­gel nem élnek. 4400-an vehetnék igénybe a hulladék térítés elle­nében történő szeméttelepre szál­lítását, azonban csupán 2100-an kötöttek szerződést. Amennyi­ben díj ellenében kötelezővé tennék a szolgáltatás igénybevé­telét, valószínű, anyagi okok mi­att azt kevesen fizetnék ki. Az önkormányzat ezért elha­tározta, a szemét elszállítását 1999. július 1-től kötelezővé te­szi, díjat azonban nem szed érte. Az elgondolást megelőzte egy közvélemény-kutatás, melynek során 1384 ingatlantulajdonos válaszolt a szeméttel kapcsolatos kérdésekre. A tervezetről ma döntenek a képviselő-testület so­ros ülésén. ses „George” címmel színpadi és azon kívüli játékot mutattak be tegnap este a szolnoki Széchenyi István Gimnázium végzős drámatagozatos diákjai. Molnár Péter darabját - ame­lyet ma is bemutatnak - Matuz János és a szerző rendezésében állították színpadra. Képünkön az előadás egyik jelenete látható. fotó: mészáros János ügyelőség húsz évvel ezelőtt számba vett a településen. A látogatás során megnézik, mi történt a felügyelőség által fi­gyelemre méltónak tartón épületekkel. P. É.

Next

/
Thumbnails
Contents