Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-17 / 64. szám

1998. március 17., kedd Megyei Körkép 3. oldal „Jól informált” tűzoltók Tiszafüreden tavaly, június 23-án adták át rendeltetésé­nek az ország első Tűzoltó In­formatikai Oktatási bázisát. Azóta itt jórészt külső szak­mai tanfolyamokat bonyolí­tottak le, természetesen a he­lyi állomány számítógépes továbbképzése mellett. Ám tegnap végre megtör­ténhetett az igazi premier, hi­szen Veszprémből és Karcag­ról érkezett 11 tűzoltó kezdte el a bentlakásos, negyvenórás komputerkurzust. A tanfolyam végén a szer­vezett keretek között informá­lódó tűzoltók úgymond hiva­talos jogosítvány kapnak ah­hoz, hogy állomáshelyeiken kezelhessék a belső haszná­latú számítógépes programo­kat, a hatékonyabb tűzvéde­lem érdekében. -p­Számok, és ami mögöttük van (Folytatás az /. oldalról) jóval kisebb ütemben, 894-ről 816-ra csökkent. 1996-ban a megye legtöbb te­lepülésén jellemző volt a lakos­ság természetes fogyása, például Jászberényben pontosan 200, Mezőtúron 105, Törökszentmik- lóson 90, Kunszentmártonban 58, Karcagon 56, Kisújszálláson 49, Tiszafüreden 42, Jászapátin 11, Tiszaföldváron 4 fővel. A lakosság számához képest feltű­nően nagy a természetes fogyás Tiszaugon (20 fő) és Újszászon (99 fő). Érdekes véletlen, hogy két településen pontosan any- nyian haltak meg, amennyien születtek: Martfűn 61-en, Tisza- tenyőn pedig 27-en. Akad azért néhány település, ahol nem a természetes fogyás, hanem a lakosság gyarapodása tapasztalható. Ilyen Jászkisér, ahol 92 élveszületésre csak 85 haláleset jutott. Mezőhék, ahol ez az arány 3-2, Tiszabőn 51-18, Tiszaburán 53-34, Ti- szaroffon pedig 32-29. Az élveszületések száma ezer lakosra számítva Tiszabőn a legnagyobb, 25,77 és Jászágón a legkisebb, 2,81. A halálozásoké a legnagyobb Tiszaugon (30,14), a legkisebb Mezőhéken (4,66). Csecsemőgyilkos (Folytatás az L oldalról) Hajnali négykor azonban már az etetéshez készülő anya csak az élettelen gyereket találta. Az anyuka, aki el sem tudta kép­zelni, mi okozhatta a tragédiát, a baba nyakán az orvosok által felfedezett sérülésekről azt val­lotta, hogy azok már akkor megvoltak, amikor a gyereket kihozták a kórházból. Tény, hogy Dávid szűkre szabott élete során már több alkalommal is kórházi kezelésre szorult, első­sorban alultápláltsága miatt. Legutóbb valóban a halála előtti napon került haza, termé­szetesen sérülések nélkül. Az igazságügyi orvos szakér­tői vizsgálatok aztán biztos támpontot adtak afelől, hogy a csecsemőt megfojtották. A gyilkosság elkövetésével Ny. Melindát, a 17 éves leányanyát gyanúsítja a rendőrség. Áz őri­zetbe vett, majd letartóztatott nő kezdetben tagadott, később vi­szont beismerő vallomást tett. A nyomozóknak elmondta: maga sem tudta, mit tett akkor, amikor felkelt és végzett gyermekével. „Rám jött a roham” - magya­rázta a történeteket. -hgy­Regionális összefogás az egészségügyért Négy megye, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun- Szolnok megye, valamint a szegedi Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem hozta létre a Dél-alföldi Regionális Egészségügy-fejlesztési Konzorciumot azzal a céllal, hogy részt vegyen a Népjóléti Minisztérium Világbanki Phare és Segély­koordinációs Irodája által meghirdetett regionális egészség- ügyi modernizációs pályázaton. Tegnap fontos esemény történt Kecskeméten, a megyeházán: a négy megye és az orvosegyetem képviselői aláírták a pályázaton induló Darek Kht. társasági szerződését. Ez volt a feltétele annak, hogy - az egyébként már nagy részben elkészített - pályá­zati anyaggal részt vehessen a regionális konzorcium a világ­banki pályázaton. A pályázaton 18 millió USA­dollár és ugyanilyen összegű ál­lami támogatás nyerhető. A konzorcium pályázatában - me­lyet március 31-éig kell benyúj­tania - három prioritást fogal­mazott meg. A kórházi ápolást lerövidítő, illetve kiváltó ellátási formák (egynapos sebészet, ott­hon ápolás, ápolási otthon) ki­alakítását, az optimális beteg- utak kialakítását (a megelőzéstől a rehabilitációig) és a már meg­lévő kórházi ellátás minőségé­nek javítását. Több mint kétezer fiatalt érint megyénkben a most folyó sorozás Katonajelöltek a bizottságok előtt Alkalmassági vizsgálatok sora vár a fiatalokra fotó: cs. i Mintegy 2200 fiatalt érint megyénkben a tegnap meg­kezdődött sorozás. A katona­jelöltek mostani számbavétele alapvetően az augusztusi és a novemberi váltás biztosítását szolgálja, bár néhányan - el­sősorban azok, akik maguk kérték a sorozást - már má­jusban mundérba bújhatnak. Két hétig három, aztán április 15-ig két bizottság előtt kell je­lentkezniük azoknak a fiúknak, akik augusztusban vagy no­vemberben várhatják a katonai behívóparancsukat. Persze, ha megfeleltek a különböző al­kalmassági vizsgálatokon. Mint azt Jónás József alezredestől, a megyei hadkiegészítési pa­rancsnokság kiegészítési osz­tályvezetőjétől megtudtuk, a sorozásra behívott fiatalok álta­lában 40-45 százaléka valami­lyen oknál fogva alkalmatlan minősítést kap. Feltételezhetően ez az arány sokkal kedvezőbb lesz azoknak a fiataloknak az esetében, akik a szolnoki Helyőrségi Művelő­dési Otthonban jelentkeztek tegnap reggel. Ők azok ugyanis, akik a rendőr-szakkö­zépiskolában szándékoznak to­vább tanulni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sorkatonai szolgálatra alkalmatlanok többségét a pszi­chológiai vizsgálatokon szűrik ki. Tavaly például ötvenen vol­tak megyénkben azok, akik drogosnak vallották magukat. Az idén százötvenen kérték, hogy sorozzák be őket. Ők zömmel munkanélküliek, akik­nél a „függőben” lévő katonai szolgálat csak tovább rontja az elhelyezkedési esélyeket. H. Gy. Jól halad a karcagi múzeum felújítása A karcagi Györffy István Nagykun Múzeum felújítása tavaly, év végén kezdődött el, a megyei területfejlesztési alaptól elnyert 11,5 millió és a tulajdonos helyi önkormányzat 4,5 millió forin­tos támogatásával. Hol tartanak a munkákkal? - kérdeztük dr. Nagy Molnár Miklós múzeumigazgatótól.- A felújítási munkákat a mező­túri MÜÉP Kft. végzi. Pikó Ist­ván vállalkozónak nagy gyakor­lata van a műemlék-felújítás­ban, hiszen ő végezte a Damja­nich múzeum felújítását is, s ez garancia arra, hogy a karcagi épület is szép lesz - nyilatkozta lapunknak az igazgató. A karcagi önkormányzat né­hány évvel ézelőtt már felújí­totta a tetőszerkezetet, most a pince szigetelését végzik a szakemberek. A munkákkal jól haladnak, a pince víztelenítése lassan befejeződik, és elkez­dődhet az épület homlokzatá­nak felújítása. Amikor azonban a lábazatot megbontották, kide­rült, hogy több helyen is alá kell falazni, mert ha ezt nem csinálnák meg, életveszélyessé válhat az épület. A víz annyira tönkretette, hogy több helyen porlik a tégla. A külső felújítás után szük­séges lenne egy belső is, mely­hez az önkormányzat újabb pá­lyázatot nyújt majd be. Ha ez sikerrel zárul, és folytatódhat a felújítás, az állandó kiállítást is felfrissítenék, helyet kapna a Karcag történetét bemutató anyag. A felújítási munkákkal egy időben a múzeumi gyűjtemény egy része is költözik. Az ön- kormányzat a múzeum rendel­kezésére bocsátotta a volt Ró­nai-féle malmot, így oda kerül a gyűjtemény, melyet korlátozot­tan nyilvánossá tesznek. Olyan raktári rendet alakítanak ki, hogy a szakemberek és kutatót bármikor megtekinthessék azt. A költözés és felújítás mellett - mint az egyik rendező - a mú­zeum készül a júniusi 26. or­szágos honismereti akadémia karcagi programjaira is. D. E. A közoktatás jövőjéről Mezőtúron - A tanárok kétharmada vállal másodállást A béremelésekre nincs garancia A Túri Polgári Kör szervezésében pedagógusfóruniot rendeztek Mezőtúron, ahol Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPP frakcióvezetője tartott előadást „A közoktatás jövője a Nat. tükrében” címmel. A politikus kiemelte, hogy 1990- hez viszonyítva reálértékben 40 százalékkal kap kevesebb pénzt az oktatás. Ennek okai: a norma­tívák nem emelkedtek az infláci­óval arányosan, és kevesebb gye­rek tanul ma, mint 8 évvel ezelőtt. A bérek is elértéktelenedtek. A tanárok illetménye az elmúlt két évben elvesztette értékének ne­gyedét. Ennek is köszönhető, hogy folyamatosan csökken a pá­lyára jelentkezők száma, és a pe­dagógusok csaknem 70 százaléka vállal másodállást.- Szükség lenne a normatíva arányának növelésére - hangsú­lyozta -, amely ma csak az okta­tási költségek 60 százalékát fe­dezi. A többit az önkormányza­toknak kellene hozzáadni. A Nat. bevezetésével kapcso­latban megjegyezte: ugyan a he­lyi tantervek, pedagógiai prog­ramok elkészültek, de félő, hogy azok csak papíron maradnak. Legtöbbször nincs mögöttük egyeztetés. A szaktárca is felelős ezért, mivel nem adott konkrét útmutatást a tervek elkészítésé­hez. Az előadó szerint a követel­ményrendszerek késve jelentek meg. A bevezetéskor fontos fel­adat lesz az átmeneti időszak ke­zelése. El kell készíteni az egyes iskolatípusokra a kerettanterve- ket. mivel a Nat. feltételezésével ellentétben nem érettségizik majd minden tanuló.- Mi a garancia a bérek eme­lésére tett ígéretekre? - kérdezte az egyik jelenlé vő.- Érre nincs garancia. A politi­kai célok valószínűsítik az ígére­tek megvalósulását. Az EU szá­mára két szempontból lehet vonzó Magyarország. Vagy az olcsó, vagy a magasan képzett munkaerő jellemezheti. Szeren­csésebb lenne, ha a második mel­lett döntenénk - mondotta a frak­cióvezető. ses _____________Közérzetünk_____________ Ü nnep - hátulnézetből A zászlók, és megint csak a zászlók! Hová tűntek el vajon a lakó­házakról a magyar lobogók, amelyeket pedig nemzeti ünnepeinken ki kell(ene) tenni? Miközben a középületeket, az utcákat példamu­tatóan fellobogózzák, addig megyénkben a legtöbb városban a la­kóházakról hiányoznak évek óta a zászlók. így volt ez például Szolnokon is. Szomorú volt látni, hogy a lakóépületek falán, leg­többször a bejárati kapuk felett-mellett lévő zászlótartókban csak itt-ott lobogtathatta a szél a zászlókat. Másutt üresen maradtak a tar­tók. Vajon hol voltak a lakásszövetkezetek képviselői vagy éppen a közös képviselők, hogy nem értek rá kitenni a zászlókat? Vagy már nincsenek is meg a zászlók? De akkor hol vannak? Aki magánál tartja őket, vajon focimeccsre jár velük? És ha már nála van, miért nem teszi ki? Oly’ hatalmas fáradság volna ez netán? Érthetetlen ez a közöny. (Megjegyzem, a legtöbb új társasház már eleve zászlótartó nélkül épül...) S mit tehet az, aki ebbe nem hajlandó belenyugodni? Talán azt, amit évek óta e sorok írója is: előveszi a még egyetemista korában vásárolt piros-fehér-zöld (ma- gán (zászlóját, és közkinccsé téve kiakasztja az erkélyére. Legalább ott legyen egy lobogó, amely arra emlékeztet: ma ünnepnap van. * Nem állunk persze jobban a kokárdák viselésében sem - bár tény, hogy ma már egyre többen tűzik ki az ünnepre őket. (Sajnos be kell vallani, hogy mi, újságírók sem állunk az élen e tekintetben. A szolnoki városházi sajtónapi fogadáson például a tíz ujjamon meg tudtam volna számolni, hány újságíró mellét díszíti kokárda. Pedig nem árt megjegyezni: a márciusi 12 pont közül rögtön a legelső volt az, amelyik a szabad sajtót, a cenzúra eltörlését követelte.) A szolnoki Damjanich-szobomál rendezett ünnepségen is bizony so­kan voltak, akiken nem volt kokárda. De azért akadtak, akik nem restellték kitűzni. Mint annak a japán delegációnak a tagjai sem, akik az ünnep napjaiban Szolnokon tartózkodtak. Az ő mellükön ugyanis ott feszített a kokárda ... * Habár sokan elfelejtették már - vagy szeretnék elfelejteni -, azért van Szolnoknak egy Kossuth-szobra is. Igaz, az ízlésbeli viták és a művet ért annyi megpróbáltatás után ma már a városháza földszint­jén áll, szoborrongálók elől védett helyen. Annak rendje-módja szerint koszorúkat is helyeztek el a talapzatán vasárnap. Csak egy­valamit nem sikerült még eddig elérni: hogy a jelenleg torzóként, a vandál kezek által kalapjától és kardjától megfosztott Kossuth-szo- borra áldozzon annyi pénzt az önkormányzat, hogy végre eredeti állapotában állhasson a helyén. Erre talán jobb alkalom nem is adódhatott volna, mint a 150. évforduló... Baranyi György Az Alföldet a folyók teremtették (Folytatás az L oldalról) így a dr. Aradi Csabáé (Vizes élőhelyek természetvédelmi re­habilitációja a Hortobágyi Nem­zeti parkban) és a Kóthay Lász­lóé (A hortobágyi természetvé­delmi rehabilitációk vízügyi fel­adatai.) Még jobban kapcsolódott a megyéhez dr. Bancsi István A Tisza-tó. mint folyamatosan föl­értékelődő természeti érték című előadása. Ebben elhangzott, hogy bár a tó mesterséges vízgazdál­kodási létesítmény, egyre jelen­tősebb természeti értékké is válik. Meglepő folyamatok játszódnak le, amelyeket azonban jól lehet magyarázni. Ilyen az új növény- és állatfajok megjelenése. A ko­rábbi holtágakból a vizes élőhe­lyekre jellemző növények széles körben elterjedtek, közöttük több védett növény is van. Átalakult a halfauna, de elterjedtek korábban ritkább kagyló- és rovarfajok is. A területet fölfedezték a védett madarak, amelyek főleg a parti erdőkben és a szigeteken vertek tanyát. Fontos feladatként jelölte meg az előadó a mintegy 70 szá­zalékos nyíltvízi arány fenntartá­sát. ...Dr.- Aradi Csaba; a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója a szü- ' nettéit válaszolt az öjáájprók kérdéseire. Mint elmondta, az Al­földön a víznek mindig meghatá­rozó jelentősége volt. Az Alföl­det a folyók teremtették, szülő­anyjának a Tisza tekinthető. A megmenthető természeti értékek megvédéséért együtt dolgozik a vízügyi és a természetvédelmi szakma. A korábban csikorgó együttműködés javult, hiszen az esetenkénti érdekellentétek, konf­liktusok ellenére egymásra van­nak utalva. Az európai uniós tag­ságra készülve még nagyobb je­lentőséget kap a természetvéde­lem, mivel az EU határozottan föllép a környezetszennyezés el­lenfa természetvédelem érdeké­ben. Európa figyel arra, hogyan védjük vízi értékeinket. B. A. A polgári védelem megyei parancsnoksága a lakosság korrekt tájékoztatásáért mondott köszönetét tegnap la­punk munkatársainak. Csömör László polgárvédelmi őr­nagy, parancsnokhelyettes emlékplakettet adományozott Horváth Győző újságírónak, valamint Mészáros János fotó- riporternek. FOTÓ: CSABA11. Pontozással On nyer...« ...ha a legközelebbi Ford márkakereskedőhöz ellátogat, mivel a szalonban kiállított autók áraira nem rászámolnak, hanem ameddig a készlet tart a kipontozott lh t t ^ Keresse a ponttal jelölt Fordokat, és az ár Önnel szemben alul marad! Jövőbe vezet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents