Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-11 / 35. szám

Lehet-e ésszerű, ami kényszerű? 3. o. Gazdasági tükör 4. o Nőkről (nem csak) nőknek 6. o, A Kunságban jártunk 7.0, / Érdekességek 9. o. ÜGYFÉLSZOLGÁLATUNK MA is w * 7 *°-16 ORAIG HÍVHATÓ! 56/424-444 56/426-6«« MBtiBMIttüH Martfű döntés előtt Lesz-e orgona a templomban? Amennyiben a martfűi képvi­selő-testület holnapi ülésén úgy dönt, akkor hamarosan orgonát építenek a katolikus templomban. Az előzetes számítások szerint több mint 182 ezer márka lenne egy komoly, gyakorlatilag minden célra megfelelő kor­szerű orgona megépítése. A tes­tületi tagok döntése már csak azért is fontos, mert a teljes költséget a városnak kellene állni jelen állás szerint. Kérdés persze, hogy a magyar pénzben kifejezve 18 millió forintot megadja-e az önkormányzat. Szintén egyházi témájú az a kérés is, amely a Martfűi Misz- sziói Egyházközösségtől érke­zett a képviselőkhöz. A főtéren lévő templom és umakegyhely mellé egy lelkészi lakást sze­retnének építeni, s ehhez kíván­ják megnyerni az önkormány­zat támogatását. A tízmillió fo­rintos költséggel felépítendő épület a tervek szerint illeszke­dik az új főtér arculatába. Ah­hoz, hogy idén elkészüljenek a munkával, mintegy négymillió forintnyi támogatásra lenne szükség. PE Sámánok nyomában Tiszafüreden, a Kiss Pál Múze­umban tegnap nyílt meg a Sámá­nok nyomában című kiállítás. Az egyedülálló felvétek a jeles nép­rajzkutató, Hoppál Mihály Ázsia sámánhitű népeinél végzett gyűj­tőútjain készültek. A képek fel­idézik a színházi drámához ha­sonló sámánszertartást, annak kellékeit, a sámán öltözetét, fejdí­szét, jelvényeit, sámánszerszá­mait, köztük mitikus ábrákkal dí­szített, a sámán túlvilági utazását előkészítő sámándobot. A kép­anyagot néhány tárgy egészíti ki. Az Abmiram Duó mutatkozott be „Ütőhangszerek az ősembertől napjainkig” címmel a martfűi Városi Művelődési Központ műsorán tegnap a filharmóniai bérletsorozat programjaként. Az érdeklődők a különleges hangszerek között hallhatták a duó világviszony­latban egyedülálló üvegxilofonját is. fotó: csabai István „Jó napot kívánok, az adóhivataltól jöttem, pár ezret kérek .. A Alrevizor bírságol megyénkben Még a megyei adóhivatal is közvetetten jött rá arra, hogy me­gyénkben álrevizor bünteti a kereskedőket nevükben. Nem tudni - bár valószínű -, hogy az illető álnéven mutatkozik-c be, ám minden bizonnyal , jogos” hiányosságokért szedi a hely­színi bírságot. Az APEH figyelmezteti a vállalkozókat: az ő va­lódi revizorai a helyszínen nem vehetnek át készpénzt. Arra, hogy álrevizor bírságol megyénkben, az adóhivatal on­nan jött rá, hogy néhány ügyfe­lük betelefonált: egy bizonyos nevű adóellenőrt keres. A meg­adott néven azonban ellenőr sem a megyénkben, sem az or­szág egyetlen adóhivatalában nem dolgozik. Szolnokon vi­szont lakik ilyen nevű személy, így a konkrét nevet nem kö­zölte érdeklődésünkre a megyei .dóhivatal. Az álellenőr bírságolása ugyanakkor bizonnyal „jogos” lehet, mert egyetlen telefonáló sem volt hajlandó elárulni ne­vét, címét. így a csalót sem egyszerű azonosítani, s a „bün­tetések” összegéről sincs tudo­mása a hivatalnak. (Folytatás a 3. oldalon) Kárrendezési hivatal: közel a vég Március 31-ig még rengeteg munka vár rájuk Időből rendelkezik a legkevesebbel a megyei kárrendezési hivatal, munkából azonban annál több adódik - mondta lapunknak dr. Horváth Gabriella, a hivatal vezetője. A megyei szervezet 1991 óta több mint 140 ezer kárpótlási kérelmet bírált el, és még mindig van munkája. Lényegében elmondható, hogy nincs olyan személy megyénkben - de hazánkban sem -, akinek valamely rokona ne lett volna a H. világháború és a kommunizmus áldozata és ezáltal a rendszerváltás után ne lett volna érintett a kárpótlásban. Mint dr. Horváth Gabriella elmondta, március 31-ével megszűnik a hivatal. Addig azonban még rengeteg munká­juk van, ráadásul csökkentett létszámmal dolgoznak. Jelen­leg tizenheten végzik felada­tukat. Hol van már az az idő, amikor százan is voltak? Az elmúlt években hatalmas munkát végzett a hivatal. 1991-ben az úgynevezett „Va­gyoni I-es” törvény alapján öt- venhátezer kárpótlási kérelmet bíráltak el megyénkben. Ezt követően a „Vagyoni Il-es” törvény 1300 igényt jelentett. A személyi kárpótlások első lépcsőjében 34 ezer, míg a ket­tes lépcsőjében 21 ezer kére­lem adott munkát. Négy éve, 1994-ben, amikor a törvény ismételten megnyitotta a kár­pótlási kérelmek benyújtásá­nak lehetőségét, mintegy 22 ezren éltek kérelemmel. (Folytatás a 4. oldalon) A hagymánál sok a százforintos ár A kvóta nem csípi a szemet Kvótarendszertől várja a Hagyma Terméktanács azt, hogy se túl sok, se túl kevés hagymát ne termeljenek a termelők. Az in­tézkedéssel összefüggésben 6500 hektárban és 154 ezer tonna hozamban állapították meg a termesztés sarokszámait. Me­gyénkre 1750 hektár és 43 ezer 800 tonna hagyma jut. A Hagyma Terméktanács teg­nap ülésezett Szolnokon. A szervezet titkára, Füleki László elöljáróban többek között felvil­lantotta, hogy míg 1980-ban egy vállalat exportálta a hagymát, ma már 110 cég foglalkozik ez­zel. (Folytatás a 3. oldalon ) Szexuális zaklatás testvérek között Feljelentés a furcsa báty ellen A megyei rendőr-főkapitányság sajtófőnökétől kapott infor­máció szerint a rendőrség vizsgálatot indított egy húszéves kisújszállási fiatalember ellen, akivel szemben felmerült a gyanú, hogy megerőszakolta kishúgát. A furcsa családi história ügyé­ben a Karcagi Rendőrkapitány­ság bűnügyi osztálya rendelt el nyomozást. Az esetre úgy derült fény, hogy miután a 12 éves kis­lány sérelmeit apjának elpana­szolta, maga a családfő kereste fel a rendőrséget és tett feljelen­tést saját fia ellen. Mint azt a vizsgálatot végző rendőrségi szolgálat vezetőjétől, Fekete Miklós alezredestől meg­tudtuk, egyelőre még nem sok konkrétumot lehet ez ügyben elmondani. A körülmények ugyanis még messze nem te­kinthetők tisztázottnak, sőt ma­gának a bűncselekménynek a minősítése is kétséges. Minden­esetre volt, amit az erőszakos közösülés alapos gyanúja miatt kihallgatott báty beismert a fel­tételezett eseményekkel kapcso­latban. A fiút egyébként nem is vették őrizetbe. Ahhoz, hogy a nyomozók több adathoz juthas­sanak, orvos szakértőt is kiren­delnek az eljárás során. -h­Együttműködés a szolnoki főiskola és az MTV között Az oktatásfejlesztés a jövő alapja Átadták tegnap a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főis­kolán a Magyar Televízió Részvénytársaság eszközeivel be­rendezett helyiséget, amely a hallgatók marketing-kommu­nikációs képzésében jelent nagy előrelépést. Az MTV Rt. nevében dr. Skul- téty Sándor főigazgató adta át az eszközöket a főiskola veze­tésének, illetve hallgatói ön- kormányzatának. Dr. Molnár István főigazgató az átvevők nevében elmondta, hogy az 1994 óta önálló főiskola az utóbbi években jelentős fej­lődésen ment keresztül. A leg­újabb lépés, hogy szeptembertől indul az új, a negyedik szakuk is. Mint hangsúlyozta, Szolnok életében számottevő előrelépést hozhat a jövőben az oktatás, a kutatás, a fejlesztés, a tudomá­nyos munka támogatása. Az átadási ünnepséget köve­tően a meghívott vendégek és a főiskolai hallgatók megtekintet­ték a televízió által biztosított technikai felszerelést, amely segíti a hallgatókat abban, hogy készségeik (reklám-grafikai, kifejező, üzleti magatartási) ja­vuljanak. Az MTV által támogatott részleg mellett fontos az okta­tásban az úgynevezett Trans- elektro oktatási centrum is, ame­lyet szintén bemutattak a tegnapi ünnepségen. A Transelektro Ke­reskedelmi Rt. az egyik legjelen­tősebb magyar külkereskedelmi cég, amely egyedül a szolnoki főiskolán hozott létre kabinetet. Ez az együttműködés lehetővé teszi, hogy az rt. szakemberei segítsék a főiskolai hallgatókat a külkereskedelmi elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzé­sében. P. É. „Aranyfácán” a vadászok terítékén Megyénkben még nem volt példa arra, hogy külföldi vadá­szok kifejezetten védett madarakra vadásztak volna. Ilyen lehetőségük sincs, a vadásztatok pedig teljes felelőséggel tartoznak vendégeikért. Dr. Kovács Sándor, a megyei va­dászkamara elnöke szerint nem lenne szerencsés, ha az or­szágban külföldiellenesség alakulna ki. Ez utóbbinak nem csak a vadász- társaságok innák meg a levét, ha­nem az ország is. A külföldiek magyarországi vadászatát nagy irodák szervezik, ezek keresik meg a társaságokat és kötik meg a szerződéseket, melyek szabá­lyozzák a vadászat során köve­tendő lépéseket is. A határainkon túlról érkezők, mielőtt egy puska­lövést is tennének, tájékoztatást kapnak a hazai rendelkezésekről. Ha az említetteken túl egy kül­földi mégsem tartja be az előírást, akkor el is lehet tiltani a vadászat­tól. Ilyenre már volt példa sző­kébb hazánkban. A kamara el­nöke ugyanakkor hozzátette, hogy a társaság persze érdekelt a megkötött szerződés teljesülésé­ben, mert pénzt csak ebben az esetben lát. Megyénkben jelenleg 71 va­dásztársaság működik. Számuk növekedett az új vadászati tör­vény életbe lépése óta. Nem könnyű a magyar vadászok és vadásztársaságok helyzete. Az ál­taluk megtermelt vadnak döntő többségét külföldiek lövik ki, s maga a hús is hazánk határain túl kerül asztalra. Az apróvadnál - fácán, nyúl - a külföldiek része­sedése eléri, illetve meghaladja a 80 százalékot, de ugyanez a hely­zet az őznél is. Ennek okát is kifejtette a ka­mara titkára, Kővári Ferenc. Pél­daként említette a fácánnevelést, melyben 180 forint plusz áfát kémek egy napos csibéért, míg a Mavad 170 forintot ad egy fejlett, lőtt kakasért. A nevelés során be­fektetett pénz, munka és végül a , fiatal más haszon” mind a vad- feldolgozóé. Éppen ez a kényszer vezette el a társaságokat ahhoz, hogy a vadat nem saját vadászaik lövik le és viszik haza, hanem el­adják azt még „lábon” a külföldi­eknek vagy a pénzesebb magya­roknak. Ok ugyanis nem elsősor­ban a húst, hanem magát a szol­gáltatást, a vadászatot fizetik meg. Érdekesen jellemezte a helyzetet az elnök: a magyar va­dászok, a társaságok tagjai majd­nem „aranyfácánt” is vehetnek azon a pénzen, amit befektetnek a saját szórakozásukba. Ez ugyanis éves szinten eléri vagy megha­ladja fejenként a 40 ezer forintot, melyért aztán talán még a végén 3-4 fácán, illetve néhány nyúl is felkerülhet a családi asztalra. Me­lyet ráadásul néha nem is ők puf- fantanak le ... ein Két műszakban tizennégyen gyártják a kedvesebbnél kedvesebb állatfigurákat a szolnoki inkubátorházban a Zunifer Bt. és a Luxin Kft. megváltozott munkaképességű dolgozói fotó: mj

Next

/
Thumbnails
Contents