Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-23 / 69. szám

9. oldal

1998. március 23., hétfő

Alap SZÍNES OLDALAK

Magyar József Tiszagyendán nyugdíjas. Ámbár köztudomású, hogy ennek a járandóságnak az összege általában akkora, hogy jó, ha derékig ér. Ezért aki megfelelő helyen lakik, bírja magát, meg nem fél a ház körüli teendőktől, afféle kiegészítésképpen valamivel foglalkozik, bíbelődik. Ó például anyakocával, kismalacokkal, hízókkal. Sőt csodaszép galambokat is tenyészt, amelyek közül kettőt mi is lencsevégre kaptunk. fotó: mészáros j.

Kilencvenhét évesen is jól bírja magát

Kilencvenhét tél dere meszelte hófehérre Róza néni haját

Valamilyen végtelenül erős fából faraghatták Kunhegyesen özvegy Pál Jánosné, született Somodi Rózát, aki 1901. december 1-jén érkezett e világra. Ily módon a kileneven- hetediket tapossa, de köszöni szépen jól van, mindig tesz- vesz valamit, süt-főz. Pedig nem volt könnyű élete.

Már csak azért sem, mert korán árvaságra jut, hiszen 1906-ban meghalt az édesanyja. 1926-ban ment férjhez egy jó hírű kőművesmesterhez, Pál Jánoshoz. Pál úr nem volt akárki, inasként ő is részt vett a Kossuth iskola építésében, rakta a falakat, amelyek ma is úgy állnak, hogy nemzedékeket élnek túl.

Egy lányuk született, Rózsi- ka, akinek két fia él ma is. Sajnos Róza néni párja, a neves mester 1969“-ben meghalt, sőt két évvel ezelőtt az egyetlen lányát is eltemettette ez a kun asz- szony.

A két unoka Szolnokon lakik, és van már négy dédunoka is. Kéthetente, mikor hogy ránéznek a mamára, aki hála Istennek

nincsen egyedül. A szomszédai féltő gondoskodással veszik körül, meg Balláné is sűrűn ráránéz. A rádiót szereti hallgatni, érdekli a politika is. Sokszor elmosolyodik milyen is az élet. Elvették a házukat, államosították, majd megengedték, hogy benne maradjanak, lakjanak.

Sőt a hatvanas évek végétől lehetővé tették neki, meg a lányának, hogy újra megvegyék az otthonukat, egyszer már saját lakásukat. Bármilyen hihetetlen, de elmondhatja; saját házát

kétszer is kifizette. Ezért nincs harag Róza néni szívében, hiszen akkor olyan világ volt, most meg másféle. Ami tény, a családban mindenkit túlélt: férjét, volt vejét, lányát. Olykor elelnéz a messzeségbe és nekem is azt mondja:- Kedves, várom a halált, de valahogy eddig nem jött értem. Hogy meglesz-e még a hiányzó három esztendő? Annak ő a megmondhatója - állítja és fölfelé, az ég felé mutat.

D. Sz. M. FOTÓ: M. J.

Látatlanban vásárolt házat Tiszaroffon

Soós Sándor és felesége a tiszaroffi házuk előtt

Tiszaroffon a Csokonai utcában ez az épület nem is olyan régen hasonló volt a társaihoz, amelyeket emberöltővel, emberöltőkkel korábban építettek egykori tulajdonosaik. Ezek az idős roffiak azután szépen, egymás után kiballagtak a temetőbe, és árván maradt portáikat felverte a gaz, az épületekről lefelé iparkodott a mész, ezért új gazdákra, kezekre vágytak.

A képen látható épületet, jobban mondva a régi házat néhány éve Soós Sándor vásárolta meg, aki korábban az égvilágon semmi sem tudott erről a csodaszép Tisza menti településről. Azóta a házat kibővítették, kívül-belül tatarozták, piros cserép került a tetejére, a falai pedig hófehéren villognak a márciusi napfényben. Kerekes kút szemez az elejével, nyírott pázsit övezi, és a két puli éktelen csaholásba kezd, ha bárki megnyitja a bejárati ajtó kilincsét.

Hogy miképpen került ide ez a ma 62 éves egykor pesti férfi? Sora van ennek, akár a rétesevésnek. Soósék Pesten éltek, dolgoztak. 1972-ben útlevelet

kaptak Nyugat-Németországba: férj, feleség, meg a két gyerek, nekivágtak Stuttgartnak. És hogy tömören, velősen fogalmazzak: elfelejtettek hazajönni. Soós úr június 12-én, pénteken vitte ki a családot, és a rákövetkező harmadik napon, hétfőn - már dolgozott. Esztergályosként huszonöt esztendőt húzott le, ebből húszat a világhírű Mercedes- gyárban. Nem panaszkodik, akkora a nyugdíja, hogy megélnek belőle.

Roffra meg úgy kerültek, hogy egyszer Dániába ruccantak ki,

mivel ott lakott a bátyja. Ahogyan sétáltak a tengerparton, arról álmodoztak, jó lenne egy olyan lakás, ahol a csend, a nyugalom az úr, de a közelben víz is akad. A sógora akkor már ismerte Tiszaroffot, és felajánlotta: néz ő majd ott egy házat, akkora portával, hogy tágas legyen, és a víztől sem távol. így akadt erre a kis házra és meg is vásárolta Soós Sándoréknak. Ők pedig rövid idő alatt csodát műveltek a parasztházzal, amelyre mostanság rá sem lehet ismemi.

Sándor ma is csinosítgatja: fúr, farag, szépítgeti szinte állandóan. Két gyerekük már felnőtt, önálló. Nekik pedig úgy alakult az életük, hogy a családból, a rokonságból és a jó barátokból többen is ebben a faluban vásároltak, majd újítottak fel házat. Sándor nagyon aktív, ő szervezte az utca aszfaltozását is. Most azon töri a fejét, hogy miképpen segíthetne, enyhíthetne azon a nagy munkanélküliségen, ami mostanság Roffot jellemzi. Szóval feltalálta, feltalálja magát, mert mindig kitalál, szervez, csinál valamit. Nem csak magáért, a településért, Tiszaroffért is, holott mindössze néhány esztendeje él ott. .. -szmA belső helyiségeket is átalakították fotó: m. j.

Tanyamonológ

„Valamikor vígan pöfékelt a kéményem. Léckerítést húzott a gazdám az ablakaim elé, ahol tulipán, jácint, gyöngyvirág illatozott az orgonabokrok alatt. Naplemente után vártam a gazdám, akit bizony olykor csak a szürkület hozott haza a munkából.

Kutya ugrált az udvaron, gémes- kút bólogatott, és hiába fut előttem a kevi-mezőtúri kö- vesút bő száz méterre, ő ennél sokkal messzebb látott. Figyelte a pacsirták énekét, az idő múlását, az árnyékokat, elsőnek leste ki a hazatérő gazdát, gyerekeket. Akik szárnyaim alatt, mestergerendás, döngölt padlójú szobámban cseperedtek fel. Óvtam is őket mindentől: a tavaszi szelektől, a nyári villámoktól, az őszi esőktől, a tél havától. A sarokban búboskemence szunyókált és hosszú álma után csak akkor kezdett duruzsolni, ha a gazdaasszony csutkaszárral, szalmával megetette.

Átellenben ólak sorakoztak: az egyikben tehén bőgött, a másikban malacok visítottak, a harmadikban két kakas ügyelt a jér- cenépre.

Azután egyszer csak autó érkezett: először a bútorokat, szerszámokat rakták fel, majd amikor ismét fordultak, a jószágokat meg a terményt. Felkerültek a gerendák, tuskók is, kibontották a cserepeket, léceket, gerendákat, kiszedték a falaimból a használható válykokat, téglákat. Ledöntötték a kútágast, ólakat, betemették a kutat. Kifosztott lettem, mint télre a mező. Négy apró fal, meg a kémény egy darabja maradt meg belőlem. Az orgonabokor kitartott mellettem, hátul meg a szilvafa. Kör- beszántottak, nem maradt más belőlem egy 15x10 méteres enyhe magaslatnál. Egy lavór néz rám értetlenül, hátul egy edény, néhány üveg, meg a rozsdásodó, lepattogott zománcú éjjeli. Füttyös szelek szemtelen- kednek velem: ki voltál te öreg, hogy ilyen csúnya lettél? Mit felelhetnék erre egy efféle jött- mentnek, aki meg se várja a választ, rohan, mint az eszeveszett.

Ami maradt belőlem, még dacol az idővel. Élni sem szeretek így, körös-körül egyre összébb szorít a búzavetés. Ne sirassatok, megtettem, amit tehettem, vágyom a nyugalomra. Talán egy év, esetleg kettő és visszatérek a földre, a földbe, amelyből vétettem. Majd érkezik egy dübörgő gép, mögötte nagyot harapó, villogó ekék: nyomukban barázdák hullanak egymásra. És ha később erre jársz, talán néhány féltégla ha marad belőlem. Pedig valamikor pusztai menedékhely voltam: pipiskedő, messzire kémlelő. Beletörődtem a sorsomba, abba, hogy búzát, kukoricát, napraforgót kócol felettem, rajtam a szél. Sőt, akkor majd újra örülök, hogy más formában, szántóföldként szolgálom a gazdámat, gazdáimat.” Elmondta egy tanyarom a túrkevei határban.

Lejegyezte: D. Szabó Miklós

Elsődleges termékké lépett elő a BÁNFA-TERM hőszigetelt ablakcsalád, melyet tavaly kezdtek el gyártani Bánhalmán a Bánfa Kft.-nél. A dinamikusan fejlődő vállalkozás tavalyi nettó árbevétele közel egymilliárd forint volt, melyet az idén szeretnének 25 százalékkal növelni. Képünkön az egyik tetszetős ablak összeállítása látható. fotó: mészáros

Gyomor - a „második agy”

Minden tizedik embernek, aki orvoshoz megy, gyomorpanaszai vannak: gyomorégés, gyomorhurut, gyomorfekély - a hajszoltak időszerű betegsége! ,A stresszt és a lelki problémákat éppen olyan nehezen emészti meg a gyomor mint a zsíros ételt” - mondja Meinhard Classen professzor, gasztroenterológus. A gyomor annál gyakrabban sztrájkol, minél több stresszt kell elviselnie. Európában még 20 évvel ezelőtt is csak fele annyi gyomorbeteg volt, mint ma van.

A túl gyakori stressz emésztési zavarokat okoz (funkcionális dyspepsia). Először hasfájás, teltségérzés, felfúvódás vagy gyomorégés jelentkezik - legtöbbször evéskor vagy röviddel utána. Ha a hajsza és a túlterhelés nem szűnik, nem kezelik az ideges gyomrot, kialakul a fekély (ulcus). Ha elhanyagolják, a fekély áttörheti a gyomorfalat. Ekkor életveszély lép fel.

Nemcsak a stressz felelős az egyre gyakoribb gyomorbajok kialakulásáért. A legtöbb ember gyakran többet eszik a kelleténél, s ez túlterheli az emésztőrendszert. Állandó túlterhelés mellett pedig elemyed a gyomor és emésztési zavarok lépnek fel.

Fontos, hogy a gyomornak minden evés után néhány órai nyugalmat biztosítsunk és ne nassoljunk a főétkezések között. Az elemyedt gyomor nem tud rendesen összehúzódni és nem aprítja fel teljesen a táplálékot.

íme egy kímélő diéta, amely a gyomrot a pszichikai és fizikai behatások nyomán újra rendbe szedi.- Csak frissen elkészített termékeket együnk. (Az ételt ne melegítsük fel újra). Térjünk át

a rostban gazdag, teljes értékű táplálékra.- Fogyasszunk sok párolt zöldséget, tejet, túrót, zabpe- helylevest, burgonyapürét (a bennük lévő csúszós anyagok védik a gyomorfalat).- A fűszerezéshez csak kevés sót, viszont annál több köménymagot, édesköményt, ánizst, kaprot, bazsalikomot, oregánót, borágót, borsfüvet, zsályát és majoránnát használjunk (serkentik az emésztést).- Evés előtt vagy közben igyunk (nyers burgonyából kipréselt) burgonyáiét. Először csak 50 millilitert, aztán lassan emeljük az adagot 100 milliliterre. A burgonyalékúrát három héten át folytassuk. A lében lévő, az atropinhoz hasonló hatóanyag gyógyítóan hat a gyomor nyálkahártyájára.

Akinek valami gyomorpanasza van, kerülje a túl édes, túl savanyú, túl meleg és túl hideg ételeket. Nem előnyös sült és sütött ételt fogyasztani. Tilosak a hüvelyesek, a felfújó főzelékfélék.

Ne fogyasszunk füstölt és sózott húst, sertéshúst, zsíros húst, meleg kenyeret, friss és édes

péksüteményt, csokoládét, kemény tojást, kemény sajtot, marcipánt, alkoholt, kávét, erős fűszereket, mint amilyen a bors, a curry, a paprika, a mustár, a torma és a fokhagyma.

Fontos, hogy lehetőleg ne dohányozzunk! A nikotin lerakódik a nyelvre és a száj üreg nyálkahártyájára. A nyál leoldja és a gyomorba szállítja.

Új felismerések szerint bizonyos baktérium, a Helicobacter pylori nyálkahártya-gyulladást vált ki. Ha ez állandóan ismétlődik, akkor a baktériumokkal összjátékban gyomorrák alakulhat ki.

A Helicobacter pylori baktériummal legtöbbször már a gyermekkorban fertőződünk. A fertőzés évtizedekig észrevétlenül zajlik és csak a felnőtt embernél fejleszt ki gyomorfekélyt. Ha a fertőzés már kitört, az ember másokat is megfertőzhet. Antibiotikumokkal elpusztítható.

Sok millió embernek vannak hasi problémái, jóllehet egészségesek. Ilyen gyomorbántal- mak oka a nemrég felfedezett hasi idegközpont, az egyfajta „második agy”. Százmillió sejtből tevődik össze a nyelőcső, a gyomor és a bél szöveteiben. Ezek a sejtek megdöbbentően hasonlítanak az agy sejtekre és hasonló anyagokat is termelnek. Ezért reagál a „második agy” hascsikarással és hasmenéssel, ha az első agy félelmeket és pszichikai megterhelést jelez. FEB