Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-24 / 70. szám

1998. március 24., kedd 7. oldal Érvek - Ellenérvek Magasra csapó indulatok egy abortusz körül Nemcsak a hazai, de a nemzetközi joggyakorlatban is példa nélküli a bajai bírói ítélet a 13 éves dávodi leány abortuszával kapcsolatban. Az alperes a kis­lány volt, a felperes pedig a méhében növekvő, jelen­leg 11 hetes méhmagzat, akit az Alfa Szövetség felje­lentésére a gyámhatóságtól kirendelt eseti megbí­zott, Boós Tibor ügygondnok képviselt. A lány jogi képviseletét a budapesti Várgedő Lajos ügyvéd látta el - a Tv2 felkérésére. A titokzatos Alfa-hang Ki hívott kit? Ez a kérdés is az ügy fontos része. Az Alfa Szövetség Bács-Kiskun megyei számán egy köz­ismert családvédelmis szakember, Bácskai Andrásáé je­lentkezik. Őt hívta fel március első napjaiban a bajai káplán, aki emlékezete szerint annyit mondott csupán: „Van egy 13 éves kislány, aki terhes lett, és segítséget kér.” Bácskámé azonban azokban a napokban súlyos gerincműtétjéből lába­dozott, így csak arra vállalkozott, hogy továbbította a segély­kérést a szövetség főtitkárának. A kislány nevét, lakhelyét, szociális körülményeit nem ismerte. A kislánnyal nem be­szélt, sem telefonon, sem személyesen. Azt sem tudja, hogy a titkosan kezelt adatokat később ki, mikor és kinek mondta el. „Biztos voltam abban, hogy a kislány meg akarja tartani a gyermeket, különben nem fordult volna az Alfához, illetve a terhességmegszakításhoz kért volna segítséget” - mondta Bácskai Andrásné, és hozzátette: „Magzatvédő vagyok, így azt mondom: a gyermeket meg kell tartani. Ám tiszteletben kell tartani azt is, hogy a kislány és az édesanyja végül is az abortusz mellett döntött.” A kórház nem vállalta Az ügy előzménye, hogy a koránál testileg fejlettebb­nek látszó kislány tizenegy héttel ezelőtt teherbe esett egy nála 11 évvel idősebb fér­fitól. A kislány hathetes ter­hesen jelentkezett a bajai kórházban abortuszra. Mi­előtt az orvosi beavatkozásra sor került volna, a kórház vezetése közölte vele, hogy mégsem hajtják végre rajta a műtétet, mert polgári peres eljárás folyik ellenük a mag­zat nevében. A dávodi plébános szerint a lány édesanyja nyomására kérelmezte a terhességmeg­szakítást. Mint kiderült, a kórházat a pap jelzésére az Alfa Szövetség figyelmez­tette, hogy ne végezzék el a művi beavatkozást. A „terve­zett csecsemőgyilkosság” mi­att bírósági feljelentéssel él­tek. Zárt ajtók mögött A soron kívüli tárgyalás múlt hét pénteken fél ki­lenckor kezdődött. A zárt aj­tók mögött órákon át tartott az évszázad talán legna­gyobb vitát kiváltó, hazai pere. Jellemző, hogy a kis­lány testvérét sem engedték be a tárgyalóterembe. A fiú szinte zokogva mondta az új­ságíróknak a folyosón: „Mi­lyen világ az, ahol egy leányt arra kényszerítenek, hogy megszülje nem kívánt gyer­mekét, ugyanakkor saját testvére nem lehet mellette élete talán , legválságosabb perceiben?” A tárgyalás csak délután három óra körül ért véget. A folyosón addigra már tetőfo­kára hágott a feszültség. A tolongó érdeklődők és újság­írók csak ekkor tudták meg, milyen döntés született a zárt ajtók mögött. A felka­varó ügy ekkor ért a legmeg­döbbentőbb fázisába. Dr. Molnár Éva bírónő kihirdette a döntést: a bíró­ság hatálytalanította a leány abortuszra irányuló jognyi­latkozatát. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a méhmag­zat élethez való joga erősebb, mint a leendő anya önren­delkezési joga. Ennek értelmében a kis­lánynak meg kell szülnie gyermekét, annak ellenére, hogy ő maga ezt most nem akarja. Pénzletét a magzatnak Az Alfa Szövetség képvisele­tében a bírósági tárgyaláson megjelent bajai káplán egyébként felajánlotta, hogy ha a baba megszületik, hosz- szú távra biztosítják a gyer­mek nevelésének költségeit a jelenleg szűkös anyagi kö­rülmények között élő család­nak. Egy magánszemély - az Alfa Szövetségen keresztül - 100 ezer forintot helyezett letétbe a születendő gyermek javára. Várgedő Lajos ügyvéd a sajtó érdeklődésére azt vála­szolta, hogy a bírói döntés éppoly zavarba ejtően külö­nös, mint maga az ügy. Egy­előre neki is gondolkodnia kell a további jogi lépésen, mivel megítélése szerint most jogzavar áll fenn. Vé­dencének ugyanis kezében van egy aláírt, lepecsételt ál­lami határozat, amelyben engedélyezik a terhesség­megszakítást. Éppen ezért a mostani bírói döntés elle­nére, megítélése szerint, semmilyen módon nem lenne felelősségre vonható az abor­tusz miatt sem az azt elvégző orvos, sem a kiskorú, sem az édesanyja, aki törvényes fel­ügyelője. Éjszakai zargatások A lány édesanyja elmondta azt is, hogy a dávodi plébá­nos, valamint az Alfa Szö­vetség képviselőjeként be­mutatkozó bajai káplán már jó pár napja szabályosan ost­romolja őket azzal, hogy a kislány szülje meg a gyer­meket. Az ügyben egyébként bün­tetőper is indul a 24 éves, vé­lelmezett apa ellen, hiszen a kiskorúval való testi kapcso­lat még annak beleegyezése esetén is bűncselekménynek számít. A férfi ellen ezért megrontás alapos gyanúja miatt indult nyomozás. A szomszéd faluban élő, két­gyermekes családapa egyéb­ként korábban - de a pén­teki, bajai bírósági tárgyalá­son is - azt nyilatkozta, hogy vállalná a gyermeket, még annak ellenére is, hogy a terhes kislány s annak édes­anyja egyértelműen az abor­tusz mellett vannak. Pénteken este Kecskemé­ten egy idős hölgy a híreket hallva kiállt az utcára, és aláírásokat kezdett gyűjteni a kislány érdekében. Mint mondta, ő hívő katolikus, de ezen esetben nem érti meg az abortuszt ellenzők bigottsá- gát. Nem volt joguk hozzá A magzati élet védelmé­ről szóló törvény lehetővé teszi az abortuszt, de ezt a bíróságnak is ismernie kellett határozata megho­zatalakor - nyilatkozta a sajtónak a bajai bíróság döntésére reagálva a Nép­jóléti Minisztérium egészségpolitikai helyet­tes államtitkára. Kereszty Éva hozzáfűzte: ugyan­csak ez a törvény rendel­kezik arról, hogy a mag­zat nem jogképes, csak a születése pillanatától. A családjogi törvény értel­mében pedig amennyiben a magzat érdekeit valami miatt védeni kell anyjával szemben, a gyámhatóság jogosult gondnokot ki­rendelni. Az Alfa Szövet­ségnek - a családvédelmi törvény alapján - nem volt joga ahhoz, hogy a magzatot képviselje - mutatott rá Gáspár Ká­roly, a tárca gyermek- és ifjúságvédelmi főosz­tályvezetője. Ki védi a magzatot? A magzati élet védelméről szóló, 1992. évi LXXIX. számú törvény szabályozza, mely esetben lehet a terhességet meg­szakítani. A törvény bevezető szakaszában a fogantatással induló magzati élet tiszteletét és védelmét fogalmazza meg, s azt, hogy a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze. A törvény a terhesség megszakítását csak veszélyezte­tettség és meghatározott feltételek esetén teszi lehetővé. Ilyen többek között, ha a terhesség bűncselekmény követ­kezménye, vagy ha az állapotos nő súlyos válsághelyzetben van. A dávodi kislány esetében mindkét körülmény fennáll. A cselekvőképtelen személy esetében a terhességmegszakí- tási kérelmet a törvényes képviselő terjesztheti elő. Gyakor­latilag ezt a kérelmet érvénytelenítette a bajai bíróság. A bajai kórház csak a 12. hétig jogosult a műtét elvégzésére, és a kislány már 11 hetes terhes. Mit mond az egyház? A Magyar Katolikus Egyház bíborosérseki hiva­tala hétfőn nem kívánt állást foglalni P. Katalin terhességének tervezett megszakításával kap­csolatban. Ugyanakkor értésre adta, hogy az ügy emberi vonatkozásaival foglalkoznak a püspökök, de elutasítják egyes sajtóorgánumok szenzációhajhász stílusát, mert hátráltatja a probléma megoldását. Általános alapelvként a magyar egyház az élet­hez való jogot vallja a magáénak - összhangban VI. Pál Humanae Vitae enciklikájának alaptételé­vel, továbbá azzal az állásponttal, amelyet II. Já­nos Pál pápa fejtett ki .Átlépni a reménység kü­szöbén” című inteijúkönyvében. II. János Pál szerint jogunk van a világra jönni és kitartani a létezés mellett mindaddig, amíg ter­mészetes módon be nem fejeződik. A megfogant és meg nem született gyermek kérdése kényes, de világos probléma - vélte a pápa. A terhesség meg­szakításának a törvényesítése nem más, mint hogy a felnőttek a törvény segítségével felhatalmazzák magukat arra, hogy megfosszanak az élettől egy olyan embert, aki nem tud védekezni. Ezt a kér­dést gyakran úgy fogják föl, mint a nő szabad vá­lasztási jogát az életről, melyet magában hordoz, pedig - a pápa szerint - nem lehet választási jogról beszélni, amikor nyilvánvaló a „morális rossz”. II. János Pál elutasította a „választási jog” formuláját, egyszersmind kiállt a nő jogaiért, hiszen a nő fizeti a leg.iagyobb árat az anyasá­gért, még inkább pedig az anyaság megszünte­téséért. Egyetlen tisztességes viselkedés léte­zik: szolidaritást kell vállalni a nővel. Tanács­adói tapasztalatokra hivatkozva a pápa azt írta, hogy a nő nem akarja megvonni az életet mag­zatától, ha pedig megerősítést kap ebben, és megszabadul a környezetében megnyilvánuló megfélemlítésektől, akkor még hősiességre is képes. A pápa szermt ezt bizonyítják a leányanyák számára létesített otthonok is. Bírálta azokat a „csábító jótevőket”, akik úgy kívánják segíteni a nőt, hogy megszabadítják leendő anyaságától. Óriási jelentőségű problémával állunk szem­ben - vélekedett II. János Pál -, melynek meg­oldásához a legnagyobb felelősségtudatot és éberséget kell tanúsítanunk. Az engedékenység az emberi jogok eltiprásához vezethet, s azok­nak az értékeknek a megsemmisüléséhez, ame­lyek nemcsak az egyes ember és családok, ha­nem a társadalom számára is alapvetőek - han­goztatta a pápa az abortusszal és az élethez való joggal kapcsolatban. (MTI) Felesleges új kérelem? Teljesen felesleges új abortuszkérelmet benyújtani - mondta Várgedő Lajos, a 13 éves P. Katalin és édesanyjának ügy­védje az MTI érdeklődésére. Az abortuszt engedélyező köz- igazgatási határozat érvényes és hatályos - mondta az ügy­véd arra reagálva, hogy Boós Tibor, a magzat jogi képvise­lője úgy nyilatkozott: új engedélyt kell kérni az abortuszra. Várgedő Lajos ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a bíróságra benyújtott kereset nem vonatkozott a közigaz­gatási határozatra, azt nem támadta. A bíróság döntése sem a határozatot, hanem a kérelmet tartotta érvénytelennek. A kérelmet egyrészt azért nyilvánította semmisnek, mert kis­korú személy jogügyleti nyilatkozatának minősítette. A kiskorú személy cselekvőképtelen, ezért minden nyilatko­zata semmis. Csakhogy - hangsúlyozta Várgedő Lajos - P. Katalin nem jognyilatkozatot tett, hanem a gyermekvé­delmi törvény szerint véleményt nyilvánított. Ezt a véle­ménynyilvánítást pedig nem lehet semmisnek tekinteni. Az abortuszkérelemhez nem kell mellékelni a cselekvőképte­len kiskorú aláírását, a véleménynyilvánítás csupán egy többletelem volt a kérelemhez. A kérelmet a kiskorú édes­anyja írta alá és terjesztette elő. Ezt a kérelmet a bíróság a magzattal szemben úgy minősítette, mintha be sem nyújtot­ták volna. Ennek igazolására Várgedő Lajos ismertette a bírósági döntést. Mint mondta, a bíróság azt állapította meg, hogy a méhmagzati életkorát élő felperesnek az alkotmányban biz­tosított emberi élethez való jogát a másodrendű alperesen végrehajtani tervezett művi abortusz sérti, ezért az első­rendű alperesnek, mint a kiskorú másodrendű alperes tör­vényes képviselőjének, a művi abortuszra előterjesztett ké­relmét - mint jognyilatkozatot - hatálytalanítja. A bíróság megállapította, hogy a kiskorú másodrendű alperesnek a terhesség megszakítása iránt előterjesztett kérelme mint jognyilatkozat semmis. Vélemények az esetről Dr. Tóth Klára szülész-nőgyó­gyász főorvos a Hetényi kór­házban, mellesleg két gyermek édesanyja:- A jelenlegi törvények ér­telmében meg kell adni az en­gedélyt a gyermek elvételére. Nem másért, mert a terhesség határeseten belüli még, azaz ti­zenegy hetes, arról nem is be­szélve, hogy kiskorúról van szó. Mivel a kiskorú korlátozot­tan cselekvőképes, itt döntő az anya, a család határozata. Rá­adásul a családi helyzet is in­dokolja az elvételt, így nem ér­tem az illetékes bíróság első­fokú döntését. Dr. Mosonyiné dr. Drágár Judit ügyvéd, szintén két apró­ság anyukája:- Bevezetőben annyit, hogy nem értek egyet a bajai városi bíróság ítéletével. Azon okok miatt, hogy álláspontom szerint válsághelyzetben van a gyerek. Egy hetedikes, 13 éves kislány­ról van szó, aki életének ilyen fontos sorsfordulójában aligha képes dönteni, sőt szerintem fel sem tudja dolgozni a történte­ket. Ezért fontos a család, az anya határozata. Mivel ők is a terhesség megszakítása mellett döntöttek, nem értem az ítéle­tet. Már önmagában azt sem, miért kellett ezt az ügyet bíró­ság elé vinni, országra-világra szóló eseményt csinálni belőle. Ha már ezekről a magzatvédők­ről meg az egész lavinát elindí­tókról van szó, és azt hangoztat­ják, ők szívesen segítenének, befogadnák, tehetik. Temérdek az állami gondozásban lévő, nagyon nehéz, rossz anyagi kö­rülmények között élő gyerek, lenne kiken segíteni mindazok­nak, akik ekkora ügyet kerekí­tettek ebből. Barotai Endre esperes plé­bános:- Az életet elvenni, azt kiol­tani tilos, tehát egy magzat a fogantatástól kezdve emberi jogokkal rendelkezik. Márpe­dig ezen alapvető jogok közé tartozik az élethez való jog is. Éppen ezért csodálom, hogy egyesek, egyes szervezetek csak most emelték fel a szavu­kat a művi abortuszok ellen, holott tudomásom szerint 1997- ben 97 ezer magzatot öltek meg. Fogy a nép, a nemzet, mi­közben a háború befejezése óta mintegy 6 millió terhességet szüntettek meg, magzatot oltot­tak ki. Nem csak elgondolkoz­tatóak, hanem döbbenetesek is a számok, hiszen kopik a nem­zet. Szabó András iskolaigaz­gató, Kunhegyes:- Nekem az a véleményem, hogy egy iskolás, egy hetedikes kislány nem szülhet 13 évesen. Sok minden nem derül ki azok­ból a cikkekből, amelyet ezzel kapcsolatban olvastam. így a család szerepéről, felelősségé­ről senki sem szólt: arról, egyál­talán leült-e az anya ezzel a „hirtelen nagykorúvá lett” lánnyal beszélgetni. Arról, ki­vel, kikkel jársz, barátkozol, mit csinálsz. Beszélgettek-e a fiúkról, a másik nemről, a sze­relemről, a társas kapcsolatok­ról. Vagy hol marad a férfi féle- ló'ssége, aki ráadásul, ahogyan hallottam, nős, akinek már gye­rekei is vannak. Csípés Istvánná, a török­szentmiklósi református egy­házközség hivatalvezetője, há­rom gyerek édesanyja.- Az a véleményem, hogy ennek a 13 éves gyereknek, mert még gyerek, veszélyben van az élete. Úgy tudom, az anyja egyedül neveli több gye­rekét. Ami számomra fontos, más is kerülhet, meg lehet, hogy került is ilyen helyzetbe, csak éppen a lány 16-17 éves, és az édesanyja vállalta, majd neveli ő az unokát. De hát most itt másról van szó, mert a szakember a megmondhatója, mennyire kockázatos egy szü­lés 13 évesen. És mi van, lesz akkor, ha az anya elveszíti a lányát, mert a kockázatba ez is beletartozik. Én a gyerekeket 21, 26 és 30 évesen hoztam a világra, ilyenkor teljesen más a szülői felelősség. És nekem meg nekik is szerintem telje­sen mindegy, mit mond a bíró­ság vagy az illetékes minisz­ter. Szerintem az ő joguk dön­teni. Keresztény emberként az élet védelmét mindennél fon­tosabbnak tartom, de hát itt két emberről: egy még majdnem gyerekről meg a magzatáról van szó. És ha ők, a család az elvétel mellett dönt, úgy le­gyen. Nagy Béláné nyugdíjas:- Itt nincs jó megoldás, csak egy rossz és egy még rosszabb. Nekem is van két lányom és há­rom lányunokám, olyasmi ko­rúak, mint ez a megesett sze­rencsétlen. Vajon beszélge- tett-e vele bizalmasan valaha az édesanyja? Ki ez a 24 éves férfi, aki teherbe ejt egy hetedi­kest - szóval egy kiskorúval fekszik le? Nem süllyed a föld alá? Szerintem ez a kis Kati csak áldozat, sok a felhajtás, a politikai, úgynevezett emberba­rát felhang körülötte. Ha túlha­lad az időn, és megszüli, hozza el nekem Abonyba a kicsit! Felnevelem, túl a hatvanon, és ha Isten erőt ad, talán még lesz rá időm, hiszen az enyémek már kiröpültek. De könyörgöm, miért egy szervezet, egyesület, egy magánszemély dönti el, hogy egy 13 éves lány érett-e a szülésre? Mi történik, ha ebbe belerokkan, netalántán belehal? Kérdések, amelyekre nem ak­kor kellene keresni a választ, amikor bekövetkezett a baj, ha­nem előtte. így talán meg lehe­tett volna előzni. Sajnos, ez az eset azért tragédia, mert egy meg nem születettnek meg kell halnia, hogy a másik életben maradjon. Mert meglehet, mind a kettőt elveszítjük, ha marad a terhesség, bár mint korábban említettem, én vállalnám, fel­nevelném a kicsit. Az eszem azt diktálja, vetesse el, és ez az erő­sebb, a szívem pedig azt, hogy ne tegye .. . D. Szabó Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents