Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-25 / 71. szám

1998. március 25., szerda Megyei Körkép 3. oldal Nagy beruházások előtt a község Vállalkozók Szegőiért Huszonhét vállalkozó és cégvezető vett részt a napokban azon a találkozón, amelyen Szajol község terveiről, jöven­dőbeli fejlesztéseiről volt szó. A Godó-panzióban szervezett találkozó célja az volt, hogy az önkormányzat képviselői, a polgármesteri hivatal tisztség- viselői találkozzanak a helybéli vállalkozókkal, üzemek, cégek vezetőivel, és beszéljenek a község terveiről, gondjairól. A találkozón Szabó Zsigmond polgármester ismertette az el­múlt év eredményeit és az idei év feladatait. A község nagy beruházások előtt áll - ebben az évben szeretnék megkezdeni az új községháza építését, ami több mint 60 millióba kerül, jö­vőre pedig a szennyvízberuhá­zást, ami szintén jelentős fej­lesztésnek számít. Ezekhez a nagy beruházá­sokhoz szükség van a helyi vállalkozók, cégek segítsé­gére, támogatására is. A talál­kozón közülük huszonheten vettek részt. A megbeszélés végkicsengése: a helyi vállal­kozók, cégvezetők fogékonyak a község problémái iránt, és kifejezték azt a szándékukat, hogy segíteni szeretnének Sza- jolnak e nagy tervek megvaló­sításában. -paulina­Szolnokon a cukorgyár! autóbusz-fordulóban a Matáv Rt. dolgozói tegnap meg­kezdték az úttesten lévő kábelaknák felújítását. A munkálatok, valamint a beépített anyagok száradása miatt a megállót csak március 29-én helyezik forgalomba. fotó: csabai istván Sokan már összegyűjtötték az ajánlószelvényeket Mint ismeretes, az országgyűlési választáson indulni kívánó je­lölteknek 750 ajánlószelvényt, úgynevezett kopogtatócédftlát kell leadniuk, hogy hivatalosan nyilvántartásba vegyék őket, és fölkerülhessenek a szavazólapra. Már a megye minden válasz­tókerületében vannak, akik összegyűjtötték a megfelelő számú ajánlást, és több választókerületben olyanok is, akiket nyilván­tartásba vettek a választási bizottságok. Az internetről levett adatok alapján hétfőn késő estig az 1-es számú választókerületben nyilvántartásba vették dr. Wirth Istvánt (Fidesz-MPP), leadták a megfelelő számú ajánlószel­vényt és döntésre várnak: dr. Kis Zoltán (SZDSZ) és Szád­vári Gábor (KDNP). A 2-es választókerületben nyilvántartásba vették Horváth Gábort (FKGP). A 3-as választókerületben nyilvántartásba vették Bencsik Mihályt (Munkáspárt) és Szalay Ferencet (Fidesz-MPP). A 4-es választókerületben nyilvántartásba vették Szabó Rudolfné dr.-1 (SZDSZ) és Várhegyi Attilát (Fidesz-MPP- MDF). Az 5-ös választókerületben nyilvántartásba vették dr. Czuczi Mihályt (SZDSZ), dön­tésre vár Nagy Endre (MIÉP) és dr. Somodi László (MDF-Fi- desz-MPP). A 6-os választókerületben nyilvántartásba vették dr. Szál­lási Kálmánt (FKGP). A 7-es választókerületben döntésre vár dr. Szabó Lajos (MDF-Fidesz-MPP), dr. Szán­tai Imre (Munkáspárt) és Sántha Albert (SZDSZ). A 8-as választókerületben döntésre vár dr. Balogh Sándor (SZDSZ) és Kemény István (MIÉP). A pártoktól kapott informá­cióink szerint többen is össze­gyűjtötték már a szükséges számú kopogtatócédulát (pél­dául az MSZP valamennyi je­löltje), de még várnak a leadás­sal, folytatják a gyűjtést. Egyes pártok jelezték, hogy a követ­kező napokban szándékoznak átadni a szelvényeket a válasz­tási bizottságoknak. B. A. Fogadj örökbe egy könyvet! A kisújszállási Arany János Városi Könyvtár már most készül a költészet napjának méltó megünneplésére. A könyvtárosok dokumentum- állományuk gyarapításával sze­retnék megőrizni a múltat a jö­vőnek. Miután a helyi kultúra támogatására kevés összeget tud biztosítani az önkormány­zat, így a meghirdették a Fo­gadj örökbe egy könyvet! ak­ciójukat. Az örökbefogadó ne­vét elhelyezik a kiválasztott könyvben, s az általa felajánlott összeget a dokumentum gyara­pításra beadott pályázat önré­szének fedezetére kívánják fel­használni. A könyvtár dolgozói már a költészet napjára is készülnek. A napokban szavalóversenyt hirdettek általános és középis­kolás tanulók részére, akik ápri­lis 3-ig jelentkezhetnek a fel­nőttkönyvtárban. A felsős tanu­lók versenye április 16-án, az alsósoké másnap lesz fél há­romtól, a középiskolásokat pe­dig április 21-én hallgatja meg a zsűri. A könyvtár rendszeresen helyt ad az anyanyelvápolók helyi csoportja rendezvényei­nek, de maguk is szerveznek városi vetélkedőt. Most a ma­gyar nyelv hete alkalmából hir­detnek vetélkedőt a középisko­lák diákjai részére. A háromfős csapatok az írásbeli forduló anyagát már hétfő óta átvehetik a könyvtárban. A szóbeli for­duló április 22-én lesz. de Házaló kereskedés: szigorodó szabályok A rendszerváltozás után hazánkban is elterjedt a házaló kereske­delem. Egy nemrég megjelent kormányrendelet tovább szigorítja e tevékenységet, s amellett, hogy a házaló kereskedőt megbízó cé­get is felelőssé teszi az előbbi által okozott károkért, a vásárló jo­gát is bővíti: nyolc napon belül „visszacsinálható” az üzlet A házaló kereskedelmi tevé­kenységet először 1994-ben szabályozták, majd nemrég jelent meg egy újabb kor­mányrendelet, mely májustól lép hatályba. A korábbi ren­delkezéseket a tiltott árucik­kek bővítése, valamint a vá­sárló jogainak növelése egé­szíti ki. A fogyasztó nyolc napon belül elállhat a vásárlástól, ha az még nem teljesült, s ugyancsak nyolc napon belül visszaadhatja az árut. Magya­rul az üzletkötés „visszacsi­nálható”, ami abban is érde­kes, hogy a szokásos kereske­delmi tevékenységnél erre nincs lehetősége a vevőnek. Azaz ha valaki boltban vásá­rol, akkor csak azért, mert nem tetszik neki mondjuk a nadrág színe, nem csinálhatja vissza a megkötött üzletet. Legfeljebb a tartós fogyasz­tási cikknél 72 órán belül kér­het cserét. De a pénz vissza­adásáról szó sincs. Más kér­dés persze a minőségi kifo­gás. Szakemberek szerint a házaló kereskedelem már nem éli vi­rágkorát kis hazánkban. A romló közbiztonság is közrejátszik eb­ben, s igencsak megcsappant a vásárlói bizalom is. A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségnél kérdésünkre elmondták, hogy az utóbbi években nem érkezett hozzájuk panasz a házaló vagy úgyneve­zett direkt marketinget alkal­mazó kereskedőkre, termé­kekre. E. Z. Lakossági fórum Kósáné Kovács Magdával Mezőtúron A polgárok „kis magyar egérúton” járnak legvadabb kapitalizmus. Az al- elnök szerint múltját senki nem kerülheti ki, egy párt sem. Azok lelkiismeretével, akik ak­kor ígérgettek, nem számolhat el, a párt kollektív lelkiismerete számára is fontos. El kell is­merni, hol hibáztak. Más arra volt kíváncsi, mi lett a törvények deregulációjá­nak tervéből. A szabályok bo­nyolultabbak lettek, folyamato­san változnak. Válaszában Kó­sáné kifejtette, a tisztességes jogkövetés valóban nehézzé vált. Az állampolgárok azonban mindig a törvényalkotók előtt járnak a „kis magyar egérúton”. A képviselők ezen az ösvényen próbálnak gátakat építeni. Saj­nos ezeken csak a kisemberek akadnak fenn, a nagyhalak, akik tízmilliókat csalnak, meg­ússzák. Tokár István ehhez annyit fűzött, hogy a meghozott több mint 500 törvény egy ré­sze a jogharmonizációt szol­gálta, vagy az EU-val vagy más törvényekkel. ses Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke Tokár István országgyűlési képviselő és az MSZP Mezőtúr Városi Szervezete meghívására tegnap a Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Házban tartott lakossági fórumot. Az alelnök be­vezetőjében kiemelte, négy év után szembe kell nézni a párt ér­tékeivel, s azzal, hogy a tervekből mit tudtak megvalósítani. Mint mondta, 1994-ben többen aggályukat fejez­ték ki: ha a szo­cialisták kerül­nek hatalomra, elvész a demok­rácia. Ez azon­ban téves jóslat volt, a demokra­tikus folyamatok immáron vissza- fordíthatatlanok. De a demokrácia iránti elkötelezettséget össze kell vetni a parlamenti munka hatékonyságával is. Kósáné szerint az MSZP önkorlátozása törvényhozási üresjáratokhoz vezetett.- Ezzel nem azt mondom - emelte ki -, ha megint a szocia­listák nyernek, ak­kor kemény rend­szabályok lesznek, de a hatékonyságot növelni kell. A gazdaságról szólva elmondta, legfőbb céljukat, a stabilitást elérték. Arra azonban nem számítottak, hogy ilyen rögös lesz az út. A sokkterápia kikerülhetetlené vált. A gyógykezelés fájó volt, de az eredmény ma már nem vi­tatható. Egy polgár számon kérte a reformkommunisták ’89-es ígé­retét a szociális piacgazdaság megvalósításáról. Szerinte ami most az országban van, az a Kósáné Kovács Magda Falusi turizmus Citerazene, kötöttgaluska-leves Második alkalommal jelent meg a kunhegyesi falusi tu­rizmus egyesület kiadványa a fővárosban ma kezdődő Utazás ’98 kiállításra. A ki­advány megjelenését helyi vállalkozók és a karcagi ön- kormányzat támogatta. Az egyesület - a megyében másodikként - 1994-ben ala­kult meg. Akkor húszán tartoz­tak az egyesülethez, négyen mint vendégfogadók. Ma már nyolc vendégfogadó él Kunhe­gyesen, és ötvennégy vendég­ággyal rendelkeznek. Mint Geszti Jánosné vendég- fogadó, az egyesület elnöke el­mondta, elsősorban német turis­ták érdeklődnek a falusi turiz­mus kunhegyesi kínálata iránt. A vendégkör másik része ma­gyar családokból áll, akik fon­tosnak tartják, hogy városban élő gyermekeik más életformát is megismerjenek. A kunhegyesiek ajánlatában szerepel a gyógyvíz mellett gasztronómiai, kulturális kínálat is. Nagyon sikeres a jellegzetes kunsági étel, a kötöttgaluska-le­ves, de a disznótoros fogások is mindig nagy érdeklődésre szá­míthatnak. A turisták meghall­gathatják a nyugdíjasklub citera- zenekarát, megismerkedhetnek a helyi kézművességgel is. P. E. Jászság Népi Együttes A szakmai munka töretlen Múlt évi munkájáról számol be Jászberény önkormány­zati képviselő-testületének mai ülésén a jászberényi Folklór Kulturális Közalapít­vány. Az alapítvány biztosít hátteret a Jászság Népi Együttes működéséhez. Deméné dr. Sárközi Mária ku­ratóriumi elnök egyik legfon­tosabb eredménynek tartja, hogy az alapítvány 1997-ben már biztos pénzügyi háttérrel működhetett. A népi együttes működtetését korábban felvál­laló alapítványok igencsak ku­sza, gyakran átláthatatlan, adósságokkal terhelt örökséget hagytak a közalapítványra. Csak pénzügyi szakemberek segítségének igénybevételével, más alapítványok adósságainak fel nem vállalásával, de legfő­képp az önkormányzat által a folklór közalapítványnak jutta­tott támogatással sikerült úrrá lenni a nehéz helyzeten. A múlt évben már gond nélkül működ­hettek a fent említett, illetve az egyéb nagyszámú támogatás adta lehetőségekkel éve. Dr. Sárközi Mária hangsú­lyozta, bármilyen nehéz is volt a pénzügyi egyensúlyt helyre­állítani, a gondok soha nem mutatkoztak meg a Jászság Népi Együttes művészeti munkáján. A színvonal emel­kedése folyamatos tudott ma­radni. bcs Ki az úr a tiszasülyi anyaotthonban? (Folytatás az I. oldalról) Igen ám, de a kuratórium érvé­nyes számlával tudja bizonyí­tani, hogy a pénzt élelmiszerre, vegyi árura, gyermekruhára, papír- és irodaszerre költötték, nem pedig a Palotási Mezőgaz­dasági Rt.-vel szembeni tarto­zásra - tőlük vásárolták ugyanis a tiszasülyi épületeket -, ahogyan azt Nagyné állítja. Igaz, az elnöknő azt is el­mondta: a kuratórium úgy dön­tött, hogy a már korábban ese­dékessé vált ingatlantartozás egy részét - kétmillió forintot - visszafizették a Palotási Mező- gazdasági Rt.-nek, azt azonban az alapítvány meglévő pénzé­ből és a kapott támogatásokból tudták fedezni. Arra, hogy Nagyné szerint a számlára vá­sárolt holmik nem érkeztek volna meg az otthonba, a dok­tornő azt felelte, mondani bár­mit lehet. Egyébként a kapott egyszeri támogatásról benyúj­tott részletes elszámolást a mi­nisztériumban Gáspár Károly, a család-, gyermek- és ifjúságvé- delmi főosztályvezetője elfo­gadta. Dr. Matolay Ágnes szerint immár nem a múltbéli 3,8 millió sorsával kellene foglalkozni, ha­nem a már a megyei közigazga­tási hivatalhoz újabban érkezett, de ott zárolt minisztériumi - ne­gyedéves - támogatás felhaszná­lásával. Ehhez azonban csak ak­kor lehet majd hozzáférni, ha a kuratórium rendezi viszonyát Nagynéval. Áz elnöknő kifejtette, a kurató­rium arra törekszik, hogy együtt tudjon működni a vezetőnővel és az otthon jogszerűen működhes­sen. Ha ez megtörténik, akkor nem lesz immár akadálya az en­gedélyeztetésnek és a további, el­engedhetetlen bővítésnek. A ku­ratóriumnak az az érdeke, hogy az anyáknak megfelelő helyet te­remtsen. Hangsúlyozta azonban, öntör­vényűén nem lehet működtetni az anyaotthont, amelynek megnyi­tásába egyébként hallgatólagosan beleegyeztek. Bár nem volt meg az engedély, de úgy vélték, szo­ciális érzékenységük révén segí­teniük kell az elesett anyákon és gyermekeiken. Csakhogy ezek után számukra ellenőrizhetetlen pályára került a működés. Az otthon túlzsúfolttá vált, ráadásul a vezetőnő az anyáktól elveszi pénzbeni járan­dóságuk 80 százalékát. Dr. Mato­lay Ágnes úgy vélte, ideális vi­szony lenne, ha az otthonban nem lennének többen ötvennél, ma pedig a létszám meghaladja a hetvenet. A kuratórium jogi felelőssége, hogy beszámoltassa a vezetőnőt, de eddig ezen erőfeszítéseiket nem koronázta siker, mert Nagyné megakadályozta őket ebben. Nagyné Mészáros Éva úgy érvelt, azért nem enged bete­kintést az anyaotthon könyvelé­sébe és a bizonylatok egy részét sem hajlandó a kuratóriumnak bemutatni, mert attól tart, hogy ezzel visszaélésekre adhat lehető­séget. Megkérdeztük Gáspár Károlyt is, aki szerint Nagyné nem visel­kedhet úgy, mintha a tulajdonosa volna az intézménynek. A veze­tőnőnek nincs joga elvenni az anyák pénzének 80 százalékát, mert ez eljárást vonhat maga után, hiszen az állam támogatja az ilyen intézményeket. Szerinte a minisztérium a kuratóriummal áll jogviszonyban, amelynek ha nem felel meg a vezetőnő szemé­lye, akkor bármikor leválthatják. Ma egyébként Gáspár Károly leutazik Tiszasülyre, hogy átte­kintse az otthon működési viszo­nyait. Tóth András Trágár töredékek címmel hallhatott irodalmi műsort tegnap a szolnoki Városi Művelődési Központ kamarater­mének közönsége. A nyomdafestéket nem tűrő verseket sok zenével Galkó Balázs és Cziprián Mónika (képünkön), Gazdag László és Németh Tibor tolmácsolta. fotó: csabai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents