Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-12 / 60. szám

Sokszorozódott felelősséggel készült Szolnok költségvetése Interjú Várhegyi Attila polgármesterrel- Köztudott, hogy az önkor­mányzati költségvetés készítői mindenkor az adófizetők pénzé­vel gazdálkodnak, és ez a tény felelősséget ró rájuk. E felelős­ség most, az 1998-as rendelet összeállításakor milyen súllyal nehezedett az alkotókra ?- Túl azon, hogy a költségve­tés egész esztendőre meghatá­rozza a város történéseit, intéz­ményeinek működését, a nyúj­tandó szolgáltatások és a nagy­arányú fejlesztések körét, való­ban felelősséget is elvár a dön­téshozóktól és végrehajtóktól egyaránt. Különös aktualitása az idei esztendőnek, hogy a pol­gárok által befizetett személyi jövedelemadó az önkormány­zatnak átengedett mértéke, va­lamint a gazdálkodó szerveze­tek által befizetett helyi adók összege több mint huszonöt százalékát adja a város idén el­költhető pénzének. S ez az a pont, ahol a felelősség sokszo- rozódik, hiszen a befizetők lát­ni akarják forintjaik elköltésé­nek értelmét, és elvárják, hogy a velük való foglalkozás - ügyes-bajos dolgaikban - minő­ségileg változzon meg mind in­tézményi, mind hivatali olda­lon.- Hogyan lehet ezt a sokszoro­zódott felelősséget a minden­napok során - úgymond - bizo­nyítani?- Elsősorban szolgáltatásaink mennyiségének, értékeinek megőrzésével, ugyanakkor ha­tékonyabban, gyorsabban és ru­galmasabban reagálni a részle­tekre. Az önkormányzat az el­múlt esztendőkben igyekezett tervszerűen megfogalmazni sa­ját feladatait, ezeket a beruházá­soktól kezdve a sporton át az oktatásig koncepciókra építi, il­letve építette fel feladatrendsze­rét és vállalásait.- Mindezt milyen pénzügyi ke­retek között teheti meg Szolnok városa?- A keretek szűkösek, mint igen gyakran 1992 óta. Bevétele­ink nem fedezik kiadásainkat, vi­szont az megnyugtató, hogy fel­veendő hiteleink nem csupán működésre kellenek, hanem a polgárok életminőségét javító beruházásokra fordítódnak, amelynek segítségével legké­sőbb 2002-re az összes, korábbi évtizedekben felhalmozódott hátrányunkat leküzdhetjük, s az ország EU-csatlakozásáig ma­gunk is képesekké válunk az uni­ós követelmények tejesítésére. Kulturális mecenatúránk, oktatá­si rendszerünk, szociális ellátá­saink, sporttámogatásunk, egész­ségügyi fejlesztéseink értékei megőrizhetők 1998-ban is úgy, hogy a kormányzat által beígért közalkalmazotti bérfejlesztések terhei a költségvetésben megje­lentek, azok kifizetését az önkor­mányzat szavatolja.- A sok tennivaló közül melyik területen van a legnagyobb szük­ség a továbblépésre, a fejlesztés­re? Mindenképpen a kommunális ellátást kell az első helyre rang­sorolnom. A továbblépés egyéb­ként gyakran nem is anyagi kér­dés, hanem inkább a hatékony­ság és a szabályok (közbeszer­zés) betartásának javítását jelen­ti, még akkor is, ha például az út­hálózat fejlesztésére kiemelt fi­gyelmet kell fordítani. A zöldte­rületek és a közterületek tisztán­tartása, fejlesztésének igénye elemi erővel zúdul önkormány­zatunkra. A területre érvényes szerződések felülvizsgálata, vég­rehajtható koncepció kidolgozá­sa 1998 egyik legfontosabb fel­adata lesz. A testület, úgy gondo­lom, a költségvetésben e téren is bizonyította a polgárok iránti el­kötelezettségét, a jó gazda szem­lélet érvényesítését.- Végezetül még egy kérdés: hogyan sikerült a politikai elvá­rásokat és a közgazdasági való­ságot összhangba hozni az 1998- as költségvetésben ?- Végig tartottam magam ah­hoz, hogy a közgyűlés elé csak olyan tervet terjesztek elő, ame­lyet a szakmai-politikai testület támogat. Most a választások esz­tendejében három dolog kiemel­ten fontos volt a döntéshozóknál, ezek pedig a szakmaiság, a fele­lősség és a szavahihetőség. Egy­részt, mert el kell számolnunk a polgárok bizalmával, másrészt, mert működőképes önkormány­zati rendszert kell utódainkra hagynunk: S harmadrészt, mert a testület döntéseit végre kell haj­tani! Ezt várják el tőlünk a polgá­rok, és erre tettünk esküt 1994 decemberében. Amerikai módszer szolnoki adaptációja Minta más önkormányzatoknak Több mint húsz települési és fővárosi kerületi önkormány­zat a Szolnokon már kipró­bált új módszer felhasználá­sával készítette el az idei évre szóló költségvetését.- Hogyan találtak rá erre az új költségvetés-készítési mód­szerre? - kérdeztük Kéri Józse­fet, Szolnok Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatalának gazdasági főosztályvezetőjét?- Ez a módszer különösen az Amerikai Egyesült Államok­ban ismert, mintegy 35 ezer he­lyi önkormányzatnál alkalma­zott eljárás. Szolnokon történt elsőként! alkalmazása az USA által finanszírozott, USAID nemzetközi technikai segítség- nyújtási program révén vált le­hetővé.- Kérem, röviden és közérthe­tően fogalmazza meg: mi a programköltségvetés lényege?- Nem különíti el mereven az éveket, hanem három esztendőt (előző, tárgyévi és rákövetkező) egybekapcsol. Nem a pénzek konkrét felhasználását vizsgál­ja, hanem az összehasonlítás módszerével élve az egy-egy területen zajló folyamatokat elemzi, mindig alapul véve a megelőző időszakot.- Miután közpénzekről van szó, gondolom Amerikában azért sikeres, mert lehetőséget ad az érdeklődő polgároknak a számtengerben való eligazo­dásra?- Az átláthatóság valóban na­gyon fontos. Korábban egy-egy terület - oktatás vagy köztiszta­ság - pénzügyi tételei több he­lyen voltak feltüntetve, és valós kép csak ezek összerakásával alakulhatott ki. A programkölt­ségvetés elve, hogy a szóban forgó területhez valamennyi in­formációt egybegyűjti, és ehhez bőséges magyarázatot ad.- Az új módszer képes-e cso­dákra, tud például több pénzt „csinálni”?- Természetesen nem, de az erőforrások ésszerűbb haszno­sításával elérhető kisebb-na- gyobb megtakarítás. Nem elha­nyagolható szempont: a költ­ségvetés-készítés e nemzetkö­zinek tekinthető metódusát a nagy nyugati bankok is szíve­sen veszik egy-egy hitelkére­lem elbírálásánál a könnyű átte­kinthetőség miatt.- Miként jutottak hozzá más önkormányzatok a szolnoki ta­pasztalatokhoz ?- Az illetékes pénzügyi szak­emberek egy, a Belügyminisz­térium által szervezett tanfolya­mon juthattak hozzá folyamato­san az információkhoz, miután nem titkolt cél, hogy ezt a mód­szert Magyarországon is mind szélesebb körben alkalmazzák. Milliárdok vizes beruházásokba Szolnok hosszú ideje meglévő vizes gondjait orvosolja majd az a két, kereken 3 milliárd forint értékű beruházás, ame­lyek megvalósításuk után már az idén éreztetik jótékony ha­tásukat. Mint Kovács Géza a fővállalko­zó Víz- és Csatornaművek Kon­cessziós Rt. műszaki igazgatója elmondta: a város beruházásban készülő új szennyvíztisztítómű tervezett napi kapacitása négy 8 ezer köbméteres egységgel ösz- szesen 32 ezer köbméter, amellyel képes lesz hosszú tá­von kielégíteni mennyiségében Szolnok valamint a környező tíz kistelepülés szennyvizeinek fogadását és tisztítását. Ami pedig a minőséget illeti; a szennyvizet biológiai módszer­rel tisztítják meg, amellyel ké­pesek a legszigorúbb környe­zetvédelmi eljárásoknak megfe­lelni. A vízből kiszűrt szenny­iszapot is hasznosítani kívánják szalmával vagy fűrészporral ke­verve a mezőgazdaság részére. A szennyvíztisztítóhoz szoro­san kapcsolódik a szolnoki csa­tornahálózat bővítése, ennek főbb munkaterületei Szanda­szőlős, a Partoskápolna körüli terület, az Abonyi út környéke, valamint a Körösi út és térsége. Ugyancsak gond Szolnokon, hogy nem egyenletes a Tiszából nyert ivóvíz minősége. A miért­re a válasz a folyóban keresen­dő, miután annak vízszintje és szennyezettségi mértéke gyak­ran változik. Az állapot stabilizálása érde­kében az 1979-ben üzembe he­lyezett felszíni vízműnél 1996- ban egy minőségjavító progra­mot indítottak. Ennek lényege: ózonkezeléssel szétbontják a víz kellemetlen íz- és szaghatá­sát előidéző mikroszennyező- ket, majd aktívszén-szűrőkön való másodlagos szűrés követ­kezik. A klórozásnál pedig az eddigi direkt kezelést, amelynél esetenként a klór erősen kiérzik a vízből, egy finomabb megol­dás, a klórdioxid adagolás vált­ja fel. Az 1,66 milliárd forintba ke­rülő program révén az ellátás biztonsága is növekszik, miután egy 5 ezer köbméteres térszinti tároló is épül új szivattyúházzal együtt. A létesítmények és be­rendezések elkészülte 1998. második félévére várható. A költségvetés sarokszámai Szolnok megyei jogú város önkormányzata február 19-én meg­alkotta 1998-ra szóló költségvetési rendeletét, előirányzatai alapján 8,4 milliárd forintos bevétellel, és 9,6 milliárd forintos kiadással. Néhány jellemző és kerekített adat a költségvetést tartalmazó 1,7 kg súlyú dokumentumból, amelyet 15 ember 98 napon át napi 12 órában készített. A bevételek legnagyobb téte­le a saját bevétel, a tervezett 1,8 milliárdos összeg legnagyobb részét helyi adókból ( 1 milliárd forint) várják. A személyi jöve­delemadóból és gépjárműadó­ból származó átengedett bevétel 1,3 milliárd forint. Az állami hozzájárulás 2,8 milliárd forint, ezen belül a normatív hozzájá­rulás 2,6 milliárd, a színháztá­mogatás 90 millió és tűzoltóság támogatása 164 millió forint. A kiadási oldalon az intézmé­nyek elemi kiadásai 4,8 milli­árd, a polgármesteri hivatalé 4,7 milliárd forintot tesznek ki. Né­hány céltartalék: közalkalma­zottak bérfejlesztési hozzájáru­lása 220 millió, képviselői alap 22,4 millió, az önkormányzat és a rendőrség a gyermekeinkért című programra 6,5 millió fo­rint. Az idei évben Szolnok 890 millió forintos hitellel számol, amelynek döntő többségét egy­re inkább fejlesztésre, beruhá­zásra fordítja. Ennek alapján Szolnok 1998. évi felvehető maximuma a kor­rigált saját bevétel - 1,3 milliárd forint - 70 százaléka, amely 912 millió forintnak felel meg. A költségvetés beszédes adata, hogy a több milliárdnyi összeg­ből egy szolnoki lakosra 118 ezer forint jut. Ez a pénz 41 szá­zalékban saját, 50 százalékban állami forrásból ered, míg 9 szá­zaléka hitel. Ebből a 118 ezer forintból 86 ezer működési, fenntartási kiadásokra, 26 ezer beruházásokra, míg 6 ezer hitel- törlesztésre kell. Visszatérve a város életét meghatározó kiadá­sokhoz, közel 170 millió forin­Márciustól az év végéig valamennyi tanítási napon egyenruhás rendőr teljesít szolgálatot a város általános iskolái előtt a tanítás előtt és után. Ezt a feladatot a Szolnoki Rendőrkapitányság vég­zi az önkormányzattal kötött megállapodás alapján. Az iskolás gyerekek biztonságát szolgáló program megvalósítása 6,5 millió forintba kerül. Az önkormányzati gazdaságban foglalkoztatottak száma ágazatonként 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1994 1995 1996 1997 1998 ■ kommunális 48 137 133 140 131 ■ szociális-egészségügy 775 728 919 659 640 H oklaLás-kullúra sport 3476 3224 3247 2884 2888 UD igazgatás 292 287 276 233 246 tos ráfordítással az év első felé­ben átadásra kerül a Szántó kör­út új szakasza, illetve a hozzá­kapcsolódó forgalmi csomó­pont. A tervezettnek megfelelő ütemben több mint 300 millió forintos ráfordítással tovább épülnek a belterületi szennyvíz­elvezető csatornahálózatok. A közművelődési feladatokra közel 430 millió forint jut, ebből a színház működtetésén túl tá­mogatják azokat az értékterem­tő művészeti csoportokat, ame­lyek a város kulturális életét vonzóvá teszik. A költségvetési bevételek 37 százalékát fordít­ják az oktatás feladatainak vég­rehajtására, ezen belül az óvo­dák fél milliárd, az általános- és szakközépiskolák 1,3-1,3 milli­árd forintot kapnak. A kiadások több mint 70 százaléka a bérek és járulékaira kerül felhaszná­lásra. Ez az adat is jelzi, hogy az önkormányzati gazdaság a vá­ros egyik legnagyobb munkálta­tója kerek négyezer embert fog­lalkoztat. Az 1998-as költségve­tésben a bérekre tervezett kiadá­sok - a járulékokkal együtt - az összes kiadás 42,2 százalékát je­lentik.

Next

/
Thumbnails
Contents