Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-21 / 68. szám

ITALLÓZÓ I Láthatatlan nemzeti kincsünk 3. o, Tizenegy gyermeket nevelnek 5. o, Gazdaszemmel 7.o. Horoszkóp 8. o. MMMHHHBHHHHHBBHMHMBHHHBHfll Jász-Nagykun-Szolnoh megyei napilap Carpathian Exchange ’98 fedőnéven amerikai-magyar közös légierő-gyakorlás hely­színe volt tegnap a szolnoki katonai reptér. A kutató-mentő feladatok gyakorlásában a Szol­nok Vegyes Szállítórepülő Ezred katonái is részt vettek. A háttérben az amerikai légierő C 130-as szállítógépe, a Herkules látható. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: csabai istván Kezdődik az erdősítési program Megyénk 235 milliót kap a munkanélküliek foglalkoztatásához A Közmunkatanács kezdeményezésére tavaly foglalta határo­zatba a kormány egy nagyszabású, három évre szóló erdősítési program végrehajtásának feladatát. A döntés a Földművelés- ügyi Minisztérium Erdészeti Hivatalára és a Közmunkata­nácsra ruházta az akció szervezésével, irányításával és a finan­szírozás elosztásával összefüggő teendőket. A kormány rögzítette a program kettős célját: egyfelől enyhíteni szükséges a foglalkoztatási gon­dokat, másrészt hangsúlyos fel­adat a nemzeti vagyon részét képező erdőterület növelése is. Az előkészítés szakasza lezárult, s a napokban megkezdődik a végrehajtás. A program három év alatt összesen mintegy 40 ezer ember számára biztosít munkalehetőséget. Központi forrásokból ehhez az idén 2,7 milliárd, jövőre 7, 2000-re pedig 8 milliárd forint támogatást biz­tosítanak. Az erdőtelepítésekbe, illetve az erdőápolásba a szakképzett irányítókon kívül szinte kizáró­lag tartós munkanélkülieket kí­vánnak bevonni. (Folytatás a 3. oldalon) Felszólalások, indítványok, kérdések, interpellációk Mérleg - parlamenti záróra után Március 16-án az Országgyűlés befejezte négyéves munkáját. A képviselők egy része immár a választásokra koncentrál, más részük pedig elköszönt a képviselői megbízatástól, mivel már nem indul újra. A parlamenti „zárás” egyben egyfajta összeg­zésre is alkalmat nyújt: ki hányszor szólalt fel, hány önálló, il­letve nem önálló indítványt terjesztett be, hányszor tett fel kér­dést vagy interpellált. Az alábbiakban megyénk parlamenti képviselőit vesszük e szerint górcső alá az Országgyűlés Képvi­selői Tájékoztató Központja által megküldött adatok alapján. A Tisztelt Házban 1994. június 28-ától 1998. március 16-ig me­gyénk képviselői közül a leg­több felszólalás Varga Mihály (Fidesz-Magyar Polgári Párt, frakcióvezető-helyettes) nevé­hez fűződik, aki 315 alkalommal élt e lehetőséggel. (A felszólalá­sok sorába beletartoznak a napi­renden kívüli felszólalások, a napirendi pontok tárgyalása so­rán elmondott felszólalások, az interpellációk, az azonnali kér­dések, a kérdések és a rájuk adott válaszok.) őt dr. Kis Zol­tán (SZDSZ, földművelésügyi államtitkár) követi 283 felszó­lalással, illetve dr. Szekeres Imre (MSZP, frakcióvezető) 253-al. Dögéi Imre (FKGP) 120-szor, Farkas Imre (MSZP) 37-szer, Szabó Rudolfné dr. (SZDSZ) 32-ször, Tóth István (MDF) 29-szer szólalt fel. (Folytatás a 3. oldalon) IX. évfolyam, 68. szám 1998. március 21., szombat Ml ÍRJUK, Ml KÉZBESÍTJÜK! Országos bűnmegelőzési konferencia Szolnokon Új szervezet a bűnözés ellen Szolnokon, a Damjanich János Múzeum tanácstermében ren­dezték meg tegnap a civil bűnmegelőzés III. országos konfe­renciáját. A tanácskozás néhány előadást követően - rendha­gyó módon - alakuló közgyűléssé minősült át. Gazdátlanná vált a terület Visszavették a földet Még 1995-ben, a cigány ki­sebbségi önkormányzat kéré­sére a mezőtúri önkormányzat határozatlan időre 5 hektár föl­det biztosított konyhakerti nö­vények termesztésére. Ezt a le­hetőséget kezdetben köszönet­tel vették a romák, azonban az idő múlásával bebizonyosodott, a kezdeményezés nem érte el a célját. A föld művelésében a vállalkozók többsége csak a ve­tésig jutott el, tovább már nem gondozta ültetvényét. Gazdát­lanná vált a terület. Tavaly már gabonát vetettek a földbe, azonban ezzel sem jártak job­ban. Ezt követően a kisebbség vezetője írásban kérte a város­tól, vegyék vissza a területet, mivel annak megművelését nem tudják vállalni. A leg­utóbbi testületi ülésen a város­atyák egyhangú döntésükkel a földet visszavették. ses A Henkel növelte forgalmát A Henkel Magyarország Kft. kon­szolidált árbevétele tavaly 30 szá­zalékkal haladta meg az előző évit, és elérte a 20 milliárd forin­tot. A cég az idén 22 milliárd fo­rintot meghaladó forgalmat, és egymilliárdos beruházást tervez A Henkel-csoport a szolnoki, a körösladányi és a váci üzemeiben előállított mosó- és mosogatósze­rek, tisztítószerek, kozmetikumok és ragasztók jelentős részét a kör­nyező országokba exportálja. Ta­valy a kivitel értéke elérte a 4,2 milliárdot, az idén pedig 5,5 milli­árdos exporttal számolnak. A 4,5 milliárd forint saját tőkéjű cég több mint 700 főt foglalkoztat és mintegy 250 hazai beszállítóval és alvállalkozóval áll kapcsolatban. Csúcson a BUX Szerdát és csütörtököt követően, tegnap is csúcsot döntött a Bu­dapesti Értéktőzsde indexe: a BUX 200 pontot emelkedve 8.796,63 pontra nőtt, miközben a forgalom a részvényszekció­ban meghaladta a 24 milliárd fo­rintot. Az index emelkedését fő­ként a Mól és az OTP jelentős növekedése adta, de kiemelke­dően jól szerepelt a Matáv is, mindhárom papír megdöntötte eddigi csúcsárát. Az, hogy napjainkban meny­nyire felértékelődött a bűnmeg­előzés szerepe, nem vitás, ám a bűn elleni védekezés, úgy tű­nik, az erők egységesítését kí­vánja meg. Egy esztendőn át tartó előkészület végeredmé­nyeként tegnap mindenesetre úgy döntött jó néhány civil szervezet, hogy egymással szö­vetségre lépve küzdenek ugyanazért a célért. A Bűnmegelőző Egyesületek Országos Szakmai Szövetsége néven - budapesti székhellyel - megalakult új szervezet tagja többek között az Országos Pol­gárőr Szövetség, a Nők a Nő­kért az Erőszak Ellen Egyesü­let, valamint a Bűnelkövetővé és Bűncselekmény Áldozatává Válást Megelőző Társadalom­védelmi Egyesület. A szövetség az alapszabály szerint egy szakmai, érdekvé­delmi, érdekképviseleti szerve­zet, amely a megelőzéssel és áldozatvédelemmel kapcsolatos érdekek érvényesítése terén te­vékenykedik. A konferencián egyébként több érdekes előadás is elhang­zott. Dr. Vavró István, az Igaz­ságügyi Minisztérium főosz­tályvezetője például arról be­szélt, hogy a társadalom tör­vénytisztelő polgárai milyen árat fizetnek a bűnözésért.-hgy­I Az idegenforgalom önmagában nem elég a fejlődéshez Az idén 25 éves a Tisza-tó Megyénk idegenforgalmi le­hetőségei közül kiemelkedő a Tisza-tó kínálata, a falusi tu­rizmus és a gyógyüdülés. Tu­risztikai kínálatunkról tartot­tak tegnap sajtótájékoztatót a törökszentmiklósi vadásztár­saságnál. Mint Herbály Imre, a megyei közgyűlés alelnöke elmondta, megyénk kínálata elsősorban a horgász-, vadász-, természet­kedvelő-, valamint a gyógyulni vágyó turistáknak szól, akiknek megfelelő szállást és jó prog­ramot tudunk biztosítani. Kerekes László, a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bi­zottság munkaszervezetének vezetője, a Tisza-tó helyzetéről számolt be. Az idén 25 éves tóra és környékére a sokféle­ség jellemző, hiszen az öko-, a falusi-, a termál, a vízi-, a hobbiturizmus ötvözete jelenik meg itt. Ez a vidék olyan bio­lógiai sokféleség együtt léte­zését biztosítja, amelyre egyre nagyobb az igény, mert az or­nitológustól kezdve a vízisízés kedvelőjéig mindenki megta­lálja a maga érdeklődési terü­letének megfelelő kínálatot. Nem szabad elfeledkezni ar­ról sem, hogy a tó környékén 50 ezer ember él, és a térség gazdasági kibontakozásában fontos szerepet tölthet be az idegenforgalom. Mivel azon­ban a turizmus jórészt a nyári időszakra korlátozódik, önma­gában nem biztosíthatja a kör­nyék megélhetését. Éppen ezért szükség van a mezőgaz­daságra és az agrárium termé­keit feldolgozó iparra is. Az utóbbi tíz év alatt a tó idegenforgalma egyébként olyannyira fejlődött, hogy évente már egymillió vendég keresi fel. P. E. Harmadízben rendezte meg a szolnoki Eötvös József Általános Iskola az Éneklő If- \ júság hangversenyét tegnap az intézmény aulájában. A versenyen 11 iskola kórusa vett 3 részt. Képünkön a Széchenyi Krt.-i Általános Iskola nagykórusa látható. fotó: csabai Egy gimnázium negyvenöt éve A kunszentmártoni gimnázi­umban tegnap kulturális és művészeti vetélkedővel emlé­keztek meg az intézmény negyvenöt esztendős jubileu­mára. Közel fél évszázada már an­nak, hogy Kunszentmártoni a gimnázium a Tiszazug oktatási központjává tette. Az eltelt év­tizedek során számtalan érett­ségizett polgárt adtak a térség­nek az intézmény tanárai. Azóta sajnos nagyot válto­zott a világ, a híradásokból már sokan értesülhettek arról, hogy a megyei fenntartású is­kola minden bizonnyal beol­vad a kunszenti szakközépis­kolába. S bár lehetséges, hogy papíron hosszú időre eltűnik a József Attila Gimnázium, a tegnapi vetélkedő is jelzi, a szellemisége soha nem vesz­het el. PE Felújítják a kunszentmártoni zsinagógát. A terü­letfejlesztési minisztérium támogatásával az épület külsejét renoválják, majd pályázatot nyújt be az önkormányzat, hogy az egykori zsidó templomot kulturális centrummá alakíthassák. fotó: csabai

Next

/
Thumbnails
Contents