Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-18 / 65. szám

4. oldal Megyei Tükör 1998. március 18., szerda A helye maradt, a gazdája hatszor változott A megye legtöbb boltját ismeri- A fogyasztók és a tisztességes keres­kedők védelme korunk egyik alapvető kérdése — véli Nagy András fotó: m. j. Nagy András tizen­hat évesen sírva hagyta ott Szolno­kon a gépiparit. Nem a magatartása, esetleg a tanulmányi eredménye miatt, szomorúbb oka volt ennek. Korábban meghalt az édesapja, testvére is volt, ezért özvegy édesanyja eddig bírta a tanítta­tás költségeit. El­ment dolgozni, pénzt keresni, és mellesleg tanult is. Makón érettségizett, majd Meszöv-ellenőr lett. 1966-ban váltott, az állami kereskedelmi felügyelethez került. Évtizedekig ellen­őrizte a boltokat, üz­leteket, ez volt a munkája, miközben a gazdája hatszor is változott. Tartoztak minisztériumhoz, önállóak lettek, majd a megyei tanács vb ilyen-olyan osztá­lyához, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, szóval át­szervezés átszervezést köve­tett. Miközben ő egy percig sem unatkozott, hiszen évente mintegy háromszáz ellenőrzé­sen vett részt. Ismeri a váro­sok, községek mellékutcáit, ahol üzletek, kocsmák, presz- szók vannak. Csak közben Nagy Andrásból Nagy kartárs, majd Bandi bácsi lett, de hát ez az élet rendje. Állítja, ko­rábban könnyebb volt az el­lenőrzés, mert szakképzett el­adók várták a vevőket, min­denkinek akadt főnöke, míg manapság nem egy helyen szakképzetleneket talál. Meg olyanokat, akik nem ismerik a jogszabályokat, paragrafuso­kat. Nem említ címeket, neve­ket, de adódott bolt, ahol minden ellenőrzéskor kiderült valami, noha a pult mögött újak álltak. Máshol, az egyik kocsmában a vásárlók megká­rosítása az 50 százalékot is meghaladta. Ugyanakkor a jó kereskedők tisztelték, becsül­ték őket, hiszen a hírnév, az emberek hosszú távú, becsü­letes szolgálata örök törvény­nek tekinthető ezen a pályán is. Időközben a gyerekei fel­nőttek, önállók lettek, és ha nem is a kereskedelem ellen­őrzésében, a kereskedelem­ben dolgoznak. Ő pedig le­tette a lantot, következnek a nyugdíjas évek. Számvetést még nem csi­nál, de azt állítja, hogy a la­kossági bejelentések kéthar­mada igaznak, megalapozott­nak bizonyult. Egy biztos: aligha él ma a megyében olyan ember, aki Nagy And­rásnál jobban ismerné az üzle­teket, boltokat, vendéglőket. Több évtizedes munkájáért kapott néhány elismerést, legutóbb a Magyar Köztársa­ság Ezüst Érdemrendjét ve­hette át Kuncze Gábor bel­ügyminisztertől. Hivatalosan most már a postás hordja a fizetését, azért nem tétlenkedik: kertészke­dik. Jókora a kert, úgyhogy abban lesz munkája tavasztól őszig. Utána meg rejtvénye­ket fejt, olvas. Nem másért, mert könyvei egyharmadára eddig nem volt ideje . . . D. SZ. M. A vásárlóik elriasztására szánták? A nyeremény: liliputi music center Nevetségesnek és egyben felháborítónak is nevezhető az a „nyere- njénv”, melyet egy olvasónk kapott egy csomagküldő cégtől. Az ajándék méretéiben liliputi, minőségében pedig alulmúlhatatlan. Olvasónk szorgalmasan rendelte a csomagküldő cég különböző termékeit, melyekkel elégedett is volt. Egyszer aztán levelet hozott a postás, melyben óriási nyere­ményről értesítette őt a kft. Nyert ugyanis egy music centert. Erről az angol elnevezésről minden magyarnak egy adott mé­retű és tudású zeneszolgáltató szerkezet jut eszébe. Olvasónk örült, s már a 3990 forintos költ­ségtérítést gyűjtögette össze ­mert ennyivel kellett hozzájárul­nia nyereményének postaköltsé­géhez. Postafordultával a kért vá­laszlapot is visszaküldte. Néhány napra rá megérkezett a nyeremény. Egy nagyobb méretű borítékban! Ez már gyanússá vált, ám a felbontás után aztán hanyatt vágódott „nyertesünk”. A music center ugyanis méreteiben liliputi, minőségéről pedig in­kább nem nyilatkozott olvasónk, de lapunk műszaki érzékkel megáldott kollégáinak vélemé­nyevem kívánkozik,ide.. ...... Ä használati utasífásbói, vala­mint a herkentyűhöz mellékelt ismertetőből néhány dolgot'ér­demes kiemelni. Felhívják a vá­sárló figyelmét arra, hogy a szer­kezet energiatakarékos, nem nö­veli a villanyszámlát, továbbá ka­tegóriájában óriási teljesítményű, hangfalai leválaszthatók, és hor­dozható az egész, úgy ahogy van. A megállapításaink valami­lyen szinten igazolják is az emlí­tett állításokat. Tényleg nem nö­veli az áramszámlát, nem is tudja. Hálózati csatlakozója nem lévén, négy ceruzaelemmel működik. Fotónkon jól látható, milyen könnyen hordozható. A hangfal­nak nevezett valami pedig oly­annyira leválasztható a .központi egységről”, hogy rajta sem ma­rad. Óriási teljesítményét csak az „ergonómiai szempontok figye­lembevételével” megalkotott ki­vitele múlja felül. Kipróbáltuk: megszólalt, bár mozgatásra belső alkatrészei elszabadultak. Amúgy egy egyszerű rádió. A nyereményhez - teljesen in­gyen - egy CD-t is küldtek aján­dékba. Lehet hallgatni ! ein A fémtolvajok már a közlekedés biztonságát is veszélyeztetik A Gyökér úti „tankcsapdák” időközben eltűntek, kérdés, az új fedlapok meddig maradnak meg fotó: m. j Szolnokon, a cukorgyár kör­nyékén immár ki tudja, há- nyadszorra lopták el a szenny­vízcsatorna fedlapjait. A jó 40-50 kilogrammos lapokat módszeresen szedték fel, s minden bizonnyal nem kerék­páron szállították az átvevő­höz. A pótlás szinte egyenlő a semmittevéssel, mert pár na­pon belül újra eltűnnek a sú­lyos lapok. Pedig ez az út igen forgalmas, a Kőolajkutató ne­hézgépjárművei járnak itt, va­lamint a kamionok is erre kö­zelítik meg a vámudvart. A nyitott aknaszemek még teherautó számára is végzete­sek lehetnek, nem beszélve a személygépkocsikról, az ab­ban utazók biztonságáról. Ad­dig azonban, míg nem sikerül olyan megoldást találni a hul- ladékfém-kereskedelemre, amely megnyugtató módon szabályozza ezt a tevékenysé­get, nem marad más hátra, mint a bűnesetek felderítése, illetve az igazságszolgáltatás. A minap, a megyei bírósá­gon született jogerős ítéletben több vádlottat marasztaltak el. A mezőtúri kis csapat tagjai két évvel ezelőtt egy vasúti felsővezeték rézsodronyát szabdalták darabokra a fém il­legális értékesítésének remé­nyében. Szerencsére a bizton­sági rendszer jelezte a hibát, így a vasutasok idejében tud­tak intézkedni. Sőt, két rongá- lót el is tudtak kapni a helyszín közelében. A vasúti berende­zés tönkretétele kapcsán köz­lekedésbiztonság elleni bűn­tett miatt indult eljárás elle­nük, végül a bíróság is emiatt mondta ki őket bűnösnek. Egy-egy év börtönbüntetést kaptak. A vádlottak közül egyébként kettőről szakértő állapította meg, hogy gyengeelméjű, ám ez esetükben nem volt annyira sú­lyos, hogy korlátozta volna be­számítási képességüket akkor, amikor mások biztonságával nem törődve leszabdalták a ve­zetéket. hgy-ez A kecskékből élnek, meg a napfényből nek, a rohamot az illető aligha vészeli át talpon. Savón nőtt fel az ártatlan, azért lett akkora, mint egy borjú. Elfelejtettem mondani, hogy legújabban kecskéket tart Gyula bácsi. Nem csak a tejéért. Ä lelkemre köti, azt is írjam le: a jó szándékú ál­latok leikéért.- Belőlük élünk, nem a politi­kából. Meg a napfényből. A napsugárzás eredménye­képpen ugyanis jóféle fű terem az utcafronton. Ezt legelik na­ponta egy órát a derék mekegők. Ezután irány a benti udvar: csak egy magányos aprónép lépked Gyula bácsi vagy a felesége mö­gött. Nem tágít, tapodtat sem mozdul messzebbre, hiszen a pár napos kis árvát nem vállalta az anyja. És a csöppség pótanyát keres. Mostanság cumisüvegből itatják, és meglehet, ő lesz a leg­nagyobb, a legszebb.. D. Szabó Miklós Horkai Gyula és felesége a kecskefalkával fotó: mészáros .i külözéseit is. Mind­ezért kapott egy ke­vés kárpótlást, meg havi 1 ezer 750 fo­rint nyugdíjkiegészí­tést. A szakmája gép­lakatos, dolgozott a téeszben is. Magáról elmondta még azt, hogy világéletében szerette a jószago-w kát. Valamikor, hú*!/* dçyti ? IrSft Txkt. - tendeje messze föl­dön híres komondor­tenyészettel rendelkezett, mára egyetlen élő példány maradt be­lőle az utódok közül: igaz, ez akkora, mint egy szekrény, négyéves, és ha merő jóindulat­ból, játékból nekiront az ember­Vezsenyben, kőhaj ításnyira a Tisza-parttól egy fekete szemüveges férfi, Harkai Gyula, és tőle kissé távolabb a felesége őrzi a kecskenyájat az utcán. Kártyában szeren­csés szám a falka, összesen huszonegyen ropogtatják, csipkedik a márciusi füvet. Gyula bácsi, bármilyen hihetet­len,1 kétíiétés korú, azaz hetven­hét éves, holott hatvannak sem látszik.Mindehhez hozzáteszi:- Pedig a valóságban kilenc - vennek érzem magam. Ehhez minden bizonnyal hozzájárult az, hogy hetvenhat kemény hónapot töltött katona­ként, meg hadifogolyként. Meg­tapasztalta az orosz hadifogság semmihez sem hasonlítható nél­Nagyon kellene a családsegítő központ - negyvenmillió hiányzik Rendkívüli szociális teher hárul Mezőtúrra Dr. Németh Pál, Mezőtúr jegyzője 1981 óta dolgozik a városhá­zán. Míg az idő tájt egy gyámügyes és egy szociálpolitikai elő­adó intézte a szociális ügyeket, ma a jegyzői jogkörben dolgozó két gyámügyes, a városi gyámhivatal két alkalmazottja és a gyermekjóléti szolgálat egy munkatársa is kevés.- Rendkívüli teher hárul a pol­gármesteri hivatalra - mondja a jegyző. - Az ügyiratforgalom egyharmadát a szociális és gyámügyi természetű esetek te­szik ki. Az elvárásoknak na­gyon hiányosan tudúnk megfe­lelni, e területeken rettenetesen nehéz helytállnunk. Idén legke­vesebb 145 milliót kellene szo­ciálpolitikára fordítanunk, ám a költségvetésbe csupán 106 mil­lió került. Roppant kevés a munkahely, nincs jövedelmük az embereknek.- Önnek mi a véleménye? Dr. Gajdán Marianna, az igazgatási osztály vezetője:- A rendszeres segélyek, mint a jövedelempótló támoga­tás, az ápolási díj, a rendszeres szociális segély, a gyermekvé­delmi támogatás kifizetése biz­tosított, ám fontos lenne a má­sodlagos segélyek - mint az átmeneti - tervezhetősége is. Ömlesztett segélykeretet ka­pok, ebből kell mindenre spó­rolni. Nagyon nehéz.- Mintha egyre több krízis- helyzetbe került család lenne Mezó'túron. Miért nincs család- segítő' központ a városban? Gajdán Marianna: - Noha törvénysértést nem követett el az önkormányzat - mivel 2000-ig kell kötelezően létrehozni a személyes gondoskodást nyújtó intézményeket -, a szociális tör­vény ’93. évi hatályba lépése óta érezzük, hogy nagyon kellene. Az anyagiak hiánya miatt mind­eddig nem tudtuk létrehozni. Németh Pál: - Kétségkívül nagy segítség lenne, hiszen szolgáltató jelleggel, egész héten működhetne. Előrelépést jelent, hogy február 1-jétől egy pedagógus végzettségű sze­méllyel, aki családgondozói feladatokat lát el, beindítottuk a gyermekjóléti szolgálatot.- Jogszabály írja elő a Mező­túr Városi Gyámhivatal felállí­tását, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék községek területi ellá­tási kötelezettségével. Sikerült beindítani?- Rendkívül nehezen, állami támogatással, póthitellel. Állam- igazgatási végzettségű dolgozót nem kaptunk, pedagógusokat alkalmaztunk. A gyámhivatal vezetésével egyelőre az igazga­tási osztály vezetőjét bíztuk meg június 30-ig. A tárgyi feltételek biztosítottak, bár nagyon kellene egy gépkocsi, mivel a város ki­terjedt területen fekszik. Tizen­nyolc kilométerre a központtól is található lakott közigazgatási terület.- Jelenleg kettős munkakört tölt be. Mennyiben jelent új fel­adatot önnek a városi gyámhi­vatal vezetése ? Gajdán Marianna: - A fo­lyamatban lévő ügyek és a ha­táskörök módosulása miatt igen nagy odafigyelést igényel. Jön­nek a lakosok a kistelepülések­ről is olyan ügyekben, amit ko­rábban a jegyző intézett hely­ben. Mi az, ami mégis stabilizálja e rendkívül nehéz szociális helyzetet? Németh Pál szerint az alanyi jogon járó juttatások. Ilyen a gyermekvédelmi támo­gatás rendszere, amihez az állam az önkormányzatok csődhelyze­tétől függetlenül biztosítja a for­rást. A gondok azonban újrater­melődnek. Hamarosan ismét so­kan kiesnek a jövedelempótló támogatás rendszeréből. A kör újra bezárul, mert munkahelyek egy-két kivételes esettől elte­kintve időközben nem szület­tek. Simon Cs. József Megjelent a Keleti örökségünk sorozat új kötete Ízelítő Kazahsztánból A karcagi Barbaricum Könyvműhely kiadásában jelent meg a Keleti öröksé­günk sorozat ötödik kötete; Bartha Júlia Keleti tanul­mányok című könyve. Bartha Júlia néprajzkutató a karcagi Györffy István Nagy­kun Múzeum munkatársa, ku­tatási területe a kunsági folklór és keleti kapcsolatai, valamint a török népek néprajza. Eddig számos tanulmányt tett közzé az anatóliai, kisázsiai török kultúra tárgykörében. Most megjelent könyvében a közép-ázsiai törökség (a Tien-san hegység vidékén élő kazakok, kirgizek) népi kultú­rájának megismeréséhez szol­gáltat adalékot. A kötet négy írásból áll. A „Fejezetek a Tien-san vidéké­nek néprajzához” összefoglalja a magyar elődök munkáját. Mint kiderül, a régi kunokhoz legközelebb álló kazakok első világháború előtti történetével Mándoky Kongur István és Torma József hazai kutatók már foglalkoztak. Bartha Júlia írásai - fotók­kal gazdagon illusztrálva - be­tekintést nyújtanak a kazak szokásokba, a lótartástól a ku­miszkészítésen, a ruhavisele- ten és a táplálkozáson át egé­szen a temetkezésig. A kötet második fejezete a Duna-Tisza közi közép és késő avar kori koporsóhaszná­latot mutatja be. A harmadik tanulmányból a gyermekjáték­kultúra kapcsolatrendszeréhez kaphatunk példákat. A boka­ízületi csontok játékként és jós­lószerként egyaránt ismertek a kazakok, mongolok, kumükök, osztékok játékkultúrájában, szabályai a magyar kapójáték­kal mutatnak rokonságot. A nemezelés fejezetben a nomádokra jellemző mesterség fortélyait ismerhetjük meg. D. E. I

Next

/
Thumbnails
Contents